Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-27 / 43. szám

1984. október 27. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Memcsak az emberen múlik Földműveseink országszerte az őszi javak betakarításán fá­radoznak, remélve, hogy az aszályos nyár talán mégsem szedett tél nagv vámot. így van ez az Érsekújvárt (Nové Zámky) járáshoz tartozó tűri (Rúbaň) Vörös Csillag Efsz-ben is. Itt már csak azért is nagy a buzgalom és komoly a biza­kodás, mert a megszokottnál gazdagahb nyárnak köszönhe­tően, hosszabb idő éta végre akalom kínálkozik a szemesek tervezett mennyiségének hiány­talan megtermelésére. Takács Gyula agrármérnök, a közös növénytermesztési fő­­ágazatvezetője számokkal ér­velve magyarázza a helyzetet. — Szövetkezetünk 3650 hektár mezőgazdasági, illetve 3090 hektár szántóterületen gazdál­kodik, s hogy eleget tegyen a társadalmi elvárásoknak, im­már 1900 hektáron termel sze­meseket. Ennek ellenére sem tudunk annyi gabonát meg ku­koricát termelni, hogy tiszta számlával kezdhetnénk az új évet. Pedig elhiheti, hogy meg­tesszük a tőlünk telhetőt. Mielőtt továbbmennénk, hadd mondjam el: a növénytermesz­tés fejlettsége és eredményes­sége alapján ezt a szövetkeze­tét a járási derékhadban tart­ják nyilván. Hogy egyelőre ran­gosabb hely kivívására nem futja az erejükből, az egyebek között a sajátos adottságoknak is köszönhető. A vidék legszá­razabb körzetét bírják s mivel öntözőhálózatuk nincsen, ki­mondottan az időjárás szeszé­lyeire vannak utalva. Túlsúly­ban sárga és fekete homokta­lajokon küszködnek, a határ jó részét dombok tarkítják s a rossz vízháztartású talajokon természetes csapadék hiányá- . ban jobbára csak tengődni le­het. A hatodik ötéves tervidőszak­ban még valahogy megbirkóz­tunk a feladatainkkal, de az utóbbi években többet kesereg­tünk, mint örültünk — folytat­ja a főágazatvezető. — Ter­mészetesen a szemesek miatt, de ha történetesen a cukorré­páról kérdezne, akkor sem mondhatnék mást. • Az idei aratási eredmé­nyeiket nerp ismerem, viszont emlékszem egy nyárra, amikor öt tonna fölötti hozamot ünne­peltek. Azóta gyengébben terem a föld? — Attól függ, milyen évet fogunk ki. Hiába a talajelem­zés, a következetes tápanyag­pótlás és fajtamegválasztás, ha a természet megmakacsolja ma­gát és főidényben legfeljebb tévedésből hull egy kevéske égi áldás. Ami az idei aratást illeti, végre volt egy jó nya­runk. Búzából 5,7, árpából pe­dig 5,6 tdnnás átlaghozamot csépeltünk, vagyis kicsit töb­bet, mint azon a bizonyos „gaz­dag“ nyáron. Jobb helyeken, no meg itt a járásban is ez csak amolyan átlageredmény, de he­lyi viszonylatban múltat feled­tető csúcshozam. Összesen 860 tonna gabonánk termett terven felül s így végre elmondhatjuk, hogy gabonából kiegyenlítettük a tartozásunkat. De, hogy a ku­koricatermesztésben mikor lé­legezhetünk ekkorát, az a jövő titka. 0 Vagyis eljutottak oda, hogy a kukoricatermesztés a legfá­jóbb pontjuk. — Sajnos. És nemcsak az idén, hanem úgy általában. Igaz, évekkel ezelőtt termett már ez a föld 5,5 tonna kuko­ricát is, de az utóbbi három évben csak egyszer könyvelhet­tünk el öt tonnás átlagot. Már­pedig a társadalmi elvárások­kal összhangban kidolgozott terv ennél többet irányoz elő. • És mennyi az, ami fáj? — Az eddigi teljesítést ala­pul véve, az ötéves feladat tel­jesítéséhez még 8465 tonna hiányzik. Ennyit két kiugróan jó évben sem tudnánk termel­ni. Márpedig az idei ősz aligha lesz reménykeltő. Ogy számít­juk, a végelszámolásnál, az öt­éves tervidőszak végén lesz vagy nyolcszáz tonna tartozá­sunk. 0 Mennyit várnak az idei