Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-10 / 45. szám
1984. november 10. SZABAD FÖLDMŰVES HRIVNÁK, AZ SZLKP KB TAGJA, AZ SZSZK IPARÜGYI MINISZTERE Szlovákia vegyipara kifejező mértékben segíti elő a mezőgazdaság ellátását elsősorban műtrágyákból, amelyek fontos szerepet játszanak a növénytermesztés intenzív fejlesztésében. A létrehozott kapacitásokban a progresszív műtrágyafélék országos termelésének mintegy 60 százalékát biztosítja. Habár a mezőgazdaság igényeit még nem sikerült fedezni teljes mértékben, a vegyiparban hozott intézkedések fokozatosan odavezetnek, hogy a mezőgazdasági gyakorlat szükségleteit a lehető legjobban kielégítsük. A legújabb műszaki ismeretek alapján terjedelmes nitrogénkomplexumot építettünk, mihez a komplex összetett műtrágyák gyártási terjedelmében foszfor- és káliumnyersanyagokat hozunk be. Az utóbbi években a tudományos és műszaki ismeretekkel összhangban lelassult a szilárd halmazállapotú műtrágyák gyártásának a fejlesztése, nagyobb gondot fordítanak a műtrágyák választékának fokozatos átalakítására, fizikai-kémigj és felhasználási tulajdonságaik javítására. Az utóbbi három évben az országos elosztási mérleggel összhangban sikerült biztosítani a műtrágyák szállítását, miközben ezek minősége is javult. A szilárd halmazállapotú műtrágyák teljes mennyiségének 76 százalékát sorolta az Illetékes állami minőségvizsgáló intézet az I. minőségi osztályba. Az 1984-es évben gyakorlatilag az összes hazai műtrágyát hatékonyabb, szemcsézett formában gyártják, s csak az ammóniumszulfátot forgalmazzák kristályos állapotban, aminek technológiai okai vannak. Intézkedések történtek a szabadon ömlesztett szilárd halmazállapotú műtrágyák mennyiségének növelésére is, amelyek aránya már eléri a 30 százalékot. Ez az arány tovább fog növekedni. Kifejlesztették és bevezették a DAM-390-es folyékony nitrogénműtrágya gyártását, amit a 8. ötéves tervidőszakban további 100 ezer tonnával kellene növelni. Elkezdték az ortofoszforsav típusú NP műtrágya kísérleti gyártásának az előkészítését is. Folyamatban van továbbá a nyomelemeket tartalmazó szuszpenziós és folyékony műtrágyák# 'kifejlesztése is. Amíg 1978-ban 18 ezer 400 tonna tiszta tápanyagot tartalmazó folyékony műtrágyát gyártottak, az idei gyártás már eddig is elérte a 44 ezer 800 tonnát. Ágazatunk termelésében további jelentős tételt képeznek a növényvédelmi vegyszerek. Gyártásuk fejlesztése körülbelül 1970-ig összhanban volt az akkori ismeretekkel és lényegében a szükségletekkel is. Azóta azonban egyre mélyül az ellentét a szükségletek és a gyártási lehetőségek között, főleg annak következtében, hogy beszüntették az ökológiai szempontból nem megfelelő vegyszerek gyártását. Az utóbbi években a növényvédelmi vegyszerek gyártásának stagnálásában az is szerepet játszott, hogy a gyártás fejlesztésének és a termelési program vágsellyei (Šaľa) elhelyezésének a kérdésében nehezen alakult ki egységes nézet. Ezért most nagy figyelmet fordítunk az AGRO II. komplexum ebben az évben esedékes beindítására, ahol a termelés a NOVOZ1R, a FATEX, a DECEMTION és a FADEMORF vegyszerek gyártásával 247 millió koronás értékben növekszik. Ezáltal az 1983- as évhez viszonyítva 28 százalékkal növekszik a növényvédelmi vegyszerek gyártása. A kutatási eredmények alapján elkezdődött egy hatékony gyomirtó szer, a BUREX gyártása, amit a cukorrépában használnak. Ennek gyártása a fokozatos intenzifikálás következtében 300 tonnáról 800 tonnára nőtt, s további korszerűsítéssel évi ezer tonnnára fog növekedni. Beruházást készítünk elő a zilinai Chemicelulóza vállalatnál, ahol évente 3 ezer tonnát fogunk gyártani ebből a készítményből. A jelenlegi időszakban készítjük elő a 8. ötéves tervidőszak fejlesztési terveit, amelyek keretében szemcsézett rovarölő szerek gyártásának a bevezetésével számolunk, a Metation helyett bevezetjük az Actellic gyártását, s egy nagy termelési kapacitást készítünk elő a Basagran gyártására évi 10 ezer tonnás mennyiségben. Természetesen szem előtt kell tartanunk azt a követelményt, hogy csökkenjen a függőségünk e vegyszerek nem szocialista országokból