Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-11-17 / 46. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1984, november Yl. Két kongresszus között AZ IFIZ-EK Munkásosztályunk a kommunista párt vezetésével 35 évvel ezelőtt kezdte meg a szocializmus építése szempontjából döntő, történelmi Je­lentőségű feladatának a teljesítését. Három és fél évtized múltával olyan magas színvonalú mezőgazdasági ter­melést hoztunk létre a dunaszerda­­helyi (Dun. Streda) járásban, mely­nek igazát még ellenségeink sem vonhatják kétség­be. Egységes föld­­mfívessznvetkeze­­teinkben kialakult, majd megszilárdult a dolgozók munká­hoz, a termeléshez való szocialista vi­szonya. Az efsz-ek IX. országos kong­resszusa után ki­feladatokat: a párt gazdaság-PR AHA 1984 főztük a legfőbb # segítségnyújtás politikájának megvalósításához; О elmélyíteni a szövetkezeti demok­ráciát; О növelni a tömegpolitikai nevelő­munka hatékonyságát; ® leküzdeni a szövetségi munka ne­hézségeit, kiépíteni a szövetség tlzemi szerveit a szövetkezetekben; Ф gyarapítani a dolgozók szakisme­reteit, növelni műveltségi szintjü­ket. Ezek a fő feladatok még kiegészül­tek a dolgozókról való komplex szo­ciális gondoskodással, a kulturális­­nevelőmunka fokozásával, a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatásá­val és az eszmei-szakmai neveléssel. Tény, hogy a fő termelési és gaz­dasági feladatok teljesítése kereté­ben áldozatkész, jó munkát végez­tünk. Figyelembe véve lehetőségein­ket. szövetkezeti dolgozóinkat a fel­adatok teljesítésére mozgósítottuk. Sikerrel. Elmondhatjuk, hogy ebben az időszakban fejlődött a szocialista brigádmozgalom: jelenleg szövetke­zeteinkben összesen 195 szocialista brigád működik, 3300 taggal. Pozitív fejlődést mntat a feltaláló- és újítómozgalom; jó eredmények mutatkoznak a komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységében. A jelenle­gi ötéves tervidőszak első három évé­ben, illetve mostanáig 305 újítási ja­vaslatot regisztráltunk, 9,6 millió ko­rona társadalmi haszonértékkel. Az országos méretű szocialista mnnka­­versenybe való aktív bekapcsolódás segíti valóra váltani kitűzött tervfel­adatainkat. A C s i I i z к ö z nevű és a lúcsi (búé na Ostrove) szövetkezet azon 22 élenjáró mezőgazdasági üzem közé tartozik, melyek a 7. ötéves terv összes reájuk eső feladatainak a tel­jesítését vállalták. Erre a nagy jelen­tőségű felhívásra járásnnk valameny­­nyi szövetkezete válaszolt, úgy, hogy 11 teljesíti összes tervfeladatait a tervidőszakra, 12 meg csökkenti a le­maradást. Járásunk szövetkezeti földművesei­nek kezdeményezését bizonyítja az is, hogy — az efsz-ek X. országos kongreszsusa tiszteletére — 18,В mil­lió korona értékre növelték vállalt szocialista kötelezettségeiket. A CSKP KB 1979. évi 13. ülésének határozata szellemében cselekedtünk, amikor a manuális dolgozók szak­képzettségének a fokozását szorgal­maztuk, elérve az 50 százalékot. Ma megállapíthatjuk, hogy jó munkát végeztünk: a százalékarány 71,4, amit még tovább növelünk a most kezdő­dött felnőttoktatási idényben. Rendkívüli politikai jellegű feladat­nak tartjuk a szövetkezeti demokrá­cia elmélyítését. Nagyon örülünk an­nak, hogy járásunk szövetkezeti pa­rasztsága haladó szemléletet vall, ön­tudatos, politikailag is tisztánlátó, a marxizmust—leninizmust vallja ma­gáénak. Büszke arra, hogy a munkás­­osztállyal szövetséges új osztálynak a tagja, a munkás-paraszt hatalom részese. Nagyra becsüljük a forradal­mi munkásosztály segítségét, s merí­tünk harci tapasztalataiból, minden­napi munkánk sikeressé válása