ősztől? — Azzal kezdeném, hogy a komoly tartozás tudatában az idén első ízben kísérleteztünk iparszerű kukoricatermesztés­­sel. A vágsellyei (Sala) rend­szergazda igazán igyekezett a kedvünkben járni s magunk is azon voltunk, hogy a kísérlet sikerre) záruljon. A vetés iga­zán jól sikerült, a keléssel sem volt baj, így aztán sikerült ki­alakítani egy igen jó növény­­állományt, hektáronkénti 66,6 ezer darabos egyedszámmal. Sajnos a fejlődés nem volt za­vartalan, így nemrég 91 hek­tárról szilázsnak kellett levág­nunk a növényzetet. A többi parcellán a felmérések szerint el kellene érnünk a tervezett 5,3 tonnás átlaghozamot. Eny­­nyit és nem többet, tehát a ga­bonánál tapasztalt többtermés­nek köszönhetően az évi tervet ugyan összességében teljesíteni fogjuk, de négy év viszonylatá­ban nem csökkentjük, inkább még növeljük a tartozásunkat. Mindez előzetes számftás. de különösebb kellemes meglepe­tésre nincsen kilátás. 0 Nem lehetne mégis tenni valamit a jobb hozamokért? GÓndolom a jövőt illetően. — Alaposan megvitattuk a kérdést s arra az elhatározás­ra jutottunk, hogy rendszert váltunk. A hazai partnerral lé­nyegében elégedettek vagyunk, de a magyarországi rendszer­­gazda (Nádudvar) többet ígér, gazdagabb hozamot szavatol. Mindenekelőtt teljes gépellá­tást és a helyi adottságoknak tökéletesen megfelelő fajtaösz­­szetételt. Azonkívül a labora­tóriumi talajvizsgálatok ered­ményeiből kiindulva, parcellán­kénti tápanyagpótlási útmutatót kaptunk s a rendszergazda ígé­ri, hogy amennyiben mi meg­tartjuk a termelés-technológiai utasításokat, ő szavatolja, hogy a gyengébb parcellákon mini­mum 6,5 tonnás, a jobb erőben lévő talajokon pedig legalább 7 tonnás szemtermést takarít­hatunk be, hektáronkénti átlag­ban. Ez adottságaink közepette igencsak nagy sző és komoly lehetőség az előbbrelépésre. a­­mit természetesen nem szeret­nénk elszalasztani. 0 Van-e egyéb elképzelésük a szemesek termesztésének fej­lesztésére, illetve az önellátott­ság növelésére vonatkozóan? — Elképzeléseink gannak. de majd a tervek jóváhagyásakor tűnik ki, mindenki olyan jónak tarlja-e mint mi. Először is száz hektáron kukorica helyett lencsét vagy más hüvelyest szeretnénk termeszteni. A len­cse a búzának jó előveteménye s lényegesen korábban szaba­dítja fel a talajt, mint a kuko­rica. tehát több idő jutna a magágy minőségi előkészítésé­re. Továbbá: tavaly kísérletet tettünk a szemcsutka zúzalék, vagyis a nedveskukorica beta­karítási és hasznosítási mód­szerrel. Az üszőkkel, a hízó­­marhákkai meg a hízósertések­kel összesen 520 tonna nedves­kukoricát etettünk fel s jó ta­pasztalatokat ’ szereztünk. Az idén 1500 tonna szemcsutka zúzalékot tervezünk készíteni. Mivel így egy hektárról lénye­gesen több eleséget lehet be­gyűjteni, közvetve ezzel is az önellátottsági program megva­lósítását szolgáljuk. Persze van itt egy bökkenő: az így begyűj­tött kukoricát, bár szó volt ró­la, eddig nem számították be a szemestermelési kötelezettség teljesítésébe, s lényegében ezért is van olyan tetemes tartozá­sunk kukoricából, jó lenne, ha ez a kérdés rendeződne, hiszen a hetvenes évek végén, amikor az ötéves terv készült, még nem ismertük, tehát nem is számolhattunk az új betakarí­tási és tartósítási-felhasználási módszer esetleges meghonosí­tásával. +++ Amikor mi Takács Gyula ag­rármérnökkel a múlt eredmé­nyeit és a jövővel kapcsolatos elképzeléseket összegeztük, a Vörös Csillag Efsz határában több tíz ember már a jövő nyá­ri örömök megalapozásán fára­dozott. Mint később megtud­tam, a nagygazdaság az idén 943 hektár őszi búzát vet. A