Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-06 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES' 1964. október 6. lünk alulcsapott és felillcsapott malmokat. Az alulcsapott kerekébe a sebes víz alul kapott bele, s így forgatta. 'A felillcsapott malom a magasból árkon, csatornán át lezúduló patak, folyó vizét használta fel, hogy az a malom vízkerekébe felülről kapott bele, s a víz esése, súlya forgatta. A Sajó és a Rima, valamint a Csermosnya és a Balog patak mentének történelmében kutatva közel félszáz malom nyomára bukkantam, de többségüknek már se híre, se hamva. Jelenleg alig tucatnyi malomépület áll még ezen a tájon. Természetesen az egyes malomtípusokon belül is számos változat élt, amint azt a földrajzi adottság, a malomépítő hagyomány, vagy a malom rendeltetése megszabta. A nayybalogi és a liccei malom a Л z alábbi fejezetekben lejegyzett ismereteket tdös parasztemberektől „eprésztem" össze. A környék múzeumaiban ugyanis hiába kutattam korabeli okiratok, térképek, helyszínrajzok, leírások után. Feldolgozott kutatási anyag mindezideig nem készült malmainkról. Sok a vízfolyás, forrás a gömöri tájékon, s ahol sok a forrás, ott megjelennek a molnárok is. Alig egy félévszázada az Itteni folyók, patakok partján még ott kelepeltek azok a hagyományos vízimalmok, amelyeket később egyre több helyen zakatoló, faszéngázos meghajtásnak váltottak fel, majd még később a modern „viUanymalmok“ szinte egycsapásra háttérbe szorítottak. Noha a sok évszázados múltat őrző falusi malmok eleinte ntegpröbai ták felvenni á versenyt a lényegest nagyobb teljéit2 ményű, JL üzemekkel, küzdelem t látástalannaSfbbňo nyúlt, és az 1940—i 1950-es években a régi molnárok tömegesen hagyták ott malacaikat, ligy részükjjdovább képezve- magát, a nagymtfímf* ‘-ШП- ' mokban jutott keresethez, többségük azonban áttért a gazdálkodásra, és csak kisegítőként tartotta meg el. avult berendezésű, darálóvá egyszerűsödött malmát. így aztán nem csodálkozhatunk, hogy napjainkra alig maradt fenn néhány a sorsukra hagyott kis malmokból. De a- 2 ok, amelyek megmaradtak — mint például Llccén (Ltcincef és Nagybalogon (Veľký Blh] —, azok sem árulnak el sokat a régi malmok és molnárok életéből. Csupán szórványosan felbukkanó egykori írásokból és még élő, idős molnárok fakuló emlékezetéből Idézhetjük fel a hajdanvolt sajátos világot. A malom elődje az őrlőkő volt, amelyet az ember a kezében tartott, s vele az úgynevezett fenékköre szórt gabonaszemeket összezúzta. A tulajdonképpeni első malom a kézimalom volt. Ez a két kerek, csiszolt kö közé szőrt szemeket úgy őrölte meg, hogy a felső követ az ember kézzel forgatta. Ezekből az őst eszközökből az emberi találékonyság folytán a malmok legkülönbözőbb formái jöttek létre. Talán sokan nem is tudják már, hogy régen a malmot a lisztőrlésen kívül sokféle egyéb munkára is használták. A sok érdekes művelet közül is érdemes megemlíteni a kendertörést, a fafűrészelést (fürészmalmok), a puskaporőrlést (portörőmalmok), az olajütést. Meg szoktuk különböztetni a vili- és a szárazmalmokat. Az elnevezésből könnyű kitalálni, hogy az egyik esetben a víz hajtóerejét hasznosították, a mástk fajtánál egyéb meghajtást alkalmaztak: például állati erőt vagy a szél energiáját. Késbb, sok száz év után, a tudomány fejlődésével megjelentek a gőzmalmok is. Ma már elektromos gépek és bonyolult szerkezetek végzik azt a munkát, amelyet réges-régen az emberi kéz végzett a malomkerék forgatásával. Most vegyük kissé közelebbről szemügyre a vízimalmokat. Ezeknek is sokféle változatáról tudunk. Voltak helyüket változtatni tudó malmok, ezeket hajómalmoknak nevezték, s voltak helyhez kötöttek. Érdekes tapasztalat, hogy a malmok nagy többségét kisebb folyók, patakok mellé építették. A nagy folyókon majdnem kizárólag hajómalmok dolgoztak. Elsősorban a Duna és a Tisza kínált lehetőséget a hajómalmok működtetésére. A jellegzetesen magyar malmok a gátasmalmok voltak. Helyüket nem változtatták, s hogy működésükhöz mindig elegendő víz álljon rendelkezésre, a folyók, patakok medrének egész szélességében magas gátat építettek. Csupán egy keskeny nyílást, a zügót hagytak nyitva, amelyen keresztül