Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-11-17 / 46. szám

1 1984. november 17. SZABAD FÖLDMŰVES. A Nagy Oktober a világ népeinek világítótornya a haladás útján Az ifjúság a békeharc élvonalában ben Ponomarjov szólt arról, hogy az emberiség sorsa még soha nem füg' gött olyan mértékben a háború és béke problémájának megoldásától mint jelenleg. Érthető tehát a háború­ellenes mozgalmak szélesedése. Ponomarjov beszédében röviden ki tért arra is, hogy az SZKP az ifjúság nevelésében elsőrendű jelentőségűnek tartja a szocializmus vívmányainak megvédése és gazdagítása iránti ál­lampolgári felelősség kialakítását, a haza iránti szeretet és a haza védel­mére való készség erősítését. Az im­perialista reakciós körök különböző eszközökkel szeretnék elérni, hogy legalább a világ ifjúságának egy ré­sze ne vegyen részt a moszkvai Világ ifjúsági Találkozón. Ezek a kísérletek a múlt idők módszereire emlékeztet­nek, amikor ugyanazok az erők meg­kísérelték megosztani az ifjúsági moz­galmat. A világ ifjúságának többsége azonban visszautasította ezeket a tö­rekvéseket — hangoztatta a párttit­kár. Konsztantyin Csernyenko ifjúsági vezetők körében Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, ál­lamfő a múlt héten szocialista orszá­gok tfjúsági szervezeteinek vezetői, vei találkozott, akik előzőleg részt vettek a jövő évi moszkvai VIT elő­készítő bizottságának ülésén. Csernyenko többek között arról be­szélt, hogy a szovjet emberek jelen­legi nemzedékének érdemeit minde­nekelőtt azon lehet majd lemérni, mennyire sikeresen tevékenykednek rejöttét akadályozza meg, hanem kér­désessé teszi a korábban megkötött egyezményekét is. Ami a Szovjetuniót illeti, ő továbbra is elkötelezettnek érzi magát a fegyverzetek korlátozá­sának és csökkentésének folyamata iránt és kész a komoly és becsületes tárgyalásokra, hogy olyan megállapo. dások jöhessenek létre, amelyek nem sértik senkinek az érdekeit sem. Vé­gezetül Gromiko arról szólt, hogy a nemzetközi helyzet nagymértékben függ a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyától. Washington na­gyon sokat tett azért, hogy felszámol­ja mindazokat a kedvező eredménye­ket, amelyeket korábban közös erő­feszítésekkel sikerült elérni. Az utób­bi időben amerikai részről azt han. goztatták, hogy konstruktívabb kap­csolatokat kívánnak fenntartani a Szovjetunióval. Az Egyesült Államok­nak kell megadnia a választ, mégpe­dig gyakorlati lépéseivel arra a kér­désre, hogy ezek a nyilatkozatok csu­pán konjunkturális megfontolások eredményei-e vagy pedig komolyabb változást jelentenek. A Szovjetunió azt kívánja, hegy a világban ne az önkényesség, hanem a törvényesség uralkodjon. A béke megőrzését a katonai hadászati e­­gyensúly fennmaradása biztosíthatja, mégpedig annál hatékonyabban, mi­nél alacsonyabb szinten jön létre ez az egyensúly — állapította meg Gro-4 miko. LÁTVÁNYOS DÍSZSZEMLE A NOSZF 67. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségsorozat kié. melkedő része volt a moszkvai Vörös téren megrendezett hagyományos ka­tonai díszszemle és a dolgozók felvo­nulása. A díszszemlét Szergej Szoko­­lov marsall, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterének első helyettese ve- t zette. A díszszemle parancsnokának jelentését meghallgatva a fő emel­vényre lépett és rövid beszédet mon. dott. A Szovjetunió Október eszméihez és a külpolitika lenini elveihez hí­ven a béke következetes és rendíthe­tetlen híve — mondotta. A háborús veszély csökkentésének és a nemzet­közi légkör javításának útjában az Egyesült Államok és a NATO uralko­dó