főágazatvezető úgy nyilatko­zott, a fajtaösszetétel ezúttal kedvükre való. No nem kimon­dottan az ellátó vállalat jóvol­tából, hiszen a vetőmag egy részét Csallóközből, közvetle­nül a mezőgazdasági üzemektől kellett beszerezniük. A köny­­nyű talajokon SO 6300-as és Danúbia, a nehezebbeken meg Viginta őszi búza kerül vetésre. Hogy időben-e, az nemcsak a szorgoskodókon múlik. Gépek­kel győznék a munkát, csak­hogy az időjárás tépten-nyomon gáncsot vet. Szeptemberben olyan száraz és kemény volt a talaj, hogy elnyütte az ekéket, most meg olyan szomorkás az idő, hogy rendre lesniük kell, mikor indulhatnak ismét a me­zőre. Pedig még egy jó darab kukoricatarlót is fel kell tör­niük és elő keil készíteniük a búza részére, hogy a hónap végére — mire ezek a sorok napvilágot látnak — nedves­ségtől duzzadóan nevelje a csírát az új reményeket éltető búzaszem. KÄDEK GÄBOR Teljes ütemben halad a cukorrépa­betakarítás Fotó: —dek ANitra-Ivánkai Virágzás szövetkezet azon 22 mező­­gazdasági üzemek egyike, amelyek a múlt év decemberében felhívással fordultak a többi gaz­daság felé, hogy fokozott Igyekezet és kezdeményezés kifejtésével teljesítsék, Illetve túlszárnyalják a 7. ötéves tervidőszak feladatait. A szövetkezet dolgozói a közel­múltban megtartott taggyűlésen megelégedéssel nyug­tázták, hogy gazdaságuk, amely 1949-ben Szlovákiában az első szövetkezetek között alakult, évről évre eredmé­nyesebben gazdálkodik s egyre magasabb termelési szintet ér el. Az utóbbi kilenc év folyamán — vagyis 1974-től a szö­vetkezet egyesítésének évétől 1983-ig — a mezőgazda­­sági bruttó termelés ötven, az árutermelés pedig több mint ötven százalékkal emelkedett. A dolgozók átlag­bére 1695 koronáról 2395 koronára, a munkatermelé­kenység pedig hatvan százalékkal nőtt. Az egy hektár mezőgazdasági területre számított teljesítmény értéke elérte a 24 ezer 228 koronát s ezzel a nitral járásban a Az adott sió kötelez i legjobb eredményt érték el. A gazdasági fellendülést a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán tapasztalható folyamatos hozamnövekedés eredményezte. A növénytermesztés szakaszán elsősorban a gabona­­termelés eredményei figyelemre méltók. Az állatte­nyésztésben is mélyreható minőségi változások történ­tek. A tehenészetben például a tejtermelés egyedenkénti évi átlagban 2789 literről 4032 literre növekedett. Míg a múltban száz tehéntől 78,4 borjút választottak el, addig tavaly 106-ot. A borjúelhullás 13,5 százalékról 2,78 szá­zalékra csökkent. Ma egy kocától 18,4 malacot válasz­tanak el, míg 1974-ben mindössze 12,8 darabot, hpgy csak néhány adatot említsek a számtalan mutató közül, amelyeken keresztül érzékeltetni lehetne az ütemes fej­lődést, s amellyel a szövetkezet dolgozói a lakosság élelmiszerellátásának a javulásához járultak hozzá. Konkrét számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a tejeladást 88 százalékkal, a hús értékesítését pedig 46,6 százalékkal növelték. A szövetkezet dolgozói számáré nagy örömet jelen­tett, hogy ezidáig a 7. ötéves tervidőszak feladatainak időtervét nemcsak teljesítették, hanem egyes mutatók­ban tói is szárnyalták. Kedvezően alakult az idei terv­­feladatok teijesitése is. Háromnegyedév alatt a szövet­kezetben a bruttó termelési tervet 103,5 százalékra, eb­ből a növénytermesztését 104, az állattenyésztését pedig 103 százalékra teljesítették. Különösen büszkék voltak arra, hogy gabonafélékből 1016 tonnával termeltek terven felül s ezáltal az előző évek lemaradását teljes mértékben behozták. Az utóbbi három év eredményeit egybevéve mindössze