Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-20 / 42. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. október 20. A termelés intenzitásának és hatékonyságának további fokozásáról (Folytatás az 1. oldalról) Továbbra is elsőrendű gondoskodásban kell részesítenünk a növénytermesztés fejlesztését, s ezen bellii kulcsfontosságú a gabona- és fehérjeprogram. A gabonatermesztésben az ötéves tervidőszak első éveiben keletkezett hiányt sikerült a felére csökkenteni. Teljes felszámolása és a gabonatermesztésben az ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése azonban nagyon igényes feladat. Súlyos következményekkel járt az árpa és az élelmiszerbúza minőségének stagnálása. A sörárpa alacsony minőségi színvonala nem tette lehetővé, hogy a terv szerint exportáljunk komlót, s ezzel nagy mennyiségű devizát veszítettünk. Továbbra is gyenge pontnak számítanak a szántóföldi takarmányok. A szövetkezetek és az állami gazdaságok Jelentős része a hektárhoznmok s a minőség emeléséhez, valamint a veszteségek csökkentéséhez szükséges feltételek következetes megteremtése helyett az éves takarmányok vetésterületének kibővítésére Irányítja figyelmét. Nem teljesítjük az évelő takarmányok részaránya emelésének feladatát. A vetésterületben részarányuk csupán 13,3 százalék, pedig a terv 16—18 százalékkal számolt. Határozottabban kell érvényesítenünk az állattenyésztésben az intenzív fejlesztés irányvonalát. Annak ellenére, hogy e téren is javulás állt be. és emelkedett a napi súlygyarapodás, számos mezőgazdasági vállalatnál továbbra is fölösleges készletek halmozódtak fel. Az állatállományban is a sertéshústermelés növelésére törekedtek. A jobb minőségű takarmány, a szemesekből megtakarított mennyiségből létrejött források, valamint más tényezők ahhoz vezettek, hogy már az év elejétől kezdve nagyobb volt a vágómarha-kínálat s főleg a serléskínálnt. mint ahogyan azl a terv előirányozta. Nagvon bonyolult helyzet állt elő a húskészletek raktározásában, hiszen nem rendelkezünk kellő mennyiségű fagyasztókkal. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium, valamin a mezőgazdasági Igazgatóságok Intézkedései nem voltak hatékonyak A vállalatok s a vállalatok felettes szerveinek vezető dolgozói sem értették meg, hogy most csakis a saját takarmányforrások hatékony kihasználásával, nem pedig az állatállomány számbeli növelésével kell megteremteni a hústermelés növelésének feltételeit. Ebből le kell vonni a megfelelő következtetéseket. A nyersanyagforrások lehetővé teszik hogy teljesítsük az ötéves tervidőszak feladatait az élelmiszeriparban. Az élelmiszer-ipari vállalatoknál dolgozó kommunisták törekvéseit az eddigieknél még jobban az áruválasztékkal kapcsolatos változó Igények kielégítésére, a termelés gazdaságosságára és hatékonyságának növelésére, valamint az első osztályú termékek részarányának növelésére kell fordítani. A kereskedelmi szervezetek vezető dolgozóinak fokozniuk kell aktivitásukat az élelmiszer-ellátás javítása érdekében. Az eladás kultúrájában, az alapvető kész élelmiszerek raktározásában, valamint a zöldség- és gvümölcsraktározásban az eddiginél többet kell fenniük a kereskedelem dolgozóinak is. Nagyobb mértékben kell bozzálárulntuk a kínálat javításához, s ezzel együtt a táplálkozás ésszerűsítéséhez, valamint a kereskedelemben mutatkozó problémák megoldásához úgy, hogy sem a kereskedelmi hálózatban, sem pedig a nagyraktárakban ne keletkezzenek felesleges veszteségek. A termelés egyenletes és szüntelen emelése megköveteli, hogy nagyobb mértékben gondoskodjunk a meghatározó tntenzlfikáclős tényezőkről Az első három év alatt a föld beruházási termékenyítésével csaknem 250(1 hektár szántóföldet nyertünk. -Naev összegeket fordf*ottunk a vízgazdálkodás módosítására. Több mint 4Я ezer hektár terület öntözését biztosílottuk, és 23 ezer hektár terület száméba készült el az öntözőberendezés. A meliorációs építkezés terén reális feltételeink vannak ahhoz, hogy telj»stlsük a tervfeladatokat. Kiválóan kell viszont értékelni az öntözőberendezések kihasználását. A tavalyi szárazság Idején, főleg a nyári hónapokban rendkívüli intézkedéseket kellett hozni a hibák kijavítására még pártvonalon Is. Az öntözőberendezések felhasználásával kapcsolatos jobb, tudományosabb, szakszerűbb és komplexebb megközelítés szemmel láthatóan hozzájárult a szárazság negatív következményeinek semlegesítéséhez, főleg a takarmányok, a cukorrépa, a zöldség és más mezőgazdasági termékek terén, és hozzájárult a terméshozamok növeléséhez. A CSKP KB 11. ülésén bírálóan elemezték a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szükségleteinek más ágazatok által való kielégítését. Növekedtek a traktor- és földmű nkálógépszállítmányok, s ugyanígy a vetőgép-, valamint a takarmánybetakarítógépszállftinányok. Azonban még így sem sikerült teljes mértékben pótolni az eddigi gépeket progresszív technológiai rendszerekkel, számos alapvető növény termesztésében komplettizálni a technológiai gépsorokat. A gépeket tekintve megoldatlan még a gabona-, a burgonya-, a zöldségföldek és gyümölcsösök betakarítás utáni megművelése. Továbbra is gyenge pont a hagy teljesítményű földmegmunkáló gépek, az első meghajtású traktorok, s cukorrépa betakarításához szükséges jobb gépek, a hegyvidéki takarmánytermesztéshez és betakarításhoz szükséges gépek hiánya. A mezőgazdaság szükségleteinek kielégítésére kell törekedni a vegyiparban is. Annak ellenére, hogy az elmúlt három évben teljesítettük az ipari műtrágyák szállításának tervét, még mindig problémák vannak a műtrágyák struktúrájában. Még mindig alacsony a cseppfolyós műtrágyák részaránya, alacsony a dúsítás foka, ami az alacsony színvonalú Innovációs aktivitással függ össze. A vegyi védőszerek szükségletét az objektív szükségletek szerint csupán 70—80 százalékra fedezzük. Egészében véve sikerült követnünk a beruházások hatékonyságának fokozásával, valamint az tntenzlflkáctós beruházásoknak mint előnyben részesített akcióknak az . érvényesítésével kapcsolatos Irányvonalat. Pozitív eredmények születtek főleg a mezőgazdasági beruházások terén, ahol csökkent a befejezetlen építkezések száma, és nagyobb mértékben tartják ^zem előtt a költségvetést, valamint az átadási határidőt. Jelentős lemaradás mutatkozik a tnjipari. húsipari, baromfiipari, valamint a malom- és pékipari építkezéseken, ahol az építési munkálatok kivitelezői az Építőipari Minisztérium szervezetei. Szükséges, hogy lényegesen emelkedjen az élelmiszeripari kapacitások építése előkészítésével és irányításával kapcsolatos igényesség, szembe kell szállni azzal a gyakorlattal, miszerint félig előkészíteti akciókat besoroljanak a tervbe, hiszen ez számos komoly problémát okoz. A mezőgazdasági termelés növekedési dinamikájának a megújulása, valamint az irányítási rendszer tökéletesítésére hozott intézkedések, beleértve a gazdasági szabályozók rendezését és az önálló elszámolási rendszer elemeinek szélesebb körű érvényesítését a vállalaton