Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-17 / 46. szám
t I 1984. november 17. SZABAD FÖLDMŰVES ÉLNI TUDTAK A SOK VÉRÄLDOZAT ÄRÄN SZÜLETETT SZABADSÁGGAL Négy évtized számvetése ’Ahogy végigjárjuk ezt a kelet-szlovákiai községet, szembeötlő, hogy nemcsak a régebbi középületek, családi házak környékét rendezgették, szépltgették, festették újra a szirénfalviak (Ptrukša), hanem egyéb korszerű létesítményekkel is gazdagodott. Az idők múltával a park fái nagyra nőttek, a díszcserjék szép látványt nyújtanak. Számvetés készül a négy szabad évtized eredményeiről, s mindazon változásokról, melyek a második nagy világégés óta bekövetkeztek. Van mit számbavennil Mert hiszen ez a község nemcsak azáltal vált járásszerte ismertté, hogy emelkedtek a hektárhozamok, növekedett az egy hektár mezőgazdasági földterületre Jutó össz-1—T-:-.----Pásztor István, hnb-elnök termelés értéke, h^nem a lakosok — a községvezetőkkel az élen — évente több százezer korona értékű önkéntes társadalmi munkával járultak hozzá a községfejlesztéshez és csinosításhoz. Szemügyre vesszük a művelődésházat, mely ugyancsak a lakosság öszszefogásával épült. Folytatjuk a bevásárlóközponttal, a tej- és kenyérüzlettel, a több kilométernyi útaszfaltozással, járdaépítéssel, a zöldövezetek létesítésével. Az Impozánsan berendezett községháza falai között halljuk, miként vélekedik a negyven szabad év fejlődéséről Pásztor István, a hnb-elnök: — A felnőtt lakosoknak a kisebbik hányada dolgozik a közös gazdaságban. A többség másutt keresi kenyerét, megélhetési lehetőségét: a szolgáltatóiparban, a villanytelepen. A fiatalokat a kényelmesebb városi élet marasztalja. De már érzékelhetően csökken az elvándorlás. Sőt az utóbbi években már arra is akad példa, hogy több család visszatelepült a községbe. Többek között Jakab DénBs Nagykaposról (Veiké Kapušany), Kisi Zoltán Kassáról (Košice) jött haza családjával, s építkezett. Legújabban már gyarapodik a lakosok száma. A község házainak a fele 1965 óta épült. A Mező utcában például 30 család lelt új otthonra. Aztán így folytatja a számvetést a legfőbb községvezető: — A kultúrházban klubhelyiséget rendeztünk be, van könyvtár. Az új óvodában Marczi Mária óvónő neveli nagy türelemmel és szakértelemmel a legifjabb nemzedéket, a kis emberpalántákat. Nyugat-Szlovákiából került ide, s nagyon megkedvelte az itteni életet. — Miért ez a kötődés? — Azért — tolmácsolja az elnök —, mert itt az emberek nagyon tisztességesek, barátságosak, hegyeket lehet velük megmozgatni.., A gazdasági felemelkedéssel együtt Járt a lakosság kulturális életének a fellendülése, művelődési igényeinek a kielégítése. Ezt példázza többek között az is, hogy a szirénfalvíak a különböző népművészeti fesztiválokon is eredményesen szerepelnek. A kulturális tevékenység egyik fő irányítója éppen az előbb említett óvónő. Vajon ki ne látta volna, főleg itt a keleti végeken, a Szirénfalvi lakodalmas-t? Am a tömeg- és társadalmi szervezetek tevékenysége nem sorvadozik, mint némeiyütt. Főiskolát, vagy egyetemet végzett fiatalok a tömegpolitikai nevelő munka irányítói, mérnökök, mint például Tokár György, Bodnár Béla, Jakab Tibor — az előbbi a sportszevezet, az utána következő a Honvédelmi Szövetség, s a harmadik pedig a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének az elnöke. De sorolhatnánk