Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-11-10 / 45. szám

1984. november 10. SZABAD FÖLDMŰVES 3 R. Karatajev rajza LÖRINCZ LÄSZLÖ India tragédiája szemnek, melynek érdekelt bizonyos gazdasági döntéseknél elsőbbségben részesítette. A miniszter belebukott tisztességtelen eljárásába, bár befo­lyásos pártfogói révén sikerült elke­rülnie a vádlottak padját. Flicknek és további kiszolgálóinak azonban ez nem volt elegendő tanulság. Ugyanis kényes részletek tudódtak ki arról, hogy a CDU/CSU uniópárt belekeve­redett egy csúnya megvesztegetési botrányba. Az ügy főszereplője Rai­ner Barzel, a parlament, a Bundestag CDU párti elnöke. Barzel a hetvenes évek elején e párt parlamenti frak­ciójának volt az elnöke, s mint ilyen 1973 és 1979 között 1 millió 700 ezer márka csúszópénzt vett fel egy ügy­védi iroda révén a már említett hír­hedt Flick-konszerntől. Barzel és a Flick-konszern nem ép­pen tiszta üzleti kapcsolatairól pikáns részletek tudódtak kí s ezeket egyes napilapok kiteregették. Az ügyből komoly viszály lett, melynek összebo­gozott szálai egészen a jelenlegi kor­mányfőhöz, Helmut Kohlhoz vezet­tek. Egy évvel ezelőtt október utolsó vasárnapján választásokat tar­tottak Argentínában. Abban a tin-amerikai országban, ahol az or­­ág kormánykerekénél 1976 óta egy­­ást váltó katonák rendkívül súlyos izdasági, társadalmi és erkölcsi ökséget, válságot hagytak maguk án. Ezért a választások eseménye, ely az egykor hagyományos polgári irmányzat visszatérésével kecsegte­ti lázba hozta az egész országot. Két nagy rivális párt indult a po­­ikai mezőnyben. A peronisták Jusz­­úalista Pártja, mely az alapító Juan imingn Perón népszerűségének ma­­dványaira, bizonyos értelemben de­­agóg nacionalizmusának, különösen szakszervezetek körében érezhető itására támaszkodott. Ennek vetély­­rsaként szállt síkra egy hagyomá­­aiban régi, de tetterejével friss, ilitikai céljainak újszerű megvalósí­­sára törekvő mérsékelten burzsoá irt, a Radikális Polgári Unió, mely­ik politikáját és ambícióit a párt zetője, Raul Alfonsin fémjelezte, folsin célja a hatalom megszerzé- és stabilizálása volt A választási izdelemböl végül is ő került ki őztesen Italo Lnderrel, a peronis­­k elnökjelöltjével szemben, akiknek bboldali szakszervezeti szövetsége- i a hadsereg bizonyos felső körei­ül is kapcsolatban álltak. Az országban kialakult feszült lég­irt, amelyben a választásokat tar­­tták, az is indokolta, hogy e kato­­ik meggondolatlan hetvenkedéssel, ickázatos katonai kalandba sodorták országot, amikor elfoglalták a brit nnhatóság alatt levő Malvin-szige­teket. A malvini háború tábornok­elnökök feltűnését és bukását okozta. Károsan hatott vissza az ország gaz­dasági életére, hiszen Argentína ál­lamadóssága elérte a 44 milliárd dol­lárt, ebből 20 mililárd törlesztése az idén volt esedékes. Az év elején hivatalába beiktatott Alfonsinnnak tehát egy éve volt ah­hoz, hogy megpróbálja elképzelése érvényesítését. Egy év után meg kell állapítanunk, hogy bebizonyosodtak Alfonsin próbaéve politikai képességei. Az argentin la­kosság kétkedéssel figyelte a katonák magatartását, hogyan viszonyulnak majd a polgári kormányzáshoz. Az erőegyensúly fenntartása óriási ta­pintatot és taktikai képességet igé­nyelt az új államfőtől. Alfonsin a vá­lasztási kampányban még hevesen tá­madta a katonákat, később aztán mérsékelte hangerejét és kereste a módot arra, hogy a hadsereg az is­mert kudarcok után megtalálja ön­magát, természetesen anélkül, hogy túlbecsülnék szerepét. Alfonsin foly­tatta a Bignone által megkezdett