Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-20 / 42. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. október 20, Várják a fiatalokat Országszerte megkezdődtek az 1985. évi Csehszlovák Spartakiád előkészületei. A rendezvénysorozat csúcspontjáig, a strahovr bemutatóig ugyan még csaknem háromnegyed év van hátra, ám ez az időszak gyakorlatilag a folyamatos, tömegméretű akciók jegyében zajlik majd. Az 1985. évi Spar- 1aäŽ.ŕžy.flr takiádnak az ad Ж,, * j külön jelentőséget, Щ flu Á hogy hazánk felszabadulása 40. év^WMf fordulójának évében kerül megren- V«'- dezésre. Ennek tiszteletére a szervezők olyan akciósorozattal bővítették, amely egyrészt összhangban áll a mozgalom szellemével, másrészt méltó megemlékezés a jelentős évfordulóról. Neve — „A Spartakiád negyven lángja“ — szintén kifejezi kettős időszerűségét. Elsősorban gyermekeknek, illetve fiataloknak szánt akcióról van szó, amelynek lényege: negyven feladat teljesítése a Spartakiád előkészületeinek rendkívül gazdag és változatos programkínálatából. Magától értetődő, hogy elsősorban sport-, illetve turisztikai rendezvényekről van szó, melyek a fiatalok tömeges bevonásán kívül az eszmei-politikai nevelés eszközeként is kívánnak szolgálni. A kettő összekapcsolása nem nehéz, hiszen mint látni fogjuk, a szervezők olyan gazdag programot állítottak össze, hogy abból bárki kedvére választhat. Jgy be lehet kapcsolódni például a Dukla—Bratislava—Praha országos stafétába, amely október 6-án rajtolt a Duklai hágótól és 1985. június 26-án, a Spartakiád központi bemutatójának napján ér Prágába; részt lehet venni a helyi és a járási gportszervezetek által szervezett valamelyik turistaakción (téli turistatalálkozók, Sílécen az I. csehszlovák hadtest nyomdokain, 100 tavaszt kilométer), illetve a Spartakiád helyi és járási bemutatóin; turistautakat lehet szervezni az egykori harcok színhelyére, az elesett hősök emlékműveihez és hasonló. A szervezők a legkisebbekre is gondoltak, hiszen ilyen rendezvények is helyet kaptak az előkészületi naptárban: Gyertek velünk a természetbe. Séta a meseerdőben, Utazás a hópelyhek nyomában, A téli erdő varázsa ... Ä társadalmilag hasznos tevékenység területén szintén széles körű aktivitásra nyílik lehetőség. A mozgalom központi jelszava — „A párt tiszteletére — a sportmozgalom hasznára" — éppen itt érvényesülhet a leghatékonyabban, hiszen a fiatalok olyan akciókba kapcsolódhatnak be, mint a sportlétesítmények építésére szervezett társadalmi munkák, környezetszépítés, hulladékgyűjtés, gyógynövények gyűjtése és hasonló. Mindezek mellett természetesen a Spartakiád előkészületeinek szerves részei lesznek a Honvédelmi Szövetség által szervezett különböző versenyek és egyéb akciók is. „A Spartakiád negyven lángja“ mozgalomba egyének és kollektívák (osztályok, pionírörsök, -rajok stb.) egyaránt bekapcsolódhatnak. A résztvevők naplót kapnak a közvetlenül illetékes szervezőktől (iskolai, helyi vagy járási szervező bizottság), s ezekbe bejegyzik azokat a rendezvényeket, amelyeken részt vettek. Negyven akción való részvétel az alsó határt jelenti, de természetesen ennél több rendezvénybe is be lehet kapcsolódni. Feltételnek számít azonban a részvétel a Spartakiád ’85 legalább egy központi előkészítő rendezvényén; ezek listájáról az illetékes szervező bizottság ad tájékoztatást. Ä vállalt feladatok teljesítésének határideje 1985. június 30. Az egyének értékelése a CSSZTSZ illetékes járási bizottságán történik majd, ahol a szervezők által hitelesített részvételi napló előterjesztése után a résztvevők „A Spartakiád negyven lángja“ feliratú jelvényt, illetve elismerő oklevelet kapnak. Hasonló elismerésben részesülnek a mozgalomba bekapcsolódott kollektívák tagjai, ha a feladatokat legalább 50 százalékuk teljesítette. Befejezésül mégegyszer szeretnénk hangsúlyozni: a mozgalmat mindenekelőtt a fiataloknak szervezték. Tekintettel eszmei-politikai töltetére, s nem utolsósorban egészségvédelmi szerepére, üdvös lenne, ha minél több alap- és középiskolában, SZISZ-alapszervezetben, ifjúsági munkaközösségben tennék magukévá ezt a felhívást. Illés Béla — alkotás közben — Jóformán először történt meg vele életében, hogy alaposan megvágta az ujját. Mondtuk neki, hogy ne faragjon tovább, várja meg, mig beheged a seb. De hát neki hiába beszéltünk. Fogta a vésőt és