ugyanígy a CSEMADOK, a Vöröskereszt, a Nőszövetség helyi szervezetét, azok tisztségviselőit, akik mind-mind tevékenyek, s személyes példamutatásukkal, jó szervezőkészségükkel tettekre lelkesítenek, mozgósítanak. S most mutassuk be a 88 esztendős Tokár Péter bácsit. Érzékeltessük, miként vélekedik a jelenről... Ezt a napot is úgy kezdte, mint a többit: felkelt, evett valamit, aztán lajblt öltött, s .kiállt a kapuba. Nézelődött: a mezőn töltött hat és fél évtized már jócskán elszívta az erejét. Nem is lázadozik sorsa ellen: „Ez az élet rendje...!“ mondogatja. A kapuban ácsorogva sok minden megfordul az ember fejében —ha egy-egy járókelő a kapu előtt elmenvén üdvözli, hát tisztességtudóan elfogadja, visszaköszön ... Közben azon veszi magát észre, hogy ez jár az eszében: „Milyen Jó lehet a mai fiataloknak, akiket nem emészt a napi megélhetési gond... Ök már a szocializmusban születtek, nincsenek anyagi gondjaik ... Természetesnek veszik a színes televíziót, a személyautót, a palotának is beillő családi házat...“ Péter bácsit a 85 éves felesége, hűséges párja csak neveti. Majd odamondja nekem: „Tudja, nagyon jó Korszerű családi házak tucatjai épültek (Bogoly J. felvételei) az, ami most van, csakhát későn lőtt mán nekünk ez .. . Vagyis hogy: korán születtünk ... I" Tisztességben négy gyereket neveltek fel. Egész életükben robotoltak a betevő falatért. Ifjú éveiket nem sírják vissza, csak az nem tetszik nekik, hogy a mai fiatalok már húzódoznak a mezőgazdaságtól, nincs vonzalmuk a földhöz, mely az életadó ezer évek óta. Igaz, szűkösen mért, főleg a felszabadulás előtti évtizedekben, de azért annyit tartogatott, hogy a vele verejtékezőt kifizesse. Tokár Péter bácsi és a hozzá hasonló korú idős emberek bezzeg tudják becsülni a traktort. Ezen a masinán már nincs szükség az ördög segítségére, hogy jusson erő délutánra is, napszálltáig a vetés befejezéséhez. (Mert az ő fiatal korukban még az a megítélés járta, hogy „déltől kettőig tart az ördög ideje, akkor nem szabad vetni, nehogy megrontsa a rossz szellem a földbe kerülő magot.) — De azóta minden megváltozott! Alig van szükség ma már a kapára. Gép vájja már az agyaghoz makacsul ragaszkodó répagyökeret. Nincs már rossz kaszás, akit bosszantani lehetne, hogy neki külön vízhordóra van szüksége, annyi vizet vedelve dolgozik ... — elmélkedik az öreg. No meg az foglalkoztatja, hogy a mai fiatalok elfelejtették, vagy meg sem tanulták megrakni a szénásszekeret, a kévekötés tudományát, a cséplőgépetetést, a kazalrakás csínját-bínját. Csak legyint egyet. Tudja — az idő megfordíthatatlan. Hiszen azért túrta fél évszázadon át a földet, hogy legalább a gyerekeinek jobb, könnyebb legyen; most mégsem úgy sáfárkodnak az örökséggel, ahogy az atyai szemmel illendőnek látszanék. Arról már nem is faggatom, mit szól a község határában folyamatos kőolaj- és gáztermeléshez. Megelégszem azzal, hogy tisztában van az óriási fejlődéssel, s azzal is, hogy a fejlődés a párt gottwaldi vezetésével vette kezdetét s tart a mai napig. No meg a fejlődés távlatai is sokatmondóak, aminek a gyakorlati kivitelezéséhez a hőn óhajtott, tartós békére van szükség. Ez év november 20-án ünnepük a szirénfalviak a községük felszabadításának 40. évfordulóját. Jól tudják, mit köszönhetnek a szabadsághozóknak, a vöröscsillagos szovjet katonáknak, akik közül sokan