származó behozatalától, s hogy termelésük megfelelő hatékonysági szintet érjen el. A mezőgazdasági termelőkkel együtt fontos problémának tartjuk az állatok takarmányellátását. E probléma megoldása érdekében az SZSZK Iparügyi Minisztériuma javaslatot készít elő a PRUTEN fehérjegyártási licenc vásárlására a Szovjetunióból behozandó metanol alapján. Ökológiai szempontokból csökken a celofán gyártása, s ezt korszerű jnűanyagokkal, polietilén és egyéb fóliákkal helyettesítik. Ezért a vegyiparnak az élelmiszeriparral szoros együttműködésben kell megoldania a gyártmányfejlesztés ezzel összefüggő problémáit. A továbbiakban szeretnék a kölcsönös kapcsolatoknak még egy témakörére rámutatni. Az ipari termelés ellátásáról van szó a mezőgazdaságban előállított rostnövényekből, juh- és báránygereznábnl, marhabőrből. Annak ellenére, hogy az SZSZK- ban ideális feltételeink vannak a len és a kender termesztéséhez a textilipar mégis nagy mennyiségű behozatalra szorul ezekből a nyersanyagokból. A hazai lenszár szerződéses szállításait évi 23 ezer, a kenderét 10 500 tonna mennyiségben nagyon rendszertelenül hajtják végre. Igaz ugyan, hogy a lenszár szakaszán javul a helyzet, de az ipari vállalatok szükségleteit ez sem jelenleg, sem a jövőben nem képes teljes mértékben biztosítani. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma fontos feladatok teljesítéséről gondoskodik a mezőgazdaság és az élelmezésügy ellátásában, ezért helyesnek tartjuk a vállalatokkal való, szorosabb kapcsolatok kialakítását. PAVOL ВАНИ, A CSSZSZK ÁLTALÁNOS GÉPIPARI MINISZTERE Ä CSKP KB 11. ülésén a Központi Bizottság Elnökségének beszámolójában Pitra elvtárs megállapította, hogy az utóbbi Időben bizonyos haladás és javulás történt a gépek, a traktorok és a pótalkatrészek szállításában. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozott, és találóan mutatott rá a meglévő gyengékre. A jövőben reszortunk tervének arra kellene irányulnia, hogy a mezőgazdasági dolgozók valóban a szükséges technológiát és gépsorokat vásárolják meg, s megszűnjön a technológia kiutalása. Bizonyos javulás és számos probléma megoldása ellenére tudatában vagyunk annak: sokat kell tenni, mégpedig rövid időn belül a mezőgazdasági dolgozók elégedettsége és szükségleteik magas műszaki és gazdasági színvonalon való fedezése érdekében. Ami a vetőgépeket illeti, fokoztuk- gyártásukat; megkezdtük négy gabonavetőgéptípus előállítását. Szabadalom alapján megkezdjük egy pneumatikus kukorica- és cukorrépavető gép gyártását is, amelyet eddig importáltunk. A hegyi feltételekre fejlesztettük ki a Zetor 7045-ös típusú traktort, az Agroterma megkezdte az első ún. (hegyes terepre szánt) horálrendszerű gépek szállítását. A Martini Nehézgépipari Művek megkezdte az első régóta várt hegyi kaszálógépek szállítását. A gabona betakarítására az NDK-beli kombájnok importjának növelésén kívül megkezdtük az ismert lengyel Bizony kombájn behozatalát. A szalma begyűjtését NDK-beli nagy nyomású prések és lengyel szabadalom alapján gyártott prések végzik. Gyártásukat a Slušovicei Efsz is megkezdte. Ami a kapásnüvények termesztése során alkalmazott gépeket illeti, a cukorrépa vetésével és a kultiválási munkákkal kapcsolatban el kell mondanunk, hogy nem vagyunk elégedettek, és a kérdéssel megfelelő szinten foglalkozunk, beleértve a betakarítógépek gyártását. — A kukoricatermesztés átfogó gépesítését a szabadalom alapján gyártott vetőgép alkalmazásával megoldjuk. A silókukorica betakarítására az SPS 45-ös típusú gépet használjuk. A szemes kukorica begyűjtését Magyarországról behozott és gabonakombájnokra szerelhető adapterekkel, esetleg Herszonyec típusú szovjet kombájnokkal oldjuk meg. Ami a zöldséget, a gyümölcsöt és a bort illeti, a KGST- hez tartozó Agromas szervezet keretében, amelynek a Gép- és Traktorállomások Konszernjének vezérigazagtósága is tagja, fokozatosan oldják meg a zöldség- és a gyümölcstermelés átfogó gépesítésének problémáit. Sikerült fokozatosan haladást elérni a szállításban, a traktorokat xtehergépkocsik váltják fel. A Tatra, a Škoda, az Avia és a Praga tehergépkocsikon tucatjával