Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-06 / 40. szám
1984. október 8. SZABAD FÖLDMŰVES It MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK a mezőgazdaságban 'Az Idén Ünnepli megalakulásának huszonötödik évfordulóját a Rovinkai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézet. A nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés átépítése kezdetének 10. évében létrejött intézet dolgozói az első napoktól kezdődően, főleg a legfontosabb munkamenetek korszerűsítésével. illetve gépesítésével foglalkoztak. Az 1973-as évtől a kutatóintézet a Gép- és Traktorállomások termelési-gazdasági egységhez tartozik. Ettől kezdődően az intézet hatalmas fejlődésen ment át, és ma már a szlovákiai gép- és traktorállomások műszaki és fejlesztési bázisát alkotja. Az eltelt negyedszázad során több szervezési problémát kellett megoldaniuk. A kezdeti nehézségeken, az Indulás első bizonytalan lépésein a dolgozók gyorsan túltették magukat. Rövid idő után már jelentős sikerekkel dicsekedhettek ,s nem kis részük van abban, hogy a mezőgazdasági termelésben nagy segítséget nyújtanak az általuk kifejlesztett különböző gépek, műszerek és berendezések. Vojtech Potočný kandidátus 1962- től Irányítja a kutatóintézet kollektívájának munkáját. A külföldön is elismert szakember jól tudta, hogy elsősorban fiatal mérnökök alkalmazásával és főleg megtartásával alapozhatja meg a rovinkai intézet jövőjét. Az, hogy a vezetőséggel közösen vállalta értük a felelősséget, bízott tehetségükben, szaktudásukban, az eredményekben is megmutatkozott. Jelenleg a kutatóintézetnek közel 300 dolgozója van, s a létszám kétharmadának az átlagéletkora 30 év. Ez bizonyítja legjobban, hogy a fiatalítás nemcsak terveikben szerepel, hanem az intézet továbbfejlesztési programjának egyik alapvető tényezőjét képezi. A CSKP KB 10. és az SZUCP KB ezt követő ülése megállapította, hogy hazai gépiparunk nem biztosítja teljes mértékben s a szükségnek megfelelően a mezőgazdasági üzemek számára a korszerű gépeket. Főleg a minőségi mutatók terén akadnak nagyobb hiányosságok, ezért a gépgyártó vállalatoknak és üzemeknek az eddigieknél jóval szorosabban kell együttműködniük a mezőgazdászokkal, hogy az elvárásoknak megfelelő gépek kerüljenek ki gyárainkból. Elgondolkoztató adat, hogy a mezőgazdasági üzemek által igényelt különböző, főleg azonban speciális munkafolyamatokat végző gépek harminc százalékának nem akadt kivitelezője. A szövetkezetek melléküzemági termelésében rejlő számottevő tartalékok is sok helyütt kihasználatlanok, mivel ebben a formában több, főleg kisebb méretű gépek, illetve pótalkatrészek gyártására volna kapacitás és lehetőség. A szakemberek már több fórumon hangsúlyozták, hogy mindenekelőtt a kutatástól a gyakorlati felhasználásig vezető hosszú és bonyodalmas utat kell mielőbb jelentősen lerövidíteni, ha lépést akarunk tartani a fejlődéssel. A rovinkai kutatóintézet megalakulása óta jelentős mértékben hozzájárult az új gépek, műszerek és berendezések gyártásához. Az intézet dolgozóinak feladata, bogy a mezőgazdasági üzemek termelése hatékonyságának a növeléséhez nélkülözhetetlen gépsorokat fejlesszenek ki. Az elvárásoknak eleget tudnak tenni, a kifejlesztett újdonságok további bonyodalmas útját azonban nem nagyon tudják befolyásolni. A legnagyobb hiányosságok ezen a téren mutatkoznak, mivel a kutatómérnökök által létrehozott korszerű berendezések sok esetben bizony hónapokig, sőt évekig nem találnak gyártókra, s így természetesen azok sem hasznosíthatják