Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-20 / 42. szám
1984. október 20. ■SZABAD FÖLDMŰVES, Iparszerű sertéshizlalás A hetvenes években, a mezőgazdasági termelés nagyarányú összpontosításának és szakosításának időszakiban gigantikus mezőgazdasági üzemek, közös mezőgazdasági vállalatok jöttek létre. Ehhez az időszakhoz fűződik Szlovákia egyik legnagyobb sertéshizlaldájának, a Veľké Bierovce-i AGROVÝKRM sertésnemesítő és -szaporító, valamint sertéshústermelő közös mezőgazdasági vállalatnak a megalakulása. Az akkoriban párját ritkító nagyhizlalda huszonkét szövetkezet és egy állami gazdaság közös finanszírozásából 1972-ben épült fel, s három évvel később már teljes gőzzel üzemelt. A közös vállalathoz a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat, valamint az Allategészsőgügyi Felügyelőség is társult. Rövid időn belül az ország egyik legkorszerűbb, legjobb eredményeket elérő nagyüzemévé vált. Bevált a malacok ketreces nevelése MINDEN EGY FEDÉL ALATT A közös vállalat tevékenysége a sertéstenyésztésnek jóformán valamennyi ágazatára kiterjed. Komoly részt vállaltak például a hibridizációs program megvalósításában, s e tevékenység keretében — a Nitrát Mezőgazdasági Főiskolával és az Állattenyésztési Kutatóintézettel együttműködve — sokoldalú genetikai munkát folytatnak. Saját tenyészállományuk részben a nemesítő munka céljait, részben a zárt állatforgó keretében az utánpótlás szükségleteit szolgálja. Hogy ez a különben ráfizetéssel járó tevékenység is hozzon valamit a konyhára, tenyészkocákat és süldőket értékesítenek. Az utóbbiakból kistermelőknek is eladnak. Persze legfontosabb és egyben legjövedelmezőbb ágazatuk a sertéshizlalda. Évi átlagban hozzávetőlegesen 2600 tonna sertéshúst adnak közellátás céljára. AMI ELŐNYÖS Az tparszerfi termelés követelményeinek megfelelően a legprogresszívebb tartástechnológiai módszereket alkalmazák. Többek között a kocák mesterséges megtermékenyítését, a malacok igen korai, 21 napos korban, illetve 6—7 kilós élősúlyban történő elválasztását, a malacok ketreces nevelését, a sertéshizlalásban pedig az automatizált takarmányozást és a gépesített trágyaeltávolítást. A sertéstelephez vágóhíd is tartozik a kényszervágások helyben történő elvégzésére. A felsorolt korszerű módszerek beváltnak és igen előnyösnek bizonyultak. Kiváló eredményeket értek el például a mesterséges megtermékenyítés alkalmazásával. Egyszeri ínszemináció után a kocák megtermékenyítés! aránya elérte a 74,7 százalékot. A módszer további Előnye, hogy az ezerötszáz koca megtermékenyítéséhez 26 tenyészkan elegendő, holott a hagyományos módszernél ennek a háromszorosára, sőt négyszeresére volna szükség. Persze ez a gondozóktól nagyobb szakértelmet és figyelmet igényel. A malacok korai elválasztása lényegesen meggyorsítja a szaporodásbiológia ciklusát, s leegyszerűsíti az egész nevelési folyamatot. A ketreces maiacneveldékből több mint harmincezer malac kerül ki évente. Egyegy ezer férőhelyes neveidében a malacok gondozását két dolgozó látja el. A magasfokú gépesítés jóvoltából a sertéshizlaldákban egy-egy dolgozóra négyezer hízó gondozása jut. Nem csoda hát, hogy a nagyhizlaldában a munkatermelékenység igen magas és évi átlagban egy dolgozóra átszámítva eléri a 425 ezer koronát. Csak így képzelhető el, hogy a nagyhizlalda teljes üzemeltetését, vagyis az évenként 20—21 ezer darab között váltakozó sertésállomány ellátásával járó összes munkát mindössze 112 dolgozó végzi. Az állatgondozók váltott, 12 órás műszakokban dolgoznak. Egy műszak után szabadnap jár. Minden Istálló el vap látva öltözőkkel és szociális helyiségekkel. Az egész telepet szilárdított utak hálózata köti össze. A kulturált étkeztetést pedig az üzemi konyha teszi lehetővé. A kedvező munkabeosztás és munkakörülmények miatt szívesen vállalnak a nagyhizlaldában munkát a környékbeli falvak lakói. Említést érdemel, hogy a