Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-10 / 45. szám
Koszintjiá az állami mezőgazdasági szervezeteit vezető dolgozóinalt szlovákiai aktívaértekezletét! AZ SZSZK mezögazdasägi és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1984. november 10. чАг 45. szám ★ XXXV. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs Eredmények, távlatok A CSKP KB 11., valamint az SZLKP KB azt követő ülése behatóan foglalkozott a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum igényes feladatainak eddigi teljesítésével, az elért eredmények mérlegelésével és kitűzte a legfontosabb népgazdásági tervfeladatok hosszú távú fejlesztési programját. Miroslav Toman szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatása szerint az előrejelzéseket tekintve a tárca nemcsak teljesíti, hanem néhány mutatóban túl is haladja az idei kitűzött feladatokat. Kedvező az idei gabonamérlegünk, jó eredmények születtek az olajnövények termesztésében, a tej, a hús és a tojás felvásárlása terén. Sajnos mindez nem mondható el a zöldség- és gyümölcsfelvásárlásról, a burgonya- és a cukorrépa-termelés színvonaláról. A szocialista mezőgazdasági fermelés során az idén értük el gabonafélékből a legnagyobb áltagos hektárhozamot, mindezek ellenére a szemesekből még nem sikerült Teljes mértékben ledolgozni a korábbi évek okozta jelentős kiesést. Ёрреп ezért már legfőbb ideje, hogy kevesebbet beszéljünk a kiemelkedően jó gabonatermésről és a figyelem középpontjába a jövő évre való alapos felkészülést állítsuk — hangsúlyozta a szövetségi miniszter. Az állattenyésztéssel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a továbbfejlesztés egyedüli járható útja a takarmányokból való önellátásra és a tartalékképzésre való törekvés. Jelentősebb tartaléktakarmány-készlet nélkül ugyanis a jövőben lehetetlen állandósítani az állattenyésztés továbbfejlesztését. Ezen a téren még óriási kiaknázatlan tartalékaink vannak, melyeket minél gyorsabb ütemben kell feltárni, és hasznosítani. Szükséges továbbá a szilázskészítés feltételeinek állandó javítása, s a belső erők teljesebb felhasználásával kell elsősorban az eddigieknél jobb és hatékonyabb eredményekre törekednünk. A tulajdonképpeni belterjesítés lényege: ugyanakkora, vagy pedig kisebb befektetéssel fokozottabb eredmények elérése. Sok helyütt kizárólag a beruházási költségek növelését tartják szem előtt, pedig ha alaposabban széznéznénk mezőgazdasági üzemeink portáján, számos esetben tanúi lehetnénk annak, hogy a meglevő lehetőségeket korántsem hasznosítják teljes mértékben, azonban már az újabb anyagi befektetést szorgalmazzák. A gazdaságosság terén szélesebb körben kell alkalmazni a dolgozók anyagi ösztönzésének további lehetőségeit. Az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok értékelésénél főleg a termelés, illetve a tenyésztés feltételei, valamint az elért eredmények közti szoros kapcsolatokat és függéséget nem szabad figyelmen kívül hagyni. Változtatni kell az eddig sok esetben alkalmazott téves gyakorlaton, hogy a problémák megoldásakor a belső viszooyok rendezése helyett általában a külső támogatástól várják a mezőgazdasági üzemek a különböző jellegű segítséget. A műszaki fejlesztés szükségszerűségéhez és nélkülözhetetlenségéhez ma már nem férhet kétség. Nemhiába hangoztat- | jók egyre többet a különböző fórumokon a tudományos-műszaki haladás eredményeinek minél gyorsabb és szélesköriibb hasznosításának elsődlegességét. Hazánk mezőgazdaságának műszaki bázisát több mint 17 ezer dolgozó képezi. Ezenkívül más ágazatok képviselői is hozzájárulnak az új megoldások születéséhez és népszerűsítéséhez. A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca főleg a szövetkezeteken, az állami gazdaságokon és az élelmiszeripari üzemeken belüli műszaki irányítás, tervezés és gyakorlati alkalmazás terén vár jóval kedvezőbb eredményeket. Ahhoz, hogy az irányítás és az ismeretszerzés progresszívebb lehessen, főleg az elektronika újdonságainak, különösképpen a számítógépeknek az alkalmazása szükségeltetik. Csakis így előzhetők meg az olyan esetek, amikor egyazon probléma megoldásán egyszerre több kutató is dolgozik. Ésszerűbb munkamegosztással, tökéletesebb irányítással és szervezéssel jobban hasznosíthatnánk egyrészt a saját, másrészt pedig a baráti