a víz nagy erővel és sebességgel ömlött ki. Ezt az erős sodrást használták fel a malmok kerekének hajtására A gátak azonban állandó árvízve szélyt jelentettek, mert nagy eső zések idején a felgyülemlett víztö meget a zúgó már nem bírta át ereszteni, s a víz kiáradt a föl dekre. A vízimalmok között talá és molnárok maga ideiében modernnek számított, hiszen hengerszékekkel szerelték fel, ami a századelőn még nem terjedt el túlságosan. Gépeik ma is kifogástalan állapotban vannak. A régi malmok a gabonából szedett vámért dolgoztak. Ez az őrölnivaló egytized részét tette ki. Ezekben általában egyetlen molnárlegény dolgozott, akinek egykét inas segédkezett. A malom a meserséggel együtt apáról fiúra szállt, így sok helyen valóságos molnárnemzedékek főttek létre. Vagyonukat egymás közötti házasodással is igyekeztek növelni. Sok munka idején — különösen aratás után — éjjel nappal dolgoztak a malmok. A távolabbi vidékekről szekérrel érkezők ilyenkor napokat is vártak lisztjükre. Ha rossz idő volt, a malomházban, a felrakott zsákokon nyugodtak el. fő időben az udvaron álló szekereiken éjszakáztak. Esemény, kirándulás volt ez a mezei munkában megfáradt parasztoknak. Egy-egy malom forgalma, népszerűsége hajdan a molnár egyéniségétől is függött. Mivel az őrletüknek rendszerint napokat kellett várakozniuk, szívesen vették, ha a tnolnár bőbeszédű, jókedvű ember volt, és tréfáival, élcelődéseivel szórakoztatja őket. Így az idő ts gyorsabban telt és a molnárnak, malmának is nagyobb híre lett. A kéményseprő sem fordulhatott meg anélkül a malomban, hogy a molnár észrevétlenül össze ne lisztezze a hátát, hadd lássák, hogy malomban járt. Az élelmes molnár leginkább a vámolással csapta be az őrletöt. A molnárok azonban egymást is igyekeztek becsapni. A feljebb fekvő vízimalom molnára olykor elfogta a vizet a lejjebb lévőtől. Ez viszont úgy vágott vissza, hogy az arra haladó brletőkkel elhitette, bogy a feljebb levő malom éppen nem működik, így aztán hozzá tértek be. E dolgokból sok viszály támadt egy-egy patakvölgy molnárai között. Egykor a malomnak fontos szerep jutott a falu társasági életében is. Az őrlésre várókon kívül a környékbeliek is gyakorta benéztek oda egy kis beszélgetésre, időtöltésre. Sokan csak a hírek miatt jártak a közeli malmokba, ahol mindenről értesülhettek, mert sokféle, „messziről főtt“ emberrel találkoztak. Ott szereztek tudomást az adásvételekről, az eladó jószágokról, a falu dolgairól. Sok legénynek, leánynak ott dőlt el a sorsa, hiszen nem egy malombelt Ismeretségből kerekedett házasság. Ha néprajzos volnék, sok érdekes — molnárokkal kapcsolatos — adatot, történetet gyűjthetnék öszsze, és adhatnék közre. Mint újságíró azonban elsősorban az illetékesek figyelmét, érdeklődését szeretném felkelteni az agráripar e történelmi emlékei iránt; védelmük még mindig értékmentő vállalkozásnak bizonyulna. Knrcsmáros László MOTORKER tájékozódási verseny Ä galántai (Galanta) Járásban ts egyre nagyobb népszerűségnek örvend az autó- és motorsport. A hagyományos motocross-versenyekkel párhuzamosan mind több ú) ágazatban szerveznek hasonló versenyeket a Honvédelmi Szövetség szervezetei. A Honvédelmi Szövetség kerületi bizottságának megbízásából a szövetség sládkovičovói alapszervezete mellett működő autóklub rendezte meg a nyugat-szlovákiai kerületi motorkerékpáros honvédelmi-tájékozódási versenyt. A versenyen a galántai Járás versenyzőin kívül a nij-rai és a trenčíni Járás versenyzői vettek részt. Sajnálatos, hogy a trnavái, a lévai (Levice) és a senicai járás képviselői nem jelentek meg a rajtnál, pedig elküldték nevezésüket. A verseny két kalegórtában — 50 cm3 hengerűrtartalom fölött, illetve alatt — folyt. A pálya teljes hossza nyolc kilométer volt, s ezt a távot a versenyzőknek háromszor kellett megtenniük. A pálya a város körüli mezőkön vezetett keresztül. Egy kör megtételére ßO perc volt megadva. A három kör megtételén kívül minden egyes versenyzőnek a közlekedési szabályok ismereteiből is számot kellett adniuk, ezen kívül politikai és kulturális kérdésekre válaszolniuk. Úgyszintén a verseny részét képezte a céllövészet és gránátdobás Is, a végén pedig valamennyi