Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-27 / 43. szám
1984. október 27. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Memcsak az emberen múlik Földműveseink országszerte az őszi javak betakarításán fáradoznak, remélve, hogy az aszályos nyár talán mégsem szedett tél nagv vámot. így van ez az Érsekújvárt (Nové Zámky) járáshoz tartozó tűri (Rúbaň) Vörös Csillag Efsz-ben is. Itt már csak azért is nagy a buzgalom és komoly a bizakodás, mert a megszokottnál gazdagahb nyárnak köszönhetően, hosszabb idő éta végre akalom kínálkozik a szemesek tervezett mennyiségének hiánytalan megtermelésére. Takács Gyula agrármérnök, a közös növénytermesztési főágazatvezetője számokkal érvelve magyarázza a helyzetet. — Szövetkezetünk 3650 hektár mezőgazdasági, illetve 3090 hektár szántóterületen gazdálkodik, s hogy eleget tegyen a társadalmi elvárásoknak, immár 1900 hektáron termel szemeseket. Ennek ellenére sem tudunk annyi gabonát meg kukoricát termelni, hogy tiszta számlával kezdhetnénk az új évet. Pedig elhiheti, hogy megtesszük a tőlünk telhetőt. Mielőtt továbbmennénk, hadd mondjam el: a növénytermesztés fejlettsége és eredményessége alapján ezt a szövetkezetét a járási derékhadban tartják nyilván. Hogy egyelőre rangosabb hely kivívására nem futja az erejükből, az egyebek között a sajátos adottságoknak is köszönhető. A vidék legszárazabb körzetét bírják s mivel öntözőhálózatuk nincsen, kimondottan az időjárás szeszélyeire vannak utalva. Túlsúlyban sárga és fekete homoktalajokon küszködnek, a határ jó részét dombok tarkítják s a rossz vízháztartású talajokon természetes csapadék hiányá- . ban jobbára csak tengődni lehet. A hatodik ötéves tervidőszakban még valahogy megbirkóztunk a feladatainkkal, de az utóbbi években többet keseregtünk, mint örültünk — folytatja a főágazatvezető. — Természetesen a szemesek miatt, de ha történetesen a cukorrépáról kérdezne, akkor sem mondhatnék mást. • Az idei aratási eredményeiket nerp ismerem, viszont emlékszem egy nyárra, amikor öt tonna fölötti hozamot ünnepeltek. Azóta gyengébben terem a föld? — Attól függ, milyen évet fogunk ki. Hiába a talajelemzés, a következetes tápanyagpótlás és fajtamegválasztás, ha a természet megmakacsolja magát és főidényben legfeljebb tévedésből hull egy kevéske égi áldás. Ami az idei aratást illeti, végre volt egy jó nyarunk. Búzából 5,7, árpából pedig 5,6 tdnnás átlaghozamot csépeltünk, vagyis kicsit többet, mint azon a bizonyos „gazdag“ nyáron. Jobb helyeken, no meg itt a járásban is ez csak amolyan átlageredmény, de helyi viszonylatban múltat feledtető csúcshozam. Összesen 860 tonna gabonánk termett terven felül s így végre elmondhatjuk, hogy gabonából kiegyenlítettük a tartozásunkat. De, hogy a kukoricatermesztésben mikor lélegezhetünk ekkorát, az a jövő titka. 0 Vagyis eljutottak oda, hogy a kukoricatermesztés a legfájóbb pontjuk. — Sajnos. És nemcsak az idén, hanem úgy általában. Igaz, évekkel ezelőtt termett már ez a föld 5,5 tonna kukoricát is, de az utóbbi három évben csak egyszer könyvelhettünk el öt tonnás átlagot. Márpedig a társadalmi elvárásokkal összhangban kidolgozott terv ennél többet irányoz elő. • És mennyi az, ami fáj? — Az eddigi teljesítést alapul véve, az ötéves feladat teljesítéséhez még 8465 tonna hiányzik. Ennyit két kiugróan jó évben sem tudnánk termelni. Márpedig az idei ősz aligha lesz reménykeltő. Ogy számítjuk, a végelszámolásnál, az ötéves tervidőszak végén lesz vagy nyolcszáz tonna tartozásunk. 