szocialista^országok műszaki-anyagi bázisát, s nem utolsósorban tapasztalaiait. Ma már a gépek és berendezések nemcsak a dnlgozúk munkáját helyettesítik és segítik, hanem a termelés konkrét meghatározó tényezőivé váltak, s nagyban — pozitívan vagy negatívan — befolyásolják a termelési eredményeket. Az élelmiszeripar területén a mennyiségi mutatók mellett a minőségi tulajdonságok javítására keli helyezni a legnagyobb hangsúlyt. A közeljövő egyik legfontosabb feladata, hogy új termékekkel bővítsük a kereskedelmi üzlethálózat kínálatát, ez pedig főleg termékfelújítással, a gyártási technológia szabályainak következetesebb betartásával és az ellenőrzés megszigorításával érhető el. A továbblépést meghatározó üzemek | és az élelmiszer-ipari vállalatok, valamint a különböző szolgáltatásokat nyújtó szervezetek kapcsolatait és együttműködését. Az efsz-ek X. országos kongresszusa előkészületeinek utolsó szakaszáról Pavol Jonáš, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke elmondta, hogy az eddigi legnagyobb létszámú — 2225 küldöttű — tanácskozáson az eddigi eredmények értékelése mellett a CSKP KB 11. és az SZLKP KB legutóbbi ülésének irányvonala szabja meg a szövetségi munka megtárgyalandó kulcsfontosságú feladatait. A kongresszust megelőző vitában több mint 87 ezer javaslat, illetve ötlet hangzott el. és örömmel tapasztalható, hogy ezeknek 80 százaléka a saját problémák orvoslását szorgalmazza.. A szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy egyetlen javaslat sem maradhat visszhang nélkül. A szövetkezeti földművesek alaposan felkészültek a kongresszusra, s a jövőben is aktívan bekapcsolódnak a legfontosabb feladatok mielőbbi megvalósításába. BÁRDOS GYULA A sládkoviönvái Major István Cukorgyárban — a korszerűsítési folyamatnak megfelelően — az idei kampányban új gépi berendezéseket helyeztek üzembe. Felvételűnkön Somogyi Vince főgépesílö fiatal munkatársainak i gépek kezelését magyarázza Fotó: CSTK Szívvel - lélekkel а Amikor a földművesszövetkezetek Nagykéren (Miianovcej megtartott, érsekújvári (Nové Zámky) Járási konferenciáján a legjobbak, a mezőgazdaság ütemes fejlesztésében legderekasabb munkát végzők érdemeinek társadalmi elismerésére került sor, elsőként Kovács Fe renc agrármérnököt, a szőgyéni (Svodín) Csehszlovák—Szír Barátság Efsz elnökét szólították a díszemelvény elé. Miközben František Pilra elvtárs. a CSKP KB titkára feltűzte Dél- Szlovákia egyik legnevesebb mezőgazdasági szakemberének mellére az „Építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetést, a tanácskozás résztvevői, a járás 12 ezer főnyi földművesszövetkezeti tagságát képviselő küldöttek lelkesen tapsolva ünnepeitek. A méltó társadalmi elismerés kapcsán — szerkesztőségünk munkaközössége nevébeh — az elsők között gratuláltunk Kovács Ferenc agrármérnöknek, lapunk régi és igaz barátjának, a haladás fáradhatatlan szószólójának és úttörőjének. Egyben arra kértük, meséljen az életéről, arról az útról, melynek rendre fáradságos munkával töltött hétköznapjai nem kizárólag sikert és örömöt teremtek, viszont tagadhatatlanul előbbre vitték a fejlődés útján az alig tíz éve még közepesnek ismert, ma pedig a vidék és az ország egyik legjobb szövetkezetének tartott nagygazdaságot. Vendéglátónk ezúttal is bű maradt közismert szerénységéhez. Azzal kezdte, hogy a magasfokú kitüntetés nem kizárólag a személyes érdemeinek elismerése, de az általa vezetett, a párt politikai célkitűzéseinek megvalósítását szívvel-lélekke! munkálkodó munkaközösség önfeláldozó szorgalmának méltányolása is. Ebben egyetértettünk, hiszen számtalan gyakorlati példa Igazolja, hogy a legjobb elképzeléseket is csak a közösség ereje juttathatja győzelemre. traktorosként kezdte Kovács Ferenc 1947 óta dolgozik a mezőgazdaságban. Pályafutását — traktorosként — a Köbölkúti (Gbelce) Gép- és Traktorállnmáson kezdte. Hogyan jutott el a diplomáig, az elnöki posztig? Nos, erről ő maga így nyilatkozott. — Szerettem a gépet és a földet. Reggelenként örömmel indultam munkába, este pedig a jól végzett munka tudatában szálltam ki a nyeregből. És mégis hajtott valami belső türelmetlenség; úgy éreztem, többre is futná az erőmből, a képességeimből. Így született meg bennem az elhatározás, hogy tanulni fogok. Kovács elvtárs a Safárikovól Mezőgazdasági