belüli irányításban, érezhetően visszatükröződnek az efsz-ek és az állami gazdaságok többségénél a gazdasági eredmények jelentős javulásában és gazdasági helyzetük szilárduláséban. Azonban ezen a területen Is vannak még gyenge pontok. Ezek a fogyatékosságok főleg ott nyilvánulnak meg szembetűnően, ahol hiányzik a vezető dolgozók, s néha a pártbizottságok igényes hozzáállása. Nem mindenhol oldották meg a lemaradozó vállalatok káderproblémátt. Olyan esetek fordulnak elő, amikor túl sokáig várakoznak ezzel, vagy pedig elhamarkodják a kiválasztást, s így gyakoriak a változások, ami lelassítja a problémák összefüggő megoldását. Egyes vállalatok és mezőgazdasági igazgatóságok vezető dolgozói mintha megfeledkeznének a legfontosabbről — a fejlesztési források mozgósításáról, elsősorban a termelésben és a gazdálkodásban rejlő saját tartalékok mozgósításáról, a technológiai és a munkafegyelem energikusabb szilárdításáról, a közös vagyonhoz való szocialista viszonyulás elmélyítéséről, az emberek aktivitásának és kezdeményezésének a fejlesztéséről. A tervezési gyakorlatban, főleg a mezőgazdaság szakaszán nem elég határozottan érvényesül az a követelmény, hogy fokozódjon a vállalatok felelőssége és kezdeményezése a tervezésben, s hogy növekedjen a felvásárló szervezőtek felelőssége is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránti társadalmi igények kielégítéséért. A gazdasági szabályozók rendezése pozitív hatást kezdett gyakorolni mind a termelés megfelelő irányú ösztönzésére, mind pedig az efsz-ek és az állami gazdaságok önálló elszámolású gazdálkodásának szilárdítására. De nem mindenhol értették meg azonnal, hogy a termelés anyagi befektetéseinek árnövekedése csak ott fog megtérülni a mezőgazdasági termékek nagyobb felvásárlást áraiból, uz árutermelési prémiumokból és más gazdasági szabályozókból, ahol megfelelő mértékben növelik a termelés színvonalát, s ahol takarékosabban gazdálkodnak az anyagi befektetésekkel Radikálisabban kell felszámolni a termelés mennyiségi szempoiyú értékelését is az elért eredmények felmérésénél. Az igényesebb hozzáállást, főleg a hatékonyság és a minőség biztosításában már a jövő évi terv kidolgozása során is érvényesíteni kell. A mezőgazdasági termelést a várható idei szinthez viszonyítva körülbelül 1— 1,5 százalékig terjedő arányban kell növelni, a növénytermesztés előirányzott növekedése azonban 2,6 százalékos, amit kizárólag a hektárhozamok növelésével kell elérni. Az állattenyésztést alapjában véve az idei szinten ingjuk tartani, miközben tovább kell szilárdítani az abraktakarmányok fogyasztási normáit a termelékenység további fokozáséval, megállítva az állatok létszámának extenzív növelését. AZ ÉLELMISZER ÖNELLÁTÁS FOKOZATOS ELÉRÉSÉÉRT A népgazdaság fejlődésében és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum intenzifikálásában elért eredmények lehetővé tették, hogy elkezdjük a mezőgazdaság és a nép élelmezését biztosító további ágazatok hoszszú távú fejlesztési programjának a kidolgozását, ami az ülésre előterjesztett tárgyalást alapanyagokban Is szerepel. A hosszú távú program egészében véve kiegyensúlyozottan követi a közélelmezés további javitásának és az élelmiszerekből való önellátás fokozásának az irányvonalát. A program reálisan; határozza meg a közélelmezésben kitűzött célokat, s megfelelő mértékben veszi figyelembe gazdaságunk további fejlődésének igényesebb és bnnyolultabb feltételeit. Az SZSZK feltételei között a program igényességét az is