köreinek politikai doktrínái és agresszív tettei állnak. Ezek a körök katonai fölényre törekednek a Szov­jetunióval és szövetségeseivel szem­ben, fokozzák a lázas fegyverkezést, akadályozzák a leszerelési tárgyaié, sokat. Ebben a helyzetben minden szovjet ember elsőrendű feladata és hazafias kötelessége a becsületes munka, a haza erejének megszilárdí­tása. A Varsói Szerződés tagállamai­nak hadseregeivel vállvetve a szovjet katonák megőrzik magasfokú éber­ségüket és mindig készek hazafias és internacionalista kötelességük becsü­letes teljesítésére. A marsall beszéde után megkezdő­dött a katonai díszszemle. Lusev had­seregtábornok, szemleparancsnok gép. kocsiját követően a katonai akadé­miák és tisztiiskolák növendékei ha­ladtak. Utánuk következtek más fegyverne­mek képviselői. A díszszemle után megkezdődött a moszkvai dolgozók felvonulása vörös lobogók és transz­parensek alatt. Tízezrek adóztak tisz­telettel a Nagy Október eszméinek. Konsztantyin Csernyenko pártfőtitkár, államfő a Kreml Kongresszusi Palotá­jában fogadást adott az évforduló al. kaiméból. A jövő év kimagasló nemzetközi eseménye, társadalmi megmoz­dulása lesz a világ Ifjúságát ak­ciókra, fokozott békeharCra, szociális küzdelmekre buzdító moszkvai Világ­ifjúsági Találkozó, melynek nemzet­közi előkészítő bizottsága a napokban tartotta harmadik ülésszakát. Ezen a tanácskozáson Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttag­ja, Központi Bizottságának titkára, felhívta a figyelmet arra, hogy a té­nyek tanúsága szerint a világban ve­szélyes mértékben kiéleződött feszült­ségért a NATQ-tagállamok legagresz­­szívabb köreit terheli a felelősség. A kialakult helyzet arra kényszeríti a Szovjetuniót és szövetségeseit, hogy gondoskodjanak védelmi képességük szükséges szintentartásáról. A Szov. jetuniónak nincs szüksége katonai fö­lényre s nem is törekszik annak el­érésére. Ugyanakkor senkinek sem engedi meg, hogy az erő pozíciójából tárgyaljanak vele. Ponomarjov megállapította, hogy a­­zok egyetlen állam érdekeit sem sér­tik s egyformán előnyösek mindenki számára. A szovjet kezdeményezése­ket ismerik Washingtonban is, de vagy halogatják a válaszadást rájuk, vagy olyan „feltételeket“ szabnak, a­­melyek teljesen elfogadhatatlanok, mivel az egyenlőség és egyenlő biz. tonság elvének megsértésére irányul­nak. Az utóbbi időben olyan hangok hal­latszanak, hogy a Szovjetunió külpo­litikája „megkeményedett“. A Szov­jetunió külpolitikája azonban nem konjunkturális jellegű, mondotta az SZKP Központi Bizottságának titkára s emlékeztetett rá, hogy a szovjet­amerikai kapcsolatok félszázados tör­ténelme folyamán a Szovjetuniónak különböző ' amerikai kormányokkal voltak kapcsolatai. Amikor amerikai részről realizmust és felelős megkö­zelítést tanúsítottak, akkor a kapcso­latok normálisan alakultak. Ez ked­vező hatással volt az általános világ­­helyzetre Is. Beszéde további részé-Akét testőr szolgálatkészen ki­nyitotta az autó ajtaját és ud­variasan betessékelte az utast, India miniszterelnökét. Nyomban vá­ratlanul kelepelni kezdtek a géppisz­tolyok, és Indira Gandhi miniszterel­nök asszony súlyos sebesüléssel ro­gyott az ülésre. Feltett szándéka volt, hogy mielőbb beérjen rezidenciájába, jóllehet maga sem értette mi történt, hiszen a dráma olyan gyorsan per­gett. India szinte percek alatt elvesztet­te kormánylőjét, a hü honleányt, In­dia nagyjainak, Mahatma Gandhinak és Dzsavaharlal Nehrunak harcostár­sát. Utólag sokan felteszik a kérdést, hogyan történhetett a nagy elővigyá­zatlanság, hogy a miniszterelnök asz­­szonyt éppen a