a gépeket, akik számára azokat fejlesztették. Arról pedig nem is beszélve, hogy az eltelt időszak alatt a tudományos-műszaki fejlődés sem állt meg, s így a fejlesztéskor modern gépsorok, a kivitelezésig sokszor elavulnak. A kutatóintézet vezetősége sosem szemlélte tétlenül az eseményeket, állandóan tárgyalt, hogy mielőbb megkezdődjék az újdonságok próbagyártása. Az utóbbi időben örvendetes, hogy ezen a téren is sikerült előbbre lépniük. A hazai gyártók mellett külföldi partnereikkel is javult az együttműködésük. Elsődleges feladatuk, hogy a legszükségesebb gépsorokat fejlesszék, főleg a hegyvidéki takarmánybegyűjtés, a hüvelyesek betakarítása és a gyümölcsszüretelés megkönnyítésére. Ezenkívül megkülönböztetett figyelmet fordítanak az állattenyésztésben hasznosított beépített gépek fejlesztésére, valamint ezen berendezések pótalkatrész-ellátására. A prága-maleiicei partnerintézetük pedig a mozgó gépek és jármüvek továbbfejlesztésére szakosodott. A Zvolení Nehézgépipari Művekkel közösen fejlesztették ki két évvel ezelőtt a hegyvidéki kaszálógépet. Tavaly mér több mint száz készült ebből a típusból, az idén pedig újabb másfél száz darabot gyártanak. Az elkövetkező években a sorozatgyártás elkezdésével évente négyszáz darabot terveznek, így jejelü gép a lencse, illetve a bab begyűjtésére alkalmas. A bojničkyi szövetkezetben, amely a lencsetermesztés rendszergazdája, végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a gép kétsoros változata a legkorszerűbb külföldi gyártmányokkal összehasonlítva is megállja a helyét. Ezenkívül a szőgyéni (Svodín), a keszegfalusi (Kameničná) és a pezinoki szövetkezetben is jól vizsgázott az említett gépsor. A kukorica légnyomásos szárítása és raktározása céljából az intézet dolgozói 1000 tonna kapacitású szárítót készítettek a tardoskeddi (Tvrdoáovce) szövetkezetnek. Így az értékes termény szárítása a napenergia és a légmozgás felhasználásával történik. A kukorica be- és kirakása is gépesített. Az eljárás alkalmazásával tonnánként átlagosan 300 koronás megtakarítás érhető el. A nem hagyományos energiaforrások hasznosítása terén több kiváló eredményt érnek el. A hustopečči vállalattal közösen fejlesztették ki a napkollektor két típusát, egyet a cseh egyet pedig a szlovákiai hőmérsékleti ťiszonyoknak megfelelően, amelyet a széna tárolásánál és szárításánál használnak fel. A terv szerint az év végéig 20 darab szénaszárításra alkalmas napkollektort készítenek. Szlovákiában a trnavai Agrostav és Holíči Movis vállalta a kivitelezést. A gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek számára is több gépsort fejlesztettek A tardoskeddi kukoricaszárító lentős mennyiségű devizakoronát takaríthatunk meg, mivel az említett gépeket eddig a tőkés országokból importáltuk. Szintén a zvoleniakkal közösen készítették a hegyvidéken alkalmazható univerzális gépsort, amely szénagyűjtésre, trágyaszórásra és különböző munkák elvégzésére a nehéz körülmények között is kiválóan alkalmas. A legnehezebb terepviszonyok között végzett felmérések nagyon jó eredményeket hoztak, így remélhetőleg a sorozatgyártás beindításával gyorsan megoldódik a hegyvidéken gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok ilyen jellegű problémája. A betakarítási veszteségek, valamint az energiaigényesség csökkentése érdekében a kutatóintézet munkatársai több újdonsággal jelentkeztek. Például a borsóbetakarítási gépsorral, amelynek sorozatgyártását a Senicai Gép- és Traktorállomás végzi. Üzemeltetésével több mint 13 százalékkal csökken a betakarítási veszteség, s jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el. Az ASC/B45 típuski. A Vranov! Gép- és Traktorállomás gyártja a növényvédő szerek alkalmazásához felhasználható berendezést, amellyel környezetvédelmi szempontból is jobb eredmények születnek, mivel az adagolás a gyökérzet közelében történik. A szántóföldek porhanyítását és műtrágyázását végző RM-6-036 típusjelű gép előnye az előzőekhez viszonyítva az, hogy ,a műtrágyát akár 40 centiméteres mélységig is be tudja szántani. A gyümölcsösökben dolgozók munkáját nagyban megkönnyítik a fák metszésére és a levágott ágak összezúzására felhasználható gépújdonságok. Így a kertészetekben az egyik legfontosabb időszaki munka is gépek alkalmazásával végezhető. A gépsor 4,5 méteres szélességben és ugyanilyen ma-A PR 32 E Ipari robot' gasságban hasznosítható. A levágott ágak összezúzását végző SV6-030B gép megoldja a szállítási és elhelyezési problémákat. A szőlészetekben sikeresen alkalmazzák a Pezinoki Gép- és Traktorállomáson készített szőlőmetsző gépsort, amely tíz dolgozó munkáját végzi. A szőlősorok tisztítását végző PH-1-437 típusú gép gyorsan és megbízhatóan működik, ezt bizonyítják a szlovákiai méretekben elvégzett kísérletek. Az állattenyésztésben hasznosítható termékeik közül megemlíthetjük a fejőgépek szerelésére és karbantartására készített jól felszerelt műhelykocsit, valamint a mezőgazdasági gépek konzerválását végző műhely korszerű felszerelését. A juhtenyésztésben kipróbált körömvágó berendezéssel megoldódhat az egyik legnagyobb gondot okozó munkafolyamat gépesítése. A kutatóintézet dolgozóinak munkáját dicséri a PR 32 E ipari robot, amelyet a Detvai Nehézgépipari Művekben készítettek. Hegesztésre és különböző munkafolyamatok pontos elvégzésére kiválóan alkalmas. A sportpályák gyepszőnyegének a nyírására és gondozására kifejlesztett gépsorral szintén jelentős mennyiségű devizát takaríthatunk meg. Ezenkívül az intézet metrológiai szakemberei rendszeresen ellenőrzik a mezőgazdasági üzemek műszaki berendezéseit és új számítógépeikkel bővítik a hazai kínálatot. Több szövetkezetben és állami gazdaságban sikeresen alkalmazzák a legújabb hazai gyártmányaikat, melyek nagymértékben meggyorsítják a munkaszervezést és pon-' tosítják a kidolgozott terveket. A KGST-tagországokkal való együttműködés bővítésével újabb tapasztalatcserék lehetősége nyílik a kutatóintézet dolgozói előtt, akik gyakran kihasználják az alkalmat és rendszeresen ott vannak a jelesebb nemzetközi rendezvényeken. Különösen a szovjet, az NDK-beli és a magyar szakemberekkel van szoros kapcsolatuk,de a többi szocialista országgal is bővítoni szeretnék együttműködésüket. • ^ A kutatóintézet dolgozóinak több mint nyolcvan százaléka kapcsolódik be a szocialista versenymozgalomba. A tizenöt komplex ésszerűsítő és a hét szocialista brigád tagjai az élenjárók közé tartoznak. A tavalyi évben az intézet átlagosan egy koronás beruházással több mint öt koronás nyereséget könyvelhetett el. S ez az adat magáért beszél. Az idén az Agromas nemzetközi társulás keretében partnereik 44 gépükre kötöttek szerződést. A külföldi partnerek nagy érdeklődést tanúsítanak különösen a gyümölcsészetben használható gépsorok iránt, s ezekből hozzávetőlegesen ezer darabot rendeltek. Az igazgató többek között beszámolt a közeljövőben megvalósításra váró terveikről és beruházásaikról. Elsősorban a szaklaboratóriumok számát szeretnék növelni, valamint to-* vább bővíteni a metrológiai részleget. A CSKP KB 8. ülésének