versenyző abszolvált egy ún. ügyességi kört. Az értékelést a Honvédelmi Szövetség kerületi bizottsága által delegált szakzsürl végezte. A kitűnően sikerült, színvonalas versenyt egyebek között megtekintette Haskó Pál, a vnb elnöke, Juzef Pillanatkép az ügyességi versenyről Mužík, a HSZ járási bizottságának elnöke, Ladislav Haranta, a HSZ kerületi bizottságának küldötte, Jozef Klempa, a járási közlekedésrendészet dolgozója, valamint a HSZ kerületi bizottsága motorsport-szakosztályának küldöttei. A verseny eredményei — 50 cm3 kategória: 1. Takács Miroslav — Sládkovičovo; 2. Krivbsek Miroslav — Sládkovičovo; 3. Verlier Michajlov — Nitra. 50 cm3 feletti kategória: 1. Dömötör Boris — Sládkovičovej 2. Prokop Milan — Trenčín. Ebben a kategóriában csak ez a kéť versenyző fejezte be a versenyt. A verseny korrekt körülmények között, balesetmentesen folyt le. AZ' egészségügyi szolgálatot a Vöröske-1 reszt helyi szervezetének tagjai biztosították. A kitűnő szervezésért és a jő propagandáért elsősorban Dömötör Árpádot, a helyi autóklub elnökét illeti dicséret, de a többi rendezőről, és magáról a versenyről Is csak az elismerés hangján szólhatunk. Nagy Mihály rserlegért Laboda Imre (középen), aki egyéniben is, csapatversenyben is aranyérmet szerzett A hodosi (Vydrany) sportpályán tartották meg nemrég a dunaszerüahelyi (Dunajská Streda) Dukla Etsz elnökének vándorserlegéért kiírt honvédelmi sportjátékokat, amelyeket a a szövetkezet vezetősége az SZNP 40. évfordulójának tiszteletére rendezett. A szövetkezetben már hagyománnyá vált ez a honvédelmi verseny, hiszen az idén immár hetedik alkalommal zajlott le. összesen 27 háromtagú csapat mérte össze tudását a honvédelmi bizottság által összeállított versenyszámokba: céllövészetben, gránátdobásban, kötélmászásban, rúdmászásban és terepfutásban. Az Indulók szám szerint nyolcvanegyen voltak. A meleg, kellemes nyári időjárás szép számú közönséget csalt ki a sportpályára, így a viszonylag jó színvonalú verseny nagy érdeklődés mellett folyt. Nagy küzdelem után végül is a következő sorrend alakult ki az egyes kategóriákban: Férfi csapatverseny — 30 év alatti kategória: 1. A Műszaki szolgáltatások I. csapata (Csiba Ernő, Laboda Imre, Tősér Sándor), 2. A Műszaki szolgáltatások II. csapata (Varga Lajos, Gálffy Tibor, Novák Sándor), 3. A Műszaki szolgáltatások III. csapata (Kovácsi Attila, Végh Gusztáv, Németh Béla). 30 év feletti kategória: 1. Az építkezési részleg csapata (Vízy László, Jeskó Sándor, Hodossy Valentin), 2.' A Műszaki szolgáltatások csapata (Tóth István, Tősér György, Győri Béla). 3. A melléküzemág csapata (Gálty János, Edmér Sándor, Tóth Tibor). Női csapatverseny — 30 év alatti kategória: 1. A szőlészeti részleg csapata (Backstúber Piroska, Krajcsovics Katalin, Vass Erzsébet), 2. A gazdasági részleg csapata (Lábadt Klára, Mátls Ilona, Vörös Agnes), 3. A kertészeti részleg csapata (Kiss Ltvta, Nagy Valéria, Sípos Erzsébet)'. 30 év feletti kategória: 1. A Műszaki szolgáltatások csapata (Patöcs Irén, Pongrácz'Erzsébet, Rácz Magdaléna), 2. A gazdasági részleg csapata (Szabó Jolán, Németh Katalin, Alföldi Irén), 3. Az állattenyésztési részleg csapata (Badala Etel, Gálffy Erzsébet, Somogyi Erzsébet). Férfi egyéni verseny — 30 év alatti kategória: 1. Laboda Imre, 2. Gálffy Tibor, 3. Varga Lajos. 30 év feletti kategória: 1. Tóth István, 2. Banka Dezső (Melléküzemág)4 3. Vízy László. Női egyéni verseny — 30 év feletti kategória: 1. Krajcsovics Katalin, 2. Németh Katalin, 3. Backstúber Piroska. 30 év feletti kategória: 1. Gálffy Erzsébet, 2. Patócs Irén, 3. Pongrácz Erzsébet. A vándorserleget a műszaki szolgáltatások Csiba Ernő, Laboda Imre, Tősér Sándor összetételű csapata nyerte el, mivel az egyes versenyszámokban a legtöbb pontot gyűjtötték össze a csapatok közül. A honvédelmi verseny teljesítette küldetését — fejlesztette a versenyzők erőnlétét, testi és erkölcsi adottságait. Lehetővé tette a résztvevőknek, hogy képességeik arányában felkészüljenek a szocialista hazánk védelmével kapcsolatos feladatok teljesítésére. A sikeres rendezvény a rendezők körültekintő propaganda és szervező munkáját dicsért. (rp)’ Gránátdobás közben .