lázadó természetük­ről ismert szikh testőrök vigyázták, akik közül egyiküket korábban el is bocsátották és csak Gandhi asszony kérésére vették vissza a testőrségbe. Egy bizonyos, a miniszterelnök asz­­szony tragédiája egész India tragédiá­ja is. Szegényebb lett a világ egy nagy szellemmel, a szocialista országok pe­dig egy jóbaráttal. Az el nem köte­lezettek tábora elvesztette egyik ve­zető személyiségét, a világ elnyomott és nélkülözést szenvedő népei pedig együttérző segítőtársukat, a béke és igazságosság lelkes harcosát. Indiára szegeződik ma a világköz­vélemény tekintete, hogyan alakul tn­­vább az ország sorsa, hiszen még a kormányfő életében megannyi szét­húzó erő fenyegette az ország épsé­gét és fejlődését. Gandhi asszony egész életével né­pét, hazáját szolgálta. Az egységes, független, iparosított, a haladás át. ján tekintélyes magaslatra hágott In­dia lelkes hive volt. Gandhi asszony apja, Dzavaharlal Nehru mellett járta ki az antiimpe­­rializmus iskoláját. Annak idején a politikai életbe bekapcsolódva egy al­­lahabadi beszédéért többhavi fogház­ra ítélték. Az 1947. agusztus 15-én létrejött független India kész har­cost köszöntött személyében. Viszony, lag rövid pályafutás alatt a kormány­zó Indiai Nemzeti Kongresszus Párt országos elnökévé választották. Bár ez csak protokolláris tisztség volt, a politizáló asszony diplomáciai, stra­tégiai képességeit pártja élén fontos döntések érvényrejuttatásában bizo­nyította be. Ilyen politikai győzelem­ként könyvelték el azt is, hogy elér­te a párt haladó csopartosulása egyik vezéralakjának, Girinek államelnökké választását 1959 augusztusában. Indira Gandhi egy egész életre el­kötelezte magát országa haladó moz­az épülő szocializmus továbbfejleszté­sében. Csernyenko hangoztatta: a Komszo­­mól hallassa hangját minden kérdés megoldásában, legyen sző akár a fia. talok élet- és munkakörülményeiről, akár összállami jelentőségű problé­mákról. A pártfőtitkár kijelentette, hogy a szocialista építő munka fel­adatait rendkívül bonyolult nemzet­közi helyzetben kell megoldani. Sze­retném ismét teljes határozottsággal aláhúzni — mondta —, nem a mi irányvonalunk a fegyverkezés foko­zása, a konfrontáció, a konfliktusok felszítása. Az aggodalmat kiváltó helyzetért a felelősség teljes mérték, ben az USA vezette imperialista re­akcióra hárul. Éppen az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei akarnak ka­tonai fölényt. Ezt mi nem engedhet­jük és nem is engedjük meg. Az SZKP és a szovjet állam következetesen folytatja a béke és az együttműködés lenini politikáját. A testvérországok­kal együtt állhatatosan törekszik a szocialista közösség nemzetközi pozí­cióinak megerősítésére, bármely ag­resszív terv megfékezéséhez szüksé­ges erő megszervezésére — hangoz­tatta az SZKP főtitkára. A szovjet vezető beszélt arról Is, hogy nagy szükség van valamennyi haladó és demokratikus ifjúsági szer­vezet összefogásának erősítésére. A VIT-ek mozgalma kiállta az Idők pró­báját. Nagy jelentősége van a béke és a kölcsönös megértés szempontjá­ból, és szovjet részről minden segít, séget megadnak a Komszomolnak a jövő évi fesztivál megszervezéséhez. Az utóbbi Időben a szikhek számos tragédiához vezető mozgalma oko­zott nagy fejtörést Delhinek. Ez a vallási szektaként, sajátos önálló val­lásként kialakult mozgalom, mely tör. ténelmileg kísérletet tett a hin­duk és a mohamedánok közelebb hozására, mozgalomával különösen az idén nagy veszélybe sodorta az indiai államot. A magyarázatot persze abban találjuk, hogy a szikhek moz­galma a vagyonos burzsoázia jó