hősi halált haltak, hogy a népek lerázhassák a rabigát, megszabaduljanak az embernek ember általi kizsákmányolásától, s szabad hazában, szabadon élhessenek, irányítva saját sorsukat, részesévé váljanak a néphatalomnak. Az eltelt négy szabad évtized eredményei bizonyítják: a szirénfalviak élni tudtak'a sok véráldozat árán született szabadsággal. Ezért tesznek nap mint nap többet a szocializmusért, a békéért. ILLÉS BERTALAN Milyen minőségű a kukoricaszilázsuk? Az Idén 105 hektáron termesztettek silókukoricát a gömöralmágyi (Gemerský Jablonec) szövetkezetben. Ebből a felét a rétfelújítási program keretében ... Sajnos, a tervezett 50 helyett 35 tonnányit takarítottak be hektáronként, majd tartósítottak. Agócs Gyula szövetkezeti elnök többek között elmondotta, hogy évről évre vontatottan haladt a szilázsolás lebonyolítása. Az idén próbálkoztak első ízben a brigádszerű jutalmazással, hogy a rossz szervezési beidegződésen változtassanak. — A szilázsolás első napján, néhányan a vezetőségi tagok közül, az emberek közé mentünk. Előadtuk: mindannyiunk érdeke a gyors és veszteségmentes betakarítás, majd a tartósítás. Miután előzőleg számításokat végeztünk, a maximális bérköltséget alapul véve (kaszálást, szállítást Is beleértve), a szilázsolást felajánlottuk a hattagú munkacsapatnak. A dolgozók ja------------------------------------------------------------------------í_________ vaslatunkat alaposan átgondolták, velünk is megvitatták, majd létrejött a megegyezés. Egy részlegagronómust bíztunk meg a szakmai irányítás és felelősség vállalásával. A csapat rendelkezésére bocsátottunk egy terepjárót, valamint a csapattagok által kiválasztott Idám István növénytermesztési főágazatvezetővel megszemléltük a munkavégzést. Napi hosszabbított műszakban dolgoztak az emberek. Naponta háromszáz tonnányit szállított a silótelepre a négy tehergépkocsi. A leszecskázott, 25—30 százalékos szárazanyag-tartalmú takarmányt egy csaknem ötezer köbméteres betontárolőba hordták, majd egy buldózer tömítette, mindjobban kiszorítva belőle a levegőt... Több mint másfél hónap múltával most már csak az a kérdés: milyen minőségű a kukoricaszilázsuk?... (ko-lá) Az emberi szorgalom és áldozatvállalás többnyire mindig megtermi gyümölcsét. Jó példa erre a lévai (Levice) járáshoz tartozó Farnad (Farná) község, melynek lakossága — a nemzeti bizottság helyes irányításával! — rendre teljesíti a választási programterv kitűzött feladatait. A nemzeti bizottságok versenyében az első győzelmet 1973-ban, a másodikat 1981-ben, a harmadikat pedig tavaly aratták. — Jó érzéssel töltenek el bennünket a szép eredmények — mondta Saláti András, hnb-elnök. — Am až elsőség, a versenygyőztesség egyúttal még jobbb munkára kötelez bennünket. Ennek az igényességnek, s természetesen a lakosság szorgalmának, áldozatkészségének köszönhetjük, hogy a községünk sokat fejlődött a felszabadulás óta. A háború-okozta károk helyreállítása után, 1959-ben vett lendületet a fejlődés, a községfejlesztés. Portalanítottuk az utakat, villanyt kaptunk, kiépítettük a hangosanbeszélő-hálózatot, tökéletesedett az üzlethálózat, bővítettük a bevásárló központot, két híd épült. A beszélgetés során kitűnt az Is, hogy a hatvanas évek második felében 14-tantermes iskolával, tizenegy évvel ezelőtt pedig egy 120 férőhelyes óvodával gyarapodott a közintézmények