Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-27 / 43. szám
sfl ^uyiMjfsüíimSs Tövises iglice A tövises iglice (iglic, gilicetövis, ekenyög) a pillangósvirágúak családjába tartozó évelő növény. Az egész országban megtalálható. Leginkább a parlagföldeket. a réteket és a legelőket kedveli, de az utak mentén és a ritkább erdőkben is találkozhatunk vele. A^ egész növény tövisekkel borított, ezért rendszerint mindenki elkerüli. A sbáron egyesével ülő, rózsaszínű virágai a cukorborsóéhoz hasonlóak, levele pedig a heréét mintázza, de annál kisebb. Júniustól szeptemberig virágzik. Csavarodott karógyökere néha egy méteresnél is hosszabbra nő, kívül világos szürkésbarna, belül sárgásfehér színű. Gyógynövényként a tövises iglice gyökerét gyűjtjük (néhol a zsenge, még nem fás, virágzó szárat is gyűjtik, de ezt nem vásárolják fel). A gyökeret hosszú, vékony ásóval vagy kissé meghajlított villával célszerű szedni. A megszedett gyökeret otthon alaposan meg kell mosni és tisztogatni, a fejrészt le kell vágni. Mosás után a vizet lecsöpögtetjük, a vastagabb gyökereket hosszában felhasogatjuk. Szárítani árnyékos, meleg, de jól szellőztethető helyiségben lehet. Gyorsan kell szárítani, nehogy penészt fogjon. Mesterségesen Is szárítható (8 cui-es rétegben), legfeljebb 50 C-fokos hőmérsékleten. A tökéletesen megszárított gyökerek hajlítási kísérletre elroppannak. Száradási aránya 3:1, kilónkénti felvásárlási ára 50 korona. Teája kitűnő vizelethajtó (nein izgatja a veséket), s a reumatikus bfc ntalmak esetén is kedvezően hat. Elsősorban magas vérnyomás, lábdaganatok és elzsírosodás kezelésére javasolják, de vese- és húgyhólyag gyulladás kezelésére és gyógyítására is kitűnő. Fertőtleníti a húgycsatornát, kihajtja a veséből és a húgyhólyagból a homokot meg a kisebb köveket, azonkívül kedvezően befolyásolja a máj és az epeliólyeg működését. Főzete külsőleg a rosszul gyógyuló sebek borogatására alkalmas. Teája 3,5 gramm száraz gyökérből készül. Ha a tea mellékhatásokat okoz, ésszerűbb 8—10 óráig tartó áztatással nyert kivonatot fogyasztani. Dr. Nagy Géza KÉRDÉS: Olvastam egyszer, hogy a fokhagyma sós vízben jól eltartható. Eddig nem nagyon érdekelt a lehetőség, mert mindig annyi fokhagymám termett, hogy ha tönkre is ment belőle valami, a készlet mindig kitartott újig. Az idén meglepően szerény volt a termés — és nem is a legegészségesebb —, tehát szeretném kipróbálni a tartósítást. Mennyi só kell a felöntőlébe és kell-e még csírátlanítani is? T. I., M. VÁLASZUNK: Az üvegpoharakban szépen elrendezett, megtisztított fokhagymagerezdekre 1 kiló sóból meg egy liter vízből készült felöntőlevet kell tölteni. A hideg vízben a só nem oldódik fel tökéletesen, de ezen ne bosszankodjon: a tál alján viszszamaradó sőt szépen rakja be az üvegekbe, arányosan elosztva. A só jól tartósít, tehát hagyományos csíráttanításra nincsen szükség. Ennek ellenére k a már lezárt (csavaros vagy Omnia fedős) üvegeket ajánlatos 6—7 percre forró vízbe állítani, nehogy később megforrjon a tartósított zöldség. Az így eltett fokhagyma sötét, hűvös helyen évekig eláll. Nekem még hároméves is van; igaz kicsit megbámulták, de egészségesek és keynények a gerezdek, akár pirításra is dörzsölhetek. KÉRDÉS: Meztelencsigák irtására alkalmas készítményt keresek, hol kapható? N. F., G. VÁLASZUNK: Az évekkel ezelőtt gyártott és még ma is sokak által keresett Lymacid készítményt régóta nem forgalmazzák. Pótlására import nyersanyagból készült Metaldehyd 5 G-t árusítottak egy időben, de nagyjából tavaly ősz óta az sem kapható. Marud a fahamu, a mészpor, a nedves rongycsomók sz^thelyezése, no meg az éjszakai villanylámpás hajtóvadászat. Az utóbbi módszer a legeredményesebb, ugyanis a kártevők éjszaka járnak táplálék után, s ilyenkor sokat összegyűjthetünk, megsemmisíthetünk közülük. KÉRDÉS: Vidékünkön újabban fellendült a díszmadártenyésztés, s mivel az eleség beszerzése aránylag körülményes, sokan keresik a csumizt. Hogyan kell termeszteni? N. H. VÁLASZUNK: A csumiz a pázsitfüvek családjába tartozik, egyéves, melegkedvelő, a