érde­kében. Tanulunk a Forradalmi Szak­­szervezeti Mozgalomtól; még sok a tennivalónk, hogy elérhessünk a ki­egyenlítődéshez. Ehhez az is kell, hogy teljes mértékben megértsük, mi a szövetkezeti demokrácia, ennek az érvényesítéséhez milyen szervezeti­­tartalmi előfeltételek megteremtése szükséges. Ami a szociális gondoskodást illeti; az utóbbi öt év alatt több mint há­romezer szövetkezeti tag vett részt megelőző orvosi vizsgálaton; a koc­kázatos, veszélyes munkahelyek szá­ma egyre csökken, mintegy RBO fő az, aki jelenleg ilyen helyen dolgozik. Megkülönböztetett figyelmet fordí­tunk a fiatalokra. Jórészt ennek is köszönhető, hogy évente mintegy 130 fiatal kéri felvételét a szövetkezetek­be. A közös gazdaságokban dolgozó fiatalok száma az idén már túlhaladta a 3300-at. S milyen felkészültségnek az évente felvett /iatalok? Szakmun­kás, mezőgazdasági középiskolai és főiskolai végzettségűek. A járás 23 szövetkezetében jelen­leg 2300 az aktív nő. Számuk csökke­nő irányzatot mutat. Célunk: olyan feltételek teremtése, melyek megfe­lelnek az elvárásoknak, hasonlóan az iparban dolgozó nőkéhez. Szövet­ségünk járási bizottsága a nőszövet­ség járási bizottságával való együtt­működésben egyéves politikai okta­tásban részesíti az arra legérdeme­sebbeket, hogy emelkedjék eszmei­politikai tudásszintűk. Zárszóként hadd említsem még: já­rásunk nagyon következetesen és céltudatosan küzd а XVI. pártkong­resszus határozatának azon feladatai teljesítéséért, melyek a gabonaprog­rammal kapcsolatosak. Ezt még 1963- ban elkezdtük, amikor búzából 1,75, árpából meg 2,5 tonnát takarítottunk be hektáronként. Mindehhez meg kel­lett teremteni az előfeltételeket. S mi­kor tört meg a jég? Az 1967-es év­ben, amikor 4, 1974-ben 5,5, az 1980-as évben 6, az idén meg már 7 tonnát takarítottunk be hektáronként gabo­nából, járási átlagban. Legfőbb feladatunk: állandósítani a három legjobb utóbbi év hektár­hozamát. Ennek előfeltételét az agro­technika további tökéletesítésében, a dolgozók és irányítók szakismeretei­nek további gyarapításában, a talaj­­tű perő gazdagításában, az öntözési lehetőségek maximális kiaknázásában és a legújabb tudományos-műszaki ismeretek rugalmas hasznosításában látjuk. Csóka Tibor, a padány-bögellői (Padäň-Bohelov) szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője Az efsz-elnök Jozef Nosko mérnök, a jmi igazgatója kezéből átveszi a Járás legjobb szövetkezetének járó venyevi vörös vándorzászlót (A szerző felv.) гШШ512Ш i----­­ЫШ jó eredményekről adhat számot A nagykürtöst (Velký Krtíš) járás­ban az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz, Juraj Greňo elnökkel az élen, aránylag jő eredményeket ér el. A közös gazdaságban jó a versenyszel­lem. a munkahelyi légkör, az elvtársi segítőkészség, ami jelentősen hozzá­járul a gazdálkodás eredményességé­hez. 4 Erről tanúskodik az a tény is, hogy az illető szövetkezet már többször elnyerte a baráti venyevi határterü­let (Szovjetunió) vörös vándorzász­laját. Annak ellenére, hogy a közös 1700 hektárnyi szántójának egyharmada hegyaljai kategóriába tartozik (a társulás óta), az idén gabonából 5,8 tonnás hektárhozamot értek el át­lagban. Jő a tehenészetük és a ba­romfitenyészetük eredménye: az idén 100 literrel 3300 literre növelték az egy tehénre jutó évi fejésl átlagot, az egy tojóra jutó évi tojáshozam pe­dig 266 darabos. A szövetkezet 1949 nyarán, az elsők között létesült a járásban. Kez­detben csak tojást termeltek, ré­gi átalakított ólakban, aztán megépí­tették a korszerű tojóházat s áttér­tek a ketreces nevelésre. Jelenleg