Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-11-03 / 44. szám

í AZ SZSZK mezögazdasAgi és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1984. november 3. ★ 44. szám -A" XXXV. évfolyam ★ Ara 1,— Кб* A barátság tüze A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyitotta meg a szo­cialista fejlődés útját, és valósította meg a gyakorlatban az új társadalmi rendet. A szovjet valóság több mint hat évtizede, a hősies harccal és mun­kával létrehozott hatalmas gazdasági, szociális, tudományos és kulturális vívmányok, a kommunista építés újabb eredményei mind a szocialista társadalom magasabbrendüségét bizonyítják. A szovjet népnek az új tár­sadalom építésében elért kimagasló sikerei meggyőzően tanúsítják, hogy csak a szocializmusban valósulhat meg mindaz, amit a legnagyobb gon­dolkodók az emberiség javára és boldogulására valaha is elképzeltek. A világ 1917. november 7., a szovjet forradalom győzelme óta alaposan megváltozott. A második világháború tiizében megsemmisült az imperia­lizmus Ingagresszívebb ereje, a fasiszta államok tömbje. Az első szocia­lista ország létrejöttét követte a többi, a szocializmus világrendszerré vált. Ugyanakkor a gyarmati rendszer összeomlott. Mindez a változás a társadalmi fejlődés törvényei szerint, az elnyomott és a kizsákmányolt tömegek harca, a leigázott népek felkelése nyomán következett be. Ezek a sorsdöntő változások elválaszthatatlanok a Szovjetunió népétől, amely fennállásának első napjától az elnyomottak számára példa és többször támasz volt, a világháborúban pedig a népek antifasiszta koalícióján be­lül a fő terhet viselte. A történelem tanúságtételei a népek emlékezeté, ben élnek, és ez a természetes magyarázata annak, hogy ezekben a na pókban a világ minden haladó szellemű embere meglinnepli a NOSZF győzelmének S7. évfordulóját, a forradalom szülöttjét, a népek támaszát és reménységét, a Szovjetuniót. Amikor a szovjet nép elsőként egyedül hozzáfogott, bogy hazájában felépítse a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalmat, valójában utat tört az emberiség számára. De történelmi küldetését még ez az ön­magában hatalmas tett sem merítette ki. A szovjet Népbiztosok Tanácsa, amelynek első elnöke Lenin volt, működésének első napjától kezdve, dek­larálta a népek jogát a szabadsághoz és a békéhez. A Szovjetunió azóta is híven, következetesen ezt a politikát követi. A jelenlegi helyzetben, amikor a kapitalizmus általános válsága elmé­lyült, amikor a népek sem a régi, sem álcázottabb formájában , nem tűrik tovább az elnyomást, a fajüldöző rendszereket, amikor hatalmas mennyi­ségű tömegpusztító fegyver van felhalmozva, a kiutat és a reménységet a társadalmi haladás és a tartós béke jelenti az emberiségnek. Ebben a helyzetben a népek és nemzetek növekvő számban és szimpátiával fordul­nak a szocializmus és a béke eszméjét megtestesítő első állam, a Szov­jetunió felé. ' Hazánk dolgozó népe mindig reménységgel tekintett a Szovjetunióra. Október eszméi lelkesítették népünk legjobbjait az SZNF dicső harcaiban. S nem hiába, mert a hitleri fasizmust szétzúzva, a dicsőséges szovjet had­sereg a mi hazánkat is felszabadította. Népünk elmúlhatatlan hálát érez a szovjet hősök iránt, akik súlyos véráldozat árán hozták el nekünk a sza­badságot. mellyel népünk élni tudott és élni tud. Hazánkban ma a fejlett szocialista társadalom épül. Következetesen haladunk ezen az úton. mely­nek az az alapja hogy hazánkban a dolgozó nép kezében van a hatalom, a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, s a dolgozók milliói­nak támogatásával szocialista nemzeti egység alakult ki kommunista