Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-11-17 / 46. szám

<• 2 SZABAD FÖLDMŰVES ♦ 1984. november 17„ Hatékony módszerekkel As SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bi­zottságának plénuma a közel­múltban megtartott ülésén a politikai nevelő és ideológiai munka színvonalának és haté­konyságának emelésével foglal-, kozott. Ennek kapcsán beha­tóan és aprólékosan értékelték az CSKP KB 1980. évi 15. ülése határozatainak teljesítését, s egyben meghatározták a tő ten­nivalókat az elkövetkezendő időszakra. Megállapítást nyert, hogy a pártszervezetek a politikai-szer­vezési munkában, és az Irányítás területén rendszeres figyelmet fordítanak az eszmei-politikai nevelés elmélyítésére annak ér­dekében, hogy a hetedik ötéves terv gazdasági és szociális programját maradéktalanul megvalósítsák. A jó politikai­­szervező munka és az ideoló­giai nevelés hatékonysága kedi­­vezóen befolyásolja a tervfel­adatok teljesítését. Jó példa­ként szolgál erre a járás mező­­gazdasági termelésének rend­szeres növekedése, mely az idei rekord gabonaterméssel is ki­fejezésre Jutott. Azokban az üzemekben, ahol hatékony a tömegpolitikai munka, a jé gaz­dasági eredmények sem marad­nak el, tehát a politikai-nevelő munkában is elsősorban 8 jó termelési eredményekre kell építeni. A mezőgazdaságban dolgozó pártalapszervezetek munkájának hatékonyságára vall az a tény, hogy megnöve­kedett a dolgozók aktivitása és munkakezdeményezése a ter­melés valamenyi területén. Az idei jubileumok, mint az SZNF 40. és a mezőgazdaság szocialista átépítése megkezdé­sének 35. évfordulója, valamint az efsz-ek X. országos kong­resszusa tisztelőiére a járás mezőgazdasági dolgozói a he­tedik ötéves terv határidő előt­ti teljesítésére tettek felaján­lásokat. A kötelezettségvállalá­sok értéke meghaladja a 16 mil­lió koronát, s azok teljesítése jó úton halad. A járás dolgozói Összesen 108 millió korona ér­tékben tettek kötelezettségvál­lalásokat, melyeket eddig 75 százalékra teljesítettek. Egyre nagyobb teret hódíta­nak a „Minden nap teljesítjük termelési feladatainkat , az „Egy nap a megtakarítottból termelünk" mozgalmak, melye­ket a termelés szakaszán az üzemek és gazdasági szerveze­tek 75 százaléka alkalmazza. Ugyancsak felélénkült a Cseh­szlovák Műszaki-Tudományos Társaság alapszervezeteinek munkája is, mely a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés ered­ményeinek gyors és rugalmas bevezetését szorgalmazzák a termelési folyamatokban. Erről tanúskodik az újítási javaslatok növekedése és alkalmazása a termelésben. Az idén eddig 128 javaslat került bevezetésre, melynek kapcsán 3,5 millió korona megtakarítást értek el. A politikai nevelőmunkában nagy súlyt helyeznek arra, hogy az egyes munkahelyeken, a szocialista brigádok körében egyre szélesebb körben alkal­mazzák a haladó szovjet mun­kamódszereket és tapasztalato­kat. A szaratoví munkamozga­lom szerint a járásban 1228 dolgozó végzi munkáját, a Zlo­­bín-féle munkamódszert 5 kol­lektívában vezették be eredmé­nyesen, míg Baszpv munkamód­szerét 3950 dolgozó követi. Mindez érezteti hatását a járás ipari üzemeinek tervteljesítésé­ben, hiszen a hetedik ötéves terv három éve alatt 1980-hoz viszonyítva közel tíz százalék­kal növelték termelésüket. NÖVELIK A GAZDASÁGI PROPAGANDA ÉS AGITÄCIÖ HATÉKONYSÁGÁT A plénum kiemelt figyelmet fordított a gazdasági propa­ganda és agitáció jól bevált formáinak és módszereinek el­mélyítésére, illetve az új, ha­tékonyabb szemléltető agitáció kialakítására. Az agitációs