az ütleget, s tovább faragott. Illés Béla mosolyogva fogadta felesége panaszos szavait, majd egy pajkos legyintéssel így szólt: — Ti ezt nem értitek ... Akkor, valami nagy dolog történt. Megjelentek az alakzat kontúrjai, és hát űzött a vágy meg a kíváncsiság: mit is rejt maga alatt a fölösleges faréteg? Sikerül-e azt a formát elővarázsolnom, melyet megálmodtam? Sikerült. A fapiasztikán — melyet én is kezemben tarthattam — tapasztalt faragó keze nyomát véltem felfedezni. A szobrocskát nézegetve egyre inkább kezdett érdekelni: vajon a szímői (Zemné) Illés Béla, aki eredeti foglalkozását tekintve kőműves, miként jutott el odáig, hogy vésőt vegyen a kezébe,- hogyan is vált a képzőművészet szerelmesévé? — A gyökerek a gyerekkorba nyúlnak vissza. Emlékszem, megszállottan szerettem rajzolni. Mindent lerajr zoltam, ami egy falusi gyerek környezetében fellelhető volt. Hosszú házat, kutyát, kocsikereket, öregembert, lócát. Persze irányítóm, tanácsadóm az nem volt. A rajz véleményezése mindössze , annyiból állt, hogy — ügyes, megteszi, vagy — te kölyök, már megint firkálsz, ahelyett, hogy okosabb dolgot csinálnál. Aztán mesterséget tanultam, emellett festeni kezdtem. — Es a véső? után — Azt csak később fogtam a kezembe. Először tájképeket, egyszerű figurális kompozíciókat festettem temperával, vízfestékkel. Aztán 1970- ben megtudtam, hogy megnyílt a CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezetének képzőművészeti köre, melyet a mai napig Balogh György vezet. Itt az ember sok mindent ellesett. Festékkeverést, technikát, építő jellegű véleményezéseket hallhatott. Több képet festettem a 70-es évek elején aztán — megálltam ... Beszélgetésünk pillanatnyi szünetében tö'oször ismétlődött tudatomban a szó — megálltam. Képzőművészek garmadájának sorsregényeit olvasva rájöttem, a lendülettel teli indulás utáni megállás sokuknál előfordul. Útkeresés ez, olyan „újratöltődés“, mely a jövő viszonylatában meghatározó jellegű. Illés Bélánál ez az alkotói szünet érdekes eredményt szült: — Akkor vaiami azt sugallta, hogy a festészet mellett új kifejezési módokat is keresnem kell. Készítettem magamnak egy pár vésőt, s elkezdtem faragni. Persze a festést sem hagytam abba. Elkészült egy tucatnyi szobor, jutott belőlük csoportos kiállításra is. Am Illés Béla itt is úgy érezte, hogy körül kellene nézni, tanácsot kellene kérni néhány olyan szobrásztól, faragótól, akik nem bújtak a kivagyiság, a szigorú szakmai titoktartás leple mögé. Nagy János szobrászművész igényességre, a formák arányára tanította: szavaiban volt ugyan bírálat, de mindig alkotó-pártolói, emberbaráti vonatkozásban. A fafaragó kíváncsi volt arra is, hogy Lipcsey György hogyan, milyen indíttatásból készíti azokat a régi parasztvilágot ábrázoló figuratív szoborkompozíciókat, melyeket több kiállításon is láthattak a művészetek kedvelői. De ellátogatott a nyárasdi (Topoíníky) alkotótáborba is, ahol sokat beszélgetett hívatásos művészekkel, közös dolgaikról. — Szobraimat, képeimet nem szívesen ajándékozom el, de el sem adom. Szeretem őket — hogy is mondjam — szeretem őket magam körül látni. Illés Béla „ajánlata“ az újságíró számára helyszíni kiállításnézés lehetőségét jelentette. Maga az emeletes ház, melyet a házigazda maga épített, bő teret biztosít az alkotások elhelyezésére. A gondos feleség — óvónő — élt is ezzel a lehetőséggel. Ahová csak lépünk, mindenütt láthatunk egy-egy Illés-szobrot, olajfestményt, reliefet. A nappali étkező részben szuggesztív vonalvezetésű, az anyaságot kifejező szobor állt. A falon tájrelief, egy másik helyiségben két impresszionista stílusban megfestett aktkép. Persze a legtöbb alkotás a nagyon szépen kiépített, csupa üveg műteremben van összegyűjtve. A nézelődőnek nem kellett sokat töprengenie azon, vajon milyen témaköröket választ legszívesebben a faragó. A már említett anyaság, a gyermekszeretet finom .