fokozza, hogy a feltételezett demográfiai fejlődéssel összefüggésben Szlovákiában gyorsabban fog csökkenni az egy lakosra jutó földterület. A hosszú távú program alapját a növénytermesztés további intenzív fejlesztése, s a termékekben keletkező veszteségek minimalizálása képezi. A növénytermesztés növekedési ütemét elsősorban az határozza meg, hogy milyen mértékben tudunk megbirkózni a talaj termőképességének a stagnálásával, sőt egyes területeken a csökkenésével Is, mert a talaj és annak termőképessége olyan tényező, amely meghatározó szerepet játszik a növénytermesztés növelésére fordított fajlagos költségek alakulásában. Szlovákia mezőgazdasági földalapjának 36 százalékán kiegészítő öntözésre van szükség a hozamúit stabilizálásához. A talaj vízgazdálkodására kidolgozott tervek programszerű végrehajtása megköveteli, hogy az érdekelt iráoyitási szervezetek a mezőgazdasági vállalatokkal együtt komplex intézkedéseket dolgozzanak ki a nagy költséggel feljavított termőtalajok hatékonyabb kihasználására. Elsősorban megfelelőbb biológiai alapanyagról kell gondoskodni, amely képes lesz hasznosítani az öntözéses gazdálkodás feltételeit. A talaj termőképességének a javítása mellett a talajvédelemre Is hasonló gondot kell fordítanunk. A program főleg a szántóterület stabilizálásával számol. E cél elérése érdekében továbbra ts aktívan kell viszonyulnunk a földalap védelméhez, s maximális mértékben meg kell akadályozni a szántóföld elvonását nem mezőgazdasági jellegű célokra. A földalap csökkenését sem a jelenlegi Időszakban, sem a jövőben nem tudjuk pótolni a talaj termőképességét növelő Intézkedésekkel. Ezért el kell mélyíteni és szilárdítani kell azokat a pozitív eredményeket, amelyeket az utóbbi években értünk el a földalap védelmében. A gabonaprobléma sikeres megoldása szükségessé teszi, hogy a gabonafélék hektárhozamainak további nüvelése mellett az eddiginél kifejezőbb mértékben növeljük és javítsuk a tömegtakarmánynk termelését, s lényeges mértékben javuljon ezek hasznosítása a szarvasmarha-tenyésztésben. A külső és a belső gazdasági feltételek azt Is megkövetelik, hogy tovább csökkentsük a függőségünket a takarmányfehérjék behozatalától. Az utóbbi három év átlagához viszonyítva a hüvelyesek termelésénél kétharmadrésznyi, az olajnöványekénél pedig csaknem ötven százalékos növekedéssel számolunk. Az olajnövényeknél tervbe vettük a napraforgó vetésterületének a kiszélesítését a nyugat-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerület megfelelő agroökolőgial feltéletei között, miközben a repce vetésterületének egy része a burgonyatermesztési körzetbe kerül át. Alapvelő fordulatot kell elérnünk a cukorrépa-termesztés Intenzifikálásában. A burgonyatermesztésben a fő feladat a hektárhozamok növelése, valamint az étkezési és az ipari burgonya minőségének a javítása. • Az ésszerű táplálkozás követelményeivel összhangban a gyümölcs- és a zöldségtermelés további mennyiségi növelésével és minőségi javulásával számolunk. Ezt a feladatot elsősorban a nagyüzemi gyümölcs- és zöldségtermesztők betakarítási technikával, klimatizáciés raktárakkal, valamint terméskezelő berendezésekkel való jobb ellátásával kell megoldanunk, s le kell rövidítenünk a termelők és a fogyasztók közötti utat. Azzal számolunk, hogy a kővetkező ötéves tervidőszakokban Is helyük lesz a kistermelőknek a gyümölcs- és zöldségfélék Iránti piaci szükségletek kielégítésében. Azonban ezt a termelői tevékenységet is összhangba kell hozni az