Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-06 / 40. szám
1984. október 6. ■ SZABAD FÖLDMŰVES 13 ERŐFESZÍTÉSEK a gabonaprogram megvaMsítisara A michalovcel tárás mezőgazdasági üzemelnek vezetői Járási aktlvaértekezleten érté kelték az Idei és az utóbbi két év gabonatermelési programjának teljesítését. Ez alkalomból fezei IvánCo kandidátussal, a Járási mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjével az elért eredményekről és céljaikról beszélgettünk. Beszélgetésünk középpontjába kerültek mindazok a hiányosságok, amelyeket a jövőben ki kell küszöbölniük a sikeres gabonatermesztési program teljesítése érdekében. 9 Igazgató elvtárs, ön az aktlvaértekezleten jobbára a hiányosságokról beszélt, holott oka lett volna a dicsekvésre is. — Szerintem előrelépni csakis a hiányosságok szigorú felszámolásával lehetséges. Azzal kezdem az értékelést, hogy a megfeszített munka nem marad eredmény nélkül: utána vagyunk az idei aratásnak, és elmondhatjuk, nem Is akár milyennek. Járásunkban 24 ezer 645 ha-ról takarítottuk be a kalászosokat. A legnagyobb vetésterületen őszt búzát, tavaszi és őszi árpát termesztettünk, kisebb területen rozsot és zabot. Ezen túlmenően betakarítottunk 2570 hektár őszi repcét, 800 hektár borsót, 1650 hektár lóbabot. Gabonafélékből 4,22 tonnás átlagtermést értünk el hektáronként. Ezzel járásunk gabonntermelésl tervét 128 százalékra teljesítette. Sikerült az elmúlt években felgyülemlett adósságunkból több mint 23 ezer tonnát törleszteni. A többi növénykultúra esetében Is kedvezően alakultak a hozamok: őszi repcéből 2,27 tonnát, borsóból 3,4 tonnát és lóbabból 2,8 tonntá takarítottunk be hektáronként 9 Az elért eredmények bizonyára visszaadták a mezőgazdasági dolgozók önbizalmát, ön szerint melyek azok a tényezők. melyek elősegíthetik a még nagyobb hozamok elérését? — Okulásul a jövőre nézve pillantsunk vissza a gabonatermesztés egyes mozzanataira. A magágykészítés — az aszály okozta nehézségektől eltekintve — problémamentes volt, csupán több energia felhasználá sában növelte a költségeket. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a termést jelentősen befolyásoló tényező, az alapműtrágyázás, amelyet néhány helyen eléggé elhanyagoltak, mint például a Vyšná Rybnica-l és a porúbkai szövetkezetben, vala mint a Veiké Revištia-i Állami Gazdaságban. 9 Az értekezleten egyéb problémákról is beszélt. — A vetés nagyon gyorsan befejeződött, és sajnos néhol alig talált nedvességet a mag, enyhén szólva tarkán kelve ment a télbe. A vetőmag időben a gazdaságokba került, és megfelelőnek bizonyult a korábbi és a késel fajták aránya Is. Felgyorsult a fajtaváltás, a legújabb fajtákból azonban több szaporítóanyag kerülhetne járásunkba is, természetesen a meglévő, bevált fajták megbecsülése mellett. Az ország más részein ebben jóval előttünk tartanak, és erre az sem Indok, hogy járásunk nem éppen a legjobb talajokkal rendelkezik. Nem szabad elfelejteni, hogy Járásunk déli gazdaságainak jő földjei vannak. Például hét gazdaságunk öt tonnán felüli hektárhozamot ért el, kilenc gazdaságunk négy tonna felettit. A hat tonnát meghaladó átlaghozammal a budkovcel és a závadkai szövetkezet dicsekedhet. Sajnos voltak gazdaságok, ahol elég nagy területen vetettek búzát búza után. Az Ilyen területeken gyakoriak voltak a gombabetegségek. A telet enyhe volta miatt jól vészelték át a kalászosok, és az aszály végét jelző tavaszi esők eredményeként helyrejöttek. Eltűnt tarkaságuk és a szivekben titkon Ismét ébredezni kezdett a bizalom: jő termés lesz. Pedig a fejtrágyézás ismét akadozott. A gyomirtást Is nagyon sok helyen tavasszal pótolni Az idényen kívüli öntözés kifizetődő A gabonaprogram eredményes megvalósításában kiemelkedő helyet foglal el az őszi béza termesztése, amelynek belterjesitésében az összes növénykultúrák közül a legnagyobb előrehaladást értük el. Erről tanúskodnak az idei eredmények is, melyekkel világviszonylatban is a búzatermelés élvonalába kerültünk. Tények igazolják, hogy a kimagasló eredmények csakis a legkorszerűbb tudományos-műszaki ismereteken alapuló termesztési technológia alkalmazásával érhetők el. A kedvező időjárás a mezőgazdászok jő szövetségese, feltéve, ha a megkövetelt agrotechnikai intézkedéseket tüzetesen betartották. Több éves tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy éghajlati adottságaink között csak ritkán kedveznek az időjárási viszonyok, főleg a csapadék alakulása tekintetében. Ilyen feltételek mellett igen hatásos belterjesitő tényezőnek bizonyait az öntözés. Bér az idei év búzatermesztés szempontjából kimondottan kedvezőnek mondható, az őszi búza többlettermése mégis az öntözésnek köszönhető A nyugat-szlovákiai kerület átlagában az öntözés hatáséra hozzávetőlegesen 0,6 tonnával nagyobb búzatermést értek el. Szlovákiai viszonylatban a gabonafélék 46 ezer hektárnyi területen öntözbetők, sajnos ezt a kedvező lehetőséget a mezőgazdasági üzemek mindössze harminc százalékra használták ki. A gazdaságok többségében ezidáig nem becsülték tel kellőképpen az őszi búza öntözésének jelentőségét. Az esetek túlnyomő hányadában csakis azokon a búzatáblákon öntöztek, ahol a növényzet gyenge volt, s fgy az öntözés hozamnövelő hatása nem érvényesülhetett teljes mértékben. Az öntözés magas fokú hozamnövelő hatásáról a kísérleti eredmények és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt tanúskodnak. Az állami fajtakísérletekben az öntözés hektáronkénti átlagban 1—2 tonnás hozamnövekedést eredményezett. A mezőgazdasági üzemek közül az őszi búza termesztésében követésre méltóan használták ki az öntözési lehetőségeket többek között a légi (Lehnice), a Most pri Bratislave-i és az újfalusi (Nová Oedinka) szövetkezetben, valamint a Szenei (Senec) Állami Gazdaságban. Ezekben a termástöbblet hektáronkénti átlagban 0,7—1,1 tonna közöt ingadozott. A felsorolt eredmények világosan jelzik, hogy az öntözés hatásosabban érvényesül azon mezőgazdasági üzemekben, ahol magas a termelés színvonala, s ahol az öntözést mint alapvető belterjesitő tényezőt alkalmazzák, ellentétben azokkal a gazdaságokkal, ahol az öntözés segítségével az agrotechnikai intézkedések sorában valamelyik hiányzó elemet igyekeznek pótolni. Az őszibúza-fajtók gyors váltása. valamint a nagy hozamú fajták egyre szélesebb körű köztermesztése a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmamazása mellett a termőhelyi adottságokkal szemben is nagyobb igényeket támaszt, főleg ami a csapadék eloszlását és mennyiségét illeti. Az új, nagy lehetett volna, hiszen mindenki tudta: a ritka búzát sorába besüt a nap és felhozza a labodát. az acatot. Több kombájn dobja dugult el a zöld gaztól. 9 Becsületre méltó, hogy bíráló hangon szólt az idei gabonatermesztésről. Természetesen az érdemek ezzel nem kisebbel. Az elismerést megtagadni, elvenni nem lehet. A hibák, amelyről szó volt, nem kicsik. Reméljük mindent elkövetnek, hegy ne ismétlődjenek meg. Rent vagyunk az őszben, milyen feladatok várnak a járás mezőgazdasági üzemeire? — Az őszi repce 2610 hektáron került a talajba. Folyamatban van a burgonya szedése. Itt meg kell jegyeznem, hogy a burgonya értékesítése komoly problémába ütközik. A zöldség betakarítása is folyamatban van. Itt is vannak hiányosságok. Például a nyári káposzta iránt nincs Igény. Sem a Fruconának, sem pedig a feldolgozó üzemnek nem kell, s így jelentős hányada a földeken kárba vész. A szemes kukoricát és silókukoricát összesen 11 ezer, a cukorrépát pedig 2450 hektárrról takarítjuk be. Megkülönböztetett gondot fordítunk az ősziek vetésének a megalapozására, őszi búzát 17 ezer hektáron vetünk. Elegendő vetőmaggal rendelkezünk. A legnagyobb területen a Vala, a Košutka, az Iris, az Odra, a Mironovszkaja és a Danubia fajtákat termesztjük. Szeretnénk növelni a Viginta fajta termőterületét, mert a mi vidékünkön jó termést eredményezett. 