pár­tunk vezetésével. Szocialista építőmunkánkban kiemelkedő fontosságú szá­munkra a csehszlovák—szovjet barátság és együttműködés, amely nemzeti függetlenségünk, szocialista fejlődésünk és békénk legfőbb támasza. Napjainkban, amikor a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének, a lenini szövetkezetesítési eszme győzelmének 35. évfordulójára emléke­zünk, örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy a csehszlovák—szovjet barátság a mezőgazdaságban dolgozók körében is tovább fejlődik, évről évre erősödik, milliók akaratát fejezi ki. és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben még erősebb legyen. Minderre szép példa a CS5ZR nevet viselő vásárüti (Trhové Mýto) társult szövetkezet dolgozóinak a szovjet néphez viszonyuló baráti kapcsolata, melyet a proletár interna­cionalizmus gyakorlati tetteinek. Lenin országához fűződő megbonthatat­lan barátság zálogának tekinthetünk. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyik élenjáró mezőgazda­­sági nagyüzemében 744 az állandó dolgozók száma, ennek 95 százaléka tagja a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezetének. A szer­vezet fő feladatainak tervéből kitűnik, hogy a szövetkezet dolgozói jól felfogott internacionalista és szakmai érdeknek tartják a baráti kapcsn latok ápolását. Igyekeznek minél többet meríteni a szovjet mezőgazdaság és tudomány gyakorlati eredményeiből, s mindig készek arra, hogy saját eredményeiket készségesen bocsássák szovjet barátaik rendelkezésére. A tematikus tanulmányi kirándulások keretében nemcsak benyomásokat sze­reznek a szövetkezet szakemberei és dolgozói, hanem a számukra tanul­ságos témákat alaposabban megismerik, majd saját munkaterületükön al­kalmazzák azokat. A szovjet és a belőlük nemesített hazai búzafajták ter­mesztésének köszönve került a szövetkezet a hatvanasok családjába. Az efsz szakamberei a csepegtető öntözési módszerre egy Kisinyev környéki moldavai kolhoz meglátogatásakor figyeltek fel. Ezt a módszert azóta eredményesen alkalmazzák a 250 hektáros gyümölcsösben. A gazdaságban évek óta eredményes kihasználást nyert a cukorrépa nagyobb termésho­zamáért és jobb minőségéért folyó jampoli-prostéjovi mozgalom. Az idén például minden feltétel adott a B0 —70 tonnás hektáronkénti cukorrépa -hozam és a 14—15 százalékos cukortartalom eléréséhez. A megtisztelő Csehszlovák—Szovjet Barátság címet az efsz két szocialista brigádja szerezte meg, s a gazdaság vezetősége sokat merített a Szov­jetunióban folyó szocialista versenymozgalom tapasztalataiból. Ennek kö­szönve a szocialista verseny a CSSZB Efsz-ben a munka minőségének és hatékonyabbá tételének kipróbált eszközévé vált, jelenlegi szakaszában pedig szorosan összefügg a tudományos-műszaki haladással -és a mun­kához való kommunista viszony kialakításával. Ez utóbbi fejlesztéséhez, mint a gyakorlat is mutatja, nem csupán az élenjárók tevékeny támoga tására és ösztönzésére van szükség, hanem a lemaradozók megnevezésére, a kölcsönös segítségnyújtás légkörének megteremtésére is. A CSSZBSZ üzemi szervezetének tevékenysége elsősorban a politikai tö­­megmunkára és az ifjúsággal való munkára oszlik, de kihasználják a szovjet film, színház és a könyvvel való munka lehetőségeit is. kiállítá­sokat, vetélkedőket és sportversenyeket rendeznek. Az elmondottak hűen példázzák az( az alapigazságot, hogy a csehszlo­vák-szovjet barátság szilárd alapúkon nyugszik: összeköt bennünket a marxizmus-leninizmus. a kommunizmus, a proletár internacionalizmus kö­zös eszméje, alapvető érdekeink azonussága. A szövetkezet dolgozói szá­mára ez az évforduló a csehszlovák—szovjet