köz­pontok a pártszervezetek irá­nyításával végzik munkájukat és sokat tesznek a termelési feladatok, a választás program­tervek, az egyes kiváló kollek­tívák és dolgozók népszerűsí­tése, a haladó termelési ta­pasztalatok és módszerek pro­pagálása érdekében. A pozitív eredmények mellett azonban nem szabad elkendőzni a fo­gyatékosságot, egyes dolgozók laza munkaerkölcsét, felelőtlen hozzáállását a termelési fel­adatokhoz. Hatékony agitációs és propagandatevékenységet fejtenek ki a Csilizköz, a Diós­­patonyi (Orechová Potöü) és a Nyórasdi (Topofníky.) Efsz-ben, továbbá a Gabölkovói és a Gom­bai (Hubice) Állami Gazdaság­ban, valamint a dunaszerdahe­lyi Baromfifeldolgozó tizemben és az Agrokomplex nagymegye­­ri (Calovo) üzemében. Több helyen az agitációs munka egy helyben topog, illetve nincs összhangban a kor követelmé­nyeivel, s ennélfogva nem tel­jesíti küldetését. Hatékonynak bizonyulnak a termelési propaganda és agitá­ció olyan formái, mint a ter­melési értekezletek és konfe­renciák, nielyeket több üzem­ben és szövetkezetben eredmé­nyesen alkalmaznak. A gazda­sági agttációban és a propagan­dában megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a párttagok és a pártonkívüliek közötti kapcsolatok megszilárdítására. Ebből a célból negyedévenként nyilvános pártgyűléseket tar­tanak, melyek keretében a dol­gozókat megismertetik a párt gazdaság- és szociálpolitikájá­nak időszerű céljaival, elemzik az adott gazdasági egység terv­­teljesítésének menetét. A mező­­gazdasági üzemekben előtérbe helyezik az ésszerű takarmány­­gazdálkodás, az energiával va­ló takarékos bánásmód kérdé­seit stb. Az utóbbi időben pe­dig a járási pártbizottság el­nökségének kezdeményezésére a nyilvános pártgyűlések új formáját is alkalmazzák. Ennek megfelelően az ismert gottwal­­di jelszóból „Arccal a töme­gek felé" Indulnak kt és Gott­­wald-napokat szerveznek az egyes üzemekben, szövetkeze­tekben. Az eddigi tapasztala­tok ezen a téren egyértelműen igazolják, hogy ezek beváltak és aktívan hozzájárulnak a párt és a dolgozó tömegek közötti őszinte, bizalmas viszony elmé­lyítéséhez. ELŐTÉRBEN A PARTOKTATAS FEJLESZTÉSE A kommunisták eszmei-politi­kai felkészültsége nagymérték­ben függ a pártoktatás haté­konyságától, színvonalától. A járásban az utóbbi időben ezen a téren is javulást értek el, s a legtöbb helyen teljesítette kül­detését a pártoktatás. jó szín­vonalon biztosítják a kommu­nisták továbbképzését az Agro­komplex nagymegyeri üzemé­ben, a Csilizköz Efsz-ben, a du­naszerdahelyi Slovlik-ban és a Bramfifeldelgnzó Üzemben. A plénumon azonban bírálat is elhangzott néhány üzem és szövetkezet irányába, melyek­ben még gyakran a formaliz­mus jegyei mutatkoznak, az ok­tatás rendszertelen, az előadá­sok gyenge színvonalúak, a lektorok, illetve a propagandis­ták felkészültsége sem éri el a kívánt szintet. Ugyancsak hang­­súlyozásra került az is, hogy nagyobb figyelmet kell szentel­ni a hallgatók kiválasztásának a pártoktatás egyes fokozatai­ra, de fóleg a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetemére. Valamennyi pártalapszerve­­zetben nagy súlyt helyeznek arra, hogy az ideológiai munkát összekössék a gyakorlattal. Cél­juk az, hogy az eszmei-politi­kai munka élő munka, a dolgo­zókkal folytatott nyilt párbe­széd legyen. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ifjúság szocialista hazafiságra és in­ternacionalizmusra, a munká­hoz való szocialista viszonyá­nak nevelésére. Az elfogadott határozatok konkrétan megha­tározzák az egyes szakaszokon dolgozó pártszervezetek tevé­kenységének irányát az elkö­vetkezendő időszakban. A gaz­dasági propaganda szakaszán nagy súlyt helyeznek a szocia­lizmus építő feladataihoz való öntudatos viszony elmélyítésé­re, a CSKP KB 8. plenáris ülé­se határozatainak gyakorlati érvényesítésére. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó pártalapszervezetek a propagandát és az agitációs tevékenységüket a dolgozók körében a termelés további belterjesítésére, a hektárhoza­mok növelésére, a gazdasági állatok termelőképességének növelésére, a mezőgazdasági te­rület védelmére és a környe­zetvédelem fokozására fordít­ják. Az ideolőgiai munka vala­mennyi formájának és eszközé­nek együttes alkalmazásával Járulnak hozzá a tudományos világnézet kialakításhoz, a dol­gozók alkotó tevékenységének fellendítéséhez, a termelési fel­adatok maradéktalan teljesíté­séhez. SVjNGER ISTVÁN В Prágában ünnepi gyűlést tartottak a főváros és a közép­csehországi dolgozók és fiata­lok a prágai Kultúrpalota kong­resszusi termében a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából. A díszemelvényen foglalt he­lyet Gűstáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Is. A csehszlovák és a szovjet himnusz elhangzása után az ünnepi gyűlést Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a prágai városi pártbizott­ság vezető titkára nyitotta meg. ' Ünnepi beszédet Jan Fojtík, a (CSKP KB Elnökségének pót­tagja, a KB titkára mondott.- 0 -■ Bratislavában a NOSZF 67. évfordulója alkalmából a Szakszervezetek Házában tar­tott gyűlés díszemelvényén fog­lalt helyet Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára is. A csehszlovák és a szovjet himnusz elhangzása után az ünnepi gyűlést Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislaval városi párt­­bizottság vezető titkára nyitot­ta meg. Ünnepi beszédet Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára mon­dott.- © -В Prágában: František Pitrá­­nak, a CSKP KB titkárának ve­zetésével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az er­dőgazdasági és vízgazdálkodási minisztereknek, továbbá a Me­zőgazdasági Dolgozók Szak­­szervezete Központi Bizottsága és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága elnökének részvételével ülést tartottak, a kerületi pártbizott­ságok mezőgazdasági pártmun­kával foglalkozó titkárai. Megvitatták a CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok megvalósításával összefüggés­ben a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a pártmunka feladatait, értékelték a föld­művesszövetkezetek X. orszá­gos kongresszusa előtti vitát, a kongresszus előkészületeit, va­lamint az állattenyésztés jövő évi fejlesztésére ás irányításá­ra elfogadott intézkedéseket. ■ Bratislavában tanácskozott a SZISZ 6. országos főiskolai konferenciája. A kétnapos ta­nácskozáson 134 ezer hallgató képviseletében 330 küldött érté­kelte a felsőoktatási Intézmé­nyekben működő SZISZ-szerve­­zeteknek az elmúlt két évben kifejtett tevékenységét, és ki­tűzte a további feladatokat a SZISZ III. kongresszusa prog­ramjának megvalósítása terén. A tanácskozáson részt vett a CSKP KB, a szövetségi kormány és a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttsége Jindfich Poled­­nfknak, a CSKP KB titkárának a vezetésével. — 0 — В A bratlslavai-raCal Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Kfsi tagjai ünnepi gyűlésen emlé­keztek meg a szövetkezet meg­alapításának 35. évfordulójáról. A gyűlésen Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök és Nyl­­kotaj Kuznyecov, a bratislaval szovjet főkonzulátus konzulja is jelen volt. Felszólalásában Peter Colotka elvtárs köszönetét mondott a jubiláló szövetkezet tagjainak a szocialista mezőgazdaság fej­lesztéséhez valő aktív hozzájá­rulásukért.