Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-20 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1984. október 20.

14

.9 VADÄSZAT • VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9 VADÁSZAT 9

Ritka vadfajok

Kz utóbbi évek folyamán természetvédelmi és vadászati szakkörökben egyre többször találkozunk egy új kifejezéssel: ritka vadfajként emlegetik azokat az őshonos fajokat, amelyek régente hazánk csaknem egész területét benépesítették a nekik megfelelő természeti körülmények között, ma már azonban — jobbára az emberi tevékenység hatására, s ez nem mindig a vadászat volt — csak elvétve, ritkán találkozunk velük. Szocialista társadalmunk alapvető érdeke, hogy a természetet a maga eredetiségében megőrizzük, s ezért ezeknek a ritka vadfajoknak külön figyelmet szentelnek a természetvédelmi és vadászati szervek. Szakrovatunkban ismertetjük e csoportba sorolt vadfajaink mai helyzetét, s szólunk azokról az intézkedésekről. amelyeket realizálni kell vagy legalábbis kellene, hogy ezek a fajok ki ne pusztuljanak.

A TŰZÖK

A hivatalos statisztikai adatok azt mutatják, hogy az 1984. március 31-áó végzett vadszámlálás (becslés) eredményeként egész Szlovákiában 175 túzokot tarthatunk számon, ebből a nyugat-szlovákiai kerületben 173 darabot. Elterjedési területét nyugodtan le lehet szűkíteni a Duna menti síkságra, vagyis hazánk legtermékenyebb és leggazdagabb mezőgazdasági övezetére. Az összehasonlítás szempontjából megemlíthetjük, hogy 1974- ben 472, 1979-ben pedig 279 túzokot mondhattunk magunkénak.

Az elmúlt év statisztikai adatai arról is számot adnak, hogy az 1983. év folyamán a vadásztársaságok csak 1 túzok elpusztulásét jelentették. Tapasztalataink alapján úgy hisszük, hogy ez az adat nem fedi a valóságot. Már csak azért sem, mert ilyen kisszámú elhullás nem vezethetett volna 5 vagy 10 év alatt több, mint 100, illetve 200 darabot jelentő létszámcsökkenéshez — még akkor sem, ha közben semmiféle szaporulat nem lett volna. Ha pedig számba vesszük a fészkelési feltételek rosszabbodását, a legelő és nyugalmi övezetek területének csökkenését, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a pusztulás lényegesen nagyobb volt, mint amit a statisztika kimutat.

Nem lényeges azonban, hogy menynyi túzok pusztult el, afölött sem akarunk polemizálni, hogy pontosan hány nagy pusztai madarunk ékesíti még a csallóközi földeket. Azzal kell foglalkoznunk, -hogy milyen közös intézkedésekkel érhetjük el a létszámcsökkenés megállítását.

Hogy közös erőfeszítésünk eredményes lehessen, ahhoz egy pár sorban ismertetnünk kell a túzok biológiájának néhány részletét. A kifejlett túzok kakas súlya átlagban 15—18 kg, a tojóé 5—6 kg. A túzok populációinak nagy része a nyugat-szlovákiai síkság déli részén, a Duna menti síkságon telel át. A csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) túzokrezervátum dolgozói több esetben észlelték, hogy egyes túzokcsapatok az MNK-ba repültek áttelelésre. Visszatérésük a