had­seregreformot. A tisztikar tevékeny­ségének felülvizsgálását követően tu­catjával nyugdí jaztatott főtiszteket. Fontos lépése volt a titkos dossziék felnyitása, mely az úgynevezett „el­tűntek“ tízezreinek sorsára derített fényt. A többit a feltárt tömegsírok bizonyították. Alfonsin úgy rendelkezett, hogy a katonai kormányzat politikai gyilkos­ságokért felelős személyiségeit von­ják felelősségre. Ennek keretében Tortolli belügyminiszter elrendelte az úgynevezett feketelisták hatálytalaní­tását. A korábban feketelistára került és emigrációba kényszerült egyének hazatérhettek. A belügyminiszter to­vábbi lépése volt az úgynevezett auto­­amnesztia eltörlése. A föltárt tömegsírok sokat bizonyí­tottak a junták gaztetteiről, sajnos az ügyeikkel foglalkozó bíróságokon sokáig nem születtek megfelelő ítéle­tek. A közelmúltban látott napvilágot az a meglepő hír, hogy Roberto Viola, volt argentin államfőt letartóztatták. Ö a negyedik egykori tábornok-elnök, aki .Alfonsin elnökésge idején erre a sorsra jutott. A szövetségi bíróság tömegyilkosságokért, kínzásokért és az emberi jogok megsértéséért való felelősséggel vádolja a véreskezű Violát. Alfonsin próbaévének pozitívumai közé tartozik még az is, hogy meg­állították a peso további romlását, javult valamelyest a foglalkoztatott­ság is, noha a kormányzatnak szá­mos megmagyarázható, de mestersé* gesen támasztott nehézséggel kell még megküzdenie. Alfonsin politiká­ja elnyerte a kommunista párt tá­mogatását is. Ezzel kapcsolatban Atos Fava, a párt főtitkára kijelen­tette: az elnöknek a dolgozók érde­keit szolgáló minden pozitív lépését támogatni fogják. Az új argentin po­litika a más országok belügyeibe való be nem avatkozás és a jószom­szédság elvére épül, amint ezt Dante Caputo külügyminiszter több alka­lommal kifejezte. 'A múlt héten megrázó hír döbben­tette meg a világot: merényletnek esett áldozatul Indira Gandhi, indiai kormányfő, az el nem kötelezettek mozgalmának egyik vezető személyi­sége, a szocialista közösséghez tar­tozó országok őszinte barátja. Gandhi asszony politikájában min­denkor a nemzetiségi és vallási szét­húzástól veszélyeztetett India egysé­gét tartotta szem előtt. Merénylői, testőrségéhez tartozó szikh szélsősé­gesek a kormányfő rezidenciája kö­zelében követték el véres tettüket. A delhi kormány még aznap ülést tartott, amelyen a meggyilkolt ml­­niszterelnökasszony fiát, Radzsiv Gandhit választották kormányfő­nek. A kormány tizenkét napos gyászt hirdetett ki. India népe tömeges fel­háborodással fogadta a tragikus hírt, Gandhi asszony meggyilkolása világ­szerte megdöbbentette a demokrácia és a haladás híveit. Radzsiv Gandhi az új miniszterel­nök negyvenéves, nős, két gyermek apja. Négy éve kapcsolódott be a po­litikai életbe, amikor öccsét Szand­­zsajt a Kongresszuspárt (I.) egyik fiatal vezetőjét repülőszerencsétlen­ség érte. Később az Uttar Prades ál­lambeli Amethlben, öccse egykori vá­lasztókerületében parlamenti képvi­selőnek választották. Tavaly február óta a párt országos bizottságának főtitkári tisztét töltötte be. Politikai szereplésének néjfy éve alatt külföl­dön Is ismertté vált. Tekintélyt szer­zett mind hazájában, mind nemzet­közileg és Indira Gandhi politikájá­nak követőjeként, higgadt folytatója­ként tartották számon. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, szovjet államfő részvéttáviratót inté­frntí D n rl-Tŕ'iii P on/lHi о лНКлп HontT-súlyozta, hogy Indira Gandhi halálá­val kiemelkedő állami, közéleti sze­mélyiség, a nemzetközi béke és biz­tonság nagy harcosa, a SzovjetuniC nagy barátja távozott az élők sorá­ból. I Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét Indira Gandhi tragikus halála alkalmából. Gjani Zail Szinghez, India köztársa­sági elnökéhez intézett táviratában ezt írta: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népével együtt mély megrendüléssel fogadtam a tragikus hírt. Gonosz kéz oltotta ki az indiai nép érdekei becsületes védelmezőjé­nek, a világbéke és a nemzetközi együttműködés elszánt hívének éle­tét. Csehszlovákia népe forró érzel­meket táplált Gandhi asszony szemé­lye iránt és megőrzi emlékét. A tragikus merényletet követően zavargások törtek ki Indiában. Rad­zsiv Gandhi az új kormányfő meg­nyugvásra és megbékélésre intette a zavargókat, ám a karhatalomnak is közbe kellett lépnie a rendfenntartás végett. A miníszterelnökasszony virágko­porsóját rezidenciájából édesapja Dzsavaharlal Nehru egykori kor­mányfő múzeummá átalakított házá­ban ravatalozták fel. A temetési gyászszertartást szombaton tartották majd a holttestet a hinduk szent fo­lyójának partján elhamvasztották «Indira Gandhi temetésén mintegy másfél milliós tömeg vett részt. Indira Gandhi szombati végső bú­csúztatásán magas szinten képvisel­tették magukat az egyes kormányok, A Szovjetuniót Nyikolaj Tyihonov, a Minisztertanács elnöke, hazánkal Ľubomír Strougal miniszterelnök kép­viselte. Ebből az alkalomból bizalmas megbeszélések folytak az egyes részi tiotr/í nolifilziiCftl/ lzG7ntt' A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a múlt héten Havan­nában megtartatta soron kö­vetkező XXIX. ülésszakát. Az október 29—31. között lezajlott ülésszak mun­kájáról közleményt adtak ki. Az ülésszak megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a Kubai Köztársaság gazdasága gyors ütemben fejlődik, jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fejlesztésében és az iparosításban. Megvalósítják a tudo­mány és a technika gyorsított fej­lesztésének 1990-ig szóló tervét. Si­keresen oldják meg az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a tár­sadalmi egyenlőség problémáit. Ez szemléletes példa arra, hogy a szo­cializmus az egyetlen igazi út a ka­pitalizmustól örökölt elmaradottság felszámolásához. Kuba 1972-ben lé­pett be a KGST-be és aktívan bekap­csolódott a kölcsönös együttműködés­be és a szocialista gazdasági integrá­cióba, részt vesz több, az ipari léte­sítmények közös erőfeszítéssel törté­nő építését célzó gyártásszakosítási és kooperációs, valamint tudomá­nyos-műszaki sokoldalú együttműkö­dési egyezmény valóra váltásában. Sikeresen valósulnak meg a gazdaság fejlesztésének gyorsítására és haté­konyságának fokozására irányuló in­tézkedések: a nikkelgyártás bővítése, a citrusfélék termesztése és ipari fel­dolgozása, a talajjavítás, a cukor­­gyártás komplex fejlesztése. Megállapították, hogy sikeresen fej­lődik a KGST-tagországok és Jugo­szlávia kölcsönösen előnyös együtt­működése, az 1964-ben aláírt egyez­mény alapján, amelynek jelentősége az elmúlt húszéves időszakban beiga­zolódott. Tovább folytatódott a KGST- tagországok sokoldalú együttműkö­dése Finnországgal, Irakkal és Mexi­kóval a KGST és ezen országok kö­zött megkötött egyezményeknek meg­felelően, 1984 februárjában hatály­ba lépett a KGST és a Nicaraguái Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervei koordinációjának menetét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű értekezleten elért meg­állapodások megvalósítását. A terv­­koordinációk során 22 sokoldalú gaz­dasági és 39 tndományos-műszaki együttműködési