Műszaki Középiskolát választotta. Tévúton végzett tanulmányainak befejezése után a Köbölkúti Efsz-ben üzemgazdászként dolgozott. Közben — ugyancsak tévúton, de ezúttal már felső fokon — Nyitrán (Nitra) tanult közgazdaságot. S még ezzel sem érte be. Elvégezte a kétéves továbbképző tanfolyamot Is. — Hetvenkettő végéig dolgoztam üzemgazdászként a köbölkút! szövetkezetben. Hetvenhárom elején, a járási pártbizottság javaslatára és a helybeli szövetkezet tagjainak határozata alapján, a Szogyéni Efsz élére választottak. A feladat felemelő, megtisztelő, de egyszersmind nehéz is volt. Hogy mégis bátran vállaltam, annak oka van. Évekkel korábban, amikor még traktorosként dolgoztam, alkalmam volt megismerni a szogyéni meg a barti határt, no meg az itteni emberek szorgalmát. Következésként tudtam, hogy milyen lehetőség kínálkozik a cseppet sem szerény fejlesztési elképzelések megvalósítására. KIJUTNI A HULLÁMVÖLGYBŐL — Akkortájt nem sokat hallottunk erről a gazdaságról. Nagyon mélyről indultak? — Nem nagyon, de eléggé mélyről. Az egyesült szövetkezet 57 millió korona termelési értékkel zárta az 1972. évet, s ez az eredmény bizony jócskán elmaradt a járási átlagtól. Két igen komoly gondunk volt. Az egyik, hogy az eredményesebb gazdálkodás érdekében mielőbb meg kellett változtatni a termelés szerkezetét. Legalább ilyen fontos feladat volt, hogy megfelelő munkalehetőséget teremtsünk a 150—280 kihasználatlan női munkerőnek. A kis ínján öt és félezer hektáros gazdaság életében a következő esztendők a nagy, úgymond forradalmi változások időszakát jelentették. Kezdetét vette a fóliás zöidséghajtatás, szőlőt meg gyümölcsfákat telepítettek, és a növénytermesztésben meg az állattenyésztési ágazatban is kezdetét vette a helyi adottságoknak leginkább megfelelő termelési szerkezet kialakítása. — Szövetkezetünk földterületének jelentős hányada'dimbesdombos vidék, ahol legfeljebb két tonna búza termett hektáronkénti átlagban. Ezeken a területeken ma 230 hektár szőlő és 200 hektár gyümölcsös díszük. A szőlészetben 12—15 tonnás átlaghozamaink vannak, a gyümölcsösben pedig 35—50 ezer korona hektáronkénti termelési értéket tudunk felmutatni. A növénytermesztést és az állattenyésztést a társadalmi elvárásoknak és a helyi adottságoknak megfelelően szakos!) tottuk. TÍZ ÉV UTÄN — ÉLVONALBAN — Mint ismeretes, a járásban egyetlen komoly vetélytársuk van, az Udvardl (Dvory nad Žltavou) Efsz, mellyel felváltva vezetik az élmezőnyt. Milyen sikerekkel dicsekedhetnek? — Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy tíz év alatt 60-ról 125 millió koronára növeltük a bruttó mezőgazdasági termelés értékét. Búzából 6.3, árpából 6,7, kukoricából pedig 7,4 tonna volt a legjobb hozamunk, s egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva 430 kg húst értékesítünk. A jó eredmälíyek elérésében nagy segítségünkre volt a haladó tudományos-műszaki • vívmányok rugalmas gyakorlati alkalmazása. Szövetkezetünkben 12 agrármérnök és 60 technikus dolgozik, hat főiskolával és számos kutatóintézettel tartunk szoros kapcsolatot. Széles körű fajtakísérleteket végzünk (kukorica, búza, árpa, szőlő, bab), különleges, hazánkban, egyelőre alig ismert gyümölcsfélék (kiwi, homoktövis) meghonosításával kísérletezünk, saját agrolaboratőriumunk van és nagy hívei vagyunk a termelési rendszereknek. Elsősorban az Iparszerű kukoricatermesztéstől remélünk komoly sikert, de a fehérje-program teljesítésében is nagy előbbreiépést jelenthet az iparszerü termelés. A babtermesztési rendszernek mi vagyunk a gazdái, s közreműködésünkkel a nyugat-szlovákiat és a kelet-szlovákiai kerületben az idén tíz mezőgazdasági üzem már összesen 1100 hektáros területen termelte ezt a növényt iparszerü módszerekkel. S az eredmény nagyjából harminc százalékkal túlhaladta a korábbi szintet. De ezzel még nem merítettük ki a lehetőségeket. Következésképpen — réázben mint gazdasági vezető, másrészt mint az efsz-ek közelgő X. országos kongresszusának küldötte — remélem, hogy a rangos tanácskozás egyebek között a komoly távlatokat nyitó, iparszerű termelési rendszerek elterjesztésének és megszilárdításának fontosságát Is hangsúlyozni fogja, beleértve természetesen az igazán eredményes munkához nélkülözhetetlen anyagi-műszaki ellátottság megteremtését is. KÄDEK GÄBOR