költölielyekre február végén, március elején kezdődik. A túzok párosodása,} diirgése május elején, ritkábban már április végén kezdődik. Páratlan szépségű a dürgő túzokkakas mozgása, látványa. A dürgés középideje után kezdi a tojó a tojásrakást, amely május elejétől június közepéig Is elhúzódhat. Tojásaikat a földön hevenyészett, fűvel alig kipárnázott mélyedésbe rakják. A tojások száma rendszerint kettő. A tojó csak a második tojás után ül le kotlani, költeni. Hell megfigyelése szerint a fészkek 53,7 %-ál gabonavetésekben találjuk, lucernafélékben és hüvelyesekben 23,9 »/o, kukoricában 11,9, őszi repcében S %, cukorrépában 4,5 °/o. Hell hozzáteszi, hogy a lucernásokban néha ez a százalék sokkal nagyobb is lehet. Tapasztalataink is azt igazolják, hogy a mentett tojások túlnyomó részét lucernásokból szedték fel kaszálás közben. A múlt évben egy fészket találtak szójaföldön. A tojó 25—30 napig ül a tojásokon, amelyek ollvazöld árnyalatúak, halvány, szabálytalan barna foltokkal. A tojás a lúdtojásnál nagyobb. A kikelt túzokcsibék 80—100 gramm súlyúak, hangos csipogással jelzik világrajöttüket. Az első napokat a fészek közelében töltik, később elkísérik anyjukat élelemszerző útjain. Tíznapos korukig rendkívül érzékenyek a hidegre, nedvességre és roppant igényesek a táplálék összetételére. Kedvező körülmények között azonban gyorsan nőnek, már kéthónapos koruk előtt repülni kezdenek. Negyedik hónapjukban már csaknem olyan nagyok, mint anyjuk, és vele együtt csatlakoznak a tojók a fiatal egyedek csapatához. A túzokcsibék tápláléka főleg rovarokból, mezei pockokból és egerekből, csigákból, gyíkokból áll. Közben kevés zöld takarmányt Is fogyasztanak, de 4 hónapos korukig túlsúlyban marad a fehérje összetételű, állati eredetű eleség. Ezután már a növényi eleség lesz az uralkodó, köztük lucerna, borsó, gyermekláncfű. gabona (szár és mag) és főként télen az őszi repce. A túzokrezervátumban megfigyeltük a túzok

és őz táplálkozási szimbiózisát, ami abból állt, hogy az őz által fekhelynek kikapart, hómentes teknőkben a túzok kapirgált tovább eleség után.

Ebből a rövid biológiai leírásból látható, hogy az egész év folyamán gondoskodnunk kell a túzokról. A legtöbb gondosságot a fészkelés és fiókanevelés idejében igényli. Nyomatékosan kiemeljük, hogy éppen ekkor kezdődik a mezőkön a zöld takarmányok betakarítása, amely később lassan helyet ad az aratási munkának. Amikor a túzok a legnagyobb nyugalmat kívánja, éppen akkor vonulnak ki a mezőgazdasági dolgozók,

meg a gépek, és bizony sokszor még éjjel sem hagyják pihenni a mezők lakóit. Természetesen tudjuk, hogy nem lehet" leállítani a mezőgazdasági idénymunkákat, de lehet olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek segítségével csökkenthetjük a túzokokban okozott kárt.

Elsősorban Ismernünk kell a túzokok költő és fészkelő helyeit. Ha a fészek helyét nem lehet úgy körülkaszálni, hogy körülötte legalább 1 ha nagyságú here vagy fű lábon maradjon, akkor a tojásokat inkább fel kell szedni. Ezért jó, ha a kaszálást végző traktoros vattával telt dobozt hord magával, amelybe óvatosan behelyezi a tojást. A dobozt a vadásztársaság Is előkészítheti neki. A dobozba rejtett tojást nem szabad egész nap a traktorban magával hordani, mert nagyoTi árt neki a rázkódás. Jobb, ha egy megjegyzett helyre leteszi és munka végeztével beviszi a faluba és átadja az illetékes vadgazdának vagy bármelyik vadásznak. A vadgazda gondja, hogy késedelem nélkül (még aznap) eljuttassa a csallóközaranyosi túzokrezervátumba, ahol a tojást mesterségesen kikeltetik és a túzokcsibét szakszerűen felnevelik. Ebből a

célból meglehetősen nagy beruházással külön túzoktelepet létesített a Szlovákiai Vadászok Szövetségének Központi Bizottsága. A telep címe: Štátna rezervácia dropa velkého v Zlatnej n/O, Správa rezervácia, — Jednota — Lúky, 94614 Zemianska Oľča. Telefón: Zemianska Ol’Ca, 961 22.