0 Mennyit várnak az idei ősztől? — Azzal kezdeném, hogy a komoly tartozás tudatában az idén első ízben kísérleteztünk iparszerű kukoricatermesztéssel. A vágsellyei (Sala) rendszergazda igazán igyekezett a kedvünkben járni s magunk is azon voltunk, hogy a kísérlet sikerre) záruljon. A vetés igazán jól sikerült, a keléssel sem volt baj, így aztán sikerült kialakítani egy igen jó növényállományt, hektáronkénti 66,6 ezer darabos egyedszámmal. Sajnos a fejlődés nem volt zavartalan, így nemrég 91 hektárról szilázsnak kellett levágnunk a növényzetet. A többi parcellán a felmérések szerint el kellene érnünk a tervezett 5,3 tonnás átlaghozamot. Enynyit és nem többet, tehát a gabonánál tapasztalt többtermésnek köszönhetően az évi tervet ugyan összességében teljesíteni fogjuk, de négy év viszonylatában nem csökkentjük, inkább még növeljük a tartozásunkat. Mindez előzetes számftás. de különösebb kellemes meglepetésre nincsen kilátás. 0 Nem lehetne mégis tenni valamit a jobb hozamokért? GÓndolom a jövőt illetően. — Alaposan megvitattuk a kérdést s arra az elhatározásra jutottunk, hogy rendszert váltunk. A hazai partnerral lényegében elégedettek vagyunk, de a magyarországi rendszergazda (Nádudvar) többet ígér, gazdagabb hozamot szavatol. Mindenekelőtt teljes gépellátást és a helyi adottságoknak tökéletesen megfelelő fajtaöszszetételt. Azonkívül a laboratóriumi talajvizsgálatok eredményeiből kiindulva, parcellánkénti tápanyagpótlási útmutatót kaptunk s a rendszergazda ígéri, hogy amennyiben mi megtartjuk a termelés-technológiai utasításokat, ő szavatolja, hogy a gyengébb parcellákon minimum 6,5 tonnás, a jobb erőben lévő talajokon pedig legalább 7 tonnás szemtermést takaríthatunk be, hektáronkénti átlagban. Ez adottságaink közepette igencsak nagy sző és komoly lehetőség az előbbrelépésre. amit természetesen nem szeretnénk elszalasztani. 0 Van-e egyéb elképzelésük a szemesek termesztésének fejlesztésére, illetve az önellátottság növelésére vonatkozóan? — Elképzeléseink gannak. de majd a tervek jóváhagyásakor tűnik ki, mindenki olyan jónak tarlja-e mint mi. Először is száz hektáron kukorica helyett lencsét vagy más hüvelyest szeretnénk termeszteni. A lencse a búzának jó előveteménye s lényegesen korábban szabadítja fel a talajt, mint a kukorica. tehát több idő jutna a magágy minőségi előkészítésére. Továbbá: tavaly kísérletet tettünk a szemcsutka zúzalék, vagyis a nedveskukorica betakarítási és hasznosítási módszerrel. Az üszőkkel, a hízómarhákkai meg a hízósertésekkel összesen 520 tonna nedveskukoricát etettünk fel s jó tapasztalatokat ’ szereztünk. Az idén 1500 tonna szemcsutka zúzalékot tervezünk készíteni. Mivel így egy hektárról lényegesen több eleséget lehet begyűjteni, közvetve ezzel is az önellátottsági program megvalósítását szolgáljuk. Persze van itt egy bökkenő: az így begyűjtött kukoricát, bár szó volt róla, eddig nem számították be a szemestermelési kötelezettség teljesítésébe, s lényegében ezért is van olyan tetemes tartozásunk kukoricából, jó lenne, ha ez a kérdés rendeződne, hiszen a hetvenes évek végén, amikor az ötéves terv készült, még nem ismertük, tehát nem is számolhattunk az új betakarítási és tartósítási-felhasználási módszer esetleges meghonosításával. +++ Amikor mi Takács Gyula agrármérnökkel a múlt eredményeit és a jövővel kapcsolatos elképzeléseket összegeztük, a Vörös Csillag Efsz határában több tíz ember már a jövő nyári örömök megalapozásán fáradozott. Mint később megtudtam, a nagygazdaság az idén 943 hektár őszi búzát vet. A főágazatvezető