Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-27 / 43. szám
Miért dugul el a kézi gyümölcsprés? ' " Mm-, ы Nemrég hozzájutottam egy Xuttí Fruti kézi gyümölcspréshr-z s igazán nagy volt az örö*Mm. Másnap azonnal kipróbSltam, de nem sok örömöm tellett benne. Talán háromnégy pohár földiszedret még csak ledarált és kipréselt valahogy, de aztán egyszerűen eltömődött. Kénytelen voltam szétszedni, kitisztítani, csak úgy folytathattam a munkát. Persze rövidesen Ismét eldugult. A kézi gyümölcsprés egyszerű alapelven működik: a csiga (1) forgás közben bizonyos mennyiségű gyümölcsöt szállít az egyre szűkülő térbe, s ezzel összenyomja, kisajtolja a gyümölcsöt. A kisajtolt lé oldalt elfolyik, a gyümölcshús és az apró magvak pedig a szabályozó csavarral (3) zárható nyíláson (2) távoznak a gépből. Illetve csak távoznának, mert a csiga szükségesnél rövldebbre készült, tehát nem ér el a kivezető nyílásig, következésképpen a kipréselt anyagot nem juttatja el egészen a kivezető nyílásba. így a kisajtolt gyümölcshús {héj, magvak) többnyire meg; szorul a nyílásszabályozó csavar előtt s a prés előbb utóbb eldugul. . A hibát felismerve, hozzáláttam a kézi gyümölcsprés tökéletesítéséhez. Így oldottam meg a problémát: a csigát megfelelő alátétek beiktatásával előbbre toltam úgy, hogy a vége 0,5—1 mm-re megközelítette a nyílásszabályozó csavart (2. ábra). A csiga elé helyezett alátét (2. ábra, 4) esetemben 5—7 mm vastag lehet, egyéb méretei a gép, illetve a csiga méreteiből következnek. Legjobb műanyagból (vinidur, teflon, plexiüveg) készíteni, hogy benne a csiga könnyen forogjon. Ajánlatos több vékonyabb alátétet készíteni s azokat szükség szerinti számban felhelyezni. Továbbá — ha már hozzáfogtunk — érdemes a nyílásszabályozó csavart is kezelésbe venni. Ha legömbölyítjük a végét, fokozhatjuk a folyamatos szabályozó képességét, tehát könynyebben elejét vehetjük a kisajtolt anyag megrekedésének, a gyümölcsprés sok kellemetlenséget okozó eldugulásának. Tapasztalatom szerint, az Így átalakított kézi préssel a lében szegényebb, az átlagosnál több magot tartalmazó gyümölcsök (pl. csipkebogyó) Is folyamatosan és gond nélkül feldolgozhatók. Košík E., Záhradkár 10/84 A paradicsom melegkedvelő növény, árnyékos helyre nem való. Jelentős fényigényére utal, hogy az idén későn és eléggé vontatottan érett. A most sárguló bogyókat az ablakban utóérlelhetjük, a zöldekből savanyúságot, illetve gyümölcsízt készíthetünk Fotó: —bor Mit termeszthetünk a iák alatt? Zöldségnövényeink túlnyomó többsége kimondottan fényigényes, tehát árnyékban termesztve a szokásosnál lassabban fejlődik, kevesebb és rosszabb minőségű termést hoz. Persze vannak olyan növényeink is, amelyek jól tűrik a félárnyékos helyeket és az igényeknek megfelelően módosított agrotechnikával esetleg a közepes koronát nevelő gyümölcsfák alatt is elfogadható eredménnyel termeszthetők. A kertészkedők többsége — főleg a kerttelepi kiskertek tulajdonosai — rendszerint már az első évben sok gyümölcsfát telepít s amíg a csemeték fává cseperednek, a sorközöket zöldségtermesztéssel hasznosítják. Igen ám, de amikor a fák már elterebélyesednek és jelentősen beárnyékolják a területet, a kertészkedők hirtelenjében rádöbbennek. hogy nem maradt elég helyük a szükséges zöldségfélék megtermeléséhez. A makacsabbak természetesen a fák alá is vetnek zöldséget, de ez általában kudarccal jár; a növények felnyurgulnak, kevés és apró termést