Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-03 / 44. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. november 3. A SZLOVÁK NEMZETI TANÄCS 14. ÜLÉSÉRŐL fűtőanyag- és energiagazdálkodás A Szlovák Nemzeti Tanács 14. ülé- i sét október 25-én és 26-án Bratislavä- i ban tartották meg, amelyen többek i között IOZEF LENÄRT, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB el i sö titkára és PETER COLOTKA, a i CSKP KB Elnökségének tagja, a szlo- I vák kormány elnöke is részt vett. i A tanácskozást VILIAM ŠALGOVlC. i az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke nyitotta meg. Az SZSZK i kormányának beszámolóját a fűtő- i anyag- és energiafogyasztás 02-es ál- i lami célprogramjának teljesítéséről, l VÄCLAV VAČOK képviselő, a szlovák kormány alelnöke, a Szlovákiai Tu- i dományos Műszaki és Beruházási Bizottság elnöke terjesztette elő. Vačok elvtárs beszédében rámuta- i tott, hogy a fűtőanyag- és energiafelhasználás ésszerűsítésének állami célprogramja fontos, szerepet tölt be. A fűtőanyag- és energiamegtakarítás tervét a központilag irányított szer- 1 vezetek és a kerületi nemzeti bízott- : ságok a jelenlegi ötéves tervidőszak i első három évében 114,4 százalékra I teljesítették. A 02-es állami célprog- I ram teljesítésében elért pozitív eredmények ellenére azonban míg sok a 1 probléma. I A szlovák kormány alelnöke felhfv- i ta a figyelmet a mérő- és szabályozó- 1 ellátás területén fejlődött az anyagi -műszaki alap. új rendelők épültek, nőtt az üzemi orvosok száma s emelkedett a megelőző orvosi ellátás színvonala. A dolgozókról való gondoskodás további területe — amelyen egészében véve kedvező eredményeket értünk el — az üzemi étkeztetés. Az 1981—1983-as években öt ponttal nőtt az üzemi étkeztetést igénybe vevő dolgozók számaránya. A munkaügyi és szociális miniszter beszámolt arról, hogy sikerült teljesíteni azt a feladatot, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa a gyermek intézmények hálózatának fejlesztésével kapcsolatban tűzött ki, vagyis hogy a 'három éven aluli gyermekek 22 százaléka számára biztosítsanak bölcsődei és a 3—6 éves gyermekek 88—90 százaléka számára óvodai férőhelyet. A vita után — amelynek során 12 képviselő szólalt fel — határozathozatal következett. A beszámolót a képviselők egyhangúlag, jóváhagyó, lag tudomásul vették. (blm) ELISMERÉS Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök Kovács Istvánnak. lapunk szerkesztőjének a CSKP agrárpolitikájának megvalósításában végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként „A szocializmus építésében végzett odaadó munkáért“ állami kitüntetést adományozta. ■A kitüntetést a múlt héten Kovács elvtársnak fán janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára adta át. A gratulálókhoz a Szabad Földműves szerkesztőségi munkaközössége is csatlakozik, további jó erőt és egészséget kívánva. ÜLÉSEZETT AZ SZFSZ SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGA A szövetkezeti tagok érdekeit képviselik Az SZLKP Központi Bizottsága Mesének vitájától (Folytatás az 1. oldalról) Amennyiben ezen a helyzeten gyökeresen változtatni kívánunk, hogy a tudomány élére álljon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további intenzifikálásának, akkor feltétlenül az olyan megközelítést kell alkalmaznunk. amely helyesen összehangolja a tudományos-műszaki fejlődés, a kutatás, a fejlesztés és a termelés egyes láncszemeit, és amely differenciáltan gondoskodik a káder- és a műszaki ellátottságról. Egész népgazdaságunknak és így az élelmezési ágazatoknak is egyik leggyengébb pontja a termelés hatékonysága. E tekintetben mi a mezőgazdaságban és ez elelmezésügyben kulcsfeladatnak tekintjük az önálló gazdasági elszámolás elveinek további elmélyítését és főleg következetesebb alkalmazását minden irányítás! szinten úgy. hogy szavatoljuk a központi szándékok, illetve a területi és a vállalati érdekek összhangját. Ebben az időszakban elsőrendű fontosságúnak tekintjük azt, hogy a gazdaságosság érvényesüljön minden olyan ember gondolkodásmódjában, hozzáállásában és cselekvésében, akiktől az anyagi és pénzügyi erőforrások kiaknázása függ. Mindenképpen ki kell küszöbölnünk a termelés intenzifikálásában, és ehhez hasonlóan a beruházások viszonylatában is a gazdaságtól elszigetelt anyagi és műszaki értelmezést. A 8. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatban jelenleg külön Intézkedéseket foganatosítunk a termelés gazdasági hatékonyságának növelésére és a vállalatok erőforrásainak gyarapítására. Az élelmiszeriparban kidolgozzák a nyersanyagok jobb értékesítésének és komplex hasznosítá. sónak külön programjait. Az innovációs programok megszab)ák a tápérték növelését, a gyártmányok tartósságának meghosszabbítását, a diétát, a súlycsökkentést és a gyerektáplálkozást szolgáló félkészáru és készéte. lek ipari termelése bővítésének feladatait. E szándékaink megvalósításában is érvényt kell szereznünk a hatékonyság és a jövedelmezőség követelményeinek. A hosszú távú fejlődés prognózisa keretében az élelmiszeripar teljesítményének jelentős növelésére törekszünk, feltételezve a mezőgazdasági nyersanyagok minőségének javulását, ami lehetővé teszi magasabb szintű hasznosításukat. A lehetőségek legnagyobb mérvű kiaknázására fogunk törekedni azzal is, hogy nagyobb igé. nyékét támasztunk a partneri tárcák aktivitásával szemben a csomagolóanyagok. valamint a korszerű gépsorok gyártásában. A termelés hatékonyságának és gazdaságosságának növelését célzó feladataink és intézkedéseink viszonylatában külön tekintettel kell tennünk arra, hogy mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeink is viszonylag nagyon differenciáltak nemcsak a termelési, műszaki ás a gazdasági színvonalat tekintve, hanem az irányításnak, a munka minőségének, a gazdasági aktivitásnak, az úttörő szándéknak színvonalában is, amelyet annak érdekében érvényesítenek, hogy jobb eredményeket és hosszú távú jövedelmezőséget érjenek el. A társadalmi fejlődés szükségleteivel lényegében összhangban áll a ma gyakorlata, miszerint a források egy részét célszerűen felhasználják a gazdaságilag gyengébb mezőgazdasági üzemek fejlesztésére, persze ennek az az előfeltétele, hogy jobban mozgósítsák saját tartalékaikat a termelés és a gazdaság minőségi színvonalénak emelésére. A kerületi és a járási pártszervek:kel együttműködésben az eddiginél következetesebben fogunk törekedni arra, hogy ne csak szóban, hanem a valóságban is érvényesüljön a vállalatok differenciált megközelítése, s más-más irányítási módszereket és eszközöket alkalmazzunk az élenjáró és a lemaradozó üzemek viszonylatában. Rendkívüli figyelmet szentelünk azon elv megvalósításának is amelyet kiemelt a CSKP KB 11. ülése, miszerint a járási mezőgazdasági igazgatóságok munkájának — és ml ezt az élelmiszer ágazatára Is vonatkoztatjuk — egyik alapvető mércéje részvételük a vállalatok termelési és gazdasági eredményeiben objektíve indokolatlan különbségek megszűntetérében. Egyre gyakoribbak a tűzesetek A fenti állítás bizonyításáért sajnos nem kell messzire mennünk; elegendő átlapoznunk az idei év első kilenc hónapjának statisztikáit. Eszerint Szlovákiában nem kevesebb mint 1473 tűzeset történt a jelzett időszakban, ami 41-eI több, mint tavaly egész évben; a keletkezett kár (49,6 millió korona) szintén felülmúlja az 1983-as összegezést, mégpedig kevés híján 20 millió koronával. A kép még szomorúbb, ha hozzátesszük, hogy a háromnegyed év alatt negyvenhetén vesztették életüket a tüzesetek során, köztük kilenc gyermek. Azt is érdemes megemlítenünk, hogy bér a tüzesetek számát tekintve a kelet-szlovákiai kerületé a szomorú élsőség, a legnagyobb károkat — 24 és fél millió korona értékben — a nyugat-szlovákiai kerületben okozta a pusztító vörös kakas. Suranyban például robbanás következtében kigyulladt egy gabonasiló, s a keletkezett anyagi kár meghaladta a 18 millió koronát; ugyancsak milliókban számolhatták a kárt az ízsai (I2a) szövetkezetben, ahol egy hatalmas sertésistállót — s benne 499 állatot — pusztítottak el a lángok. Tudatosan említettük ezeket a példákat, hiszen a legtöbb tüzeset éppen a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemekben keletkezett, 23 millió korona kárt okozva a népgazdaságnak. Elgondolkoztató számadat ez, ha hozzéveszszük. hogy ugyanebben az időszakban az iparban — beleszámítva a közismerten tűzveszélyes vegyipart és textilipart is — lényegesen kevesebb tűzeset történt, s a keletkezett kár nem érte el a félmillió koronát. A tűzesetek okai közül — s ez sajnos nem újdonság — ismét csak a gondatlanságot és a figyelmetlenséget kell az első helyen említenünk. A tűzbiztonsági ellenőrzések sorén nemegyszer megdöbbentő állapotokról voltak kénytelenek beszámolni az ellenőrzést végző szakemberek. A fűtőtestek közül gyakorlatilag minden harmadik felelt meg csupán az idevonatkozó előírásoknak, a gyúlékony anyagok tárolásának módjáról a legtöbb helyen ugyanezt lehetett elmondani, s komoly hiányosságokra derült fény az elektromos berendezések állapotát Illetően is. Természetes, hogy minden esetben foganatosították a kellő intézkedéseket — lásd a fenti adatokat —, úgy látszik, nem mindig jártak kellő eredménnyel. És itt merül fel a felelősség kér. dése. A hiányosságok mögött ugyanis, amelyek a több tízmilliós népgazdasági károkkal járó tűzeseteket okozzák — emberek állnak. Ha a kazán nincs szakszerűen beszerelve, ha a kéményen nincs szikrafogó, ha nem működik a tűzoltókészülék, ha a gázolajat tartalmazó hordó tíz centiméterre áll a hőforrástól — mindezért valaki felelős. A tüzesetek ezrekre menő számát tekintve jogos tehát a társadalmi elvárás, hogy okozóikat érdemi szinten vonják felelősségre. A valóság viszont az, hogy például 1983-ban mindössze 117 esetben indult bűnvádi eljárás tűzesetek kapcsán Szlovákiában (érdemes visszaidéznünk: a tüzesetek száma 1432 volt!), s még ezek mindegyike sem járt elmarasztaló ítélettel. ( Azért említettük a tavalyi évet, mert idén a hasonló ügyek többsége még folyamatban tan, de minden jel arra mutat, hogy a felelősségre vont személyek száma még a tavalyit sem ért majd el.) Ez az arány megdöbbentően kicsi, még akkor is, ha íelelősségrevonás alatt ezúttal csak a bírósági üggyé nőtt eseteket értettük; még akkor is, ha nem mindegyik tüzeset okozott milliós károkat. Mindebből egyértelműen következik. hogy nem élünk eléggé a védekezés leghatásosabb módszerével, a szigorú felelősségrevonással. A tűzmegelőzéssel foglalkozó előadások, tanfolyamok többségét a mai napig a formalizmus jellemzi, az üzemek tűzbiztonsági szakemberei a legtöbbször két-három funkció mellett, mintegy „mellékesen“ töltik be ’ezt a tisztséget, s konkrét esetekben a felelősség ide-oda tologatásának se vége, se hossza. Pedig felelős — hacsak nem a villám csapott a szalmakazalba — mindig van. S hogy hová vezet a velük szemben ilyen vagy olyan okból tanúsított elnéző magatartás, ezt eléggé meggyőzően mutatják a tüzesetek statisztikái. Mindezeken most - az új fűtést idény kezdetén -, úgy érezzük, különösen időszerű elgondolkodnunk. VASS GYULA eszközük alkalmazásának fontosságára. Sajnos ma még ott tartunk, hogy a hő- és melegvfzfogyasztást általánosságban a fűtési terület nagysága és a családtagok száma szerint számítják ki. Szlovákiában a bűforrások 80 százalékát nem szabályozza automata berendezés a külsű hűmérsékletnek megfelelően. Beszédének további részében Vaéok elvtárs a fűtőanyag- és energiatartalékok tudományos-műszaki fejlesztésével és egy hatékonyabb irányítási rendszer megteremtésével foglalkozott. Alapvető jelentősége van gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünknek a Szovjetunióval és a KGST többi " országával. A szövetségi kormány júliusban kelt 200-as számú ha tározatával úgy döntött, hogy kiterjeszti a népgazdaság folyamatos fűtőanyag- és energiafogyasztásával foglalkozó szövetségi kormánybizottság hatáskörét. A szlovák kormány 212/ 1984-es