bájtunk végre módosításokat. Nem fedezzük azonban a mezőgazdaság szükségleteit emelőtargoncákból és különféle munkagépekből. Ezt a problémát meg kell oldani, van rá lehetőségünk is, csak úgy kell megegyezni, hogy a gépgyártók és a tervezők közös nevezőre jussanak, nem pedig úgy, hogy egész termelésünket exportáljuk, miközben itthon a hatalmas terjedelmű burgonyaművelési és anyagmozgatási munkákat az emberek gépek nélkül végzik. Ezért a gépek problémáját úgy akarjuk megoldani, hogy gondosan osztjuk el őket, s ha anyagmozgató gépet exportálunk, gondoskodnunk kell megfelelő mennyiségű gép behozataláról: nem szabad ezt a kérdést nyitva hagynunk. Ami az állattenyésztés gépesítését illeti, ezzel a pŕelouči Agro vállalat foglalkozik, s a végszállítások az ő hatáskörébe tartoznak. De itt is rendszeresebben kell foglalkozni a szükségletek kielégítésével, és növelni kell ez elektronika szerepét az állattenyésztési beruházások területén, ahol a rotációs fejőgépek helyett más fajtákat kell alkalmazni. Ami a traktorokat illeti, megkezdtük az ún. ötödik nemzedék gyártását és a martini Nehézgépipari Művek $Ital előállított nehéztraktor korszerűsítését Készek vagyunk a traktorszükséglet megfelelő szerkezetben való fedezésére. Javítani kell az egész irányítómunkát a termelővállalatoknál, a minisztériumban és a kutatóintézetekben. Meg keli teremteni a tartós együttműködést és a problémák közös megoldását a mezőgazdasági dolgozókkal. A mezőgazdasági szakemberekkel közösen műszakilag felmértük a jelenlegi gépállományt, és az elemzések eredményei alapján pontosltottuk a gépellátási tervet a következő ötéves tervidőszakra. A mezőgazdasági termelés egyes területeire készek a technológiajavaslatok, és tudjuk, milyen s mennyi gépre van szükség komplex gépesítésükhöz. Elbíráltuk a már gyártott és szállított gépek színvonalát, javasoltuk a szükséges innovációkat, és a követelményeket az új hazai gyártmányú gépek kifejlesztésével és a külföldről behozott gépekkel szemben. A mezőgazdasági gépek belföldi és külföldi gyártóival és szállítóival szemben pontosan megfogalmaztuk a műszaki színvonal emelésének követelményeit, feltételül szabva, hogy az új gépeknek biztosítaniuk kell a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését, megbízhatóaknak és optimális energiaigényűnknek keli lenniük. A mezőgazdasági gépek fejlesztésének a következő ötéves tervidőszakra szóló koncepciója a mezőgazdasági terA PH 1-422 típusjelű ekét a Roudnice nad Labem-i Agrozet fejlesztette ki. A következő évben mezőgazdasági üzemeink számára ötszáz darabot fognak gyártani. (Fotó: -ik) melés energia- és anyagigényessége csökkentésének, a veszteségek korlátozásának, a beruházási igényesség minimalizálásának, valamint a termelés és a munkatermelékenység növelésének alapvető kritériumaiból indul ki. A gépgyártók címére bírálóan el kell mondani, hogy nem fogjuk támogatni az olyan korszerűsítést és innovációt, amely nem növeli a termelékenységet, nem javítja a minőséget, s nem fokozza a mezőgazdasági üzemek termelésének és munkájának hatékonyságát, csak az árakat emeli. Továbbra is nagy gondot fordítunk arra, hogy meghonosítsuk a mikroelektronikai elemeket a mezőgazdasági gépek és berendezések gyártásában, s ez lesz a következő ötéves tervidőszak alapvető beruházási irányvonala. Fotó: Botllk Zoltán A napenergia hasznosítása Köztudott, hogy a hagyományos energiahordozókból nlncsenek olyan hatalmas mennyiségű készleteink, mint azt néhány évtizeddel ezelőtt feltételeztük. Kiaknázásuk jelenlegi ütemét figyelembe véve egyre sürgetőbb feladat az olyan energiahordozók felkutatása, amelyek felválthatják a nehezen hozzáférhető, készleteiben kiapadó fűtőanyagokat. A megoldás keresése bonyolult feladat, mivel a szakemberek is a többféle lehetőség közül, főleg a gazdaságossági mutatókat veszik figyelembe, s kutatják a legmegfelelőbb módszereket, amelyek a népgazdaságban jelentős energiamegtakarítást eredményeznek. Sikeres együttműködés következtében született a napkollektoros vízmelegítő berendezés, amelyet az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit és a