közös vállalatnak saját állatorvosa és ínszeminátora van. AMI KORSZERŰ, NEM FELTÉTLENÜL ÉSSZERŰ A nagyhizlalda a gazdasági fellendülés időszakában épült. A kivitelezők a több százmillióba kerülő létesítmény tervezésekor nem vették figyelembe a takarékossági, a munkakörnyezeti és a környezetvédelmi szempontokat. Persze, amíg volt bőven takarmány, korlátlan energiafogyasztás, s amíg a környezetvédelmi szervek nem vették szemügyre a szűkre méretezett tartályokba nem férő hígtrágya sorsát, addig nem is merült fel nagyobb fönnakadás a termelésben. A bajok akkor kezdődtek, amikor a gazdasági helyzetben fordult a kocka, és a sertéstenyésztés — mint Jelentős takarmány és energiafogyasztó ágazat — a háttérbe szorult. A megnövekedett árak, a kjdekázott erőtakarmányadag és így a túlméretezett sertésállomány takarmányozásával járó gondok, a pazarló energiafelhasználás igen magas költségei, a nagy elhullás! veszteségek, valamint az egyre gyakrabban előforduló jelentős összegű bírságolás — a felszíni- és az altalajvizek hígtrágyával történő szennyezéséért — hamarosan megtette romboló hatását a gazdálkodásban. Pár éven belül a hajdanában jól jövedelmező nagyhizlalda ráfizetéses üzemmé vélt. E tarthatatlan helyzeten sürgősén változtatni kellett. FORDULÓPONT Az utóbbi egy-két évben az intézkedéseknek egész sora valósult meg a gazdaságos termelés érdekében. A sertéshizlalésban a száraz takarmányozási módról a nedves takarmányozásra tértek át. Az eredeti kör alakú takarmánykiosztó berendezéseket hagyományos vályúkkal cserélték fel. A takarmányozásban jól hasznosítják a környékbeli tejüzemekből felvásárolt tejsavót. A takarmányozási technológia változása jelentős erőtakarmány-megtakarítást, de egyidejűleg a napi felhízás növekedését is eredményezte. Nem beszélve arról, hogy megszűnt a száraz takarmányozással járó — a dolgozók és az állatok egészségét egyaránt károsító — szüntelen por az istálló légterében. A tervezett állatlétszám betartása hozzájárul a rendelkezésre álló takarmányalap egyenletes beosztásához. Múlt évtől áttértek a garanciális sertéshizlalásra, amelynek pozitív hatása a keveréktakarmányok összetételének és minőségének javulásában nyilvánult meg. A villanyenergia megtakarítása érdekében kisebb energiafogyasztású melegítőket szereltek fel a fiaztatőban. A dolgozók anyagi érdekeltségét a minőségre, a takarékosságra és a veszteségek csökkentésére irányították. Javult a munkaszervezés és megszilárdult a munkafegyelem. Több, ám eddig eredménytelennek bizonyult kísérletet tettek a hígtrágya kérdésének megoldására. Jelenleg a naponta kitermelődő tízezer literes mennyiséget nagyobb távolságra is szállítják, vállalva a fokozott költségek terhét. Mert sajnos a környéken lévő gazdaságok nem nagy érdeklődést tanúsítanak ezen értékes szervestrágya iránt. Az egyetlen ésszerű megoldásnak a nagy 2500 köbméter befogadóképességű tartályok építése tűnik, amihez az idén már hozzá is fogtak. A jelek szerint a hatékony intézkedések fordulatot hoztak a nagyhizlalda termelésében és gazdasági helyzetében egyaránt. Az időtervet valamennyi mutatóban teljesítették. Az előhízlaldában 0,54, a hizlaldában pedig 0,59 kilogrammos súlygyarapodási átlagot értek el. Az egy kiló felhízásra számított erőtakarmányfogyasztás 3,70 kiló körüli volt. Egy kocától 18 malacot választottak el. A hústermelési és értékesítési tervet túlszárnyalták. Az előjelek szerint az idei évet már a tervezett 1 millió 124 ezer koronás nyereséggel zárják. Persze van még mit helyrehozni. Egyebek között csökkenteniük kell a kocák nagyarányú selejtezését,, a kényszervágásokat, az erőtakarmányfogyasztást, s javítaniuk kell az értékesítésre kerülő áru minőségét, amiért a hízósertések esetében az akadozó felvásárlás is felelős. Az eredmények azonban igazolják, hogy fokozott erőfeszítéssel és akarattal ki lehet lábalni a kedvezőtlen helyzetből. Az utóbbi években jelentősen