egyezményt készítet­tek elő és írtak alá a következő öt­éves tervidőszakra és hosszabb távra. Megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki prog­ram kidolgozása a nemzeti progra­mok alapján. Kiemelt jelentőséget tu­lajdonítanak a nagy horderejű elek­tronikai, mikroprocesszoros és robot­technikai keretegyezmények valóra váltása kérdéseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felsőszintű gazdasági értekezlet arra vonatkozó megállapításai valóra váltására, hogy elősegítik Vietnam, Kuba és Mongó­lia gazdaságának fellendülését és a szocialista munkamegosztásban való cetet provokálnák miaunk kuionoozo területein. Most nemcsak a szocializ­mus összes haladó erői ellen irányuló frontális támadásról van szó. Az euró­pai béke és biztonság szempontjából jelenleg lényegi követelmény az új nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. A KGST* tagországok ragaszkodnak a közép* hatótávolságú amerikai nukleáris ra* kéták nyugat-európai telepítésének megszüntetéséhez, s ha sor kerül a már telepített rakéták kivonásához vezető lépésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintéz­kedések visszavonására is. Az Egye* sült Államok vezető körei a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek kihasz­nálni, folytatva a kereskedelmi, a hi­tel- és technológia blokádot, a köz­vetlen nyomást, az embargót és a szankciókat. A KGST-tagországok határozottan támogatják a fiatal független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat, a hegemonizmus, a neokolonializmus, a fajüldözés valamennyi megjelenési formája, és az apartheid elleni, a politikai és gazdasági függetlensé­gük erősítéséért vívott harcukban. Megállapítják, hogy nő az el nem kö­telezett mozgalom szerepe a fegyver­kezési verseny ellen, az országok gaz­dasági és társadalmi fejlődésének biz­tosításáért vívott harcában. Határo­zottan támogatják a fejlődő országok azon javaslatait, hogy mielőbb kez­dődjenek átfogó tárgyalások az ENSZ keretei között a gazdasági kérdések­ről. A tagországok végül megerősítet­ték, hogy készek a gyakorlati együtt­működés fejlesztésére a tőkés álla­mokkal a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a nemzet­közi kötelezettségek tiszteletbentar­­tása alapján. >Az ülésszak az egység, a testvéri barátság ,és a kölcsönös megértés légkörében zajlott le. tanácskozott a XGSI XXIX. ülésszaka Kísértenek a múlt árnyai A bonni parlamentben ismét egy terebélyesedő korrupciós botrány ár­nyékolta be a honatyák tevékenységét és hangulatát. Nagy hullámokat ve­tett a politikai botránnyá dagályoso­­dott Barzel-ügy, melynek hátterében ismét felbukkant a hírhedt mammut­­konszern tulajdonosának személye, a náci bűnösök nürnbergi perében a vádlottak padjáról ismert Flick. Nem is olyan régen, az év elején írtunk egy akkori Flick-botrányról, melynek főszereplője Otto von Lambs­­dorf gróf, gazdaságügyi miniszter volt. Busásan honorált szolgálataival fontos titkokat árult el a Flick-kon­részvételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag megállapította az 1990- ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyersanyagok területén való együttműködést szolgáló hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket ab­ból kiindulva dologzták ki, hogy a saját erőforrások mozgósítása és a kölcsönös együttműködés erősítése révén biztosítani lehet, hogy minden KGST-tagország megoldja a nyers­anyag-, a fűtőanyag- és energia­problémákat. Az intézkedések több jelentős gazdasági objektum építését irányozták elő. Egyebek között a Szovjetunió