a baromfitenyésztés az egyik legjöve­delmezőbb állattenyésztési ágazat. A tojőállományuk 130 ezer darabos, a­­mellett évente 170 ezer hüsesirkét értékesítenek. Ez jelentősen hozzá­járul az évi 85 milliós bruttó terme­lési érték eléréséhez. No meg aztán az sem éppen mel­lékes, hogy a dolgozók 70 százaléka rendelkezik már mezőgazdasági szak­­képesítéssel. Emellett a szövetkezet vezetősége évente jelentős összegeket fordít a tagság szociális-kulturális igényeinek a kielégítésére. A szövet­kezet kétmillió koronával, továbbá gépi segítséggel járul hozzá az új községi óvoda építéséhez. Juraj Greňo efsz-einök, aki már 34 éve dolgozik a közösben, s 1975 óta, mint elnök kormányoz jó munkáról, gazdag eredményekről adhat számot, mint küldött, az efsz-ek X. országos kongresszusán. Többek között elújsá­golhatja azt Is, hogy a közel három­negyed millió korona értékű kötele­zettségvállalásukat már Igen számot­tevően teljesftettték. (böjtös) Iván Mária a nagykaposi (Veľké Kapušany) szövetkezet üzemgazdásza. Beszélgetésünk homlokterében a kö­zös gazdaság eredményeinek áttekin­tése és az emberi boldogulás szere­pelt. Nem titkolta: boldog. ф S volt már boldogtalan is? őszinte, nyílt te­li klntettel néz rám. Habozásából kitű­nik: volt az élet­ben bánata, csaló­dása. Mélyről fakad a sóhaj. — Tanárnő sze­rettem volna len­ni, Példaképeimnek tekintettem azokat, akik engem taní­tottak. S szeretem a gyerekeket... Az alapiskola után a kassal (Košice) gimnáziumba jelent­keztem, ahová fel Is vettek, de nem: mentem el mégsem. + Miért nem? — Beteg szüleim arra gondoltak, hogy a mezőgazdasági pályát válasz­tom, s ml lesz velük, ba Kassára ke­rülök. KI segít majd nekik? Hiszen a családban én voltam a legidősebb. S nem nagyon lett volna anyagi hoz­zájárulás sem a taníttatásomhoz. Tóth János tanár segítségével azonban mégis bejutottam a nagykaposi mező­gazdasági középiskolába. Ezt 1959- ben sikeresen befejeztem. Aztán je­lentkeztem a szírénfalvl (Ptrukša) szövetkezetbe, ahol segédkönyveit beosztást kaptam, havi 1800 korona fizetéssel. ♦ Mit szóltak a szülei, amikor az első fizetését haza vitte? — Tudomásul vették. ♦ A boldogság érzése mikor kerí­tette hatalmába? — Erre több példa ts volt: először 1962-ben, amikor megbíztak a fő­könyvelői tisztség ellátásával, majd az információs osztály vezetője let­tem, s 1981-től vagyok üzemgazdász. Természetes: a házasságkötéskor, majd a fiam születésekor (az egyik 17, a másik most 8 éves). Aztán ak­kor Is boldognak éreztem magam, a­­mikor megkaptuk a személykocsit, majd hozzáfogtunk a családi ház épí­téséhez, melyet most fejezünk be. Jaj, és akkor, amikor a kitüntetése­ket kaptam, mindig boldog voltam ... A jó és kellemes emlék, a boldog­ság szépít. Szemében is a boldogság tüzét látom égni, csillogni. ф Mibő) tellett autóra, házra, ru­házkodásra, gyermeknevelésre...? — A férjem buszsofőr. Kettőnk havi fizetése összesen 6000 korona. Emel­lett tartunk baromfit, hizlalunk ser­tést, bikát. Ez utóbbit eladjuk. Van tehenünk. Az így összegyűlt pénzt félreraktuk, s gyűlt kocsira, házra. Kiadás? Szerényen élünk, ruházko­­dunk. Zöldség, gyümölcs, baromfi van a ház körül. Ami szükséges, csak azt vesszük. ♦ Zsebpénz a gyerekeknek? — Csak annyit adunk nekik, hogy megtanulhassanak a pénzzel helye­sen bánni, s megvehessék, amit meg­kívánnak. Tudom, ez csak a töredéke annak, ami a boldogító, kiegyensúlyozott élethez szükséges. Az ember életének körülbelül egyharmadát a munkahe­lyén tölti. Ott is meg lehet kesered­ni... Meg boldog is lehet az ember, ha kedvvel végzi a