Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-10 / 45. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1981 november 10. Az utóbbi években a szomotoriak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését szorgalmazzák Fotó: Archív 1989 1970 1975 1983 Megtermelő 7 333 63 980 65 497 87 374 Aliatnemesítő 4 063 8 808 15 218 22 875 Nagyhizlaida 7 454 21 553 28 207 — Agrokomplex — 2 944 16 959 39 773 Élelmiszeripari gazdaságok — 10 499 11 896 14 287 Célszervezetek összesen 18 850 107 782 135 777 164 289 A többi állami gazdaság Szlovákia állami szektora 250 073 370 972 358 894 381 291 összesen 2G8 923 478 754 492 671 525 580 Az állami gazdaságok 35 év távlatában 1343-ben a CSKP IX. kongresszusa galmazta meg, s amelyet a CSKP Közcélul tűzte ki a mezőgazdaság szocia- ponti Bizottságának Elnöksége, valalista átépítésének nagyszabású prog- mint a szövetségi kormány 1975-ben ramját, amely szerves része volt egész jóváhagyott. A dokumentum többek hazánk szocialista átépítésének és között kimondja, hogy a szocialista fejlesztésének. Az egyénileg gazdái- mezőgazdaság egyes fejlődési szakakodó földművesek 1949-től kezdve fo- szaiban támasztott követelményekkel kozatosan a kollektív gazdálkodási összhangban az állami gazdaságok módra tértek át az egységes földmű- küldetése és feladata az évek folyavesszövetkezetek keretében. A volt mán törvényszerűen változott. A kolnagvbirtokokból létrejöttek az első lektivizálás időszakában az állami állami gazdaságok, amelyek szocia- gazdaságok példája szemléltette a lista állami szervezetek gyanánt nem- kialakulóban levő szövetkezeteknek a csak elsődleges szerepet töltöttek be szocialista nagyüzemi termelés előa városi lakosság élelniiszerellátásá- nyeit, a termelőalap gyors ütemű fejban, hanem szemléltették a szocia- lesztése révén pedig az alapvető éleiiista mezőgazdasági termelés előnyeit, miszereliátást biztosították, s hathatós segítséget nyújtottak az A fejlődés jelenlegi szakaszában az akkoriban alakuló egységes földmű- állami gazdaságok döntő jelentőségű vesszövetkezeteknek. feladata a mezőgazdasági termelés Az állami gazdaságok a szocialista beltarjesítésében rejlik. Az utóbbi mezőgazdasági termelés fejlesztésé- években folyamatosan bővült a célben történelmi jelentőségű szerepet szerűen szakosított állami gazdasátöltöttek be. Ennek jelentősége azál- gok hálózata, melyek tevékenysége tál sem csökkent, hogy jelenleg Szlo- mindenekelőtt a vetőmagvak, ültetővákiában az állami gazdaságok a me- anyagok, tenyészállatok termelésére, zőgazdasági területen mindössze 21,1, továbbá a tudományos-műszaki feja mezőgazdasági össztermelésen pe- lesztés egyes technológiai, gazdasági dig 21,4 százalékos arányban része- és szervezési elemeinek az érvényesísednek. téséro irányult. Ezek az állami gazda-Jelenlegi küldetésüket „Az állami ságn-k központilag irányítottak, műgazdaságok további fejlesztésének ködési szerkezetük az évek folyamán irányvonala" című dokumentum fo- a következőképpen alakult: j célszertj szervezése és Irányítása összhangban van azzal az irányelvvel, miszerint szilárdítani kell az állami gazdaságok szerepét a tudományos-műszaki vívmányok alkalmazása terén. Ezt az 1975-ben jóváhagyott és az állami gazdaságok továbbfejlesztésének irányelveivel foglalkozó dokumentum is kiemelto. Érvénybelépése után a központilag irányított célgazdaságok földterülete 28 ezer 600 hektárral bővült és részarányuk Szlovákia államilag irányított mezőgazdasági szervezeteinek keretében 26,7 százalékról 30,4 százalékra nőit. Az állami gazdaságok fejlesztési irányelveiből eredő feladatokat a 6. és a 7. ötéves tervidőszak egyes éveire is lebontották, továbbá az ágazati és a belüzemí irányítási rendszer tökéletesítésében is figyelembe vették. A feladatok lebontásában és megvalósításában jelentős szerepe volt a tárca, a központilag irányított szervek vezérigazgatósága, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok és az egyes üzemek által kifejtett politikai-szervező tevékenységnek a területi pártszervek aktív irányításával és közreműködésével. Az állami gazdaságoknak az elkövetkezendő időszakra kijelölt alapvető céljai és feladatai az 1993-ig szóló bossszú távú