száma. Korszerűsödött a sportpálya. — Az elmúlt választási időszakban a legjelentősebb létesítményünk a kultúrház volt, melyet a lakosság segítségével építettünk fel, a tervezett három helyett nem egészen két év alatt, „Z“ akció keretében. Soronkívül egy szertartásteremre is kaptunk beruházást, mely két év helyett hét hónap alatt elkészült. — Újságolja örömmel és nem kis büszkeséggel Saláti elvtárs. gokat a közérdekű munkák végzésére. Elismerően hadd szóljunk arról, hogy a leginkább példamutató képviselők: Koncz Ernő, Urhán Gyula, Drozdík László, Laiszner Sándor, Legény Lajos. Virágh László, Lalák István, Pál Miklós és a többiek. A nőszervezetből a legtevékenyebbek: Vrábel Ernőné, Miklós Zoltánná, Sólya Irén, Haulik Gyuláné, Bucskó Béláné, Harmadszor elsők Gazdagodik, csinosodik ez a község. Bizonyítja: lakói szerétik a szépet, a vonzót. Gondozott közterületek, zöldövezetek, virágágyások, utcaszéli díszcserjék hívják fel magukra az Ideérkező figyelmét. — Mivel magyarázza ezt a rendkívüli igyekezetei? — Mindenekelőtt a lakosság tettrekészségének, no meg a jó szervezőirányító munkának. A társadalmi munkára hétvégeken kerül sor. Erre nemcsak a hangosanbeszélőn hívjuk a választópolgárainkat, hanem a helyi képviselők útján is, akik személyesen beszélgetnek el a választókörzetek lakosaival. Ezenkívül a társadalmi- és tömegszervezetek vezetői sem tétlenkednek: mozgósítják a ta-Dancsa Józsefní és a többi. Példájukat mások is követhetnék. — Mit szeretnének még megvalósítani? — Igen kellene egy egészségügyi központ (az ezirányú gondoskodás három épületben történik, mostoha körülmények között). Szükségünk lenne vezetékes ivóvízre, sajnos a fúrások nem hoztak pozitív eredményt, így azután a „távoli vidékek vize“ nem érkezik el hozzánk. Bővíteni kellene a telefonközpontot. További tanítólakások építése mentesítené pedagógusainkat az utazgatással járó gyötrelmektől. E kérdésmegoldás a kulturális élet szempontjából sem lehet közömbös, mert a többletmunka jelenleg az ittlakókra hárul: Imre Miklósnéra, Pál Miklósra, Fiala Tiborra, Mária Fialovára stb. Meggyőződésem: többen még eredményesebb népművelő munkát lehetne kifejteni. A lakosságszolgáltatásról Klebecska István hnb-titkár tájékoztatott, aki egyben a községgazdálkodási üzem vezetője is. — Sokrétű a szolgáltatásunk: fuvarozásokat vállalunk, fűrésztelepünkön fűrészelt' áru készül az érdeklődők számára, hattagú az építőcsoportunk, betonkeverőt kölcsönzőnk; egy kerekes traktorunk bérmunkát végez, a talajelőkészítéstől a termésbetakarításig; még az aratást is tudjuk vállalni, mivel kombájnunk van. Továbbá: évente kétmillió téglát gyárthatnánk, de munkaerők híján csak háromnegyedmilliót készítünk. Sajnálkozva említette a titkár, hogy a jól működő „kommunális üzemüket“ „átvette a járás“. Igaz, hogy így is a lakosság szükségleteit elégíti ki, de a nemzeti bizottság esik el bizonyos összegű bevételektől. Működik a TEMOS autó-, rádió- és tévéjavító üzem. Szolgáltatásokból tehát nincsen hiány. A jó eredmények bizonyítják: különösen az utóbbi másfél évtized alatt nagyon sokat javult a lakosság sokrétű igényeinek a kielégítése. A lakosok Igényesebbek a környezetük csinosításával kapcsolatban, a falufejlesztésből ezért vállalják a legtöbbet. BÜJTÖS JÁNOS • Hosszabbított műszakbari dolgoznak 9 Kiváló a munkaszervezés Ф