számú határozatában szlovák energetikai kormánybizottságot alakított, élén JAROSLAV KANSKÝ miniszterelnök-helyettessel. A vita után — amelynek során tíz képviselő szólalt fel — Varok elvtárs zárszót mondott, majd a képviselők jóváhagyták a határozati javaslatot. Az emberről való gondoskodás Az ülés második napján a kormány beszámolóját a dolgozókról való gondoskodás helyzetéről NAGY KÄZMÉR munkaügyi és szociális miniszter terjesztette elő, aki részletesen kitért a munkakörülmények javítására. az egészség- és munkavédelemre, valamint az üzemi étkeztetésre. A miniszter megállapította, hogy lényegében sikerült megoldani a főbb problémákat, javult a dolgozók e'Iátása munkavédelmi eszközökkel. Pozitív jelenség, hogy következetesen érvényesülnek a munkahelyi környezetiéi és védelemmel szemben támasztott követelmények már az új termelőkapacitások építése, a régiek korszerűsítése és nagyjavítása során. A megelőző jellegű munkavédelmi állami felügyelet javítása céljából át szervezik a Szlovák Munkavédelmi Hivatalt. Nagy elvtárs a továbbiakban ki emelte, hogy az üzemi egészségügyi A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága a múlt héten Bratislavában tartotta meg 21. plenáris ülését, amelyen a részivevők értékelték a szövetség tevékenységét az efsz-ek IX. országos kongresszusa óta eltelt időszakban és az efsz-ek jubileumi X. országos kongresszusára való felkészülést. Az ülésen többek között részt vett jón Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Benyó Máté. az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának titkára és Ervin Zidek, az SZFSZ Központi Bizottságának titkára. Az ülésen az SZFSZ járási bizottságainak titkárai is jelen voltak. A főbeszámolót Ján Blcháč, az SZFSZ SZB elnöke terjesztette elő. Beszédének bevezető részében méltatta a CSKP történelmi IX. kongresszusának jelentőségét, amely célul tűzte ki a szocializmus felépítésének Irányvonalát. Részletesen szólt azokról az eredményekről, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átépítése óta eltelt három és fél évtizedben, illetve a Jelenlegi ötéves tervidőszak első három évében elértünk. Az efsz-ek IX. országos kongreszszusának határozata értelmében a szövetség az utóbbi öt évben tevékenységét az efsz-ekben a párt gazdasági és szociális politikája felada fainak teljesítésére irányította. Itt elsősorban a CSKP KB 1979. évi 13. ülése, a XVI. pártkongresszus és a CSKP KB 4. ülése határozatainak teljesítésére kell gondolnunk. A termelés, a gazdaságosság és a szociális fejlesztés kérdéseivel az SZFSZ Szlovákiai Bizottságénak Elnöksége és plénuma rendszeresen foglalkozott. Ugyanez mondható el a járási bizottságokról is. A szövetség szerveinek tevékenységével elmélyült az efsz-ek munkaközösségeire és tagjaira gyakorolt hatás, amely többek között a tervek kidolgozásában, teljesítésében és ellenőrzésében való nagyobb részvételben tükröződött vissza. A szövetség a lemerodozó gazdaságok fejlesztéséhez is hozzájárult, főleg a munka- és életfeltételek javításával. az anyagi és erkölcsi ösztönzés elmélyítésével. A szövetség nagy érdemeket szerzett a szövetkezeti fü’dművesek kezdeményezési, felajánlási, ú if tó- és fellalálőmozgalmának fejlesztésében is. Például míg a szövetkezett tagok 1980-ban 96 ezer szocialista kötelezettségvállalást tettek, addig az idén már 137 ezret. Blcháč elvtárs megemlítette, hogy a munkakezdeményezés többek között a nyitrai INitra), a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) és a kassai (Košice) jáfás mezőgazdasági' üzemeiben fejlődött a leggyorsabban. A szövetség és a járási bizottságok a munkakezdeménye, zés és a szocialista verseny fejlesztését anyagilag is támogatják. Erre a célra évente mintegy négy és fél millió koronát fordítanak. A szocialista brigádmozgalomról lapunk 37. számában már részletesen beszámoltunk. A brigádtagok jelentős mértékben hozzájárultak a gabonafélék és más növénykultúrák terméshozamának, a tehenek tejelékenységének és a