ré­szét öleli fel s követeléseik koránt­sem tisztán vallási jellegűek, hanem veszélyes szolgálatot tesznek a nem­zetközi imperializmusnak az egysé­ges India bomiasztásával. A vagyo­nos szikhek jelentős része Ameriká. ban él, emigráciús kormányt is ala­kítottak és innen sugallják az ötle­teket a szeparatistáknak. Az Ameri­kából irányított szikh mozgalom meg­vallott fő célja Pandzsáb, Andra Pra­desh és más környező államok egy részéből az úgynevezett Khalisztán botcsinálta szikh nemzeti állam lét­rehozása. A szikhek nemzeti szentélye az A- rany Templom, mint ennek az idén nyáron tanúi voltunk, szeparatista terroristák fellegvára lett. A rendki­galmának. Nemcsak hívei, hanem el­lenségei is voltak. Ellenzéke, ellen­felei azok soraiból kerültek ki, akiket Gandhi asszony haladó társadalmi­politikai intézkedései, mint például a kasztrendszer felszámolása, a maha­radzsák egykor korlátlan uralmának megfékezése közvetlenül érintettk. Gandhi asszony politikai fejlődésé­re nagy hatással volt családi élete is. A Nehru család meghitt barátjával, Feroze Gandhival kötött házasságot, akitől kát fia született, 1944-ben Rád. zsiv, a jelenlegi miniszterelnök és 1946-ban Szandzsaj. aki 1980-ban re­pülőszerencsétlenség áldozata lett. A független India ellentmondások közepette, széthúzás, hindu-muzulmán összecsapások viszonyai között jött létre. A függetlenné vált ázsiai óriás­nak az angol gyarmaturalom lerázá­sa után is temérdek viszontagságot kellett elviselnie. Például milliók hal­tak éhen. Gandhi asszony mindenkor gondot fordított a nép anyagi feleme­lésére. Az utóbbi években az infiá-Egy ország drámája ció megfékezésére törekedett, a mun­kaerkölcs emelésén fáradozott, de leg. főbb életművének talán az ország egységéért vívott lankadatlan harcot tartotta. Nem véletlenül, hiszen a britek elképesztő örökséget hagytak maguk után és súgóként szívesen he­lyükbe állt volna az újkori gyarma­tosító, az imperialista Egyesült Álla­mok. A több mint fél milliárdos India rengeteg nemzetiségből összetevődő állam, számos népcsoport még csak most van a nemzetté fejlődés stádiu­mában. Ugyanakkor ezek a fiatal nemzetek, vagy talán még nem is nemzetek roppant önérzetesek, érzé­kenyek és hiúk. Hajlandók eltúlozni általános sérelmeiket, vallási vagy egyéb színezetet adva nekik. Ugyan­akkor szem elől tévesztik a közös ér­dekeket, azt a felismerést, hogy csak az egységes India haladó fejlődése keretében találhatják meg saját bol­dogulásukat. így alakultak ki a kü­lönféle szeparatista mozgalmak, me­lyek mögött azonban igen sok eset­ben külföldi erők állnak. Egyes moz­galmakat Pakisztánból irányítják, ab­ból a Pakisztánból, amelyet az Egye­sült Államok katonai-stratégiai poli­tikájával támaszpont-állammá degra­dált. A szeparatizmus szításában nagy befolyása van a szomszédos Kina he­­gemonista politikájának is. Az Egyesült Államok viszo­nyulása Dél- Amerikáhoa- vüli állapot értelmében odavezényelt- sorkatonaság amerikai fegyverraktá­­; rakat leplezett ie s minden jel a sze­­t paratista mozgalom szftöinak amerl- I kai kilétére vallott. c Érthető, hogy Indira Gandhi mi­- niszterelnök politikai krédója mind­­. haláig India egységének feltétlen ■ megőrzése volt. Ezért vallotta egyik beszédében, amikor életveszélyesen t fenyegették: „Ha meghalok hazám I szolgálatában, büszkén fogok távozni. . Minden csepp vérem Indiát és fejlő­­‘ dését erősíti majd.