területén a Krivoj-Rog-i Bányászati Dúsító Kombinátot, a Jamburg és a Szovjetunió nyugati ha­tára között húzódó gázvezetéket és a jamburgi gázmezők létesítményének építését a Szovjetunióból az európai KGST-tagországokba irányuló földgáz­szállítások növelés céljából, és szá­mos más objektum létesítését. Előirá­nyozzák a lengyelországi kőszéntele­pek közös kiaknázását és a lengyel koksztermelés korszerűsítését, cseh­szlovákiai magnezitkitermelő- és fel­dolgozó kapacitások létesítését, kubai nikkel-kobalttartalmú termékek elő­állítását, együttműködést a mongó­­liai, vietnami, kubai színesfém-lelő­helyek, a vietnami bauxit és a mon­­góliai foszforit-lelőhelyek kiaknázá­sában. Továbbfejlődik a KGST-tagor­szágok egyesített energiarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és az atomfütő művek 20011-ig szóló építési programja, valamint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű fel­­használását célzó 2000-ig szóló együtt­működési program. Gyakorlati intézkedéseket Irányoz­tak elő a bányászati kitermelő ága­zatok és az energetika számára tör­ténő gépgyártás terén való együtt­működésre is. Tervbe vették új tech­nika és gyártástechnológia létrehozá­sát, a fűtőanyag- és nyersanyagter­melő ágazatokban. A felsőszintű gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően az ülés­szak elfogadta a KGST keretében fo­lyó sokoldalú együttműködés szerve­zésének további tökéletesítését szol­gáló intézkedéseket, melyek arra irá­nyulnak, hogy növekedjék a KGST szerepe az együttműködés szervezésé­ben, s a KGST országok és a tanács szervei erőfeszítéseiket áz anyagi ter­melés terén felmerülő legfontosabb problémák megoldására koncentrál­ják. Előirányozzák az együttműködés szerződéses rendszerének, valamint a KGST-szervek és a tagországok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek munkastílusának és mód­szereinek tökéletesítését. Határozatot hoztak a KGST Gépipari Együttműkö­dési Bizottságának létrehozására. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bonyolult nemzet­közi körülmények között fejlődnek. Teljes mértékben igazolódik a felső­szintű gazdasági értekezlet deklará­ciójában adott helyzetértékelés. Je­lentősen növekedett a nemzetközi fe­szültség, az imperializmus, elsősor­ban az amerikai imperializmus ag­resszív erőinek konfrontációs irány­vonala. A közlemény az ülésszaknak nemzetközi kérdésekkel foglalkozó munkáját érintve megállapítja, hogy az említett imperialista erők szítják a feszültség régóta fennálló gócait, újabb konfliktusokat ás válsághely-A kereszténydemokraták ahhoz a régi közmondáshoz tartották magu­kat, hogy legjobb védekezés a táma­dás, nosza célbavették a környezet* védők pártját, a Zöldeket, de a szo­ciáldemokratáknak sem kegyelmez­tek, akiket a nácikhoz hasonlítottak, máshol meg azt állították, hogy „kommunistákat“ rejtegetnek soraik­ban és le akarják járatni a parlamen­ti demokráciát, meg a kancellárt. Kohl kancellár is élt a gyanúperrel és megtette az előzetes védelmi intéz­kedéseket. Mozgósította kapcsolatait. Végül Barzel váratlan lemondásával megtörtént a megoldás. Kohl és párt­ja fellélegezhetett a lidércnyomás alól. A szociáldemokraták továbbra is úgy vélik, hogy Barzel lemondásával a kancellár ugyan elkerülhette a ké­nyelmetlen kényszerlépést, ám nem merült a feledés homályába a neve­zett politikusok parlamenti és parla­menten kívüli szereplése okozta bi­zalmi válság, az, hogy a Filck-kon­­szern felelős politikusokat vásárolha­tott meg. (L.)1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents