Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-11-10 / 45. szám

-SZABAD FÖLDMŰVES, MAGYARICS VINCE, AZ SZI.KP KB TAGJA, A DUNASZERDAHELYI (DUN. STREDA) JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRA Járásunk társadalmi és gaz­dasági fejlődésének döntő té­nyezője a mezőgazdasági ter­melés és az élelmiszeripar. Öt­venezer munkaképes lakosunk közül tizenhat ezren ebben az ágazatban dolgoznak. Allóalap­­jaink 50 százaléka a mezőgaz­daságban és az élelmiszeripar­ban van, amely a járásunkban megteremtett nemzeti jövede­lemnek csaknem háromnegye­dét állítja elő. A 7. ötéves terv­időszakban a járásban a CSKP XVI. kongresszusán hozott ha­tározatokkal összhangban fej­lődik a mezőgazdaság. Megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk a gabonafélék termelésé­nek növelésére, arra, hogy ön­ellátóak legyünk a növényi eredete fehérjéket illetően, és egyenletesen növeljük a gazda­sági állatállomány termelékeny­ségét. A járási pártbizottság kezde­ményezésére már a hatvanas évek elején kidolgoztuk a komplex intenzifikálás koncep­cióiét, amelyet több önálló, de összehangolt programhan bon­tottunk le, ezeket rendszeresen pontosítjuk és tökéletesítjük a tudományos kutatás legújabb eredményei szerint. Ez a meg­közelítés aránylag rövid idő alatt meghozta gvümíflcsét. Az interzifikálás legfontosabb programja a gabonaprogram, valamint a szarvasmarha- és sertéstenvésztési program volt. Ezek megvalósításával döntő fordulatot értünk el a két leg­fontosabb területen — a gabo­nafélék hektárhozamában és a gazdasági állatállomány terme­lékenységében, főleg a tejho­zamban. Már több mint két évtizede valósítjuk meg járásunkban a gahonaprngramnt, amelynek ke­retében figyelmünket eiősorhan e béza termesztésére összpon­tosítottuk. Ez a program alap­vető poütikai-gazdnsági ténye­ző. anielynek fontos szerepe van a politikai munkában, va­lamint a mezőgazdasági terme­lés irányításában is. Már évek óta jó termést ér­tünk el gabonafélékből. A ho­zamok megsokszorozását töb­bek között, vagy Inkább első­sorban annak köszönhetjük, hogy több száz, nagy tudású szakembert sikerült felnevel­nünk, így például Bartalos Menyhért neinesítőt, a Klement Gottwald Állami Díj kitüntetett­jét. Fekete Józsefet, a Szocia­lista Munka Hősét, Nagy Sán­dort, pz SZLKP KB tagját, Gál Sándor, Bartal Ferenc, Halász János és Andrássy Sándor efsz­­elnököket és másokat. Főleg a gabonaprogram meg­valósításának kezdetén jelen­tős segítséget kaptunk a szov­jet tüdősöktől, Remeszlo és Lukjanyenko akadémikusoktól. Szorosan együttműködtünk a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolá­val, a Pieít'anyi Növénytermesz­tési Kutatóintézet solaryi és sládknviCovói állomásaival, a Buöanyi Kutató- és Fajtaneme­­sítő Intézettel és а КготёгШ Gabonatermesztési Kutatáinté­­zeltel. Az elmúlt időszakban végbement termelési és gazda­sági folyamatok elemzése egy­értelműen azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban a termelé­si-gazdasági haladás fő forrása a komplex, rendszeres megkö­zelítési mftd volt. Ennek érvé­nyesítésében hatékony segítsé­get kaptunk a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságtól és más irányító szervektől. Azokon a helyeken, ahol neu) lehetünk elégedettek az eredményekkel, ahol nagy in­gadozás mutatkozik a termés­hozamokban, ott meg kell ál­lapítanunk, hogy