össztársadalmi 'érdekekkel. A nagyüzemiig megmüvelhetetlen területek hasznosítása a kertbarátok és a kistermelők által helyes Irányzat, de ez nem fejlődhet ösztönösen, néha a szocialista szektor rovására. A helyes irányzatok érvényesítésében, valamint a különböző spekulációs törekvésekkel szemben folytatott harcban nagyobb elkötelezettségre van szükség a Kertbarátok és a Kiséllattenyésztők Szövetségében, a járást termelési igazgatóságokon, valamint az efszekben és az állami gazdaságokban s főleg a nemzeti bizottságokban dolgozó funkcionáriusok részéről, beleértve az ellenőrzés hatékonyságának az elmélyítését. A növénytermesztés intenzív fejlesztésére vonatkozó célokban a hatékony technológiai rendszerek tömeges elterjesztéséből indulunk ki, feltételezve a kielégítő anyagi-műszaki ellátást, a vetőmagvak és az ültetöanyagok fokozott biológiai és termesztési értékét, a tökéletesebb növényvédelmet és tápanyagellátást. A SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS az Állattenyésztés meghatározó Ágazata Továbbra Is a szarvasmarha-tenyésztés lesz az állattenyésztés hordozó ágazata, amely fontos szerepet játszik a talaj e termőképességének a javításában, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásának javításában, az állati eredetű fehérjék növekvő fogyasztásának a fedezésében. A hús és a tej termelésének a növelését a termelékenység növelésével, s a tehénállomány intenzivebb újratermelésével kall elérni. A sertéstenyésztést egyértelműen a hústermelés tntenzifikálésára és észszerüsítésére Irányítjuk, mégpedig az abraktakarmányok hazai forrásaiból létrehozott takarmányalappal összhangban. A baromfitenyésztés az abraktakarmányok állami juttatásaitól, s főleg a behozatalból származó takarmánykiegészítők mennyiségétől függ. A juhtenyésztés fejlesztésével mintegy 40 százalékkal fog növekedni a legfontosabb hazai természetes textilipari nyersanyagot képező gyapjú mennyisége, emellett főleg a juhhústermelés növekedése lesz a legjelentősebb, amely a jelenlegi szinthez viszonyítva körülbelül 90 százalékkal lesz nagyobb. Az állati termékek termelésének egész évi egyenletes biztosítása, s ezzel összefüggésben az abraktakarmányok fajlagos fogyasztásának az észszerűsítése, főleg Szlovákia feltételei között, halaszthatatlanul megköveteli az abraktakarmányok és a tömegtakarmányok tartalékolásával .és készletezésével kapcsolatos problémák következetes megoldását. A mezőgazdasági dolgozóknak meg kell tanulniuk úgy gazdálkodni, hogy elégséges termelési tartalékaik legyenek az abraktakarmányokból az új termés előtt, legalább az egyhavi fogyasztás szintjén. Szükséges,. hogy a takarmánykeverékeket gyártő üzemek a kivánt minőségben gondoskodjanak ezek stabil gyártásáról. Ehhez már most is elegendő kapacitással rendelkezünk. A program a takarmánykiegészitőkből, vagyis a bioadalékokból, az ásványi anyagokból és a gyógyszerekből való jobb ellátásai számol. Ez kialakítja a feltételeket a takarmánykeverékek garantált hatékonyságának további elterjesztéséhez a mezőgazdasági termelésben. Az intenzitás és a hatékonyság további növelésére irányuló törekvéseinkben jelentős szerepet kell vállalniuk a biológiai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek, a törzsteuyésztőknek és az állatorvosoknak. Főleg a nemesítés!, az újratermelési és a hibridizációs módszerek elmélyítéséről és tökéletesítéséről van szó az egyes tenyészállományok szintjén. Elvárjuk, hogy az állatorvosj szolgáltatás nemcsak az állatok