úgy nyilatkozott, a fajtaösszetétel ezúttal kedvükre való. No nem kimondottan az ellátó vállalat jóvoltából, hiszen a vetőmag egy részét Csallóközből, közvetlenül a mezőgazdasági üzemektől kellett beszerezniük. A könynyű talajokon SO 6300-as és Danúbia, a nehezebbeken meg Viginta őszi búza kerül vetésre. Hogy időben-e, az nemcsak a szorgoskodókon múlik. Gépekkel győznék a munkát, csakhogy az időjárás tépten-nyomon gáncsot vet. Szeptemberben olyan száraz és kemény volt a talaj, hogy elnyütte az ekéket, most meg olyan szomorkás az idő, hogy rendre lesniük kell, mikor indulhatnak ismét a mezőre. Pedig még egy jó darab kukoricatarlót is fel kell törniük és elő keil készíteniük a búza részére, hogy a hónap végére — mire ezek a sorok napvilágot látnak — nedvességtől duzzadóan nevelje a csírát az új reményeket éltető búzaszem. KÄDEK GÄBOR Teljes ütemben halad a cukorrépabetakarítás Fotó: —dek ANitra-Ivánkai Virágzás szövetkezet azon 22 mezőgazdasági üzemek egyike, amelyek a múlt év decemberében felhívással fordultak a többi gazdaság felé, hogy fokozott Igyekezet és kezdeményezés kifejtésével teljesítsék, Illetve túlszárnyalják a 7. ötéves tervidőszak feladatait. A szövetkezet dolgozói a közelmúltban megtartott taggyűlésen megelégedéssel nyugtázták, hogy gazdaságuk, amely 1949-ben Szlovákiában az első szövetkezetek között alakult, évről évre eredményesebben gazdálkodik s egyre magasabb termelési szintet ér el. Az utóbbi kilenc év folyamán — vagyis 1974-től a szövetkezet egyesítésének évétől 1983-ig — a mezőgazdasági bruttó termelés ötven, az árutermelés pedig több mint ötven százalékkal emelkedett. A dolgozók átlagbére 1695 koronáról 2395 koronára, a munkatermelékenység pedig hatvan százalékkal nőtt. Az egy hektár mezőgazdasági területre számított teljesítmény értéke elérte a 24 ezer 228 koronát s ezzel a nitral járásban a Az adott sió kötelez i legjobb eredményt érték el. A gazdasági fellendülést a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán tapasztalható folyamatos hozamnövekedés eredményezte. A növénytermesztés szakaszán elsősorban a gabonatermelés eredményei figyelemre méltók. Az állattenyésztésben is mélyreható minőségi változások történtek. A tehenészetben például a tejtermelés egyedenkénti évi átlagban 2789 literről 4032 literre növekedett. Míg a múltban száz tehéntől 78,4 borjút választottak el, addig tavaly 106-ot. A borjúelhullás 13,5 százalékról 2,78 százalékra csökkent. Ma egy kocától 18,4 malacot választanak el, míg 1974-ben mindössze 12,8 darabot, hpgy csak néhány adatot említsek a számtalan mutató közül, amelyeken keresztül érzékeltetni lehetne az ütemes fejlődést, s amellyel a szövetkezet dolgozói a lakosság élelmiszerellátásának a javulásához járultak hozzá. Konkrét számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a tejeladást 88 százalékkal, a hús értékesítését pedig 46,6 százalékkal növelték. A szövetkezet dolgozói számáré nagy örömet jelentett, hogy ezidáig a 7. ötéves tervidőszak feladatainak időtervét nemcsak teljesítették, hanem egyes mutatókban tói is szárnyalták. Kedvezően alakult az idei tervfeladatok teijesitése is. Háromnegyedév alatt a szövetkezetben a bruttó termelési tervet 103,5 százalékra, ebből a növénytermesztését 104, az állattenyésztését pedig 103 százalékra teljesítették. Különösen büszkék voltak arra, hogy gabonafélékből 1016 tonnával termeltek terven felül s ezáltal az előző évek lemaradását teljes mértékben behozták. Az utóbbi három év eredményeit egybevéve mindössze