hoznak, néha nem érnek be, máskor ki sem fejlődnek tökéletesen. Sajnos, de igaz, hogy felárnyákban vagy teljesen beárnyékolt területen nem lehet melegkedvelő növényféléket (paprika, paradicsom, uborka, tök, dinnye, tojásgyűmölcs) termeszteni. Ilyen termőhelyen a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller) sem érzik jól magukat, sőt, a káposztafélék is jóval kevesebbet teremnek és rosszabbul fejlődnek. A sorközök, illetve a fák által beárnyékolt területek hasznosítására törekedve, olyan növényféléket kell választanunk, amelyek túlnyomó részt a fák tenyésznyugalmi időszakában fejlődnek, amikor a fákon még vagy már nincs árnyékot vető lomb. A fák alatt például sikerrel termeszthetünk őszi fokhagymát. Ha szeptember végén vagy októberben ültetjük és szakszerűen ápoljuk, júniusban már felszedhetjük. Igaz. valamivel szerényebb lesz a hozam és az eltarthatóság sem lesz kiváló (az utóbbin a sósvizes tartósítással segíthetünk), viszont a család igényeit kielégíthetjük és felszabadíthatunk egy darabka földet más növények részére a napsütötte részeken. A módszer alkalmazásakor ne feledjük, hogy árnyékos helyen ritkábbra kell ültetni a fokhagymát. A fák alatt zöldhagymát is termeszthetünk. Az ültetőanyagot ősszel kell elduggatni s a termést kora tavasszal hasznosíthatjuk. Téli eltartásra árnyékban vöröshagymát nem lehet termelni. A fák közötti félárnyékos területeken őszispenótot termeszthetünk. A vetést úgy kell időzíteni, hogy a növényzet a fagyok beálltáig jól megerősödjön és károsodás nélkül átteleljen. Persze a hulló falombot össze kell gyűjteni, mert alatta télen kipusztulna a növényzet. A spenótot tavasszal korán betakaríthatjuk (április), amikor a fák még nem vetnek árnyékot. A tenyészidóben a hüvelyeiért vetett bokorbabot termeszthetünk a fák alatt. A szokásosnál ritkábbra (30X30 cm) kell vetni, gyakrabban kell kapálni (talajszellőztetés, gyomirtás, védekezés a gombabetegségek ellen), a bokrokat többször fel kell töltögetni (a felnyúló növényzet könnyebben megdől). S amit a felvetett kérdés kapcsán még feltétlenül hangsúlyozni kell: ha zöldséget termelünk a fák alatt vagy azok közvetlen közelében, akkor különösen nagy gondot kell fordítaoi a gyümölcsfák szakszerű és környezetkímélő vegyszeres kezelésére. Legjobb, ha permetezés előtt letakarjuk a zöldséget és a takaróanyagot csak a permedé felszáradésa után távolítjuk el. Az adott vegyszer használati utasításában feltüntetett élelmezésegészségügyi várakozási időt minden esetben szigorúan be kell tartani, még akkor is, ha permetezés előtt történetesen letakartuk a növényzetet. Hogy félreértés ne essék, a feltüntetett várakozási idő nemcsak az emberre, az állatokra is vonatkozik (pl. lucerna). K u b á č e к О., mérnök KEVESEBB ÁRU, KEVESEBB GOND?! 3 Két járás egy-egy kertbarát-szervezetének tevé, kenységéről, hogyanjáról, mikéntjéről, eredményeiről és problémáiról szólunk az alábbiakban, afféle mérlegvonásként, hiszen az év tíz hónapját már magunk mögött hagyjuk. Csúzon (Dubník) az érsekújvári (Nové Zámky) járás 2400 lakosú községében 1968-ban tizenheten alakítottak kertbarátszervezetet. Hol jobb, hol gyöngébb eredményekkel zárták az éveket. A taglétszám azóta százra gyarapodott, s az utóbbi években egyre ritkább a tagfelvétel. Mivel magyarázható ez a tény? Legfőképpen azzal, hogy a nem szervezett kertbarátok azt tapasztalják: boldogulnak a szervezet nélkül is. No meg hallják a szervezetbeliektől, milyen