fejlesztési program, valamint a 8. ötéves tervidőszak feladatai keretében konkretizálódnak majd. Az állami szektor sajátos céljainak betöltése arra utal, hogy a központi szerveken, valamint a középfokú és az üzemi irányítási szinten egyaránt a figyelmet a következő feladatok és problémák megoldására kell összpontosítani: ■ A célgazdaságok fejlesztési programja koncepciójának kidolgozása során rendezni kell a Slovosivo, a Semex, az Agrokomplex termelési-gazdasági egységének földterületét úgy, hogy kedvező egro-ökológiai feltételeket teremtsünk, főleg a magasabb szaporítási fokú vetőmagvak és egyéb szaporitó anyagok termelésére; ■ kerületi, járási és üzemi szinten 1983-ig be kell fejezni a földterület rendezését: el kell végezni az állami gazdaságok és szövetkezetek között, a központilag és területileg irányított állami gazdaságok között, valamint a szektorok között a földterület átcsoportosítását úgy, hogy ez lehetővé tegye a termelési alap ésszerű és nagyüzemi rendezését; H az összes állami gazdaságban felül kell vizsgálni ez alapeszközök kihasználását és az elemzés alapján meg kell jelölni a lemaradozó részlegek műszaki ellátásának javítását, a szükséges kapacitások biztosításának lehetőségét, esetleg a fölösleges alapeszközök megszüntetését; ■ minden egyes állami gazdaságban, de különösképpen a lemaradozó gazdaságokban — s ezzel párhuzamosan a középfokú irányítási szinten is — fel kell mérni a termelésre fordított anyagi befektetések kihasználásában és a termelés minőségében rejlő tartalékokat. Ezzel egyidejűleg ki kell dolgozni a befektetések észszerű kihasználására iránynlő Intézkedések programját, s ezt az évi tervekre átvetíteni; ■ az irányítási rendszer tökéletesítésével kapcsolatban intézkedéseket kell hozni a gazdasági szabályozók hatékonyságának növelésére és a termelési tényezők ésszerű kihasználására, valamint a jutalmazás szabályozásának módjára; ■ a 8. ötéves terv keretében biztosítani kell azt, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak átlagbére fokozatosan elérje a népgazdasági szintet. Az állami gazdaságok 35 éves fennállása azonban korántsem ad oknt az elért eredményekkel való megelégedésre. A fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában ennél többre, jobbra van szükség. Célszerű lenne, ha ez az évforduló 1* mindenkit a hatékonyabb és intenzívebb fejlesztés lehetőségeinek a feltárására serkentene. PflSA LAJOS közgazdasági mérnök, az SZLKP KB munkatársa. a szerkesztő bizottság elnöke Eső utáni felhőtlen, friss őszi reggelen értünk a Szor.mtori (Somotor) Magtermelő Állami Gazdaság székháza elé, ahol néhány személygépkocsi parkoló Az Irányító szakemberek rövid tanácskozást tartottak. — Az éjszakai zápor felborította a beütemezett munkatér vünket, így átcsoportosítást végzünk — fogadott Palágyi Sándor agrármérnök, a gazdaság igazgatója. Meglepően nagy a sürgés-forgás, ötpercenként cseng a telefon az igazgató Íróasztalán. Az Impozáns székház a hetvenes évek közepén épült. Az igazgató tapasztalt szakembernek számít a gazdaságban, több mint negyed százada dolgozik ebben a funkcióban. Fejből tud minden adatot. — Az állami gazdaság összterülete 5200 hektár, ebből 4132 hektár a szántó, a többi legelő, ^ kaszáló, szőlő. A dologzók létszáma hétszáz fő, harminc százalékuk nő. Gabonatermesztésre és. szarvasmarha-tenyésztésre szakosodtunk. A gabonaféléket a szántó 55 százalékán termeljük, de az állattenyésztésnek Is komoly hagyományai vannak. Az utóbbi Időben főleg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésén fáradozunk, jelenleg 3771 szarvasmarhát, ebből 996 tehenet tartunk. A 8. ötéves tervidőszakban négyszázzal növeljük a tehénálltfinányt, ezt ötszáz férőhelyes tehénlstállő építésével igyekszünk elérni. • Említette, hogy a gazdaságukban hagyománya van az állattenyésztésnek. Megfelelnek ennek az elért eredmények? — A hetvenes években tehenenkénti évi átlagban elértük a 3500 literes évi tejtermelést. Később több objektív és szubjektív okból kifolyólag visszahanyatlás állt he. Nyolcvanban nekifogtunk az állattenyésztés fellendítéséhez. Feljavítottuk az állományt és több Istállót korszerűsítettünk, ám ami lényeges, meg kellett szüntetnünk a takarmányhíányt. Q És sikerült? — Míg a múltban vásároltuk a takarmányt, addig ma már önellátóak vagyunk. Az Idén a tömegtakarmányszükségletet 114 százalékra, az erőtakarmányét pedig 132 százalékra biztosítottuk. Lelkiismeretes állatgondozóink vannak. Véleményem szerint az állatgondozás a legnehezebb foglalkozások egyike’ mert napkeltétől napnyugtáig talpon kell lenni, vasárnap és ünnepnapokon egyaránt. Igaz jól keresnek, havi öt-hatezer koronát, mint például Visnyai Béla és felesége. Pekárovics László, Sváb János és felesége és még sokan mások. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az idei év kilenc hónapjában a tejér! tékesftésl tervünket 384 ezer literrel ■ túlszárnyaltuk. Az év elejétől számlt- I va napi átlagban egy tehéntől több . mint tíz litert fejtünk. # Említette, hogy a szántó 55 százalékán gabonát termesztenek. Mon- 1 dana valamit az elért eredményekről? — Örömmel mondhatom, hogy az idén több és jobb búza termett, mint tavaly. De a rozs, az árpa, a bab és , a repce is sikerült. Gabonafélékből a tervezett 3,63 tonnás hozammal szemben 4,76 tonnás átlagot értünk el. A gabonatermesztési tervünket 2010 tonnával szárnyaltuk túl. # Miben látja a siker titkát? . — A siker titkát elsősorban a jól * megválasztott előveteményben, a korszerű trágyázásban és a folyamatos növényápolásban látom. Területeinken lényeges eltérés a termésátlagok* ban csak akkor tapasztalható, ha az elővetemény és a tápanyagpótlás nem megfelelő. Gazdaságunkban a bab. a repce, az évelő takarmánynövények és a kukorica a gabonafélék előveteménye. A tápanyagvisszapőtlást a talajok tápanyagtartalma és a várható hozamok aíapján irányítjuk. Műtrágyákból hektáronként 398 kiló hatóanyagot juttattunk ki, a legkisebb és a legnagyobb adag közötti különbség 120 kiló. Száz kiló termésre hozzávetőlegesen 7,7 kiló hatóanyag jut. A' nitrogént több adagban juttattuk ki: elapműtrágya formájában átlagosan 48 kilót, a kétszeri fejtrágyázás során pedig összesen 125 kilót. A folyamatos nitrogénellátás lényeges volt a terméshozam alakulásában. Nagy gondot fordítottunk a vegyszeres gyomirtásnak is. összefoglalva: a szakszerű talajmttvelés, a gondos növényvédelem és a folyamatos tápanyagellátás jóvoltából a növényzet át tudta vészelni a kedvezőtlen Időjárási viszonyokat. A terméseredményeket a vetés minőségével, az aratás jó megszervezésével és a szemveszteség csökkentésével is fokoztuk. Befejzésként szeretném elmondani, hogy a szomotorl magtermelók az SZNF 40. és a mezőgazdaság szocialista átépítése megkezdésének 35. évfordulója tiszteletére több mint egymillió korona értékű kötelezettséget vállaltak. A vállalás a termelést terv túlszárnyalására és az önköltségek csökkentésére irányul. A háromnegyedévi terv értékesléséból kitűnt, hogy a gazdaság a tervfeladatát minden mutatóban túlteljesítette. Erről az igazgató eképpen nyilatkozott: — Erre az évre 81,6 millió korona összteljesítményt terveztünk. Előreláthatólag a feladatainkat túlteljesítjük. Mindezt a szép sikert a növénytermesztés felfutásának köszönhetjük. Persze az állattenyésztés szakaszán is lépést tartunk a fejlődéssel. Az össztermelésünk az elmúlt év hasonló Időszakához viszonyítva 10,6 millióval növekedett. A tiszta nyereségünk pedig 5 millióval jóbb a tervezettnél. A háromnegyedév folyamán sikerült a költségeket 700 ezer koronával csökkentennünlf, így a tiszta nyereségünk meghaladja a 6,5 millió koronát. Az év végéig minden bizonnyal javulnak még a gazdaság eredményei, mint ahogyan eddig is javultak az elmúlt évhez viszonyítva. Felkészült, rugalmas vezetőség, szakembergárda áll a válalat élén, tisztán látják a lehetőségeket. A termelés műszaki színvonalával sincs baj, hiszen évente öt mililó koronát fordítanak gépi eszközök beszerzésére. A jövőben évente nem kevesebb mint 13 millió koronát fordítanak építkezésre, a termelés korszerűsítésére és a szociális feltételek javítására. Az elmondottakból Is kitűnik, hogy a szomotoriak nem a szavak, hanem a tettek emberei. Hiszen amit vállaltak, azt becsületesen, maradéktalanul teijesiteték. ILLÉS BERTALAN A központilag Irányított állami gazdaságok — küldetésükből kifolyólag — az anyagi-műszaki alap fejlesztése, a belterjesítésre