ívű szobrokban nyert megjelenítést. A figurális női alakzatok, aktok, torzók Illésnek a szépség, a lágy vonalak iránti vonzódását sejtetik. Persze ezek mellett az alkotásai mellett művészileg a „legerősebb mezőnyt“ azok a népies, a parasztvilág jelenségeit megörökítő kisplasztikák képezik, melyek kemény, proporcionális megfogalmazásukban nem ellentéteik, hanem kiegészítőik Illés érzékiségre valló alkotásainak. A munkában megfáradt szántó-vetők figurái, a köpülő asszony, a teherhordó olyan művek, melyek maradandó értékűek. Illés Bála faszobrait mind önálló, mind csoportos kiállításon megtekinthette az értő közönség. A fafaragó így szólt a jövőről, terveiről: — A CSEMADÖK járási bizottságának szervezésében az idén is részt vettem Magyarországon a zebegényi nyári alkotótáborban. Két hétig voltam ott, ahol sokat tapasztaltam, hiszen olyan neves művészek is részt vettek a táborozáson, akiktől igazán volt mit tanulni. Itt volt időm arra is, hogy összegezzem, s eldöntsem, hogy merre, hogyan tovább. Ügy érzem, a festészetben is akkor léphetek előbbre, ha a grafikában is tökéletesítem magam. Erre ébresztettek rá a zebegényi tapasztalatok is. A festészetért még mindig rajongok, hiszen nálam ez a faragás „kiegészítője“. Olykor úgyanis, ha már elfárad a kezem, a szemem, az állvány elé állva újra felfrissülök. — És a fafaragás? — Egyre szilárdabbnak érzejn a talajt a talpam alatt. Úgy látom, hogy a sok Дapasztalás után most kezdődhet egy olyan alkotói életszakasz, mely kiforrott műveket eredményezhet ... , KALITA GABOR, Kipirulva lépegettek Királyhelmec (Kráf. Chlmec)- főutcáján a táncosok. A téren rövid bemutatót rögtönöztek: dobbantak a lábak az aszfalton, forogtak, pörögtek a párok, szólt a pattogó ritmusú zene. A felvonulás idejére a közúti forgalmat is leállították, illetve elterelték. Aki aztán többet akart látni, hallani, az beülhetett a vár szabadtéri színpadának nézőterére, hogy a teljes előadást végigkövesse. . — * — Immár hagyománynak számít minden évben a tőketerebesi (Trebišov) járás nemzetiségi népművészeti fesztiválja, mely a béke és a népek barátságának jegyében zajlik, s amely az idén szerves része volt az SZNF 40. és a mezőgazdaság szocializálása Fesztivál 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozatnak. Titka János, a járási pártbizottság dolgozója ünnepi beszédében méltatta azokat az eredményeket, melyeket a járás dolgozói az utóbbi években értek el, külön kiemelve azokat az erőfeszítéseket, melyeket a- járás mezőgazdasági dolgozói az önellátás javítása érdekében tettek. Beszédének további részében hangsúlyozta, hogy a népi kultúra elválaszthatatlan a mindennapi élettől, hiszen eredendően és alapvetően közösségi kultúra. Ezért kell erőteljesebben támogatnunk az amatőr művészeti mozgalmat és méltányosan a várban ösztönözni az amatőr együtteseket, melyek az elmúlt években jelentős eredményeket értek el. Az ünnepi beszéd után a táncosok vették birtokukba a vár szabadtéri színpadát. A legnagyobb sikert talán a Bodrogközi Táncegyüttes, az ungvidéki Kamócsa és a tőketerebesi Trcbišovčan aratta. Ezek a népművészeti csoportok már korábban országos hírnevet vívtak ki maguknak. Hogy az utánpótlással sincs baj, azt bizonyította a királyhelmeci Apró Bodrogköz tánccsoport felzárkózása. Am nem lenne teljes a seregszemle, ha kimaradna a felsorolásból- a ka-A színpadon az „utánpótlás“ Fotó: Bogoly pnskelecsényi (Kapušanské Klačany) Vadvirág táncegyüttes. Bebizonyították, hogy kisebb településen is létre lehet hozni színvonalas, népművészeti csoportot. A leleszi (Leles) modern tánccsoport is óriási közönségsikert aratott. Fellépésüket a lelkes közönség hosszan tartó tapssal jutalmazta. A nagykaposi éneklőcsoport és a Kikelet színjátszó együttes műsora szintén színvonalas volt. A nagykaposi pedagógusok tudatában vannak annak, hogy közművelődésünk holnapi arculata nagymértékben attól függ, hogy milyen jellegű és milyen színvonalú a mai diákok kulturális mozgalma. Számos példát sorolhatnánk fel ugyanis, hogy aki iskolás korában kórustag volt, tánccsoportba járt, színdarabban szerepelt, szavalt vagy hasonló, az felnőttként is aktívan bekapcsolódik a kulturális életbe. A gazdag.és változatos programiból kiemelkedett a nagykövesdi (Vefký Kamenec) citeraegyüttes és a Vox Humana kisszínpad műsora. A népi kultúra értékeinek feltárásában szép eredményeket elért radi asszonyok .éneklőcsoportja ezúttal is meglepetéssel szolgált. Eddigi törekvéseiknek méltó folytatása volt a mostani műsoruk is. A népművészeti fesztivál műsorát a Gong együttes koncertje, majd az OTEX vállalat divatbemutatója tette színesebbé. A kassai (Košice) Csámborgó zenekar bemutatkozása bizonyára ösztönzőleg hat majd a hangszeres népzene ápolására a Bodrogközben is. VASS GYULA ILLÉS BERTALAN