a cukorrépa termelésében mutatkozik lemaradás — összesen 1653 tonna —, amit túlnyomó részben a kedvezőtlen időjárási viszonyok idéztek elő. A cukorrépa hozamaiból ítélve azonban már az idén a lemaradás bizonyos mérvű mérséklésével számolnak. A vágóállatok értékesítési tervét ugyancsak eredményesen teljesítették. Igaz, a felvásárlás nem mindig volt zavartalan, mert a húsipar gyakran nem vette át a felkínált vágóérett állatokat. A tej értékesítési időtervét kétszázezer literrel teljesítették túl. A szövetkezet járási szinten a tejtermelésben érte el a legjobb eredményeket, mivel egy hektár mezőgazdasági területre számítva több mint ezer liter tejet értékesítenek. A gazdasági mutatók teljesítése is kedvező. Három év átlagában a szövetkezet a teljesítmények tervét 103,7, a nyereségét pedig 121 százalékra teljesítette. Az első kilenc hónap eredményeit értékelve pozitívnak mondható a gazdasági és pénzügyi tervnek a teljesítése is, amely a múlt év hasonló időszakához viszonyítva Is sokkal kedvezőbb. A felsorolt eredmények jő előfeltételei az idei év feladatainak teljesítésére és kedvező kiindulópontot jelentenek a következő év céljainak megvalósításához. '* Jozef I.ukáíl agrármérnök, a szövetkezet üzemgazdásza \ Az idén szeptember 25—28 között, immár nyolcadik alkalommal nyitotta meg kapuit Magyarország egyik legelismertebb mezőgazdasági nagyüzeme, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, hogy területén az érdeklődő szakemberek megtekinthessék a legkorszerűbb mezőgazdasági gépeket, s megismerjék az iparszerű termelési rendszer legújabb tapasztalatait a kukoricatermelés, valamint az állattenyésztés területén. A Bábolnai Napok betekintést adtak szinte az egész világ mezőgazdaságába, hiszen az idén 135 belföldi és 78 külföldi cég hozta el korszerű termékeit, közöttük mintegy ezer újdonságot. Nyolc évvel ezelőtt bizonyára kevesen gondoltak arra, hogy a fajtakísérletekből és néhány mezőgazdasági ép bemutatásából álló kétnapos renezvénysorozat végül Is tartalmában Ag szívonalában milyen óriási fejlőctéat fog elérni. Az elmúlt évek igazofták, hogy a kiállítóknak és érdeklődőknek egyaránt érdemes Bábolnára eljönni, ha a mezőgazdaság területén közvetlen szemlélője kíván lenni a legkorszerűbb eljárásoknak ős technológiáknak. Míg 1977-ben — az első Bábolnai Napoknak —_ mindöszsze 25 kiállítója és közel ezer látogatója volt. addig most Európától Amerikáig a világ legelismertebb gyárat mutatták be termékeiket a közel százezer fős látogatőközönségnek. A kiállítás négy napján zsúfolt autóbuszok érkeztek Szlovákiából is, az efsz-ek és állami gadaságok dolgozóival. MIT LÁTHATTUNK a KIÁLLÍTÁSON? A legfontosabb cél az iparszerűen rendszerezett termelés és az export fejlesztésének a bemutatása volt. Ennek érdekében bemutatták a bábolnaiak gazdálkodásukat, kutatási és fejlesztési programjukat, a magyar és külföldi kiállítók újdonságait. A szocialista .országok közül ezúttal is ott volt a kiállítók között Csehszlovákia, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország. Csehszlovákiát a mezőgazdasági gépbemutató területén ezúttal a MOTOKOV külkereskedelmi vállalat képviselte. A kiállításon régi ismerősünk, JUDr. Ladislav Petrus mérnök kalauzolt bennünket. Bemutata a TORON 35 önjáró szecskázót, melyre SKA 04 és FKA 503 adapter szerelhető fel. Sok magyar érdeklődő kísérte figyelemmel a magyarázatot, hiszen az önjáró gépeknek egyre nagyobb szerepük van. Szó esett az AGROSTROJ Vállalatnál készülő SKPU 220 tfpusú vontatott szecskázógépről