- 0 -В Bratislavában ülésezett az SZLKP KB Ifjúsági munkával foglalkozó bizottsága Ján Janik­nak, az SZLKP KB Elnöksége tágjának, a KB titkárának a vezetésével. Jelentést vitatott meg arról, hogyan hajtják vég­re az SZLKP KB Elnöksége ál­tal az ifjúság negatív társadal­mi tevékenység elleni védelmé­vel kapcsolatban elfogadott In­tézkedéseket. A bizottság a to­vábbiakban azt értékelte, ho­gyan járul hozzá a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság Szlovákiai Tanácsa a középis­kolai diákok és a felsőoktatási intézmények hallgatói szakte­vékenységének Irányításához a gyakorlati feladatok megoldása terén. L' AZ EFSZ-EK V. ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁRA „A szocialista nagyüzemi gazdálko­dás gyors fejlesztésével négy év alatt teljesítsük a harmadik ötéves terv feladatait! 1970-ig emeljük a mező­­gazdaságot az ipar színvonalára!“ jelszavak jegyében 1901. március 23— u [f|7.F( 26 a között Prágá­ban került sor, a­­melyen 1532 kül­dött, ebből 472 nő vett részt. 1961. ja­nuár elsejével a 10 ezer 616 szövetke­­xetbe 994 ezer földműves tömö­rült, akik a mező­gazdasági terület ____________ 87,4 és a szánté­terület 90,4 százalékén gazdálkodtak. Ez volt a szövetkezeti dolgozók el­ső olyan kongresszusa, amelyet a szo­cializmus győzelme óta hazánkban összehívtak. A szocialista termelési viszonyok győzelme falvainkban amelyet dolgozóink a CSKP vezetés© alatt értek el — még jobban elmélyí­tette és megszilárdította a munkás­paraszt szövetséget, és megteremtette az alapját a szocialista társadalom további gyors fejlődésének. PRAHA 1934 A kongresszus felhívással fordult az összes mezőgazdaságban dolgozó­hoz, !hogy teljes mértékben támogas­sák a mezőgazdaság további szocia­lista fejlesztését, s az egész társada lom fejlődésének érdekében alkal­mazzák és terjesszék a haladó mód­szereket. A kongresszus legfontosabb feladatként azt jelölte meg, hogy minden erővel elő kell segíteni a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését, s így jelentős mértékben hozzájárulni a fejlett szocialista tár­sadalom építéséhez. Ennek egyik elő­feltétele volt az 1961-es évi torv tel­jesítése és túlszárnyalása. A kongresszus kiemelte az egész mezőgazdaság fejlesztésének alapját képező növénytermesztés gyors és tartós növelésének fontosságát, mert ettől és főleg az elegendő és jő mi­nőségű takarmányok termelésétől függ az állattenyésztés fejlesztése. A mezőgazdaság és az ipar közötti kü­lönbségek leküzdése érdekében a ter­mőterületet teljes mértékben ki kell használni és növelni annak termőere­­jét, főleg a talajjavítási munkák si­keres elvégzésével és a koinposztké­­szítés növelésével. A kongresszus szükségesnek tartotta, hogy már a harmadik ötéves terv első évében lé­nyegesen növekedjen a gabonaterme­lés. főleg az előirányzott vetésterület következetes betartásával és a fajta­­összetétel helyes megválasztásával, továbbá a cukorrépa, a burgonya, az olejnövények, a komló és a takar­kezési tervek időbeni előkészítésével, az új építőanyagok használatával és a beruházási építkezések meggyorsí­tásával járuljanak hozzá az igényes mezőgazdasági feladatok teljesítésé­hez. A kongresszus azzal a felhívás­sal fordult a szövetkezetek vezetősé­géhez, hogy fordítsanak rendkívüli figyelmet a gépt munka