talajban nem válogatós, de finom magágyat kíván. Április végén általában gabona sortávolságra vetik, zöldeleségnek meg szénának bugahányáskor kaszálják, a magra termesztett növényzetet viaszérésben aratják. Pergésre nem hajlamos, a betakarítási veszteség minimális. Szalmája ugyanúgy feletethető, mint a tavaszi gabonaféléké, darált magja valamennyi állattal etethető. KÉRDÉS: Szükségem van kb. száz darab kajszi csemetére, de a kertészeti szakboltban nem bíztatnak, hogy be tudják szerezni. Hol érdeklődhetnék még? K. F., P. VÁLASZUNK: Ilytin komoly igénnyel lényegesen korábban kellett volna jelentkezni, hiszen kajszi- és őszibarack csemetéből évek óta hiány van. Modanám, hogy a kertészkedők szervezetén keresztül forduljanak "segítségért az SZKSZ KB Kertészeti Szolgáltató Vállalathoz (ZS SZZ, Bratislava, Vysoká ul. 6), de alighanem már erre is késő van. Talán érdeklődjön a közeli faiskolákban (Orkucany, Klčov, Caklov, Silica, Lipany nad Torysou) vagy a bojnicei nemesítő intézetben. (ká) Az utóbbi néhány évben érezhetően felélénkült a háztáji juhtenyésztés iránti érdeklődés, következésképpen egyre gyakrabban érw déklődnek olvasóink, hol lehet a gyapjúi feldolgoztatni. A rendelkezésre álló információk birtokában, eddig mindenkinek azt javasoltuk, hogy a csehországi vállalatokhoz forduljanak. Időközben több visszajelzés érkezett, hogy ezek a vállalatok kapacitáshiánnyal küszködnek.s rendre visszautasítják a megrendeléseket. Utánajártunk a dolognak s kiderült, hogy a jócskán megszaporodott megrendeléseknek a CSSZK beli vállalatok és kisipari szövetkezetek valóban képtelenek eleget tenni. Viszont azt is megtudtuk, hogy már Szlovákiában is működik egy hasonló szolgáltatást nyújtó kisipari szövetkezet (Nitratex, výrobné družstvo tkáčske, Svinná, postai irányítószám 913 24, trenčíni járás, telefonszám 957 215). Ez a szövetkezet merino és valaška juhokró! nyert gyapjút fogad el feldolgozásra s abból kézi kötésre alkalmas fonalat készít. A gyapjút elküldhetik csomagban vagy átadhatják személyesen is I kizárólag kedden és csütörtökön, 7—15 óra között). Megjegyezzük, hogy feldolgozásra csak házilag előmosott gyapjút vesznek át. A tenyésztőknek azt javasolják, hogy a gyapjú mosására kilónkén! 5 liier vizet használjanak. Az első mosáskor 1 liter vízhez 40 g kristályos mosószódát adjanak s az oldatban — időnként megkevergetve — három órán át áztassák a gyapjút. Óvatos kinyomkodás és langyos vízben történő öblítés után, másodszor is át kell mosni a gyapjút. Ebhez 1 liter vízbe már csak 30 g szódára van szükség, viszont 3 g mosóport (Azúr, stb. I is kell tevői a vízbe. Ezúttal az áztatás 1,5 óráig tartson s a víz 30 C-fokos legyen. Végül tiszta vízben kiöblítjük és legfeljebb 70 C-fokos hőmérsékleten megszárítjuk a gyapjút. Mosáskor a gyapjút kallózni (ványolni) nem szabad, mert filcesedést okoz. A kisipari szövetkezet — a gyapjú tisztaságától függően — 8—15 százalékos levonást eszközöl és a fel; dolgozásért kilónként 45 koronát számláz (ehhez természetesen hozzá jön még : a postaköltség]. —dek í A meghirdetett járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítás hivatalos megnyitása előtti napon nagynagy kíváncsisággal nyitottam be a CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) székházába. Vajon hol, melyik teremben lesz a bemutató? Talán a régmúlt karok emlékét idéző, boltíves pincehelyiséget bérelte ki а kertészkedők szövetségének járási bizottsága, vagy netán rangosabb helyen, a tárlatoknak is otthont adó nagyteremben lesz a seregszemle? S főleg jobb, színvonalasabb lesz-e ez a bemutatkozás, mint a városi szervezet népszerűsítő kiállítása? Amint beléptem, azonnal megoldódott a talány. Már a folyosón hatalmasra nőtt tökök, meg karalábék fogadtak, a nagyteremben pedig kimondottan lenyűgöző látvány tárult elém. Körben a falak mentén, meg a terem közepén is különféle terményekkel megpakolt, ízlésesen elrendezett asztalok sorakoztak. Minden a helyén, ember sehol. Illetve mégis. — A megnyitó holnap reggel lesz, de amint látja, mi már készen állunk — mondja jogos büszkeséggel Dostál Magdolna. — Persze a termények inellett még csak a fajtáról árulkodó cédulák láthatók, hiszen dél tájban kezdjük az éremosztő értékelést. A névkártyákat meg a helyezést jelző lapocskákat csak éjszaka helyezzük szét, az értékelést követően. Nem tudom, kinek az almájában körtéjében . gyönyörködöm, de azért csak nézelődöm, nem tudok ellenállni a látvány csábításának. Dustál Magdolna szívesen kalauzol s közben mesél. — Ürömmel fogadtuk, hogy kertészkedöink több perspektív fajtával és különlegességgel jelentkeztek. Ez itt például banánuborka. Amíg zöld, uborkaként fogyasztható, később banánt pótol. Ezen a cserjén kávé terem, ennek a töknek a húsa pedig éretten szivacsként hogy még visszajövök, hiszen a látvány valóban lenyűgöző. Később megtudtam, hogy az értékelő bizottságnak sem volt könnyű dolga. Összesen 342 kollekciót kellett minősítenie. Mint kiderült, a szakembereket elsősorban a gyönyörű szőlő lepte meg leginkább. A kertészkedők közjil szőlőért Kolár Karol (Palárikovo) és Gajdoš Szép volt, de kevesen látták használható. Van itt fürtös díszparadicsnm, fügefa, citrom, majoránna, rebarbara. No és ez a mák! A kertészkedő váltig állította, hogy igen bőtermő és a férgek sem károsítják. Felvágattunk vele néhány fejet s valóban szinte csordultig volt egészséges mákszemekkel. A zöldségfélék után a szőlővel-gyümölccsel csábító asztalok felé indultain. Kísérőm máris magyarázta: — Ezen a részlegen is van látnivaló, elsősorban a terjedelmes kísérleteket folytató, szőlészetéről híres tűri (Rúbaň) Vörös Csillag Efsz jóvoltából. Az új szőlőfajtákon kívül néhány palack finom bort is küldött a gazdaság, persze csak mutatóba. Még elgyönyörködtem kicsit a virágokban, megnéztem a konzervgyár és a kertészeti szolgáltató vállalat árubemutató részlegét, aztán elbúcsúztam vendéglátómtól. Persze azzal. Michal (Podhájska), almáért Csóka Béla (Zemné) és Martié Branislav (Komjatice), körtéért František Vilém (Šurany), zöldségfélékért pedig Hnmola Štefan (Komjatice) és Madarász László mérnök (Zemné) kapott első díjat. Második látogatásom alkalmával ismét sorra vettem a különlegességeket. Csodálkozva tapasztaltam, hogy azok zömét Sinkovics István štúrnvói kertbarát mutatta be. Konkrétan holland- és lencsebabot, kávécserjét, narancs-, paprika-, ribizli- és datolyaparadicsomot, díszkukoricát, sárga körteparadicsomot, hatalmas, fehér müncheni retket, kanadai és szivacstököt stb. A koltai Svrček Štefan szintén különleges zöldségfélékkel, a komjaticei Koči Peter kaktuszokkal büszkélkedett, a fügefa az érsekújvári Halász Lóránt, a citrom a színi ói Borka József, a banánuborka meg a rebarbara pedig a štúrovói Juhász István kedvteléséről és hozzáértő munkájáról árulkodott. — A Sinkovics-különlegességeket csodálja? — állt meg mellettem Kutka Karol, az ügyeletes felügyelő. — Sokaknak tetszik, viszont az értékelő bizottság tetszését nem nyerte el a kollekció. Ügyv mondták, mindent a hasznosság elve alapján értékeltek. Kár, hogy az újdonságokat, melyeknek meghonosítását annyira szorgalmazzuk, nem sokra becsülték. — Milyen az érdeklődés? — A kiállítók részéről nagy. Sok szervezet benevezett, közülük is elsősorban a kürti (Strekov), a szímői (Zemné), a kottái, a palárikovói, a štúrovói és a komjaticei érdemel említést és dicséretet a jó szervezésért — Hát a látogatottság? — Mit mondjak, komolyabb érdeklődésre számítottunk. Ha figyelembe vesszük, hogy csupán a járási székhelyen kétezer kertészkedőt tartunk nyilván, akkor talán joggal vártuk, hogy akad néhány ezer látogatónk. Ha legalább a helybeliek eljöttek volna a családjukkal, már az is minimum ötezer fő. De nyolcszáz az nagyon kevés ... Kár, hogy ilyen szomorú statisztikával kell befejeznem, de ez az igazság. Pedig milyen szép volt a bemutató, és menynyien fáradoztak érte, hogy — másoknak is örömöt szerezve —< sikerre vigyék! Pénzes Istváa Szímő (Zemné) I1 A terménybemutatók általában nagy népszerűségnek és látogatottságnak örvendenek. Vajon az érsekújvári járásban miért van ez másként? 4 Fotó: —hoc . J