Biztosítják a téli takarmánykészletet 9 Ütemterv szerint végzik az őszi munkát a Nagylégi (Lehnice) Efsz-ben Az idén csúcstermést ér-< tek el gabonából, s ugyancsak kiemelkedők az eredményeik a lencsetermesztésben, melynek rendszergazdái. A takarmánytermesztésben is jeleskedtek az Idén. Ä növénytermesztésben már évek óta élenjárók; alkalmazzák az új termelési eljárásokat, módszereket, hasznosítva ezáltal a tudományosműszaki haladás vívmányait. — Elsődleges célunk volt —' magyarázza Veszprémi Imre agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető —, hogy a megtermett Javakat gyorsan és a legcsekélyebb veszteséggel takarítsuk be. Ennek érdekében megfelelő intézkedéseket foganatosítottunk a munkaszervezés, az ellenőrzés és a bérezés szakaszán. Valamennyi munkaszakaszon megbeszéltük a dolgozókkal, mik a feladataik, s a jutalmazás feltételei, valamint a gazdaságvezetés elvárásai. Eljárásunk helyesnek bizonyult, mert elősegítette a dolgozók kezdeményezésének a kibontakozását. A' növénytermesztési dolgozóink vállalták, hogy — az efsz-ek X. országos kongresszusa tiszteletére — november 15—20 között befejezik az őszi munkát. Elmondja még a növénytermesztési szakember, hogy kitűnően előkészített magágyba kerültek a legjobban bevált búzafajták. Előnyben részesült a Danúbla, a Košútka, a Vala fajta és az SO 6300. A vetések ígéretesen fejlődnek. Megemlíti, hogy az idén csaknem 8 tonnás hektárhozamot értek el. A cukorrépájuk 40 tonna körül fizet, 14 százalékos cukortartalommal. A megszokott 30 százalékos betakarítási veszteséget sikerült a felére csökkenteniük, különböző intézkedések gyakorlati megvalósításával. Október végéig a 640 hektáron termesztett kukorica termésének a felét takarították be, s a CCM-módszer szerint tároljáktartósítják. Ez anyag- és költségmegtakarítást eredményez. Tekintettel arra, hogy a felvásárló üzem naponta 70 tonna kukoricát vesz tőlük át, beindították a Colmannszárítóberendezésüket. Ezt az is szükségessé tette, hogy naponta 140 tonna kukorica takarul be ... — Sikerült-e elegendő, jó minőségű takarmányt betakarítaniuk és tartósítaniuk?------ érdeklődöm. — Az idén különös figyelmet fordítottunk a jó minőségű tömegtakarmányok termesztésére. В célból kettős termelési rendszert alkalmaztunk: félszáz hektár kukoricát, másfél-száz hektár Perkót és napraforgó-keveréket szilázsoltunk. összesen 19 ezer tonna szllázst készítettünk, mely elegendő és jó minőségű. Reméljük, hogy a tejtermelési feladatainkat is sikerül maradéktalanul teljesíteni. Tekintettel az Időjárás szeszélyességére, a vegetáció megkésésére, 150 hektáron a szokottnál később került sor a szőlő szüretelésére. A hektárhozam meghaladja a 10 tonnát. A szüreteléshez segítséget nyújtottak a Nemzeti Front kötelékébe tartozó társadalmi- és tömegszervezetek, főleg a vöröskeresztesek, a szervezett fiatalok, a CSEMADOK és a Jednota Fogyasztási Szövetkezet tagjai. Ütemterv szerint halad az őszi mélyszántás, melyet 1820 hektáron kell az Idén elvégezniük. Ezt napi hosszabbított műszakban végzik a traktorosaik, dacolva a köddel, a hűvös időjárással. A nagylégi szövetkezet tagjai valamennyien tudatában vannak, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó éve tervfeladatai csakis úgy válthatók maradéktalanul valóra, ha megteremtik hozzá a jó előfeltételeket —svinger—i Befejezés előtt...