egészségvédelmében fokozza a gondoskodást. és a felelősség közös vállalását, hanem az állatok termelékenységéért és az állati eredetű élelmiszerek biológiai értékéért is osztozkodjék a felelősség vállalásában. A program a mezőgazdasági termelés mellett a nem mezőgazdasági jellegű tevékenység fejlesztésével Is számol. Az efsz-ek melléküzemági termelésének és az állami gazdaságok kiegészítő tevékenységének a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és gazdasági stabilizálására gyakorolt kedvező hatása ma már általánosan elismert tény. A fejlődés azonban arra utal, hogy habár az efsz-ek melléküzemági termelése és az állami gazdaságok kiegészítő tevékenysége a rendeltetésének megfelelő irányban bontakozik ki, azonban még nem felel meg teljes mértékben az adott követelményeknek és lehetőségeknek. Ezért az irányítási szerveknek nagyobb igyekezetét kell kifejteniük, hogy az egyes vállalatoknál, az efszekben és az állami gazdaságokban határozottabban és élénkebben hajtsák végre a CSKP KB Elnökségének a melléküzemági termelés és az állaj ml gazdaságok kiegészítő tevékenysége fejlesztésére vonatkozó határozatából eredő feladatokat. Arról van szó, hogy gyorsabban és kezdeményezőbben gondoskodjanak a mezőgazdasági termelési feladatok végrehajtásához szükséges speciális és kis sorozatszámban gyártott gépi berendezésekről és más anyagi jellegű szükségletekről, s hogy növekedjen e tevékenység részaránya a mezőgazdasági termékek piaci előkészítésében és jobb hasznosításában, s hogy növekedjen a lakossági szolgáltatások aránya is, főleg a falvakon és a távoli településeken. AZ ÉSSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS KÖVETELMÉNYEIVEL ÖSSZHANGBAN A mai magas élelmiszer-fogyasztás új helyzetet teremt a piacon. Néhány termékkel, főleg élelmiszeripari cikkel relatíve telített a piac. Mindenekelőtt a tej-, a konzerv- és zsiradékipar termékeiről, valamint az élelmiszeripar más ágazatainak termékeiről van sző. Az élelmiszeripar fejlesztésének programjában nagy hangsúlyt helyezünk a mezőgazdasági termékek komplex feldolgozására és hasznosítására, főleg az olyan nyersanyagok esetében, amelyeknek hasznosítása nem éri el a kívánt színvonalat. Mindenekelőtt a tej és növényi fehérjék feldolgozásáról, a gyümölcs és zöldség hasznosításáról van sző, de jobban kell kihasználni az eddig hulladéknyersanyagnak számító anyagokat Is, nemcsak a takarmányozásban, hanem az élelmiszergyártásban ts. Nagyobb igényeket támasztunk az élelmiszeripari termékek minőségével szemben. Ezen a téren intézkedéseket hoztunk az ellenőrzés fokozására és annak megelőzésére, hogy ártalmas anyagok kerüljenek az élelmiszerekbe. Meg kell oldani a szállítói-megrendelői kapcsolatok problémáit. Le kell rövidíteni a termelőktől a fogyasztókhoz vezető utat, felhasználva erre az együttműködés és az integráció lehetőségeit. Alkotóbban és kezdeményezőbben kell kihasználni a tökéletesített irányítási rendszer lehetőségeit, ésszerűbben, nem hagyományos módon kell felhasználni az olyan termékeket, mint a tej, hús, zöldség és gyümölcs. Ugyanakkor a lehető leghatékonyabban kell kihasználni az energiát, az üzemanyagokat, a termelési kapacitásokat és az időt, hogy ezzel is hozzájáruljunk a társadali szükségletek jobb kielégítéséhez. Az élelmiszeripar vázolt fejlesztési irányvonalának alapja a tudományosműszaki ismeretek gyorsabb alkalmazása a termelésben és a termelés műszaki-technológiai színvonalának emelése. Ezen a téren az innová(Folytatás a 3. oldalon)