gondok emésztik, gyötrik a másfél évtizednyi múltat közösen maguk mögött hagyókat. Bár ezek a gondok szervezetten jobban elviselhetők, a problémák mégiscsak könynyebben megoldhatók, s a kiszolgáltatottság sem olyan mérvű, az áruértékesítést illetően. — Tudja, előfordul, főleg az olyan években, amikor bőséges a termés, hogy az átvevő szervek sok kifogással élnek; ezt azért nem veszik át, azt azért. S ha a termelő mindezt látja, hogy fáradozása hiábavaló — az áruja nem kell — hát ez bizony a kedvét szegi. Megmakacsolja magát, és nem termel olyan zöldségfélét vagy gyümölcsöt, ami a szemétdombra kerül, vagy jobbik esetben a háziállatok dúskálnak benne, — mondja a jó szakember hírében álló Pánisz László, a kertbarát-szervezet titkára, a Vörös Lobogó Efsz dinnyése. Az előbbi problémafejtegetéssel ellentétben az idén minden a visszájára fordult. A kedvezőtlen időjárás „jóvoltából“ bármennyi árut átvett volna a felvásárló szerv. A valóságban viszont kevesebb termett. Éppenséggel erről a termelő nem tehet. Mégis, mi ebben a visszás? Az, hogy a felvásárló — a szerződő fél — kérdőre vonta a szervezeteket: a tagok hová tették, hol értékesítették -az árut? Holott, ha csak egy kicsikét Is értenének a mezőí*Bzdaságlioz, tudniuk kellene: a melegkedvelő növényekre (uborka, dinnye stb.) nagyon rossz volt az idei évjárat. 6! A termelést illetően mire orientál a tagság? — ugratom ki a nyulat a bokorbői. — Mit is termelünk? Elraknivaló uborkát, ipari paradicsomot, vöröshagymát, feferont és szilvát, összesen 96 tonnányi áru termelésére és értékesítésére szólt a szerződésünk, s Jó ha 70 százalékra teljesítjük. Az Ipari paradicsom termesztésére nem vonatkoznak a szerződéses A kora esti szürkületben készült felvételen ez talán kevésbé kötelezettségek. érzékelhető, de Hagyó István kertjében valóban egészséges a Aztán elújságolta a kertbe- Jonatán almafa és igencsak gazdagon terem rát-titkár, hogy az Érsekújvár! Fotó: —bor Konzervgyár az epertermesztést szorgalmazza. Hajlanak Is erre a csúziak, jó és köve+endő példaként áll előttük Nyitra (Nitra) környéke, ahol hagyományai vannak az epertermesztésnek. S ha a helyzet úgy kívánja: a tél folyamán fel Is kerekednek egynéháhyan, szert téve hasznosítható tapasztalatokra. Hatezer palántát (tövet) már beszerzett a szervezet, mégpedig a Senga-Sengána fajtából. 9 @ Egyéb vetőmag- és ültetőanyag-beszerzési gondjaik vannak-e? — A Kertészeti Szolgáltatás, valamint a szövetségünk járási bizottsága gondoskodik arról, hogy apassza, vagy teljesen megszüntesse beszerzési gondjainkat. így azután télidőben a szakismeret-gyarapításra, tapasztalatcserére összpontosíthatjuk figyelmünket, mellyel az eddigieknél többet kell törődnünk. EZt nemcsak a szervezett élet élénkítése, hanem a saját jől felfogott érdekünk is megköveteli. Csakis egyetérthetünk Pánisz Lászlóval, a ke.rtbarát-szervezet titkárával, hiszen a tudás és a szakértelem a siker anyja! Ezt jól tudják az élenjáró kertbarátok: Holecz János, Michacs István, Prokopec László, Garai Imre és mások. S természetesen, tájékoztatóm, aki miniüvegházában szegfűt is termeszt. Messze -földre, Kubába készült ottjártamkor, hogy világviszonylatban is eredményes dinnyetermesztésük tapasztalatait átadhassa. A nemesócsai (Zemianska Ulőa) kertbarát-szervezet csupán néhány éves múltra tekint viszsza. 