Külön figyelmet kell szentelni a növénypermetezésnek és ebből is a deszikátorok alkalmazásának. Dr. J. Hintnus írja, hogy 4 ezrelékes oldatban (4 g 1 liter vízhez) is igen veszélyes a madarak tojásaira a Reglon- Weedol, Gramoxon, Gramonol, Gramnxon S. Veszélyük abban rejlik, hogy a magzatfejlődésben rendellenességek lépnek fel: a nemi szervek elkorcsosulnak vagy egyáltalán ki sem fejlődnek. Ez érvényes a. túzok tojásokra illetve a csibékre is. Az ilyen mérgekkel áthatott fiókák vagy terméketlenek vagy elpusztulnak. Hintnus figyelmeztetett arra is, hogy sok vegyszerről még ma sem tudjuk, hogy mi lesz velük a természetben: elbomlanak-e vagy felhalmozódva tovább hatnak és nem Ismerjük hosszú időn át való hatásuk következményeit sem.

Tapasztaltuk, hogy a túzokok fészkelési körzetében a legjobb segítséget a vetésforgó helyes megválasztása jelenti, amely a gabonaféléket, a hüvelyeseket és a fűféléket helyezi élőtérbe. Ezekben a kultúrákban a túzok színesen fészkel s felnevelheti a fiókáit is. A vetésforgóban helyet kell biztosítani az őszi repcének is, amely a túzok legfontosabb téli élesége. Általa helyhez lehet kötni a túzokot Is, nem kell tartani az elvándorlástól.

Álomszerű óhajunk volna, hogy a túzok állandó tartózkodási területén ne végezzenek vízgazdálkodási és rekultivációs munkákat, ne építsenek gazdasági udvarokat és elektromos távvezetékeket, ne használjanak mezőgazdasági repülőgépeket és csak kis mértékben öntözzenek.

Ha módunk van rá, akkor a téli hónapokban mezőgazdaságilag kevésbé értékes területeken tolassuk el a hótakarót és itt etessük a túzokot. Erre legalkalmasabbak a szemes takarmányok hulladékai. Ezt nemcsak a túzok, hanem a többi mezei vad is szívesen fölveszi.

A megértés és a segítőkészség a legtöbb mezőgazdasági dolgozóban megvan. Ezt bizonyítja, hogy minden évben küldenek vagy *hoznak be túzoktojásokat a túzoktelepünkre. Ezért ezen az úton is köszönetét mondunk az illetékeseknek. Megvan a megértés a vadászokban Is, akik a túzokvadászat legkisebb reménye nélkül is sok munkát és tetemes anyagi eszközöket áldoznak a túzok megmentésére.

Fritz Péter és Kimer Károly

VADGAZDÁLKODÁS

A hrafislavai PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalatban a közelmúltban jelent meg szlovák nyelven a Vadgazdálkodás (Poľovníctvo) című tankönyv, amelyet azonban nemcsak az erdészeti szakközépiskolák tanulói használhatnak, de ajánlható a vadászok népes táborának is.

A könyv lényegében hét fő részből áll. Az első a hazai vadgazdálkodás fejlődésével, politikai, gazdasági, honvédelmi és kulturális jelentőségével, a szlovák elnevezésekkel és a vadá-i szati szokásokkal foglalkozik. A má-< sodík rész hetvenhat oldal terjedelemben a hasznos és káros vadak biológiai kérdéseinek szentel rendkívüli figyelmet, kezdve a szőrmés nagyvadaktól, egészen a káros szárnyas apróvadakig. A harmadik rész főleg a szarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó és a zerge, továbbá a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a vadréce tenyésztésével, etetésével és egészségvédelmével foglalkozik. A negyedik rész ismerteti a tulajdonképpeni vadászati ismereteket, részletesen kitérje az egyes vadfajokra. Ugyanitt olvasható a lőtt vad kezelése és a trófeák kikészítése című fejezet. Az ötödik rész harminc« hat oldalon, foglalkozik a vadászebekkel, főleg a vizslákkal, a vérebekkel és a kotorékebekkel kapcsolatos tudnivalókkal és idomításukkal. A hatodik rész foglalkozik a vadászfegyverekkel, a lőszerrel és a vadászati távcsövekkel, s nagy teret szentel a lövés gyakorlásának, a célzásnak, a vadászfegyverek tisztításának és karbantartásának. A hetedik rész taglalja a nyilvántartással és a jogi előírásokkal kapcsolatos tudnivalókat, s mellékletként néhány nyomtatvány kitöltésének módját is Ismerteti. A' könyv végén latin és szlovák névmutató, valamint cseh—szlovák kisszótár található. A könyv számos ábrát, rajzot, fekete-fehér és színes felvételt tartalmaz.