9 Befejezésül mit szeretne még elmondani? — Mindent elkövetünk, hogy az őszi mezőgazdasági munkáknál is érvényesüljön a személyes felelősség és az anyagi érdekeltség. Azon fáradozunk, hogy' minél hamarabb felzárkózzunk az ország élenjáró gabonatermelő Járásai közé. Illés Bertalan termökápességü fajták sokkal érzékenyebbek az ökológiai tényezőkre, és a hozamaik évjáratonként) ingadozása lényegesen nagyobb, mint a kisebb hozamú, de az ökológiai körülményekkel szemben stabilabb fajtáké. Ahogyan növekszik az egyes búzafajták termőképessége, annak megfelelően tökéletesíteni kell az agrotechnika egyes elemeit. Talaj- és éghajlati viszonyaink között — figyelembe véve a jelenlegi fajtaválasztékot, de főleg az éj nemesítésü intenzív fajtákat — az agrotechnikai folyamatban egyre nagyobb jelentőséggel bír az öntözés. Kísérleti eredmények igazolják, hogy adottságaink között a búza öntözése az őszi és a kora tavaszi időszakban a leghatásosabb. Ebben az időszakban a talajba jutatott öntözővíz igen kedvezően hat a taiajelőkészítés minőségére, a magvak gyors és egýenletes kelésére, a növényzet jő begyökereződésére és áttelelésére, erőteljes bokrnsodására, következésképpen a megfelelő számú produktív kalász képződésére. Az őszi öntözés jelentős mértékben megkönnyíti a magágy előkészftését, serkenti a talaj biológiai tevékenységét és a szerves anyag lebontását. Az öntözés hatására a gyomnövények is gyorsabban kikelnek, ami mödot nyújt a búza integrált növényvédelme keretében a mechanikus gyomirtásra. A felsorolt tények egyértelműen amellett szálnak, hogy mind az őszi, mind a kora tavaszi időszakban teljes mértékben ki kell használni az öntözés adta lehetőségeket. Ez nemcsak az egyes gazdaságok, hanem az egész társadalom érdeke. Michal SANTA agrármérnök, a Bratislavai öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa Az egyik sajátos, ám a söripar számára nélkülözhetetlen ipart növényünket, a komlót Szlovákiában csupán a trnavat, a trenöíni és a topoľčanyi járásban termesztik. Az utóbbiban a legnagyobb komlótermelök közé az urmincei szövetkezet tartozik, ahol ezt az értékes növényt több mint 120 hektáron termesztik. A járás komlóíermelési tervének teljesítéséhez azonban a praSiceí szövetkezet is jelentős mértékben hozzájárul. A tizenegy község földterületének társításával létrejött szövetkezetben igen jó termelési és gazdasági eredményeket érnek el. Az idén például a gabonatáblákról hat tonnás átlagtermést takarítottak be, az állattenyésztés szakaszán pedig kiemelkedő eredményeket értek el, főleg a szarvasmarhatenyésztésben. Az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet szentelnek a zöldség és a komló termelésének, bár mindkét növénykultúra számottevő kézi munkát igényel. Egyszerűbb lenne ehelyett gabonát termeszteni, ám Topoľčany és környéke lakosságát friss zöldséggel is el kell látni, ezt a szövetkezet vezetői szem előtt tartják. A Prašicei Ejsz zöldségkertészetéböl elsősorban karfiol, káposzta, sárgarépa és uborka kerül a fogyasztókhoz. A komló termesztése ugyancsak sok gonddal jár., Amíg a huszonhat hektárnyi komlóültetvény dróthuzalairól lekerülnek a felfelé kúszó hajtások, sokat kell sürögni-forogni a szövetkezet növénytermesztési dolgozóinak és a társadalmi munka keretében kisegítő diákoknak egyaránt. Az idén a Bratislavai Közgazdasági Főiskola hallgatói serénykedtek a komlószüretben. A szövetkezet komlótermesztése nem tekint vissza hosszú múltra. Az első négy hektárnyi ültetvényt 1966-ban létesítették, s a jelenlegi területet csak 1978-ban érték el. A jövőben azonban komlóültetvényüket bővíteni szeretnék ami viszont jelentős beruházást és nem csekély munkát igényel. Gondolom közülünk sokan utaztak komlóültetvények mellett, megcsodálva a magas támrendszer huzalain nyúló különleges növényt. Sokan csillapították már szomjukat a jól hűtött tapolcsányi sörrel ,de minden bizonnyal csak kevesen gondolkoztak el afelett, hogy mennyi munka szükséges ahhoz, amíg az apró tobozok kifejlődnek, s amíg a világszerte olyannyira keresett nyersanyaggá változnak át. — Mindenekelőtt fel kell A társadalmi munkába bekapcsolódó főiskolások jelentős segítséget nyújtottak a növények lehúzásában Komlóból: kétmillió korona építeni a hét méter magas impregnált faoszlopokból készült lámrendszert — magyarázta Tibor J a mr te h zöldség- és komlótermesztési ágazatvezetö. — Ért követi a dróthuzalok kifeszítése, amelyek a tenyészidő folyamán tartják majd a komló növényzetét. A komló gyökereiből minden tavasszal új hajtások nőnek ki. Am a hajtások vezetéséhez berendezés szüksé-A szállítószalagra kerülő tobozkák szennyeződése minimális volt ges, mégpedig a hat méter hosszú duraljéle karók, amelyeknek egyik vége a huzalokhoz, a másik pedig a földhöz van rögzítve. A komló azonban még így sem nőne úgy, ahogyan szeretnénk. Felfuttatásához az asszonyok segítsége szükséges, akik a gyökéren Zdenek Mráz a szedőberendezés zavartalan üzemeltetése felett őrködött A szerző felvételei meghagyott két legéletképesebb hajtást rávezetik a huzalokra, megjelölve így a további növekedésük irányát, a többi hajtást pedig eltávolítják. Ez meglehetősen munkaigényes és kisegítés nélkül a szövetkezet dolgozót ezt aligha győznék idejében elvégezni. A rendszeres növényvédelem nélkül — főleg a peronoszpóra és a levéltetvek ellen — a komlöültetvényekben sem várható i jó termés. Főleg az idén, amikor a hűvösebb éjszakák és a szárazság következtében a növények érzékenyebbek voltak a betegségekkel szemben. Bár a szövetkezetben hiányolják a speciális, szűkebb vezetőfülkével ellátott traktorokat, mégis sikerült idejében elvégezniük a növényápolási munkákat. Ennek jóvoltából hozzávetőlegesen egy tonnás átlaghozamot értek el hektáronként. Az idei gazdag termés begyűjtése is sok fárasztó munkával járt. A magasra jelszökő növényeket el kellett távolítani a karókról és a huzalokról. Mindenkinek serénykednie kellett, mert a meleg, szinte nyárias őszi napsütésben gyorsan fonnyadtak a növények, ami aztán nehezítette a tobozok fésülését. A szövetkezetesek aligha győzték volna ezt a diákok segítsége nélkül. Ingrid Gergefová és Éva Grzmániková főiskolai hallgatók nagy ollókkal, úgy a földtől félméteres magasságban vágták el a növényeket a gyökértől. A keményebb munkát, vagyis a növényeknek a huzalokról váló eltávolítását a társadalmi munkában részt vállaló férfiak — Gejza Simon, Teodor Svec, Miroslav Macko és Štefan janik — végezték. A rakodásnál diáklányok, Ingrid Krupiőková és Táňa Imrišková segédkezeik. Nem kevésbé érdekes munkának bizonyult a komlótobozok szedése és szárítása. Itt is mindenkinek megvolt a helye, s amig az aranyzöld tobozokkal meg nem teltek a nagy jutazsákok, addig megállás és zökkenők nélkül haiadt a munka. A zöldségtermesztési csoport dolgozói, Augustína Ondrušková és Márta Cerňanová nagy, tolható kampókra akasztották a növényeket, amelyeket aztán a szedőberendezésbe továbbítottak. Itt a gép eltávolította a tobozokat a szártál. A termésétől megfosztott szár a szecskázó berendezésbe került, ahonnan felaprított állapotban egy szállítószalag a pótkocsira futtatta. A termés pedig a tisztítóberendezésen áthaladva, a szárítóba vándorolt. A kiszárított, majd ezt követően benedvesllett aromatikus tobozkák a raktárban halmozódtak. A praStcel szövetkezetesek, valamint a társadalmi munkában kisegítő egyeíemt hallgatók és a község lakosságából összetoborozott, dolgozók egész évi munkáját hozzávetőlegesen 26 tonna szárított komlótoboz és a termés értékesítéséért nyert kétmillió koronás bevétel koronázta. A komlószedésben három műszakban dolgoztak. Valamennyiük érdeke volt, hogy a komló kiváló minőségben kerüljön a fogyasztóhoz. Martin Lisal agrármérnök