1980-ban, félszáz taggal alakult, s jelenleg másfél-száz a taglétszám. Mondhatná erre a kedves olvasó: a taglétszám se nem oszt, se nem szoroz. Az eredmény a lényeg! Amikor viszont Kovács elvtársnak, a hnb-tltkárának feltettük a kérdést, hogy társadalmi szempontból melyik szabadidő-szervezetet tartja jobbnak, a kertbarátokét, vagy a kisállattenyésztőkét, lokálpatriotizmustól mentesen az előbbi felé hajlott. A kiskertészek által rendezett kiállítások és a tevékeny társadalmi .munka — mellyel a községfejlesztéshez és a környezetszépítéshez is hozzájárulnak — gazdasági és erkölcsi szempontból nagy értéket képvisel. Ifjabb Nagy Imre, a kertbarát-szervezet elnöke két év óta tölti be ezt a tisztséget. Szavai azt példázzák, hogy afféle „villámhárító“, mivel a tagság mindenért a vezetőséget szidjaszapulja, ha netán probléma van az áruértékesítéssel és a beszerzéssel. Ugyanakkor a járási szervek elvárásainak Is eleget kell tenni. • Ф Önök mit termesztenek a kisebb-nagyobb kezecskékben? — Ott kezdem, hogy a kertek egyre kisebbek. Nagyobbra már nem nagyon futja a szűkös háztelkekből. Node, azért ítt-ott még akad bőven tér, lehetőség, amit Igyekszünk jól hasznosítani. Tagságunk jobbára paprikát, paradicsomot, borkát, korai fejessalátát, fok.agymát, s kis mértékben majoránnát termeszt. Gyümölcsből a barack, körte és a szőlő dominál. • Mennyi árn előállítására és értékesítésére szélt az idei szerződésük? — Fél tonna híján százra! Persze, a szerződéses kötelezettségeink teljesítésében, • ha nem is számottevően, de beleszólt a kedvezőtlen időjárás. Szeptember végéig csak 84,8 százalékra tettünk eleget szerződéses kötelezettségeinknek. Fagykár érte a karalábénkat, így azután a szerződött hat tonnából csupán 2,8 tonnányit tudtunk átadni a felvásárló szerveknek. Eredményeink kedvezőtlen alakulását némiképp befolyásolta az Is, hogy a retek-, a karalábé-, és a salátavetőmag nem volt olyan jó minőségű, mint amilyent vártunk. Végre, szeretnénk már túladni a fokhagymánkon (mintegy öt tonnányi a szerződött), de az átvételi értesítés mindmáig nem érkezett meg. A járási átvevő szervek nem sok jóval kecsegtetnek, mpndván: nincs iránta kereslet. Am ezzel mi nem érhetjük be! Az átvétel október 20-ig szólt... Gyér remény: a határidő (ottjártunkkor) még nem járt le, néhány nap alatt is történhet csoda, ha egyáltalán történik. Ellenkező esetben kenyér.törésre kerülhet sor. Щ A majoránnát is említette. — Igen. jó, ha néhány mázsa összejön. Ezen a téren még nem rendelkezünk megfelelő tapasztalattal. Ml a tervünk ezzel kapcsolatban? A majoránna termesztése népgazdasági érdek, ezért a tél folyamán minden igyekezetünk arra irányul, hogy szakismereteinket gyarapíthassuk. Ha a helyzet úgy kívánja, felkeresünk olyan kertbarát-szervezetet is, ahol van mit tanulni. # Mit tart elengedhetetlenül fontosnak ahhoz, hogy előbbre jussanak? — A szervezeti élet élénkítését, a nevelő-tudatformáló munka hatékonyabbá tételét, a helytelen, téves nézetek felszámolását. Vagyis, a tagok nagy többségének meg kell értenie:— azt, és olyan arányban kell termeszteni, amennyire és amire kereslet van. A tagságunknak mintegy fele fiatal, harminc éven aluli. Remélhetőleg megértik, hogy a termelés egyoldalúsága zsákutcába vezet. Jó vonás viszont az, hogy a tagok nagy többsége a nevét adja az áruhoz, szavatolva ezzel a minőséget is. Mindeddig nem is érkezett panasz, ami megnyugtató. Ebben követendő példát mutatnak a legjobbak: Nagy Ferenc. Szabó Miklós. Laki Vince, Illés Dénes. Both Frigyes és a többiek. N. KOVÁCS ISTVÁN