barátság szüntelen fejlődésé­nek újabb nevezetes állomása lesz. Együtt ünnepelnek szovjet testvéreink­kel. és mindenkivel, akinek drága az emberi haladás ügye. A barátság fü­zében ünnepelnek, majd együtt folytatják a munkát, előretekintve azon as úton, amely közös, nagy céljaink felé vezet. VARGA GYULA, a vásárúti CSSZB Efsz elnöke és CSIBA LÄSZLÖ főszerkesztő-helyettes + • 'i Az időszerű mezőgazdasági munkák sorában fontos helyet foglal el az őszi szántás Fotó: Stanislav BarCák A CSKP KB 11. ülésén Pitra elv társ beszámolója csakúgy, mint az SZLKP KB ülésén Janik elvtárs beszá­molója mélyrehatóan, országos és szlovákiai összefüggésekben értékel­te az eddigi fejlődést, az elért ered­ményeket, néhány sikert, de egyben kritikus szellemben mutatott rá azok­ra a területekre is, amelyeken egye­lőre szándékaink és terveink megva­lósítása nem járt sikerrel, s azokra a nehézségekre is, amelyekkel vias­kodnak. Nagyon fontosnak tekintjük, hogy már most a 7. ötéves tervidő­szak vége előtt magas pártfórumon fogalmazták meg az élelmezés fő cél­jait és munkánk irányát e célok el­érésében a következő évtizedben. Kétségtelenül elsőrendű fontossá­gú a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, helyes tartalmi orien­tálása, a termelés intenzifikálásának és hatékonyságának lényeges növelé­se. További kulcsfeladat az emberek tökéletesebb felkészítése. Ehhez ha­sonlóan fontos követelmény, hogy a tárgyszerű döntések, elsősorban a be. ruházási program, a termelés műsza­ki politikája, és ezzel egyidejűleg a tervszerű irányítási rendszer eszkö­zei jobban hassanak a beruházás-, az anyag- és az energiaigényesség csök­kentésére. a gazdaságosságra, növel, jék az anyagi érdekeltséget a kész­termékek gyártásában. Sok jel arról tanúskodik és ez általában jellemzi az intenzifikálás gazdaságos típusát, hogy a különféle anyagi, energia-, környezeti, társadalmi-gazdasági, eset­leg külkereskedelmi korlátozások kö­vetkeztében nemcsak a mennyiségi növekedés jelent majd eredményt, ha­nem jóval inkább a minőségi fejlődés. Meghatározó lesz tehát a termelés, a beruházások stb. növelésének üte­me, ami bizonyos mértékben már ki­fejezésre jut 1995-ig szóló prognózi­sunkban, de ugyanakkor előtérbe ke­rülnek a termelésfejlesztés új köve­telményei és céljai is, elsősorban a minőség és hatékonyság, aminek ki­fejezésre kell jutnia az értékelő mér­cékben is. Nálunk vitathatatlanul első helyen áll a föld jobb védelme és komplex kihasználása, már csak annál a sa­játos oknál fogva is, hogy termőké­pessége megújítható, s ebben az ér­telmezésben ez kimeríthetetlen erő­forrás. örülünk annak, hogy a párt. szervek és kormányaink szigorított intézkedései alapján az utóbbi évek­ben sikerült megteremtenünk a me­Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitájából JÄN JANOVIC, AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERE zőgazdasági terület stabilizálásának előfeltételeit. Erinek ellenére azon­ban az, amit eddig tettünk, úgy ahogy elegendő a ma, de semmiképp sem elegendő a jövő nemzedékei számá­ra. Szlovákiában több mint félmillió hektárnyi savanyú földterület követe! meg talajjavító meszezést, 1.2 millió hektárt fenyeget az erózió. 115 szer hektár csekély hozamokat nyújtó ho­mokos és kavicsos földterületünk van, 114 ezer hektárnyi területét megkárosítottak a szilárd és egyéb légszennyező anyagok és több mint 150 ezer hektár a védett földterület. Csaknem 200 ezer hektáron lecsapo­­lást kell végrehajtattunk, 650 ezer hektáron pedig öntözőberendezéseket kell építenünk. Hozzáértően kidol­gozták az átfogó rekultivációs prog­ramot, amelynek rendkívüli jelentő­séget tulajdonítunk. Ennek a prog­ramnak a megvalósítása megkívánja, hogv az ezredfordulóig erre a célra mintegy 40 milliárd koronát fordít­sunk. A 8. ötéves tervidőszakban 80 ezer hektáron akarunk új öntözőberende­zéseket építeni. 