nőtt a szaporulat Fotó: —kim— KLAMARCS1K MARIA MlAIMESffiSI Wffl nyolcadszor A közelmúltban már nyolcadik alkalommal került sor a Galántai (Galanta) Járási Nemzeti Bizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság, az SZFSZ járási bizottsága, a SládkoviCovói Magtermesztő Állami Gazdaság, a kisállattenyésztők és a kertészkedők járási szervezete, valamint a helyi nemzeti bizottság szervezésében Nagyfödémesen (Veiké Ülany) a járás egyik dinamikusan fejlődő nagyközségében, a hagyományos rendezvénysorozatra, amelyet az SZNF 40. és a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulója jegyében tartottak. A péntektől vasárnapig tartott háromnapos akció keretében előadások hangzottak el, ahol a résztvevők megismerkedhettek az állattenyésztés legújabb elméleti és gyakorlati ismereteivel, a szemináriumok pedig jó alkalmat nyújtottak a tapasztalatcserére. A járás falvaiból, községeiből és városaiból idesereglett nézőközönség érdeklődését elsősorban a kiállítások keltették fel, ahol a nem szakmabeliek is megcsodálhatták az új termesztési és tenyésztési eljárások eredményeit. Természetesen a különböző versenyek is fokozták a rendezvény résztvevőinek hangulatát. Az első napon, pénteken a helyi művelődési házban tartották a járás mezőgazdasági üzemei legjobb állattenyésztőinek aktívaértekezletét. A járási mezőgazdasági igazgatóság képviseletében Zsák János agrármérnök, igazgatóhelyettes szólalt fel a találkozón. Megnyitó beszédében kiemelte az idei jeles évfordulók történelmi jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés három és fél évtizedes fejlődése során olyan eredményeket ért el, amelyek a legfényesebben igazolják a megkezdett út helyességét. A legnagyobb előrelépést a növénytermesztés terén a szemesek termesztésében könyvelhették el, ahol több mint négyszeresen nőtt a hektárhozam. A kezdeti évek 1,5 tonnás hektárhozamai már csak halványan élnek az alapító tagok emlékezetében. Gabonafélékből az idén több mint hat tonnás átlagos hektárhozamot értek el a járás mezőgazdasági üzemei. Nagy figyelmet fordítanak a kukoricatermesztés során a termesztési rendszerek alkalmazására, s az eredmények is igazolják a kezdeményezés pozitív voltát. A járás mezőgazdasági dolgozói tudatosítják, hogy az állattenyésztés sikereinek alapjait a növénytermesztési eredmények képezik. A másik fő ágazat az állattenyésztés is nagyütemű fejlődésen ment át. Mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés belterjesítése terén etért sikerek jelentősek, s a hektáronkénti átlagos állatsűrű- Ség meghaladja a 76 darabot. Az elmúlt évben összesen 68 millió liter tejet értékesítettek. Zsák elvtárs szólt többek közt arról is, hogy ennek ellenére még mindig viszonylag nagy eltérések mutatkoznak a hasonló adottságok között dolgozó állattenyésztők eredményei között. Mindez arra vezethető vissza, hogy a korszerű gépek és berendezések alkalmazása mellett is rendkívül fontos szerepet játszik az emberi tényező. A jövőben ezért a szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőinek az eddigieknél még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a minőségi mutatók teljesítése érdekében a munkakezdeményezés fokozására. A sertéstenyésztésben a nádszegi (Trstice) szövetkezet ér el huzamosabb ideje szép eredményeket. A járás mezőgazdasági üzemei a közeljövőben azonban kénytelenek lesznek csökkenteni a sertésállomány számát, hogy elkerüljék a takarmányozási és az értékesítési gondokat. A vezetőknek főleg ezen a téren kell mielőbb megmegfelelő megoldást találniuk. Kubek docens, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára, a tudományos-műszaki fejlesztés jelenlegi helyzetéről, szerepéről, és főleg annak fontosságáról tartott előadást. Nagy figyelmet szentelt többek közöt az állategészségügyi problémák megvitatására. Kiemelte annak fontosságát, hogy a jövőben csökkenteni kell a tenyészídőt és