a termelési folyamat egyes tényezői — így a biológiai alapanyag, a táplá­lás és védelem, a technika, a munkaszervezés — nem alkot­nak komplett rendszert, vala­melyik tényezőre nem fordíta­nak megfelelő figyelmet. A növénytermesztés eredmé­nyeinek további javításában fontos tartaléknak tekintjük a hatékonyabb öntözést, főleg a rossz vízgazdálkodási feltéte­lekkel jellemzett területeken. Ezeken szükséges a rendszeres öntözés. Az 50 centiméteres szántású területeken a szüksé­ges nedvességtartalmat azzal érjük el,’hogy ősszel és kora tavasszal öntözünk. Tapasztala­taink szerint ezeken a terüle­teken az öntözés révén olyan mennyiségű víztartalék képző­dik, amely a rendkívül száraz időjárás esetén is több mint 6 tonnás hektárhozam elérését teszi lehetővé. Az idén kiváló eredményeket értünk ei a gabonatermelésben. Kiegyenlítettük az ötéves terv­időszak első három évében ke­letkezett lemaradásunkat, sőt, a tervidőszak utolsó évébe már jelentős tartalékkal léptünk. Idei eredményeinkkel konkrét választ adtunk a piešťany koo­perációs körzet efsz-einek fel­hívására, hogy hiánytalanul tel­jesítsük az Htéves terv felada­tait. Az idén a terv szerint 112 ezer tonna kukoricát kell beta­karítanunk. Minden feltételünk megvan abhoz, hogy a tervet teljesítsük. Oj betakarítási mód­szert is alkalmazunk, a CCM rendszert. Eredményeink bizta­tóak. Ezt a módszert nem di­vatból követfük, hanem az adott helyzetből indulunk ki — meg­késett a kukorica beérése. Járásunkban gyakran- emle­getjük, hogy a fegy°lemmel nincsenek bajok. Ennek ellené­re az egyes fogyatékosságok okainak figyelmesebb elemzé­sekor mindig rábukkanunk a fegyelmezetlenségre. Az adásvé­teli kapcsolatokban szigorú fe­gyelmet kell érvényesítenünk. Egy példát említek: a cukorré­pa-termelésben nagyon eltérőek a hozatunk, alacsony a cukor­­tartalom és nagyok a betakarí­tási veszteségek. Ugyanakkor hosszú éveken át nem volt sza­vatolva a vetőmag biológiai ér­téke, ner.. kaptuk meg idejében a növényvédő szereket, és nem tartották meg a felvásárlás ütemtervét. Az idén a vetéste­rület Si) százalékán a cukorré­pát és a kukoricát a Basudin és Dursban növényvédő szerek használata nélkül kellett elvet­nünk, pedig a talajt ellepte a drótféreg. Később megmutatkozott, hogy \a növényvédő szerekből nem volt hiány, csakhogy valaki rosszul osztotta el őket. járá­sunkban általában az elsők kö­zött kezdünk vetni, de a nö­vényvédő szereket az utolsók között kaptuk meg. A helyte­len elosztás következményeként több nukorrépaföldet felszán­tottunk, és nagy területen má­sodszor kellett kukoricát vet­nünk. Ilyen esetekben valóban helyénvaló volna a felelősök szigorú megbüntetése. Az in­tenzív mezőgazdasági termelés megköveteli, hogy gyorsabban oldjuk meg a vegyszeres véde­lem kérdéseit. A termelőerők tárgyi össze­tevőinek kedvező feltételei mellett feladataink teljesítésé­ben a legnagyobb jelentőséget az emberek aktivitásának tu­lajdonítottuk. Párta lapszerve­­zetetnknek több mint a fele, 3900 taggal a mezőgazdasági üzemekben dolgozik. Káderel­látásuk jő. Csaknem 400 felső­fokú végzettséggel rendelkező szakember vesz részt a terme­lésben és az irányításban, több mint ezren szakközépiskolát vé­geztek, vagyis minden tizedik mezőgazdasági dolgozó. A legfontosabb tényező azon­ban dolgozóink politikai öntu­data, elkötelezettsége és kez­deményezése. Az alapszerveze­tek mindennapi politikai mun­kájukkal tovább fejlesztik a szocialista mórion gondolkodó és cselekvő emberek ezen tu­lajdonságait. • Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a műit héten Prágában fogadta a Görög Kommunista Párt kül­döttségét, amely a CSKP KB meghívására Harilaosz Flora­­kisznak, a Görög KP KB főtit­kárának vezetésével látogatá­son tartózkodott hazánkban. Ebből az alkalomból Husák elvtárs Harilaosz Florakisznak átadta a Barátság Érdemren­det, amelyet 70. születésnapja alkalmából a Görög KP és a CSKP. valamint a két nép test­véri kapcsolatainak fejleszté­séhez való rendkívüli szemé­lyes hozzájárulásáért a CSKP KB Elnökségének javaslatára adománýoztak. ® A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 67. évforduló­jának közelgő ünnepségei és a csehszlovák—szovjet barátság hónapja alkalmából a Szlová­kiai Újságírók Szövetsége Ba­rátság Klubjának tagjai és a CSSZBSZ Szlovákiát Központi Bizottságának tisztségviselői Bratislavában találkozót tartot­tak, amelyen többek között részt vett Jozef Lenért, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. # Banská Bystricában Vladi­mír PiroSik vezető titkár elnök­letével a CSKP XVI. tymgresz­­szusa határozataiból eredő me­zőgazdaság-fejlesztési felada­tok eddigi teljesítését értékelte az SZLKP Közép-szlovákiai Ke­rületi Bizottságának plénuma, amelyen František Pitra, a CSKP KB titkára is részt vett. ® Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára a múlt héten munkalátogatást tett a galántaí járásban és a közép-szlovákiai kerületben. Tájékozódott a vág­­királyfai JKráfová nadVáhom) vízierőmű építésének meneté­ről, valamint a vágseilyei (Sa­la) Barátság Efsz-ben az őszi betakarítási munkákról. A Ban­ská Bystrica-I Számítástech­nikai Vállalatnál megtekintette az üzem egy részlegét, és meg­ismerkedett az ott üzemelő kor­szerű gépekkel, végül a Lip­tovský Mikuláš-i Állami Gaz­daságban megtekintette a ta­karmánykészítő üzemegységet és a CENED jelzésű prést. ® Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elbök fogadta a prágai városi pártbi­zottság küldöttségét, élén An­tonín Kapekkal, a CSKP KB El­nökségének tagjával, a városi pártbizottság vezető titkárával. A delegáció jelentést tett Hu­­sók elvtársnak a metrőépítők vállalt kötelezettségének sike­res teljesítéséről és arról, hogy a 8 Pumái 3. szakaszát novem­ber 3-án átadják a forgalom­nak. ф A Ruzynel repülőtérről csütörtökön Indult útnak az el­ső azon bárom különrepülőgép közül, amelyeken a csehszlo­vák kormány élelmiszereket és gyógyszereket küld a Szocia­lista Etiópia megsegítésére a hosszan tartó aszály következ­ményeinek megszüntetése ér­dekében. A repülőgépek össze­sen 14 tonna ételkonzervet, 12 tonna tejport és 4 tonna gyógy­szert szállítanak rruntegy 4,5 millió korona értékben. ® A múlt hét végén, pénte­ken és szombaton Prešovban tartották meg a csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szö­vetségének X. országos konfe­renciáját, melyen a szövetség 11 ezer 250 tagjának képvise­letében 317 küldött elemezte az utóbbi öt év folyamán vég­zett munka hatékonyságát, s egyúttal meghatározta az el­következő időszak legfonto­sabb tennivalóit is. A konfe­rencián részt vett az SZLKP KP és a szlovák kormány küldött­sége, élén Rudolf Juríkkal, aj SZLKP KB osztályvezetőjével. PRAHA 