70 ezer hektáron vé­gezünk lecsapolási munkálatokat. 18 millió köbméter befogadóképességű kis víztárolókat építünk és 230 km­eň szabályozzuk a folyók medrét. Nem beruházási jellegű intézkedések­kel több mint 400 ezer hektárt aka­runk termőre fordítani. E program keretében a munkálatok és a szállí­tások volumenének értéke meghalad, ja e 10 milliárd komnát. Ez olyan feladat, amely az élelmiszerellátás szempontjából megköveteli .az egész társadalom kiemelt figyelmét. Megszoktuk azt, hogy az élelmi­szertermelés intenzitását elsősorban a beruházások növelésével, a dolgo­zók kezdeményezése útján és azzal növeljük, hogy egyszer itt, egyszer ott, ahol úgy érezzük, hogy elmarad­tunk, szüntelenül ösztönzünk. Еяув­­lőre átfogó módon és a világszint­nek megfelelően a gabona és a ba­romfihús termelését, a takarmány­gyártó ipar fejlesztését sikerült meg­oldanunk. az utóbbi esetben eltekint­ve ,a sertéshizlalás takarmánya össze­tételének ideiglenes hiányosságaitól. Számos terményben azonban nem ér­jük el a világ legbelterjesebben gaz­dálkodó tfz országának az átlagát sem. Olyan, szakaszba léptünk, amikor már részleges tökéletesítésekkel nem valósítható meg az intenzifikálás fo­lyamata. Törekvéseink eredményessé­gét rendkívül csökkenti az intenzi­­fikációs - tényezők egyenetlensége és nem komplex hatása. Tárcánkban ezért már harmadik éve törekszünk a kulcsfontosságú termelési tényezők átfogó és kiegyensúlyozott felhaszná­lására, mégpedig úgy, hogy tüzele" sen kidolgoztuk az egyes termények biotechnológiai rendszereinek felhasz­nálását. Ugyanez vonatkozik az ál­lattenyésztési termelésben is a te­nyésztés egyes területeire. Mintánk volt a gabonatermelési modell, amely­nek tekintetében a legfejlettebb ál­lamokkal egybevethető eredményeket értünk el. A tudományos-műszaki ha. ladás a leginkább érvényesül a nö­vénytermesztés ezen ágazatában. Ki­fejezésre jutott a komplex agrotech­nikai rendszerben, a termelési folya­matok tervezésének és irányításának magasabb szintjében, a biológiai és műszaki szolgáltatásokkal való együtt­működésben. Ezt a modellt fejleszt­jük és - további terményekre alkal­mazzuk. Üj minőségi változásról van szó nemcsak a termelési folyamatok műszaki és komplex technológiai fe­gyelemnek és általában a magasabb szintű szervezésnek és irányításnak viszonylatában is. Ez új jelenség, amely közvetlenül összefonódik a me­zőgazdaság iparszerűsítésévei. amely­nek magva a tudományos-műszaki ha­ladás jobb kihasználása. Tárcánk tapasztalatai arról tanús­kodnak, hogy továbbra is tökéletesí­teni kell a tudományos-műszaki fej­lődés irányításának rendszerét, első­sorban a tudnmány és a termelés érintkezési pontján, a szervezési for­mák fejlesztése és ko'csönhatása vo­natkozásában. Ата törekszünk, hogy gyorsan felmérjük a KGST-országnk tapasztalatait, valamint ezeknek a ta­pasztalatoknak általunk való gyakor­lati alkalmazásának módiát a tech­nológiai rendszerek érvénvesftésében. A múltban megteremtettük az ön. álló kis kutató és nemesítő munka­helyek rendszerét. Ezek kisebb kol­lektívákkal, többé-kevésbé elszigetel­ten. részfeladatok megoldásán mun­kálkodnak, *s komplex módon nem is lehet őket ellátni szükséges szak­emberrel és a csúcsszintet elérő mű­szerekkel. Az elemzés kimutatta, hogy az ilyen kutatás képtelen megfelel­ni a rendszeres kutató tevékenység követelményeinek. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents