Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-20 / 42. szám

1984. október 20. .SZABAD FÖLDMŰVES 3 A termelés intenzitásánál és hatékonyságának tnvábbi fokozásáról (Folytatás a 2. oldalról) lásban, az 6| technológiák érvényesí­tésében döntő szerepe lesz a biotech­nológia fejlesztésének. Nagy jelentő­sége lesz az enzim és más progresz­­szív technológiák érvényesítésének, amelyek lehetővé teszik az élelmisze­rek tulajdonságainak javítását, a je­lenleg hiányzó nyersanyagok előállí­tását, a késztermékek választékának bővítését. Az élelmiszeripar fejlesztési céljai­nak megvalósítása, az innovációs programok gyorsabb életbeléptetése, a gépek és berendezések, az egész technológia minőségétől és színvona­lától függ. Ezen a téren a szállítók­nak, főleg a gépiparban minél előbb meg kell szüntetniük a lemaradáso­kat. Elvárjuk, hogy a csomagolóanya­gok gyártói mindent megtegyenék termelésük növeléséért, az élelmiszer­ipar szükségleteinek jobb kielégíté­séért. AZ INTENZÍV fejlesztés A GÉPEK ÉS A BERENDEZÉSEK MINŐSÉGÉTŐL IS FÜGG Ä mezőgazdaság fejlesztése a belső tartalékok következetes kiaknázásán kívül nagymértékben a népgazdaság többi ágazatától is függ. Fontos feladat hárul a gépiparra, a vegyiparra és az építőiparra. Ennek a kérdésnek nagy figyelmet szentelt a CSKP KB 11. ülése. Szlovákiában a beruházáspolitiká­­ban arra kell irányítanunk figyelmün­ket, hogy a mezőgazdasági vállalato­kat ellássuk a nehéz talaj megműve­léséhez, a takarmány-, kukorica- és kapásnövények termesztéséhez, a gyü­mölcs- és zöldség termesztéséhez és a raktárak korszerű technológiai fel­szereléshez szükséges gépekkel. A gépesítés színvonalának emelé­sében kitűzött célok megvalósításá­ban jelentős részük van a szlovákiai gépipari vállalatoknak is. A martini Nehézgépipari Müvek termelési-gaz­dasági eygségben aktívan fejlesztik és már részben gyártják a lejtős te­repeken is használható szénagyüjtő gépeket. A mezőgazdasági dolgozók értékelik erőfeszítéseiket. Az elisme­rés arra kötelezi a martini Nehéz­gépipari Müveket, hogy rövid időn belül megkezdjék a gép sorozatgyár­tását. Kulcsfontosságú kérdés továbbra is a mezőgazdaságban a szállítás és az anyagmozgatás. Ezen a téren a minő­ség javítása megköveteli, hogy a me­zőgazdasági gépjárműveket és ennek megfelelően a targoncákat és a rako­dógépeket a megfelelő struktúrában gyártsuk. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának kereté­ben dolgozói gépipari üzemeknek is fontos szerepük van főleg a kis so­rozatban készülő berendezések elő­állításában és a mezőgazdaság egyes ágazatai szükségleteinek kielégítésé­ben. A gép- és traktorállomásoktól, vala­mint a járási mezőgazdasági igazga­tóságoktól megköveteljük, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtsanak az efsz­­eknek és állami gazdaságoknak, sza­vatolják a javítások minőségét. Ezek­nek a szervezeteknek nagyobb fele­lősséget kell vállalniuk a gépek üzem­­képességéért, beleértve az anyagi fe­lelősséget és érdekeltséget is. Ezen a téren nagyobb mértékben kell al­kalmazni a Szovjetunió tapasztalatait. A korszerű mezőgazdasági nagy­üzemi termelés egyre nagyobb igé­nyeket támaszt a kemizálással szem­ben. A CSKP KB 11. ülése részletesen elemezte ezeket a kérdéseket is. A kidolgozott program a műtrágya­­fogyasztás minimális növelésével szá­mol. Megteremtjük a feltételeket a mütrágyaszállítmányok struktúrájának módosításához, a cseppfolyós, egy­­vagy többkomponensű granulált mű­trágyák gyártásának növeléséhez. EMELJÜK A NÖVÉNYVÉDELEM SZÍNVONALAT Az egyes vegyi anyagok hiánya évente nagy veszteségeket okoz a mezőgazdasági termelésben, csökken­ti a munka hatékonyságát. A növény­­védelem mai, nem kielégítő helyzeté­ért nagymértékben a Slovchémia, va­lamint tudományos-kutatási alapja fe­lelős. Az SZSZK Iparügyi Minisztériumá­nak, a Slovchémlának és tudományos­kutatási alapjának feladata, hogy az Agro II. program keretében a megfe­lelt-növényvédő szereket gyártsa, be­fejezze a technológiái kutatást, al­kalmazza a kutatási eredményeket és elkészítse azoknak a beruházásoknak a tervét, amelyekkel a távlati prog­ram számol. Ezen a téren is intenzí­vebben kell kihasználni a KGST- nyújtotta lehetőségeket, főleg a Szov­jetunióval folytatott együttműködés bővítése, által. A vezetőknek, főleg a járási irányí­tó szervekben javítaniuk kell a nö­vényvédelmi szolgáltatásokat, meg kell szervezniük a jól működő előre­jelzést. Sokkal gyorsabban kell fej­leszteni az integrált növényvédelem rendszerét, a kártevők elleni küzde­lem biológiai formáit és a gyom elle­ni küzdelmet. A kemizálás folyamatában nagyobb szerepet kell betölteniük az agroké­miai vállalatoknak, nemcsak a jó mi­nőségű szolgáltató tevékenységek vég­zésével, hanem a tanácsadással is hozzá kell ' járulniuk a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásának meggyorsításához. Anyagilag érde­keltté kell tenni ezeket a vállalatokat a termelési eredményekben. A CSKP KB 11. ülésén jóváhagyott programban fontos szerepe van az állattenyésztés biokemizálásának és kemizálásának. Növelni kell az ösz­tönző hatású anyagok gyártását, így az aminosavak, a gyógyszerek, a vi­taminok stb. gyártását. A mezőgazda­ság ilyen jellegű szükségleteinek ki­elégítéséhez jelentős mértékben hoz­zájárulnak az SZSZK Mezőgazdasági Minisztériumának vállalatai, a Slo­venská Lupča-i Biotika és a hlohove­­ci Slovakofarma. A mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar beruházást tervei nagy igénye­ket támasztanak az építőipari kapa­citásokkal szemben, főleg az élelmi­­szeripari kapacitások, raktárak, a si­lók, a vízgazdasági létesítmények építésében és a talajjavításban. Az SZSZK Építésügyi Minisztériuma szervezeteinek az eddiginél jobb fel­tételeket kell teremteniük a kapaci­tások határidőn belüli átadásához. A mezőgazdaság beruházási terveit to­vábbra is túlnyomórészt a mezőgaz­daság valósítja meg a szövetkezetek építőipari kapacitásai, a mezőgazda­sági építkezési vállalatok révén. Ez megköveteli, hogy javítsuk ezeknek a kapacitásoknak a műszaki ellátott­ságát. Az élelmiszergyártás tüzelőanyag- és energiaigényes. Ezért számolunk több racionalizációs intézkedés meg­valósításával. Ezek az Intézkedések az új technológiák alkalmazásával csökkentik a fogyasztást és lehetővé teszik a kiegészítő energiaforrások kihasználását. Ezen a téren az igé­nyes feladatokat csakis a szállító vállalatok hatékony segítségével való­síthatjuk meg. Az Érsekújvárt (Nové Zámky) Elekt­­rosvitben tökéletesíteni kell a nap­energiát felhasználó berendezéseket, a Nové Mesto nad Váhom-i Vzducho­­technikának tovább kell fejlesztenie a szárító berendezéseket, valamint a biogáz gyártásában használt berende­zéseket. , Az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgaz­dálkodási Minisztériumának és az Il­letékes kutatóintézeteknek erőfeszí­téseket kell tenniük az ökológiai rendszerek — a Kelet-szlovákiai Sík­ság, az Ipoly mente, a Záhorie, a Du­nai Vízmű biológiai programjának —■ kidolgozására, valamint az idegeit anyagok hatásának figyelemmel kísé­résére, illetve a negativ befolyás ha­tálytalanítására. A mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar sokoldalú intenzifikálása megkí­vánja a tudományos-műszaki fejlődés eredményei alkalmazásának meggyor­sítását. Ez a folyamat a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban a me­zőgazdasági termelés sajátosságaitól és attól a körülménytől függ, hogy a mezőgazdasági termelés kétharmadá­ban részesednek az anyagi termelés egyéb ágazatai. Az utóbbi időben kinemesítettük és a gyakorlatban széles körűen alkal­maztuk a 9—10 tonna hektárhozamot biztosító új búzafajtákát, továbbá ár­pafajtákat 7—8 tonna, kukorícafajtá­­kat 10—12 tonna, cukorrépafajtákat 40, 50 tonna, burgonyafajtákat 30 tonna, borsófajtákat 4,5—5,5 tonna stb. hektárhozammal. Az eredmények ellenére ezen a te­rületen előfordulnak problémák. A CSKP KB 8. ülésén és az SZLKP KB ülésén megvalósított elemzésből az következik, hogy a tudományos-mű­szaki fejlődés alapvető problémája elsősorban a tudomány és a technika eredményeinek nem kielégítő felhasz­nálása a gazdaságfejlesztés hatékony­ságának növelésére. Nem eléggé hatékony a tudomá­nyos-műszaki fejlődés irányítása sem. Gyorsan át kell értékelni elsősorban a biológiai kutatás irányításának módszereit és formáit, olyan megkö­zelítéssel, amely a legjobban támo­gatja ennek a tudományágnak a prog­resszív technológiai kimunkálására gyakorolt hatását. A mezőgazdaság és az élelmezésügy- tárcája tudomá­nyos-kutatói bázisának szervezésileg jobban kell alkalmazkodnia és fel­készülnie az igényes feladatotk tel­jesítésére. A tudomány Irányításában is érvényesíteni kell a tudományos alapelveket A TUDOMÁNYOS-MŰSZÁKI ISMERETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁÉRT A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése programcéljai­nak elérése elsősorban az emberek­től, szaktudásuktól, politikai fejlett­ségüktől, a tartalékok feltárásában cselekvő megközelítésüktől, a terme­lőeszközök felhasználásától, a munka minőségéért és hatékonyságáért ér­zett magas fokú felelősségtudatuktól függ. Ezért a legfontosabbnak tekint­jük az emberekkel való foglalkozást, gondoskodásunkat nevelésükről és megnyerésüket céljaink öntudatos el­érésére. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma, valamint Oktatási Minisztériuma kell hogy vég­érvényesen kialakítsa a legfontosabb hivatásokban dolgozók szakadatlan oktatásának rendszerét. A műszaki­­gazdasági dolgozók képzésének vala­mennyi ágazatában a tanulmányok tartalmát főleg a főiskolákon össze kell hangolni azzal a követelmény­nyel, hogy a végzett hallgatók jobban elsajátítsák a termelés tervezésének és szervezésének alapjait, a korszerű irányítási módszereket, hogy jobban formálják az élelmiszertermelők gaz­dasági gondolkodásmódját, jobban felkészítsék őket az emberek körében kifejtett tevékenységre. A fiatal nemzedék munkáshivatá­sokra történő felkészítésében kell mélyíteni főleg a biotechnológiá­val és a környezetvédelemmel kap­csolatos szakismereteket. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének Igényes feladatai mind nagyobb követelmé­nyeket támasztanak az irányító mun­kával szemben, meghatványozzák az Irányító káderekkel, a képességeik­kel, a tapasztalataikkal és a jellem­beli tulajdonságaikkal szembeni kö­vetelményeket. Ez összefügg azzal az igénnyel, hogy rendszeresen tökéle­tesítsük gondoskodásunkat a munka és általában az élet termelési-terve­zést és szociális-gazdasági teltételei­ről, széleskörűen lehetővé téve a dol­gozók részvételét a gazdasági és a szociális programok kimunkálásában, megvalósításában és Irányításában. Elkerülhetetlenül mind jobban tuda­tosítanunk kell, hogy nálunk az em­ber nemcsak a javak létrehozója, hanem felhasználója is, s ezért az érdemek szerinti helyes ösztönzés ér­dekeltté teszi a feladatok és a célok sikeres teljesítésében. Ezért az emberről, a káderekről való gondoskodás programszerű fej­lesztésének tükröződnie kell a szo­ciális fejlődés tervezésének, szociális programok kimunkálásának és meg­valósításának további tökéletesítésé­ben és elmélyítésében, ami lehetővé tenné a rendelkezésre álló anyagot és pénzeszközöket céltudatosan és egyeztetetten összevonni a dolgozók szociális, kulturális és egészségügyi szükségleteinek jobb kielégítésére, nevelésükre és a színvonalas munká­ra történő felkészítésükre, különös­képpen a mezőgazdasági őstermelés­ben. Az élelmiszer-program megvalósítá­sában nagyobb szerepe lesz a gazda­sági motivációnak és az elért ered­ményekben való érdekeltségnek. A gazdasági eszközök és az anyagi ösz­tönzés további tökéletesítésének alap­elvei számolnak az érdemek szerinti javadalmazás tökéletesítésével és nö­vekedésével. A közvetlen irányítás és a gazdasá­gi ösztönzés tökéletesítése mellett a párt irányvonala sikeres megvalósítá­sának rendkívül hatásos tényezője a munkakezdeményezés és a szocialista verseny, amelyben kifejezésre jut a dolgozók szocialista öntudatossága. Huszonkét élenjáró mezőgazdasági vállalat példájára tömegmozgalom in­dult a hetedik ötéves terv feladatai­nak teljesítésére, vagy kívánatos irá­nyú túlteljesítésére, illetve a lemara­dás lehető legnagyobb mérvű csök­kentésére. Ebbe a mozgalomba be­kapcsolódtak a szocialista brigádok, a komplex racionalizációs brigádok, az újítók, a feltalálók és az ifjúsági kollektívák, mégpedig felhasználva a versengés minden bevált formáját, a közös kötelezettségvállalásokat, vala­mint a javadalmazás megszervezésé­nek brigádrendszerű formáit is. A kötelezettségvállalások célja — egye­­bek között — a termelési feladatok teljesítésén túlmenően az energia, az alapanyagok megtakarítása, az együtt­működés bővítése, a munka és a gyártmányok minőségének javítása, a gazdálkodás hatékonysága, a tudomá­nyos-kutatási bázissal való együttmű­ködés tökéletesítése, a tudományos­műszaki haladás eredményeinek gyor­sabb alkalmazása, a szállítói-megren­delői kapcsolatok javítása és az újra­termelés számos egyéb minőségi ve­­tiilete. ~ AZ IGÉNYES FELADATOK MEGKÖVETELIK A POLITIKAI MUNKA HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁT A jövő esztendőben, amikor meg­emlékezünk hazánk dicső szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójáról, tovább kell fejlesz­tenünk a szocialista versenyt, cselek­­vőbben és kezdeményezőbben előbbre kell lépnünk a hatékonyság és a mi­nőség javításának útján. Az efsz-ek X. országos kongresszu­sa előkészítésének súlypontját a szé­les körű kongresszus előtti vita ké­pezte. Ennek keretében a szövetke­zetek, az állami gazdaságok és az egyéb szervezetek dolgozói kifejezés­re juttatták a CSKP politikája iránti pozitív viszonyukat, választ adtak a CSKP KB Elnökségének, a szövetségi kormánynak és a CSSZSZK NF Köz­ponti Bizottságának az efsz-ek X. kongresszusa előkészítésével kapcso­latos felhívására és hozzászólásaik­ban keresték a termelés további di­namikus, intenzív és hatékony fej­lesztésének