1934 A szocializmus felépítésének, a mezőgazda­ság szocialista út­építésének alapfel­tétele volt hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítá­sa és dolgozóíné-1 pünknek a hazai, reakció felett a'-a- j tntt Februári Gyfi- j zelme. A három szakaszban megva­lósított földreform útján 1,7 millió hektár földterületet osztottak szét a falusi szegények és parasztok között. A nagybirtokok felszámolásából szár­mazó területek egy részét államunk megfagyta, bogy közvetlenül befolyá­solhassa a mezőgazdasági termelést. A Februári Győzelem után főleg a hradeci program megvalósításával ja­vult a parasztok, a földművesek hely­zete. A mezőgazdasági terület mint­­egy 33 millió parcellára volt felap­rózva, melyek átlagos területe Cseh­országban 7. Szlovákiában pedig 4 ár körüli volt. Az akkori kistermelés azonban nem tudta kielégíteni az eey­­re növekvő élelmiszerszükségletet, ráadásai nagy mennyiségű munkaerőt kötött le, alacsony munkatermelé­kenység mellett. Ezért politikai szem­pontból ki kellett alakítani a szocia­lista termelőviszonyokat. A párt ismerte a falun kialakult helyzetet. A CSKP történelmi IX. koneresszusán elfogadott irányvonal megvalósítása telte lehetővé a mező­gazdaság szocialista átépítését. Az az­óta eltelt három és fél évtizedben a mezőgazdaságban, ezen belül az egységes földművesszövetkezetekben niyan változásokra került sor. ame­lyek pozitívan befolyásolják a szö­vetkezeti földművesek élet- és mun­kafeltételeit. A mezőgazdasági terme­lés növekedése szilárd alapjává vált népünk életszínvonala emelkedésének. Szocialista mezőgazdaságunk ma vi­lágviszonylatban is figyelemre méltó eredményeket ér el. Minderről a la­punk ötödik oldalán közölt pályamű­­vekben is sokat olvashattunk. Tekintettel arra, hogy az idén em­lékezünk meg a mezőgazdaság szo­cialista átépítésének 35. évfordulójá­ról és az idén kerül sor az efsz-ek jubileami X. országos kongresszusára, röviden szeretnénk felvázolni az efsz-ek eddigi országos kongresszu­sainak iegfnntosabh mozzanatait. A7. EFSZ-EK I. ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁRA 1S53. február 14 én és 15-én került sor Prágában. A 4301) küldött megtár­gyalta a szövetkezeti mezőgazdasági termelés alapvető kérdéseit — az efsz-ek fejlesztését, további kiépítését és megszilárdítását. A kongresszus jóváhagyta az efsz-ek mintaalapsza­bályzatának javaslatát. Klement Gattwald elvtársnak a szö­vetkezeti dolgozók országos kongresz­­szusához intézett levele többek között ezt is tartalmazta: „A mintaalapsza­bályzat — melyet megtárgyalnak — közös gazdálkodásuk alaptörvényévé gyakorlat legújabb ismereteinek ér­vényesítésével, a vezetők szakkép­zettségének növelésével, a vezetősé­gek megszilárdításával, a szneiaiista verseny kibontakoztatásával és a rend szigorú betartásával voltak kapcsola­tosak. AZ EFSZ-EK II ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁRA ,,A mezőgazdasági termelés lényeges' növeléséért az efsz-ek megszilárdítá­sáért és továbbfejlesztéséért" jelszó Jegyében 1955. február 18-től 20-ig kerüli sor Prágában, amelyen 1400 küldött, ebből 240 nő vett részt. Ak­koriban már 6502 efsz-t tartottak nyilván. , A kongresszus felhívta a legjobb adata teljesítésének, s ezáltal a dol­gozó nép életszínvonala szüntelen emelkedésének feltételeit. AZ EFSZ-EK III. ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁRA 1957. március 22—24-e között Prágá­ban került sor, amelyen 1409 küldött, ebből 331 nő vett részt. 1957 elején hazánkban már 8172 III. és IV. típusú szövetkezet működött. A tagok száma 395 ezer volt, akik már 2 millió 237 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodtak. Az efsz-ek III. országos kongresz­­szusóra abban az időszakban került sor, amikor már sikerült leküzdeni a szövetkezetek fejlődésében bekö­vetkezett átmeneti stagnálást. Ezt az Történelmi mérföldkövek válik. Most Önöktől, minden szövet­kezeti dolgozótól függ, hogy e sza­bályzatot tartsák szem előtt, hogy Így erőteljesebben előrehaladhassanak, és hogy első kongresszusuk valóban határkővé váljon az egységes föld­­mflvesszövetkezetek építésében a fal­­vaink jólétéhez, mezőgazdasági termé­keink bőségéhez vezető úton." A kongresszus határozata felhívta az összes szövetkezetét, azok vala­mennyi tagját és vezetőjét, hogy tag­gyűléseiken tárgyalják meg a kong­resszus által kitűzött feladatokat és fogadják el az efsz-ek mintaalapsza­bályzatát, mint szövetkezeti életük alaptörvényét és minden tevékenysé­güket ezek szerint végezzék. A kongresszus felhívta minden ma­gángazdálkodást folytató kis- és kö­zépparasztot, hogy lépjenek be a szö­vetkezetekbe, hogy alakítsanak efsz­­ekel és hogy így a mezőgazdasági termelés növelésével járuljanak hoz­zá hazánk mezőgazdaságának meg­szilárdításához és továbbfejlesztésé­hez, dolgozó népünk és földműve­seink életszfnvonalának emeléséhez és hogy tevékeny részvételükkel a szncializmus építéséhez mozdítsák elő a béke megőrzését hazánkban. A kongresszus határozata tartal­mazta a hat fő feladat teljesítése ér­dekében teendő intézkedéseket, ame­lyek az agrotechnikai határidő betar­tásával, az állattenyésztés fejleszté­sével. a munkamódszerek következe­tes alkalmazásával, a tudomány és szövetkezetek tagjait, hogy támogas­sák a lemaradozókat s adják át ne­kik a termelésben és a szövetkezeti gazdálkodás megszervezésében szer-, zett jó tapasztalataikat. A kongresz­­sziis ugyanakkor megállapította, hogy a szövetkezetek addigi fejlődése meg­teremtette a falu szocialista átalakí­tásénak szilárd alapját. A dolgozó pa­rasztokat szemléltetően meggyőzték arról, hogy a szövetkezeti gazdálko­dás jelentős előnyöket és fényes jövőt biztosít számukra. Az efsz-ek II. országos kongresz­­szusa felhívta a szövetkezeti tagok figyelmét a mezőgazdasági termelés lényeges növelésére, a tervezett hek­tárhozamok elérésére és túlszárnya­lására. az állatállomány tervezett szá­mának és termelőképességének el­érésére, az efsz-ek mintaalapszabály­zatának következetes életbeléptetésé­re, a munkaszervezés határozott javí­tására, az érdem szerinti jutalmazás bevezetésére, a tagok politikai és szakmai műveltségének emelésére, a szocialista verseny- és felajánlási mozgalom kiszélesítésére, valamint a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesz­tésére. A kongresszus küldöttei felhívtak minden szövetkezeti tagot és parasz­tot, hogy teljesítsék a CSKP X. kong­resszusán a mezőgazdasági termelés­nek a legközelebbi két-három évben való lényeges fejlesztésére kitűzött irányvonalat és teremtsék meg az 1955-08 év valamennyi termelési fel­alábbi adat is bizonyítja: míg az efsz-ck « mezőgazdasági területből 1953-ban 30,8, 1955-ben pedig 28.7 százalékkal részesedtek, addig 1957- ben ez az arány 47,9 százalékra nö­vekedett. A kongresszus megtárgyalta a me­zőgazdasági termelés növelésének legfőbb feladatait a második ötéves tervidőszakban, valamint a mezőgaz­daság szövetkezetesítése további fej­lesztésének és az efsz-ek gazdasági megszilárdításának feladatait. Ugyan­akkor határozatban rögzítette, hogy a második Htéves terv sikeres telje­sítése érdekében a mezőgazdasági termelést 19R0-ig 30 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben első­sorban az ipart növények, főleg a cukorrépa és a komló termelésének, valamint a herefélék vetőmagszaporí­tásának, az állattenyésztésben a gaz­dasági állatok termelékenysége, va­lamint a szarvasmarha-, főleg a te­hénállomány növeléséről volt szó. A kongresszus felhívta a figyelmet a takarmányalap saját forrásokból tör­ténő biztosítására, a beruházások leg­hatékonyabb kihasználási módjára, a szövetkezeti tagok, a földművesek szakképzettségének növelésére és kezdeményezésük elmélyítésére. A kongresszus felhívással fordult az összes dolgozó paraszthoz, föld­műves asszonyhoz és falusi fiatalhoz, akik az efsz-eken kívül dolgoztak, hogy a szövetkezeti tagokkal együtt kezdjék meg a mezőgazdasági nagy­üzemi termelés építésének útját. A kongresszus jóváhagyta az efsz-ek mintaalapszaháiyzatának kiegészítésé­re és módosítására vonatkozó javas­latot. AZ EFSZ EK IV. ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁRA ,,A második ötéves terv feladatainak teljesítésében és túlszárnyalásában előre a szocialista nagyüzemi mező­­gazdasági termelés győzelméért“ jel­szó jegyében 1959. március 19—22-a között Prágában került sor, amelyen 1500 küldött, ebből 320 nő vett részt, akik több mint 870 ezer szövetkezeti tagot és megközelítőleg 12 ezer szö­vetkezetét képviseltek. Az efsz-ek 1959 március elején 4 millió 381 ezer hektár mezőgazdasági területen gaz­dálkodtak, ami az összterület 73,5 százalékát képezte. A kongresszus nemcsak az előző kongresszus óta eltelt időszak ered­ményeit értékelte, hanem egyidejűleg mérlegelte az efsz-ek tízéves fennél* lását is, amely a csehszlovák mező­gazdaság és az egész dolgozó népünk életében valóban nagy történelmi Je­lentőséggel bírt. A küldöttek megtár­gyalták a mezőgazdasági nagyüzemi termelés további fejlesztésére és a szövetkezetek megszilárdítására vo­natkozó lényegbevágó feladatokat. A kongresszus határozatban rögzítette a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatokat, amelyek szerint a mező­­gazdasági termelést 1985-ig 40 száza­lékkal, a munkatermelékenységet pe­dig legalább a kétharmadával kell növelni. A kongresszus felhívta e figyelmet arra. hogy az efsz-ekben a növény­termesztés határozott növelése, a nagyüzemi termelési technológie szé­les körű bevezetése és a beruházási építkezések meggyorsítása, valamint a szövetkezetek gazdálkodásának to­­vábhi megszilárdítása a legfontosabb feladat. A kongresszus javasolta, hogy a szövetkezetekben kezdjék meg az ön­költség megállapítását és keressék a termelés lényeges nlcsábbá tételéhez vezető utakat. Ennek előfeltétele az új elsődleges, valamint a könyvelési nyilvántartás következetes bevezetése és rendszeres ellenőrzése. A kong­resszus egyúttal jóváhagyta az efsz-ek inintaalapszabályzatáhan eszköztendő kiegészítések és módosítások jave*)a­­tát. (Ыл ]

Next

/
Thumbnails
Contents