megszervezé­sének, a gépek karbantartásának és kihasználásának, továbbá a szocia­lista munkaverseny, a brigád- és fel­ajánlási mozgalom kibontakoztatásá­nak. a hektárhozamok lassú növekedéses a termesztett növénykultúrák nem mindig legalkalmasabb összetétele, a nagy betakarítási és tárolási veszte­ségek a fő okai a lakosság táplál­kozására szolgáló termékek elégte­lenségének. Egyúttal felhívta a szö­vetkezetek figyelmét arra is, hogy hathatós intézkedéseket érvényesítse­nek a növénytermesztés lehető leg­gyorsabb növelése érdekében. Min­denekelőtt a mezőgazdasági terület teljes mértékű kihasználásáról és a legjobb minőségű parcellák építkezési Történelmi mérföldkövek (El.) mánynövények hektárhozama, vala­­mnit a zöldség- és gyümölcstermelés. A kongresszus felhívta az összes szövetkezet figyelmét arra, hogy a takarmányalap megteremtése érdeké­ben tegyék meg a szükséges intézke­déseket. A kongresszus ugyanakkor megállapította, hogy a szarvasmarha­állomány növekedése ellenére sem sikerült elérni a tehenek tervezett darabszámát, s ezek termelékenysége és egészségi állapota sem felelt meg a szocialista mezőgazdasági termelés lehetőségeinek. A küldöttek kötelez­ték magukat, hogy mindent megtesz­nek az állati termékek, főleg a tej és a hús felvásárlásában bekövetke­zett nem kielégítő helyzet megoldása érdekében. A kongresszus javasolta a szövetkezeteknek, hogy a nemzeti bi­zottságok segítségével a városok környékén belterjes tejgazdaságokat szervezzenek, s egyúttal felhívta az állatgondozókat, a zootechnikusokat, az efsz-ek vezetőségeit, a fajtaneme­­sitő-állomások dolgozóit, a nemzeti bizottságok felelős dolgozóit, hogy az állattenyésztésben fennálló komoly helyzetnek megfelelően minden szö­vetkezetben és járásban tegyék meg a szükséges gyors intézkedéseket, s legkésőbb 1968-ig a szarvasmarha­állományt meg kell szabadftani a gü­­mőkórtől. Az efsz-ek országos kongresszusa felhívta az építészeti szervezeteket, a tervezőintézeteket és a nemzeti bi­zottságokat, valamint az illetékes mi­nisztériumok dolgozóit, hogy az épít­A szövetkezetek munkaszervezésé­vel és gazdálkodásával kapcsolatban a kongresszus feladatul adta a nagy­üzemi gazdálkodás bevezetése felté­teleinek tervszerű megteremtését, a szövetkezeti termelés irányításának és a munkaszervezés javítását, az ér­dem szerinti bérezés bevezetését, a szövetkezetek pénzjövedelmének he­lyes felosztását, a háztáji gazdaságok és a melléküzemági termelés fejlesz­tését, továbbá a szövetkezeti demok­rácia elmélyítését, a szövetkezeti dolgozók politikai és szakmai kép­zettségének növelését és a fiatal szö­vetkezeti dolgozók tobornzását. A kongresszus küldöttei megvitat­ták és jóváhagyták az efsz-ek új min­taalapszabályainak tervezetét, amely­nek alapján a szövetkezetekben hat hónapon belül saját mintalapszabály­zatot kellett kidolgozni. AZ EFSZ-EK VI. ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁRA „A mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipar színvonalára emeljük!“ jelszó jegyében 1984. április 23—26-a között Prágában került sor, amelyen 1553 kül­dött, ebből 423 nő vett részt А VI. országos kongresszusra mint a kor kö­vetelményeiért küzdő, a technikailag fejlett és ipari elvek szellemében szervezett mezőgazdaság építőinek összejövetelére került sor, abban az időszakban, amikor a szövetkezetek megerősödtek, bruttó és árutermelé­sük fokozódott, lényegesen növeked­tek a közös szövetkezeti alapok is. A kongresszus rámutatott arra, hogy vagy egyéb célokra valő lefoglalásá­nak megakadályozásáról, a komposzt­­készítő üzemek hálózatának további kiépítéséről, a szemes termények, fő­leg a búza vetésterületének növelésé­ről, a takarmánynövények termeszté­sének fokozásáról és a veszteségek csökkentéséről volt szó. A kongresszus hangsúlyozta, hogy az állattenyésztési termelés bizonyos javulása ellenére sem sikerült elérni a kívánt eredményeket a szarvasmar­ha-tenyésztésben, elsősorban a tejter­melésben. Ezért a kongresszus felhí­vással fordult az érintettekhez, hogy a tehénistállókban javítsák a munka szervezését, emeljék a tehenek gon­dozásának színvonalát, hatékonyan értékesítsék a takarmányokat stb. A kongresszus ugyanakkor javasolta, hogy a szövetkezetekben hatékony intézkedések foganatosításával emel­jék a sertés-, a baromfi- és a juhte­nyésztés színvonalát. A kongresszus fontos feladatként jelölte meg a gépek és berendezések lehető legjobb kihasználását, a gépe­sítő személyzet szakképzettségének növelését, a kétműszakos üzemeltetés bevezetését. A kongresszus behatóan foglalkozott a mezőgazdasági beru­házási építkezésekben tapasztalható hibákkal és azok eltávolításának mód­jaival, az efsz-ek irányítása haté­konyságának növelésével, a nyilván­tartás javításával, az ellenőrző bizott­ságok jelentőségével és küldetésével, az évi termelési és pénzügyi terv he­lyes kidolgozásával, a szövetkezeten belüli szocialista munkaverseny elmé­lyítésével, a szövetkezetek vezető dolgozóinak megnövekedett jogköré­vel, a nagyüzemi technológia érvé­nyesítésével mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyésztésben, továbbá a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének elmélyítésével. A kongresszus nagyra értékelte a haladó munkamódszerek lehető leg­szélesebb körű érvényesítését és azok szemléltető módszerrel történő ter­jesztését a mezőgazdasági gyakorlat­ban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lemaradozó szövetkezetek helyzetét csakis céltudatos és tervszerű intéz­kedésekkel lehet megoldani. Egésx sor olyan Intézkedés életbeléptetésé­re került sor, amelyek a szövetkezeti parasztság életszínvonalának emelé­sére voltak hivatva. Komoly intézke­dések történtek a lakásépítés fokozá­sa és a tanulőifjúság Iskoláztatási költségeinek megtérítése érdekében. Mindez jó feltételeket teremtett az ifjúság megnyerésére. A szövetkeze­tek gazdasági megszilárdulása hozzá­járult a dolgozók állandósításához. A kongresszus felhívta az efsz-ek vezető dolgozóinak figyelmét, hogy helytelenül járnak el, ha lebecsülik a munkabiztonság kérdéseit. Ugyan­akkor azt javasolta, hogy a szövet­kezetekben lényegesen nagyobb gon­dot fordítsanak a közös vagyon vé­delmére. Az efsz-ek VI. országos kongresz­­szusának küldöttei megvitatták és jóváhagyták az efsz-ek mintaalapsza­bályainak megváltoztatására és mó­dosítására vonatkozó javaslatokat. A kongresszus előtti, az efsz-ek járási konferenciáin és a kongresz­­szuson elhangzott vita bizonyította: földműveseink tudatában voltak an­nak, hogy a mezőgazdaságunk továb­bi fejlődése elsősorban az ő alkotó munkájuktól függ. A kongresszus fel­hívta a tudományos dolgozókat és a kutatókat, hogy igyekezzenek minél hamarabb megoldani a mezőgazdasá­gi termelés belterjességének, a mun­ka termelékenységének és a szövet­kezetek jövedelmezőségének fokozá­sával kapcsolatos feladatokat. A kül­döttek nagyra értékelték a nemzeti bizottságok, a védnökiizemek, a CSISZ és más társadalmi szervezetek segít­ségét a mezőgazdaság igényes fel­adatainak teljesítése terén. (blm)

Next

/
Thumbnails
Contents