a cukorrépa termelésében mutatkozik lemaradás — összesen 1653 tonna —, amit túlnyomó részben a kedvezőtlen időjárási viszonyok idéztek elő. A cukorrépa hozamaiból ítélve azonban már az idén a lemaradás bizonyos mérvű mér­séklésével számolnak. A vágóállatok értékesítési tervét ugyancsak eredmé­nyesen teljesítették. Igaz, a felvásárlás nem mindig volt zavartalan, mert a húsipar gyakran nem vette át a fel­kínált vágóérett állatokat. A tej értékesítési időtervét kétszázezer literrel teljesítették túl. A szövetkezet járási szinten a tejtermelésben érte el a legjobb eredménye­ket, mivel egy hektár mezőgazdasági területre számítva több mint ezer liter tejet értékesítenek. A gazdasági mu­tatók teljesítése is kedvező. Három év átlagában a szö­vetkezet a teljesítmények tervét 103,7, a nyereségét pe­dig 121 százalékra teljesítette. Az első kilenc hónap eredményeit értékelve pozitívnak mondható a gazdasági és pénzügyi tervnek a teljesítése is, amely a múlt év hasonló időszakához viszonyítva Is sokkal kedvezőbb. A felsorolt eredmények jő előfelté­telei az idei év feladatainak teljesítésére és kedvező kiindulópontot jelentenek a következő év céljainak meg­valósításához. '* Jozef I.ukáíl agrármérnök, a szövetkezet üzemgazdásza \ Az idén szeptember 25—28 kö­zött, immár nyolcadik alka­lommal nyitotta meg kapuit Magyarország egyik legelismertebb mezőgazdasági nagyüzeme, a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinát, hogy területén az érdeklődő szakemberek megtekinthessék a legkorszerűbb me­zőgazdasági gépeket, s megismerjék az iparszerű termelési rendszer leg­újabb tapasztalatait a kukoricaterme­lés, valamint az állattenyésztés terü­letén. A Bábolnai Napok betekintést adtak szinte az egész világ mezőgaz­daságába, hiszen az idén 135 belföldi és 78 külföldi cég hozta el korszerű termékeit, közöttük mintegy ezer új­donságot. Nyolc évvel ezelőtt bizonyára ke­vesen gondoltak arra, hogy a fajtakí­sérletekből és néhány mezőgazdasági ép bemutatásából álló kétnapos ren­­ezvénysorozat végül Is tartalmában Ag szívonalában milyen óriási fejlő­­ctéat fog elérni. Az elmúlt évek iga­­zofták, hogy a kiállítóknak és érdek­lődőknek egyaránt érdemes Bábolná­ra eljönni, ha a mezőgazdaság terü­letén közvetlen szemlélője kíván len­ni a legkorszerűbb eljárásoknak ős technológiáknak. Míg 1977-ben — az első Bábolnai Napoknak —_ mindösz­­sze 25 kiállítója és közel ezer látoga­tója volt. addig most Európától Ame­rikáig a világ legelismertebb gyárat mutatták be termékeiket a közel százezer fős látogatőközönségnek. A kiállítás négy napján zsúfolt autóbu­szok érkeztek Szlovákiából is, az efsz-ek és állami gadaságok dolgo­zóival. MIT LÁTHATTUNK a KIÁLLÍTÁSON? A legfontosabb cél az iparszerűen rendszerezett termelés és az export fejlesztésének a bemutatása volt. En­nek érdekében bemutatták a bábol­naiak gazdálkodásukat, kutatási és fejlesztési programjukat, a magyar és külföldi kiállítók újdonságait. A szo­cialista .országok közül ezúttal is ott volt a kiállítók között Csehszlovákia, továbbá a Német Demokratikus Köz­társaság és Lengyelország. Csehszlovákiát a mezőgazdasági gépbemutató területén ezúttal a MO­­TOKOV külkereskedelmi vállalat kép­viselte. A kiállításon régi ismerősünk, JUDr. Ladislav Petrus mérnök kalau­zolt bennünket. Bemutata a TORON 35 önjáró szecskázót, melyre SKA 04 és FKA 503 adapter szerelhető fel. Sok magyar érdeklődő kísérte figye­lemmel a magyarázatot, hiszen az ön­járó gépeknek egyre nagyobb szere­pük van. Szó esett az AGROSTROJ Vállalat­nál készülő SKPU 220 tfpusú vonta­tott