forditott beruházások és a káderkérdés megoldása tekintetében elsőbbséget élveztek. Ez a többi állami gazdasághoz és a szövetkezeti szektorhoz viszonyítva dinamikusabb fejlődésben ér magasabb szintű termelésben nyilvánult meg. A mezőgazdasági igazgatóságok által irányított állami gnzdaságok többsége nem részesült ebben a prioritásban, a beruházások lassúbb ütemű fejlesztése mellett jelentős nehézségekkel küszködtek a területek szétszórtsága, a talajok gyengébb termőképessége, a munkaerőhiány, főleg a képzett szakdolgozók tekintetében és az egyéb gazdasági gondok következtében. Elsősorban a kedvezőtlen termelési és gazdasági körülmények között gazdálkodó üzemekről van szó. főleg я tiadeai. a Žiar nad Hronom-i, a Banská Bystrica-1, a humennéi. a micha- Invcei és a foketerehesi (Trebišov) Járásban. Ide többnyire azok a gazdaságok sorolhatók, amelyek a lemaradozó szövetkezetek felszámolása révén jöltek létre, vagy ezek hozzácsatolásával bővitették területüket, így az 1961—1965-ös években az állami szektorba több mint 130 ez.er hektár mezőgazdasági területet csoportosítottak át túlnyomóan a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben. Az ott tevékenykedő állami gazdaságok földterülete a falu szocialista átépítésének befejező szakaszában is bővült. A produktívabb termelőkörzetekben azonban több olyan állami gazdaság található, amelynek eredményei nem ütik meg az átlagot. Ezekben az esetekben a huzamosan lemaradozó szövetkezetekhez hasonlóan a konszolidálódást szorgalmazó intézkedéseket alkalmaznak a problémák megoldására. A célgazdaságok közit) a legkifejezettebb szakososodás a Slovosivo termelési-gazdasági egységének hatáskörébe tartozó megtermelő állami gazdaságokban tapasztalható. Amíg ezek a gazdaságok a szántóterületnek mindössze 3.6 százalékát foglalják el, addig az országos vetőmagtermelésben 22,2 százalékos arányban részesednek — a gabonafélék vetőmagjának a 30, a kapásnövényekének 65,4, a ffiféléknek 5B, a herefeléknek pedig a 20 százalékát termelik. A gabonafélék, a hüvelyesek, az olajnövények, a kukorica, a fűfélék és a herefélék magtermelésének több mint 85 százaléka eléri a magasabb szaporítási fokot. E vetőmagvak további szaporítását a többi állami gazdaság vagy a szövetkezetek magtermelö gazdaságai részlegein végzik. Az iiltetőburgonya esetében ez az arány valamivel alacsonyabb. A zöldség- és virágvetőmagvak, valamint a gyümölcs- és díszcserjeültetvények termelésében kiemelkedő szerepet tölt be a Semex termelési-gazdasági egysége, amely a tudományos-termelési társulás szervezési forma keretébeni tevékenykedik. A szőlészet területén a biolőgiai anyagot, valamint a szaktanácsadó tevékenységet a Bratislava! Szőlészeti és Borászati Kutatóintézeten keresztül a borüzemek termelési-gazdasági egysége biztosítja. Ehhez a termelésigazdasági egységhez a szőlőtermelésre szakosodott állami gazdaságok is hozzá tartoznak. Az állatnemesítő vállalatok területe is bővült. Ezek ma a mesterséges termékenyítést a tehénállomány 98 és az üszők 50 százalékánál biztosítják. Az utóin években jelentősen bővült az Agrokomplex termelési-gazdasági egysége keretében működő állami gazdaságok rendszere is. Ezek a termelési rendszerek meghonosításával egyidejűleg a rendszergazdaságok szerepét vállalják magukra, de fontos szerepet töltenek be a kiállító és oktató tevékenységben is. Az idén az Agrokomplex termelési-gazdasági egysége a termelési rendszereket 44 mezőgazdasági üzemben és összesen 48 ezer hektárnyi területen valósította meg — ebből a termelési-gazdasági egység keretében 12,8 ezer hektáron. A pedagógiai, valaáiint a tudományos kutatói tevékenység tekintetében jelentős feladat hárul a tangazdaságokra — melyek összesen 15 ezer 900 hektáron gazdálkodnak. Az erdők területén található földek hasznosításáról a 36 ezer 900 hektár kiterjedésű Állami Erdők és a 8600 hektár területű Katonai Erdők gondoskodnak. A talajművelésnek az erdőgazdálkodással való társítása az eddigi tapasztalatok alapján beváltnak bizonyult. Ilyen mező- és erdőgazdasági üzemek Szlovákiában a humennéi és a svidniki járásokban taláihatők, ahol összesen 13 ezer hektárnyi területet foglalnak el. A mezőgazdaság állami szektorának