hlzóáltatok súlygyarapodásának növeléséhez, valamint az anyag-, energia-, tüzelőanyag- és abrakfelhasználás csökkentéséhez. A CSKP KB 8. ülése után a szövetség a tudományos-műszaki haladás vív. mányainak gyorsabb ütemű gyakorlati alkalmazására ösztönözte a szocialista brigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok tagjait, valamint az újítókat és a feltalálókat. Az efsz-ek IX. országos kongreszszusa óta eltelt időszakban pozitív fejlődés tapasztalható a politikai-nevelő és kulturális munka vonatkozásában. Míg az efsz-ekben 1979-ben 13 ezer középiskolát és 3500 föiskblát végzett szakember dolgozott, addig jelenleg 22 ezer középiskolai és hatezer főiskolai végzettségű szakember tevékenykedik. Bevált a szövetkezeti munkaiskola, amelyen évente átlagosan 130 ezer szövetkezeti földműves vett részt. A tanközpontok száma hetvenkilenccel növekedett, a haladó tapasztalatok iskolája tananyagait évente 90 ezren tanulmányozták át. A szövetség az utóbbi öt évben rendkívüli figyelmet szentelt a szövetkezeti földművesekről való komplex gondoskodás elmélyítésének, főleg a munka- és életfeltételek javításának. az üdülés, a gyógykezelés és az üzemi étkeztetés kiszélesítésének, a nyugdíjasokról való gondoskodásnak és még sorolhatnánk tovább. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával együttműködve a munka- és életkörnyezet javítására hivatott szocialista verseny keretében évente 30—40 efsz-t jutalmaznak meg. Az üzemi konyhák száma az 1979. évi valósághoz viszonyít, va 35-tel növekedett s jelenleg az 520 üzemi konyhában több mint 89 ezren étkeznek, ami az állandó dolgozók 34,4 százalékát jelenti. Az efs*' ek eddig 11 bölcsődét és 175 óvodát saját magok, a pénzeszközök társításával pedig 33 bölcsődét és 358 óvodát építettek fel, amelyekben több mint 19 ezer gyermek nyert elhelyezést. Az efsz-tagok részére a múlt év végével tíz saját és 19 társított egészségügyi központ állt rendelkezésére. Sajnos, különféle problémák nehezítik a lakáskérdés megoldását. 1979 óta a központitlag szervezett üdülésen több mint 171 ezer mezőgazdaságban dolgozó vett részt, amelyre a szövetség 93 millió kpronát fordított. Blcháč elvtárs a továbbiakban részletesen elemezte a választott szervek és bizottságok munkáját, kitért a szövetség áj szerkezeti felépítésével kapcsolatos kérdésekre és szólt az efsz-ek jubileumi X. országos kongresszusának előkészületeiről. A szövetség jelentős mértékben hozzájárult a kongresszus előtti vita kibontakoztatásához, az efsz ek kongreszszus előtti taggyűléseinek és járási konferenciáinak lebonyolitásához. A kongresszus előtti vita keretében Szlovákiában összesen 13 ezer 928, ebből az efsz-ekben 11 ezer 829 a szövetséggel kapcsolatban 499 javas latot tettek. Ezek jelentős hányada már megoldást nyert. Az SZFSZ SZB elnöke beszédének befejező részében az idei és a hetedik ötéves tervidőszak utolsó éve igé. nyes feladatainak teljesítésével, valamint a CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülésének jelentőségével és határozataival foglalkozott. Az ülés vitájában Janik elvtárs Is felszólalt, aki a szövetség tevékenységének értékelése mellett felhívta a jelenlevők figyelmét a CSKP KB 11 és az SZLKP KB ezt követő ülésének jelentőségére, a határnzatok maradéktalan teljesítésére. Elemezte a mezőgazdaság szocialista átépítése megkezdése óta eltelt 35 év eredmé nyeit és ismertette a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító más ágazatok hosszá távú fejlesztési programját. Pozitívan értékelte a szövetség tevékenységét a párt gazdasági és szociális politikájának megvalósításában. Az ülés résztvevői végezetül határozatot fogadtak el, amely többek között tartalmazza: az elkövetkezendő időszakban még hatékonyabban kell mozgósítani az SZFSZ választott szerveinek tevékenységét a CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülése, valamint az efsz-ek jubileumi X. nrl szágos kongresszusa határozatainak maradéktalan teljesítésére. BARA LÁSZLÓ