dolgát, ha érvé­nyesülnek az elgondolásai, ha jó a közösségi szellem. ♦ Szereti a munkáját? — Nagyon szeretem. ♦ Nehéz a felelős tisztség betöl­tése? — Hát nem könnyű. Főleg akkor, ha meg Is kell győzni a beosztotta­kat arról, hogy mit csináltak jól vagy rosszul. A másik: valóban nagy a fe­lelősség. Munkám pontosságot köve­tel. Egy ponton minden adatnak, számnak egyeznie kell. Feszített oly­kor a munkánk, amellett az emberek érzékenyek, Idegesek, Ingerlékenyek. ♦ Ün is? , — Én sem vagyok kivétel. Ember vagyok, én is elfáradok, s idegesít, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elképzeltem, ha nem egyeznek a szá­mok. A termelés pénzügyi vonatkozá­sait én tartom kézben. Nőtt a gazda­ságosság szerepe, a tervezés jelentő­sége, az anyag- és energiatakarékos­ság stb. Az önálló elszámoásl rend­szer alapján gazdálkodunk. Nekünk kell kimutatni, hol szorít a cipő. S még valamiről nem adtam szá­mot. Iván Mária 1963-tól tagja a kom­munista pártnak. Szülőfalujában, Nagyszelmencen (Velký Slemenc) a hnb képviselője, tanácstag. A nőszö­vetség helyi szervezetének a titkára. Emellett a szövetkezet több albizott­ságában tevékenykedik. S a tőketere­­besl (Trebišov) járási pártbizottság tagja. Mondjunk még többet? Feles­leges. Azt mondja Iván elvtársnő, jó Időbeosztással minden tisztségét el tudja látni becsülettel. ф Űn is rásztvesz az efsz-ek X. or­szágos kongresszusán, mint küldött. Ha szót kap, miről fog beszélni? — Szeretném a kongresszuson el­mondani, hogy szövetkezetünk 1980- től 9,8 százalékkal növelte a mező' gazdasági termelést, az összteljesít­mények ez időtől 10,3 százalékkal na­gyobbak. Az év 10 hónapjának ter­melési eredménye 2,5 millió koroná­val jobb a tervezettnél. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálunk már „minden fenékig tejfel“. Bizo­nyos dolgokat, problémákat saját erőnkből képtelenek vagyunk megol­dani. Ezekhez szeretném kérni az il­letékes felsőbb szervek segítségét. Természetesen, végtelenül boldog va­gyok, hogy ott lehetek Prágában a X. kongresszuson. + Mikor sírt utoljára? — Nem vagyok sírós természetű. Legutoljára például a CSKP megala­kulásának 50. évfordulóján szökött örömkönny a szemembe, amikor a többiekkel együtt engem is kitüntet­tek. Illés Bertalan rt.aknem három éve annak, hogy IjQ a vágsellyei (Sala) Barátság ** Efsz kertészeti brigádjának tagjaival beszélgettem gondjaikról, eredményeikről. A Jmi személyzeti és káderosztályának vezetője, s az SZFSZ járási bizottságának képviselője aján­latára kerestem fel a brigádot, akik dicsérőleg szóltak róluk. S nem Is' alaptalanul, hiszen mind a termelési tervfeladataikat, mind a szocialista kötelezettségvállalásaikat példásan teljesítették. — Hat évvel ezelőtt kaptuk a bronz­érmet. Azóta semmi... Dicséretből van elég, elismerik az eredményein­ket, de más semmi... Tudja, mily kedvezőtlen hatást vált ki ez a bri­gádtagjainkból? — hangzottak el Csengéi Margit brigádvezető őszinte szaval. Röviddel ezután lapunkban meg is Jelent a brigáddal kapcsolatos írás, amely ecsetelte az elégedetlenséget, a gondokat. Később említést tettem az esetről az SZFSZ Galántai Járási Bizottsága akkor megválasztott titkárának Is... Ä közelmúltban Ismét Sellyén jártam Darázs Feri bácsi, akire az öntözés bízatott, ismerősként üdvözölt. A szo­kásos „mi újság?“ után megnyugod­va dlcsekedte, hogy ez előző látoga­tást követően, a zöldséges brigád mégiscsak megkapta az ezüstérmet, s természetesen a lányok, asszonyok Is. Hz ezüstérmes Csengel-brigád — Nagy ünnepség volt a szövetke­zetben. Higgye el, jólesett az elisme­rés a brigádtagoknak. De Margit, a brigádvezető majd bővebben tájékoz­tatja önt erről... Mindjárt visszajön. Valami jelentésfélét vitt be a szövet­kezet székházába. Míg Csengéi Margitra vártunk, Feri bácsi a következőket mondotta. — Az Idei évben nagyra nőtt a gyom, mintha húzták volna fölfelé. Ezt az esőzések utáni pluszmunkát nemigen látja senki. Annál inkább sajgott sokáig a nők fájós dereka a sok hajlongástól, gyomirtástól — em­lítette. Közben Margit asszony Is megérke­zett. Kézitáskájából elővett egy, az öntözőberendezéshez szükséges alkat­részt, s átadta Feri bácsinak. — Margit, hát ezt meg hol sikerült telhajtania? — derült fel a férfi arca. — Ne törődjön vele Feri bácsi! A lényeg az, hogy a fóliák mögött is tudunk majd öntözni... Aztán felveti a brtgádvezető, hogy Ilyenkor, zöldségbegyűjtés idején oly sok a dolguk, hogy e munkán kívül másra már gondolni sem nagyon mer­nek. • Talán azért van ez így, hogy a léc feljebb került? — Naivul hangzana, ha igennel vá­laszolnék. Hiszen a korábbi években is jé volt a munkatempó. A többter­melésre, a jövedelmezőségre, a ter­melési költségek csökkentésére törek­szünk, már amennyire lehetséges... ф Miként alakultak az idei ered­ményeik? — Az időjárás az idén nem kedve­zett. A fólia alatti saláta-, illetve paprikatermesztésben szép eredmé­nyeket értünk el, ám ngyanez nem mondható el a szántóföldire. A ká­poszta, a zeller még-még megadta a várt termést. Gyengébb volt a kar­fiol és a paprika. A brigádtagok helytállásának köszönhetően a ter­melési tervünket ás a szocialista kö­telezettségeinket telejsítettük. ф Több felől hallottam az ön „ke­ménységéről", szívósságáról. Ez a tu­lajdonság nélkülözhetetlen egy jő szo­cialista brigád vezetéséhez? — Nyílt, szókimondó ember va­gyok. Bizony nemegyszer megesik, hogy alaposan összezördülök, vitat­kozom a feletteseimmel. Ezek a viták nem öncélúak, a termelés folyama­tosságát, a többtermelést, a brigád­tagok anyagi-szociális érdekeit szol­gálják. A brigádon belüli „kemény­ségem“, szívósságom arra irányul, hogy a tervfeladatainkat példásan teljesíthessük. Sokéves tapasztalataim igazolják: az emberséget, az együtt­érzést, a segítségnyújtást a brigádta­gok többszörösen visszafizetik. Attól viszont, akit „lebunkózunk“, nem tud-A brigádvezető és Feri bácsi juk vele korrektül megbeszélni az esetleges problémákat, kiegyensúlyo­zott, eredményes feladatvégzést hiá­ba várunk. О Ügy értesültem, hogy a Csenge!-» brigádban jó az összhang a munka­helyi légkör, az önzetlen segítőkész­ség. — Nézze, ahány asszony, annyi probléma. Az egyik kisgyermekes anya, ki-kimaradozik, az idősebbek „lassúbbak“, a fiatal lányok meg a nehezebb munkát nem nagyon hiá­nyolják. Mindezeket a problémákat közös nevezőre kell hozni, együttes megoldással. Meg aztán, ha közülünk valaki megbetegszik, a látogatás sem marad el. Közösen járunk kirándulá­sokra. Mindez az összetartást, a jő munkahelyi légkört, az elvtársi segi­­tőkészséget segíti kialakítani. Ehhez nagy mértékben hozzájárul még az erkölcsi elismerés is; teszem azt, az ezüstérem, melyet bár megkésve, mégiscsak megkaptunk. Az eset tanulságait nem szükséges hosszasan ecsetelni. Annyit azonban okvetlenül meg kell mondani, hogy az arra hivatott szervek jobban fi­gyeljenek oda a szocialista brigádok­ra, azok tevékenységét, eredményeit rendszeresen kísérjék figyelemmel, s értékeljék, de az erkölcsi elismerés se maradjon el, vagy késlekedjen. Mert ez bumerángként visszaüt, ahe­lyett, hogy serkentene még jobb ered­mények elérésére. KALITA GÄBOR

Next

/
Thumbnails
Contents