javítani a minőségi mutatókat. A szaporodásbiológia legkorszerűbb „^módszereinek gyakorlati alkalmazásával hazai szakembereink jelentős sikereket érnek el, s feltételezhetően rövid időn belül az új eljárások általánosíthatóak lesznek. Az aktívaértekezlet zárószakaszában Demian Macák kandidátus, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője és Vidra elvtárs, az SZFSZ járási bizottságának titkára átadta az állattenyésztésben legjobb eredményeket elért dolgozóknak a Járás érdemes és kiváló mezőgazdasági dolgozója elismerő oklevelet. A jmi vezetője megköszönte a kitüntetettek eddigi áldozatkész munkáját, mellyel nagymértékben hozzájárultak, hogy a járás teljesíteni tudja kitűzött feladatait. Pénteken délután nyitották meg a nagy érdeklődéssel várt kiállítást, ahol a legjobb mezőgazdasági üzemek bemutatták tenyészállataikat. A járás szinte valamennyi szövetkezete és állami gazdasága képviseltette magát a seregszemlén. A jó eredményeket elért állattenyésztők példája bizonyította, hogy a sertéstenyésztés terén is szép sikerek érhetők el. Ez sajnos járási méretekben nem mondható el. Ezért a sertésállomány gazdaságosságának növelésére tett erőfeszítéséket szükséges a szövetkezetekben az előtérbe helyezni. Hasonlóan vonatkozik mindez a baromfitenyésztésre is, ahol a menynyiségi mutatók teljesítése mellett javítani kell a minőséget. Bár a juhtenyésztésben nincsenek a járás mezőgazdasági üzemeinek számottevő tapasztalatai, a közeljövőben fovább szeretnék bővíteni az állományt, főleg a szenckirályfai (Kráľová pri Senci), a nagyfödémesi és a galántai gazdaságokban. Ezért az említett üzemekben a beruházások egy részét a juhtenyésztés fejlesztésére, valamint a körülmények javításéra fordítják. Az utóbbi években több alkalommal bírálták az egyes biológiai szolgálatokat végző vállalatok munkáját, valamint a gépek és berendezések gyakran akadozó pótalkatrész-ellátását. A kiállítás szervezői nagy teret biztosítottak azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, illetve szolgáltató vállalatoknak, amelyek a jobbak közé tartoznak. A közönség megtekintette az újításokat is, például a felsőszél! (Horné Saliby) szövetkezet PN 2000 típusjelű permetezőjét, amelynek előnye, hogy viszonylag egyszerű a kezelése. Az AGROSTAV Mezőgazdasági Építővállalat galántai üzeme az LZZ 7-320 típusú siló paneljét mutatta be. A járás kisállattenyésztői és kertészkedői is szép számmal képviselték alapszervezeteiket. A látogatók megcsodálhatták a kertészkedők által kitermelt szebbnél szebb zöldség- és gyümölcsféléket. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat galántai üzeme is gazdag kínálattal érkezett, ahol a vegyszerek és műtrágyák mellett a különböző segédeszközök is helyet kaptak. Hasonlóan a járás élelmiszeripari üzemei is bemutatták áruskálájukat, így a kiállítás látogatói megtekintették a galántai MILEX és a MEDOS, a szeredi (Sered) Borászati Üzem, a Sládkovtfíovói Fagyasztóiparí Vállalat, a Major István Cukor- és Konzervgyár, valamint a Nyugat-szlovákiai Húsipari Vállalat termékeit. Szombaton délelőtt ünnepi gyűlést tartottak a mezőgazdaság szocializálásának 35. évfordulója tiszteletére, délután pedig a sportkedvelők a lóversenyeken vehettek részt. Nemcsak szombaton, hanem vasárnap is számos látogató járta be a tenyész- és apróállatok, a kertészkedők, valamint a mezőgazdasági gépek kiállítási területét. Szintén vasárnap került sor a fogathajtók versenyére, és a kiállított állatok szakmai bemutatására. A nyolcadik állattenyésztési napok rendezvénysorozata, amelyet szeptember 14—16-án Nagyfödémesen tartottak, a járás legjobb állattenyésztőinek nyilvános értékelésével fejeződött be. A szakemberek és a jelenlevők egyöntetű véleménye alapján, a szervezők fáradozása nem volt hiábavaló, mivel aki eljött, az nem bánta meg, élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodva távozhatott Bárdos Gyula