A könyv (Pavel Forst mérnök és munkaközössége: Poľovníctvo) megvásárolható a Slovenská kniha n. v. könyvesboltjaiban vagy megrendelhető az alábbi címen:

PRÍRODA,

vydáv, kníh a časopisov n. p. 815 34 Bratislava (bim)'

• HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT Ф HORGÁSZÁT Л HORGÁSZÁT 9

...................... ....................................------------------------------—---------------------— ________________________________

Trófeakészítés,

egyszerűen,

gyors

Az általam Javasolt trófeakészítés főleg csuka- és süllőfejek preparálására alkalmas. Evekig próbálkoztam különféle megoldásokkal, míg rá nem jöttem a legegyszerűbb és leggyorsabb módjára a trófeakészítésnek.

A kifogott ragadozót, amit kikészítésre szánunk, ne kantározzuk, ne fűzzük szájbilincsre. A fej lehetőleg ne sérüljön, a horogról is óvatosan szabadítsuk meg. A kopoltyú hátsó vonalánál a fejet óvatosan fűrészeljük le. A mellúszó meghagyását nem javaslom, a vastag hús miatt. A levágott fejrészbe hátulról egy műanyag poharat tolok be. Ezzel a fej előkészítése meg is volna. A fej nagyságától függően olyan fazekat kell elővenni, amelyben a fej elfér. Tiszta, hideg vízben addig oldok konyhasót, amíg nem telítődik. Az előkészített fejet ebbe a sós lébe helyezzük 48 óra időtartamra, és hűvös helyre rakjuk. Ez az előkészítés 10—15 perc alatt kész.

Itt szeretném megjegyezni, hogy a műanyag pohárnak lényeges szerepe van, a ragadozó szájnyílását ezzel rögzítjük a merevedésre számítva. Két nap múlva a fejet kivesszük, majd egy vékony, hegyes késsel óvatosan körülvágjuk, és kiemeljük a szemet.

Az fgy előkészített fejet szúnyoghálóba tesszük és napos, szellős helyre akasztjuk. Ha jó napos időt fogunk ki, 3—4 nap alatt kogopósra szárad. Esős időben száraz, szellős helyre kell tenni.

Az így kiszárított fejet- kivül-beíül két rétegben le kell lakkozni. A szemüreget alabástromgipsszel ki kell tölteni és tetszés szerint megfesteni. A fej nyaki csontjába kis facsavart kell behajtani, amivel a fakorongra lehet rögzíteni. Az előszoba csodálatos díszei, emlékeink majdhogynem élő példái lesznek ezek a trófeák. Érdekességük, hogy eredeti színüket, fényüket megtartják.

Űva intek mindenkit a sós lében áztatás túlzásba vitelétől, mert később a só kiüt a bőrön, kárba vész fáradozásunk.

A hal farkának elkészítése még ennél is egyszerűbb. A levágott farokrészt egyenes deszkalapra fektetjük, majd kitesszük a napra, és gombostűvel rögzítjük, hogy a szél el ne vigye. Másnap megfordítjuk, a harmadik napon már lehet lakkozni. Eredeti színüket ezek is megtartják.

A garatfog elkészítése sem igényel sok munkát. Az óvatosan kifejtett garatfogat kifőzzük (kb. 20 perc), majd a maradék hűstél megtisztítjuk. A napra kitéve hófehér garatfogsort kapunk. Megjegyzem, hogy a legszebb trófeák az amur garatfogai, és a kapitális pontyoké, de sorozatban már 1 kilótól fölfelé érdemes gyűjteni és elkészíteni. Ezeket is fakorongra lehet rögzíteni, vagy funérlemezrs ragasztott sötét filcre, esetleg bársonyra. Gyűjteményünk szép darabjai lesznek. f

A balin müiegyes norgaszaiat magyar horgász dolgozta ki. Külföldön — még a magasabb hnrgászkultúrával rendelkező országokban is — a nüílégy csak most kezdi felváltani a kishalas, villantós vagy wobbleres horgászatot.