Is, amely 80 lóerős traktorral, óránként tíz kilométeres sebességgel haladva egy hektárról képes a zöld terményt betakarítani. Ugyancsak érdekelte a magyar szakembereket a RUR-5 Polyvalent H tfpusú szervestrágyaszóró gép Is. Sokan érdeklődtek az SC 1,03 6 soros önjáró cukorrépa-betakarító gép iránt is, amely 9 km-es munkasebesség mellett óránként 1,3 hektár cusérleteket lehetett látni, melyek 11 ország 38 intézetének 346 hibridjéből kerültek ki. Közvetlen a kukoricaparcellák mellett helyezkedett el az a pavilon sor, ahol Szlovákiából a vágsellyei (Sala) kooperációs körzet bemutatta a 37 ezer hektáron együttműködésben folytatott kukorica- és napraforgó-termelési rendszer eredményeit. Továbbá a Magyarországra felajánlott kukorica, őszi búza, tavaszi árpa, fű, cirok, lencse, mezei bab Csehszlovák kiállítók sikere a Bábolnai Napokon korrépa fejezését és kiszedését, valamint kocsira rakását végzi el „egymenetben“. Vontatására elegendő a 88,3 kW teljesítményű traktor. Újdonságnak számított a függesztett PH 1-426 típusú 3 vasú eke, amely 35 cm-es ekefejenkénti munkaszélességgel és 27 cm-es szántási mélységgel a ZETOR 7045 típusú traktorral jől üzemeltethető. A legtöbb érdeklődő a ZETOR 16145 típusú traktort fogta közre, amely 116 kW teljesítményével az egyik legkorszerűbb mezőgazdasági erőgépnek számít. Üzemeltetés közben láthattuk az 5 PHX 40 IH ekével felszerelve,! amely az agrárszakemberek Igényét maximálisan kielégítette. A kukorica kísérletei terén azokat a fajtaszelekciós és agrotechnikai kíés cirok vetőmagvakat. A SLOVOSIVO pavilonjában dr. Bartalos Menyhért kutatómérnö^, a Sósszigeti (Solary) Növénynemesítő Állomás igazgatója volt segítségünkre és készségesen tájékoztatott a kiállított termékekről. Kukoricából láthattuk a TO-Mv 388-as és 335-ös hibrideket, melyeket a Nyárasdl (Topolniky) Növénynemesítő Állomás és a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet (MKKI) közösen állított elő. U- gyancsak szerepelt a fajtaismertetőn a Trnavat Kukoricatermelési Kutatóintézet és a MKKI közös produktuma is. Unikumnak számított a trnavai kutatóintézet DELIKATES csemegekukoricája. Őszi búzából a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás az SO 6300 fajtát mutatta be, amely nagy terméshozamával és a betegségekkel szembeni ellenállásával, szilárd, megdőlésre nem hajlamos szárával és rövid tenyészidejével a jövő búzája lehet. Tavaszi árpák közül a Sládkovičovói Magnemesítö Állomás újdonságként bemutatta a HORAL, valamint a . SK 1775-12 fajtáit. Lencse is szerepelt TREBIŠOVSKÁ néven, a Trebišovi Növénynemesítő Állomás termékeként. A mezeibab-fajták közül a JULIA a Horná Streda-i iiövénynemesítők munkáját dicséri. Mindezeken kívül különféle fű- és cirokmagvak egészítették ki a nagy gonddal összeállított vetőmag „kollekciót“. A kiállított anyag méltán reprezentálta a szlovákiai magnemesítők eredményes munkáját, és azt az együttműködést, melyet a két szomszédos szocialista ország növénynemesftői közös munkával elértek. Az Idei bábolnai mezőgazdasági bemutató bővelkedett látnivalóban. Így a növénytermesztési szakaszon túlmenően külön állattenyésztési bemutató is volt, ahol a bárányi.ústermelés és a nagyüzemi baromfitartás volt a legnagyobb méretű. Ugyancsak nagy sikere volt az élelmiszer- és a már hagyományos lovasbemutatónak. Több tudományos rendezvény ős szakelőadás járult hozzá az 1984-es Bábolnai Napok sikeréhez, ahol valamennyi érdeklődő megtalálhatta a számára legérdekesebb programot. Dr. László Lászlú i