módozatait. A kongresz­­szus előtti vitában már csaknem 12 ezer észrevételt és javaslatot tarta­nak ayilván. A központi szerveknek címzett ész­revételeknek túlnyomórészt alkotó és ésszerű magjuk van. Céljuk a mező­gazdasági-ipari komplexum tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése, a nép ellátását biztositó népgazdasá­gi ágazatok terveinek jobb összehan­golása. Az efsz-ek X. országos kongresszu­sa előkészítésének része az állami gazdaságok fejlődésének értékelése ts. Az állami szektor gazdálkodik a földalap 24,8 százalékán, 21,7-kal részesedik a bruttó termelési érték­ben és 24,5 százalékkal az áruterme­lésben,. miközben a központilag irá­nyított állami gazdaságok földalapja hozzávetőleg 30 ezer hektárral gya­rapodott. Az állami gazdaságok ed­digi fejlődésének elemzése és továb« bi fejlesztésének irányai tárgyát ké­pezték a legfelsőbb párt- és kor­mányzati szervek tanácskozásainak és foglalkozni fognak velük az álla­mi gazdaságok szlovákiai konferen­ciáján. Azzal számolunk, hogy ez a konfe­rencia alkalmat nyújt az állami gaz­daságok minden dolgozójának, főleg kommunista dolgozóiknak aktivizálá­sára, amelyek célja az állami gazda­ságok termelésének további intenzív és hatékony fejlesztése, a vállalatok gazdasági stabilitásának megszilárdí­tása, s ezzel egyidejűleg a termelés hasznosításának és összpontosításá­nak elmélyítése. Az SZSZK mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexumában a kommu­nisták aktivizáló erőt képviselnek az élelmiszer önellátottságért, a dolgo­zók ésszerű táplálkozásáért vívott harcban. Az utóbbi években jő eredménye­ket értünk el a tagállomány javításá­ban. A következő években el kell érnünk azt, hogy egyetlen vállalat­nál se legyen olyan szakasz, ame­lyen ne lennének párttagok. El kell mélyíteni a párt befolyását a növény­termesztés és az állatenyésztés döntő fontosságú ágazataiban. A mezőgazdasági-ipari komplexum céljainak sikeres elérése megkívánja, hogy céltudatosan emeljük a párt politikai-szervező, ideológiai, káder- és ellenőrző munkájának színvonalát, s így növeljük és elmélyítsük vezető szerepét a gazdasági, az állami és a társadalmi szervezetek irányításában. Elsősorban a mezőgazdasági őster­melésben, az alapszervezetek tevé­kenységében következetesen és átfogó módon hasznosítani kell a termelési alapelvet. Ennek meg kell teremteni az előfeltételeit is. A párt ilyen struk­turális építése lehetővé teszi az el­lenőrzési jog jobb alkalmazását, a párt vezető szerepének jobb érvé­nyesítését. Tekintetbe kell venni azo­kat a körülményeket is, amelyeket a területi tagozódás változásai idéztek elő a központi községek létrehozásá­val és az efsz-ek egyesítésével, hogy a párt befolyása nagyon hatékony legyen a lakóhely, a város és a falu problémáinak megoldásában is. Az ideológiai munka előterébe kerül a gazdasági propaganda és agitáció, valamint színvonalának emelése á mezőgazdaság és az élelmezésügy te­rületén Is. Az ésszerű táplálkozás ér­dekében Intenzívebb tevékenységet kell kifejtenie a népművelésnek is, főleg egészségügyi vonatkozásban. Az ideológiai munkát még jobban össze kell hangolni a politikai-szervező, az irányító és a gazdasági tevékenység­gel s azzal egységben kell gyako­rolni. Ezt tudatosítania kell a párt min­den tisztségviselőjének, szervének és szervezetének, a társadalmi szerveze­teknek, de főleg és elsősorban a kommunista gazdasági és az állami ir^gyftő tisztségviselőknek, mivel a jövőben az élelmiszerprogram igényes céljai elérésében nem lesz elegendő csak az utasítások, az instrukciók osztogatása és az adminisztratív dön­tések. Az SZLKP KB a párt szervei és szervezetei, az állami és a gazdasági irányító szervekben, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben dolgozó kommunisták munkája hatékonyságá­nak további sokoldalú növelésében •látja annak biztos zálogát, hogy sike­resen teljesítjük az önellátottság és a dolgozók ésszerű táplálkozása bizto­sításának igényes programját. Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének határozatából Az SZLKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a mező­­gazdaság és a közélelmezést biztosító más ágazatok fejlesztése hosszú távú programjának kidolgozását és jóváhagyását. A hosszú távú program szlovákiai végrehajtásának alapja a növénytermesztés intenzív továbbfejlesztése. Továbbra is következetesen harcolni kell a gabona- és a fehérjeprogram valóra váltásáért. E téren nagy tar­talékot képeznek a szántóföldi, főleg az évelő takarmá­nyok, a hüvelyesek és az évelő füfélék, a cukorrépa, a burgonya és más haszonnövények. Továbbra is alapvető feladat a takarmányok, főleg a szemes takarmányok ésszerű és hatékony hasznosítása az állattenyésztési tervfeladatok teljesítése mellett. Az SZLKP Központi Bizottsága a mezőgazdasági vállalatok, főleg az állattenyésztés, továbbá a takarmányipar dol­gozóihoz fordul, hogy az idei jő termést, főleg a gabo­nát minél hatékonyabban használják fel, és teremtsék meg a szükséges tartalékalapokat. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén kifej­tett beruházó tevékenységben a korlátozott befektetési lehetőségek miatt meg kell tartani a fontossági sorren­det, előnyben kell részesíteni a korszerűsítést és a felújítást. Elsőrendű figyelmet kell fordítani a termelés intenzifikálását, a veszteségek csökkentését, a minőség javítását és az élelmiszer-struktúra fejlesztését célzó be­ruházásokra. A közélelmezést biztosító más ágazatok dolgozóitól elvárjuk az anyagi-műszaki szükségletek kielégítését, mégpedig nemcsak mennyiségi, hanem — főleg — mi­nőségi szempontból és átfogóan. A hosszú távú program feladatainak teljesítése az Irányító- és a szervezőmunkában is hatékony változta­tásokat követel meg. Az ellenőrző tevékenység haté­konyságát jelentősen növelni kell, s e tevékenységnek a munka és a termelés hatékonyságát közvetlenül be­folyásoló eszközzé kell válnia. A szocialista vállalatok alapvető irányítási módszerét jelentő önelszámolás szi­­lárdulásának vissza kell tükröződnie a mindennapi gya­korlatban, a termelési és gazdasági eredmények javulá­sában. Haladéktalanul új intézkedéseket kell tenni a tudományos-kutatási alap munkájának javítására és a tudományos-műszaki fejlesztés hatékonyságának növelé­sére. A jelenlegi feladatoknak, valamint a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító más ágazatok fejlesztése hosz­­szú távú programja megvalósításának igényesssége a kommunistáktól, a pártszervektől és -szervezetektől megköveteli az alapszervezetek egységének és akciőké­­pességének erősítését s hatáskörükben a párt vezető szerepének elmélyítését. Ezzel együtt állandó figyelmet kell szentelni a gazdasági propagandának és a szemlél­tető agitációnak. A szocialista verseny és munkakezde­­ményezés fejlődését a fokozatos önellátás megteremté­sének fő céljai szerint kel] módosítani, figyelembe véve a hatékony intenzifikálásnak és a tudományos eredmé­nyek alkalmazásának követelményeit

Next

/
Thumbnails
Contents