Valóban érdekes, hogy a balinok — bár felszíni vadászatuk alkalmával néha egy-egy vízbehulló bogárral, lepkével is találkoznak — legjobban a víz alatt vontatott nagyobb műlégyre kapnak. Nem könnyű a magyarázat, hiszen az évmilliók alatt kifejlődött ösztön és gyakorlat alapján biztosan jól tudják, hogy bogarak, lepkék sohasem száguldoznak a víz alatt. Nálunk a balin kizárólag kishallal találkozik, így teljesen biztos, hogy a legszebb lepkeformára kötött műlégy — mely vízben csapzottá, áramvonalassá válik — kishalnak tűnik a balin szemében/ Aki sokat horgászott ballnra szivarólmos szerszámmal, megiigyeinette, nogy tarkabarka légyremekei a vízben vontatva a kishal formáját veszik fel, maguk után légbuborékokat Is örvényeltetnek. Ez a szerencsénk, hiszen csak így tudjuk megtéveszteni a rablási tébolyban

Mi a

magyarázata?

tobzódó balinokot. Ha ismerjük a balint, tudjuk, hogy rablása közben más halaknál szinte szokatlan sebességgel száguld, s hozzászokott ahhoz is, hogy megjelenésére a kishalak eszevezett menekülésbe kezdenek. Ha egy így vadászó balin aztán meglátja. hogy míílegyünk éppen az ő közelében vonul el, szintén nagy sebességgel, kishalnak érzékeli, s szinte fékezni sem tudja lendületét, ösztönszerűen rávág.

Ä gyakorlottabb — sok egyént tapasztalatot szerzett — balinhorgászok ezt jól tudják, s nem is törekednek arra, hogy legyeik szép lepkeformájúra sikerüljenek. Néha a vízparton talált feliér libatollakból a helyszínen eszkábált „légy“ a legjobb balincsalh Halunk színérzékelése, különösen borús időben, rendkívül korlátozott, így a műlegyek színének szerintem nincsen túl nagy jelentősége. Elég, ha annyit megjegyzünk, hogy tiszta víznél, erős fényben a tompább, barnás, hajnalban, este és borús Időszakban a világosabb konstrukciók a fogósabbak.

A balinhorgászat szerelmesei a fentiek ismeretében igyekeznek nagyméretű, nyúlánk „hal-legyeket“ felkínálni, hiszen ők gyakorlatból tudják, hogy amikor „műléggyel“ horgásznak balinra — akaratuk elllenére „műhalakat“ kínálnak fel.

—H.-i

Barátság-verseny

Idén a Csehszlovák Horgász Szövetség látta vendégül a szocialista országok ifjúsági hnrgásztáborozásának résztvevőit a Prága melletti, szép fekvésű környezetben lévő Revnicében.

A vendéglátók dicséretesen gondoskodtak arról, hogy a táborozás során a horgászástól a labdarúgásig sok minden műsoron legyen, ami a horgészifjóságot érdekli, szórakoztatja. Valamennyi közül azonban legrangosabb az Ifjúsági Barátság Kupa horgászvetélkedő volt. Íme, az eredmények: a fiúk csapatversenyét az NDK-beliek nyerték, mégpedig döntő fölénnyel, 7 helyezési számmal, 2. Bulgária, 3. Csehszlovákia I., 13—13 helyezési számmal, pontkülönbséggel.

A fiúk egyéni versenyében 1. Babel Thomas (NDK) 4948 ponttal, 2. Christov Miroslav (Bulgária) 2124 ponttal, 3. Nowaczyk Krzysztof (Lengyelország) 1885 ponttal.

A lányok egyéni versenyét Rimer Noémi (MNK) nyerte 1795 ponttal Angelovi keni 1440 p. (Bulgária) és Michonková Margita 1212 p. (Csehszlovákia) előtt.

Valusek Jenő galántai horgász hatalmas csukát akasztott horogra a Vág menti kavicsgödörben

Fotő: —K. F.—