szecskázógépről Is, amely 80 ló­erős traktorral, óránként tíz kilomé­teres sebességgel haladva egy hek­tárról képes a zöld terményt betaka­rítani. Ugyancsak érdekelte a magyar szakembereket a RUR-5 Polyvalent H tfpusú szervestrágyaszóró gép Is. Sokan érdeklődtek az SC 1,03 6 so­ros önjáró cukorrépa-betakarító gép iránt is, amely 9 km-es munkasebes­ség mellett óránként 1,3 hektár cu­sérleteket lehetett látni, melyek 11 ország 38 intézetének 346 hibridjéből kerültek ki. Közvetlen a kukorica­parcellák mellett helyezkedett el az a pavilon sor, ahol Szlovákiából a vágsellyei (Sala) kooperációs körzet bemutatta a 37 ezer hektáron együtt­működésben folytatott kukorica- és napraforgó-termelési rendszer ered­ményeit. Továbbá a Magyarországra felajánlott kukorica, őszi búza, tava­szi árpa, fű, cirok, lencse, mezei bab Csehszlovák kiállítók sikere a Bábolnai Napokon korrépa fejezését és kiszedését, vala­mint kocsira rakását végzi el „egy­­menetben“. Vontatására elegendő a 88,3 kW teljesítményű traktor. Újdon­ságnak számított a függesztett PH 1-426 típusú 3 vasú eke, amely 35 cm-es ekefejenkénti munkaszélesség­­gel és 27 cm-es szántási mélységgel a ZETOR 7045 típusú traktorral jől üzemeltethető. A legtöbb érdeklődő a ZETOR 16145 típusú traktort fogta közre, amely 116 kW teljesítményével az egyik leg­korszerűbb mezőgazdasági erőgépnek számít. Üzemeltetés közben láthattuk az 5 PHX 40 IH ekével felszerelve,! amely az agrárszakemberek Igényét maximálisan kielégítette. A kukorica kísérletei terén azokat a fajtaszelekciós és agrotechnikai kí­és cirok vetőmagvakat. A SLOVOSIVO pavilonjában dr. Bar­­talos Menyhért kutatómérnö^, a Sós­szigeti (Solary) Növénynemesítő Ál­lomás igazgatója volt segítségünkre és készségesen tájékoztatott a kiállí­tott termékekről. Kukoricából láthat­tuk a TO-Mv 388-as és 335-ös hibride­ket, melyeket a Nyárasdl (Topolniky) Növénynemesítő Állomás és a Mar­­tonvásári Mezőgazdasági Kutatóinté­zet (MKKI) közösen állított elő. U- gyancsak szerepelt a fajtaismertetőn a Trnavat Kukoricatermelési Kutató­intézet és a MKKI közös produktuma is. Unikumnak számított a trnavai ku­tatóintézet DELIKATES csemegekuko­ricája. Őszi búzából a Sósszigeti Nö­vénynemesítő Állomás az SO 6300 faj­tát mutatta be, amely nagy termés­hozamával és a betegségekkel szem­beni ellenállásával, szilárd, megdő­lésre nem hajlamos szárával és rövid tenyészidejével a jövő búzája lehet. Tavaszi árpák közül a Sládkovičovói Magnemesítö Állomás újdonságként bemutatta a HORAL, valamint a . SK 1775-12 fajtáit. Lencse is szerepelt TREBIŠOVSKÁ néven, a Trebišovi Nö­vénynemesítő Állomás termékeként. A mezeibab-fajták közül a JULIA a Horná Streda-i iiövénynemesítők mun­káját dicséri. Mindezeken kívül kü­lönféle fű- és cirokmagvak egészítet­ték ki a nagy gonddal összeállított vetőmag „kollekciót“. A kiállított anyag méltán reprezen­tálta a szlovákiai magnemesítők ered­ményes munkáját, és azt az együtt­működést, melyet a két szomszédos szocialista ország növénynemesftői közös munkával elértek. Az Idei bábolnai mezőgazdasági be­mutató bővelkedett látnivalóban. Így a növénytermesztési szakaszon túl­menően külön állattenyésztési bemu­tató is volt, ahol a bárányi.ústerme­­lés és a nagyüzemi baromfitartás volt a legnagyobb méretű. Ugyancsak nagy sikere volt az élel­miszer- és a már hagyományos lovas­bemutatónak. Több tudományos ren­dezvény ős szakelőadás járult hozzá az 1984-es Bábolnai Napok sikeréhez, ahol valamennyi érdeklődő megta­lálhatta a számára legérdekesebb programot. Dr. László Lászlú i

Next

/
Thumbnails
Contents