határozataiból kiindulva maradéktalanul teljesíteni akarják igényes feladataikat. Az intézet dolgozói tudatosítják, hogy ezt csak fokozott munkaaktivitással és a hazai, valamint a külföldi partnerekkel való együttműködés elmélyítésével érhetik el. Az első negyedszázad eredményeiből azonban arra következtethetünk, hogy a Rovinkai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézet kollektívája továbbra is sikeresen megbirkózik az intézetre háruló feladatokkal. Szocialista mezőgazdasági termelésünk hatékonyságának növelése elsődleges népgazdasági feladat, amely elképzelhetetlen a korszerű gépek nélkül. A kutatóintézet fiatal szakembergárdája a tapasztalt vezetőkkel közösen a jövőben is azon fog fáradozni, hogy a társadalmi elvárásoknak továbbra is teljes mértékben eleget tudjon tenni. Bárdos Gyula i(imniiiimiHUHiiiuiiiiniiHinniHHiui A kávécserjétől a kávépótlóig (Fotó: M. Kružlíkl Ä kávécserje Kelet-Afrikából származik és a XV. században került át Arábiába. Vándorkereskedők terjesztették el Közép-Keleten, majd később Indiában és Brazíliában is meghonosodott. Talán így lehetne röviden összefoglalni a kávé eredetét, amelyet valaha csak az ún. kiválasztottak fogyaszthattak. Ma már kevés olyan embert találunk, aki valamilyen formában ne Inna legalább alkalomadtán kávét. Van, aki beéri a kávépótlőval, amelyet már lassan egy évszázada kezdtek gyártani. Előnye, hogy jóval olcsóbb mint a kávé, másrészt pedig kevesebb koffeint tartalmaz. Szlovákiában egyetlen helyen gyártják a kávépótlőt, mégpedig a Szeredi (Sered) Kávéüzemben. Kevesen tudják, hogy tulajdonképpen miből Is készítik. Az egyik legfontosabbb alapanyaga a cikóriagyökér, amely a cukorrépához hasonló termény, ám annál Jóval vékonyabb, ezért hektárhozama is kisebb. Mivel viszonylag kevés helyen termesztik, sokan nem is tudják, miféle növényről van szó. Szlovákia területén csak a nyugat-szlovákiai kerületben, a topoíčanyl, trnaval, a nyítrai (Nitra) és a galántai (Galante) Járás egyes szövetkezeteiben termesztik. A feldolgozása egyszerűbb, mint a cukorrépáé. A felszeletelést követően hatalmas dobozokban szárítják, míg a nedvességtartalma 11 százalékra nem csökken. Ekkor a cikóriaszelet megbámul, meg kell Jegyeznünk azonban, hogy ilyen állapotban még nem hasznosítható, ezért szárított cukorrépát és pörkölt árpát is felhasználnak a gyártás során. Az így elkészített keverékből lesz a Melta, az Enrilo, a Kavona, a Cikória és a többi kávépótló. Mindegyiknek más az összetétele, csak az alapanyaguk azonos. Az üzem egyik legsikeresebb terméke a Kavyt, amely főzés nélkül Is fogyasztísra alkalmas, mivel elég hideg vízben feloldani. Az említett keresett kávépótlőt kor■szerü gyártási eljárással készítik. Szemcsézett formában kerül forgalomba és a piacon nagy iránta az érdeklődés. Az idén már például 180 tonna Kavytot gyártottak. ,Az üzem szakemberei szerint eleinte a fogyaszt tók viszonylag bizalmatlanok voltak az új termékkel szemben, ma már viszont annyira közkedvelt, hogy nem tudják az igényeket teljes mértékben kielégíteni. A kávépőtlón kívül természetesen több terméket is készítenek. Az üzemben pörkölik az ún. amerikai mogyorót, amelyet az élelmiszeripar tovább hasznosít, például a mogyorós csokoládé vagy pedig a különböző nápolyik készítésénél. Ezenkívül a cukrászipar számára több félkészárut, így például pörkölt kakaót is gyártanak. A szeredi üzemben készül az előfőzölt rizs, a pezsgőpor, a vaníliás cukor és a sütőpor, amelyből évente 300 tonnát készítenek. Krajcsovícs Ferdinánd