prelouöi Agrozet kooperációja során fejlesztettek ki. A nagymagyari (Rastice) Agroprogres Közös Mezőgazdasági Vállalat biztosítja a kiegészítő elemeket, s egész Szlovákia területén a berendezés felszerelését is vállalja. Molnár Zoltánnak, a szerelőrészleg vezetőjének tájékoztatása szerint az ES 30/1250—1001 típusú berendezés a mezőgazdaságban, az ipart üzemekben és vállalatoknál, az egészségügyi intézményekben, valamint a sportlétesítményekben egyaránt Jó szolgálatot tehet. A harminc négyzetméter felületű napkollektorok 1200 liter űrtartalmú tartályokban melegítik fel a vizet. Előnyük, hogy akár 10—12 óráig is tárolható a 75—80 Celzius-fokra felmelegített vízmennyiség. Kedvezőtlen időjárás esetén a 6 kilowatt teljesítményű fűtőtest teszi folyamatossá a vízszolgáltatást. Az említett berendezéssel évente átlagosan 10—12 ezer kilowattóra villanyenergia takarítható meg. Méri István A minőségvédelem fontossága A mezőgazdasági termelést korábban a mennyiség növelésének az elsődlegessége jellemezte. Napjainkban azonban már a mezőgazdasági termékek minőségének, biológiai értékének Javítása áll az agrárszakemberek elméleti és gyakorlati munkájának középpontjában. Az agrártermékeknek különböző mennyiségi és fokozódó minőségi igényeket kell kielégíteni. A fogyasztók, a feldolgozók igényei még egy országon belül sem mindig esnek egybe, és a követelmények országonként is eltérhetnek egymástól. Az agrár- és élelmiszeripari külpiaci versenyképesség fokozása is mindinkább a minőség kérdésére irányítja a figyelmet. A külkereskedelmi értékesítések elemzései bizonyítják, hogy ma már csak a jó minőségű áru talál piacra. Az sem titok, hogy kizárólag megfelelő minőségű mezőgazdasági termékből lehet csak kiváló minőségű feldolgozott árut készíteni. A nemzetközi kereskedelemben az élelmiszeripar terén a termékek minősége annyira alapvető követelménnyé vált, hogy a minőség ellenőrzése, a hiteles minőségbizonylatok kiállítása a külkereskedelmi üzletek szerves és nélkülözhetetlen részét képezik. A mezőgazdasági termelés fejlődésével egyidejűleg az egyik legfontosabb feladat a termények és a belőlük készített termékek minőségi mutatóinak biztosítása. Ennek alapfeltétele a minőségi követelményeknek teljes mértékben megfelelő vetőmag, a használati értéket és a minőség megóvását biztosító tárolás, csomagolás, fejlett feldolgozó gyártástechnológia, gondos szállítás, valamint a jól szervezett kereskedelm^ hálózat. A minőség védelmére irányuló minden tevékenységnél az előzőekben felsorolt szempontokra különös figyelemmel kell lenni. A minőség a termék hasznos tulajdonságainak összessége, a szükségletek kielégítésére való alkalmasság. Éppen az utóbbival is magyarázható, hogy a tegnapi jó minőség holnapra esetleg már nem felel meg a követelményeknek, nem alkalmas a közben ugyancsak változott igények kielégítésére. Űjabban a minőségi jellemzők között nemcsak a hasznos tulajdonságok, hanem a különböző ártalmat, szennyezettséget jelentő tényezők is megjelennek. Ez utóbbi felső tűréshatára, ugyancsak fontos minőségi paraméter. A minőségszabályozás rendszerében jelentős szerepe van a minőség és a minőséget érintő gazdasági folyamatok központi ellenőrzésének. A vállalati minőségellenőrzés mellett országos hatáskörű ellenőrző- és kutatóintézetek, valamint kutató-fejlesztő laboratóriumok koordinálják a minőség védelmét. A minőség megtartása, őt javítása érdekében minden lehetőség adott a mezőgazdasági termékek minősítési rendszerének a fejlesztésére, sőt ez nemcsak lehetőség, hanem objektív szükségszerűség. A szocialista mezőgazdaságban adottak és egyszersmind növekvőek a lehetőségek arra, hogy a termelők kielégíthessék az egyre fokozódó mennyiségi, valamint minőségi igényeket. A minőségszabályozás rendszerének továbbfejlesztésénél fontos feladat még, hogy a minőségi szemlélet a termelés minden fázisában és ne csak a végtermék minősítésénél érvényesüljön. Ahhoz, hogy a minőségvédelem tovább erősödjék, tovább kell fejleszteni a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem sokoldalú kapcsolatait. (NMSZ) Äz SMP Sopti Bizottsága ülésénél vitájából