“ I Radzsiv Gandhi, az új kormányfő i anyja méltó tanítványának bizonyul. . Kezdeti sikerére vall az is, hogy a , miniszterelnök meggyilkolását köve­■ tőén kitört zavargásokat, a szikhekkel . szemben kezdett megtorló akciókat . sikerült szép szóval, a lehető legke­vesebb áldozattal lecsendesítenie. Az emberek hallgatnak szavára. Ezért nem kétséges, hogy a januári válasz­tásokon, amelyekre Gandhi asszony ellenzéke eleve készült, most az ese­mények hatása következtében bizo­nyos kijózanodás következik be és a Kongresszus Párt Indira Gandhi szellemi örökéhez híven szorosabbra zárja sorait. A tömörülni készülő el­lenzék pedig visszaszorul. Ehhez per. sze az új kormány bölcs politikájá­nak is hozzá keli járulnia. LŰRINCZ LÁSZLÓ Moszkvában november 6-án ünnepi ülésen emlékeztek meg a NOSZF 67, évfordulójáról. A Kreml Kongresszusi Palotájában rendezett ünnepi ülés szónoka ANDREJ GROMIKO, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter volt. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke is. Andrej Gromiko elvtárs a forrada­lom évfordulójának ünnepi méltatá­sában emlékeztetett rá, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott a történelemben a népek antiimperialista, a háborúk megszüntetéséért, a tőke uralmának megdöntéséért, a szocializmusért ví­vott harcának korszakát. E korszak világtörténelmi szempontból egyik legfontosabb eseménye, hogy megszi­lárdult a létező szocializmus. A Szov­jetunióban létrejött a társadalmi igaz­ságosság, megvalósult az igazi nép­hatalom, állandóan emelkedik a nép anyagi és szellemi jólétének színvo­nala. Az SZKP pontosan meghatározta, hogyan léphet tovább az ország a társadalmi és gazdasági haladás út­ján. Meg kell gyorsítani a társadalmi termelés növekedését és a legnagyobb mértékben ki kell használni a növe­kedés intenzív tényezőit. Csupán így valósítható meg egyszerre a Szovjet­unió gazdasági erejének növelése és védelmi képességének fokozása, a nép életszínvonalának szakadatlan emelé­se. Gromiko a továbbiakban arról szólt, hogy a nemzetközi élet esemé­nyeiben ma meghatározó szerepe van a szocialista országok közösségének. Az SZKP a jövőben is mindent meg­tesz, hogy erősítse és elmélyítse e­­gyüttmüködését a testvéri szocialista országokkal. A tőkés monopóliumok mindenható­sága, a nukleáris veszély ellen "vívott harc első soraiban világszerte a kom­munista és munkáspártok haladnak. Jelentős részt vállal a békéért vívott küzdelemből az el nem kötelezett or. szágok mozgalma, korunk tekintélyes lmperialistaellenes ereje is. Gromiko beszéde további részében kijelentette, hogy az imperializmus és elsősorban az Egyesült Államok harcias körei szilárdan kitartanak militarista irányvonaluk mellett. E- gyik legveszélyesebb kalandor lépé­sük, hogy meg akarják bontani a ka­tonai-hadászati egyensúlyt, a katonai fölény kivívására törnek. A NATO ve­zetőinek tisztában keli lenniük azzal, hogy a katonai fölény megszerzésére irányuló törekvéseik soha nem érnek céltl Gromiko felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris fegyverkezés hívei­nek tisztában kell lenniük azzal, hogy tevékenységükkel súlyos bűnt követ­nek el az egész emberiséggel szem­ben. Nem mentesülhetnek a felelős­ség alól azoknak a NATO országok­nak a politikai vezetői sem, akik be­leegyeztek abba, hogy új amerikai nukleáris rakétákat telepítsenek Nyu­­gat-Európába. Ma már a világűrt is a katonai versengés színterévé kíván­ják változtatni. Ezekre az esztelen tervekre nincs és nem is lehet sem­miféle igazolás. Az Egyesült Államok­nak a fegyverzetek és elsősorban a nukleáris fegyverzetek korlátozása és csökkentése kérdésében elfoglalt ál­láspontja csakis zsákutcába vezethet. Nemcsak az újabb megállapodás lét-

Next

/
Thumbnails
Contents