Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-06 / 40. szám

1984. október 8. SZABAD FÖLDMŰVES • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT © PÁLYÁZAT © PÁLYÁZAT © PÁLYÁZAT © PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT © Otthon találnak biztos megélhetést Ekecsen (Okoö) a szövetkezet lét­rejöttében fontos szerepet töltöttek be a község veterán kommunistái és a nincstelen földmunkások, akik tisz­tában voltak azzal, hogy a munkás­­osztály győzelme törvényszerűen ma­ga után vonja a nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés megteremtésének szükségszerűségét. Németh Károly, a szövetkezet) alapító tagja, nyugdí­jas, így vélekedik a közös gazdaság megalakulásáról: — Ekecsen az elsők között, 1949- ben a II. típusú szövetkezet alakult, amely 1950-ben III. típusúvá vált. A tagság létszáma a cselédek, a nap­számosok és a kisparasztok belépé­sével 40 fő körül mozgott. 1952-ben teljesen befejeződött a kollektivizá­lás. s a tagság létszáma elérte a 300-at. ' Az alapító tagok: Németh Albert, Kákics Sándor, Jeriga Sándor, Halász József, Öllé Gyula, Fónnd Dávid, Ban­kóéi Antal, Lakatos József, Szajkó Aladár és a többiek is becsülettel «fff helytálltak annak ellenére, hogy tíz 16 segítségével nagyon kezdetlege­sen Indult el a gazdálkodás. A közös gazdálkodás első éveiben a község­ben létrehozott gép- és traktorállo­más végezte el a mezei munkák zö­mét, és fontos küldetést teljesített a mezőgazdasági technika és a hala­dó munkamódszerek propagálásában Is. A szövetkezet életében döntö je­lentőségű volt az efsz-ek 1953 feb­ruárjában megtartott I. országos kongresszusa, mely kidolgozta és el­fogadta a szövetkezetek mintaalap­szabályzatát. Annak ellenére, hogy az ötvenes évek elején már tiszta jö­vedelemmel zárták az évet, a dolgo­zók átlagkeresete alig haladta meg a hatszáz koronát. A helyzetet sú­lyosbította az a körülmény, hogy ab­ban az időben nem voltak rendezve a szövetkezeti dolgozók szociális jut­tatásai, így sem a táppénz, sem a családi pótlék nem érte el a többi dolgozóét. A szövetkezet vezetőségé­nek felvilágosító munkája, a jövőbe vetett szilárd hite és nem utolsósor­ban a személyes példamutatás ered­ményeképpen a tagság túlnyomó többsége kitartóan végezte munkáját. Mindez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet fokozatosan talpra állt, és 1953 ban, majd 1954-ben először biztosítottak elegendő mennyiségű takarmányt az állatállománynak, .il­letve vetőmagot a vetéshez. A javuló termelési eredmények egyre nagyobb önbizalmat adtak a szövetkezet lel­kes vezetőségének és tagságának, a szövetkezesftés ellenzőinek csalód­niuk kellett. A tagság felismerte a helyzetét: nem napszámosai, hanem társtulajdonosai a szövetkezetnek, s ha Jobban akarnak élni, Jobban kell dolgozni. A szocialista mezőgazdasá­gi termelés tehát megszilárdult, ám még hiányzott a tagság szocialista tudata. Ennélfogva a termelési ered­ményeken keresztül a tömegpolitlkal munkában egyaránt előtérbe került az ú] életszemlélet kialakítása. A szö­vetkezet ebben az Időben még nélkü­lözte a szakkádereket, gyakoriak vol­tak a változások, hiányzott az össz­hang a vezetőség és tagság között, s a kollektív szellem sem volt a leg­megfelelőbb. Az önzők, a harácsolók és a szövetkezetét csupán másod­állásnak tekintők ellen csupán sze­mélyes példamutatással, a közös ügy lankadatlan támogatásával lehetett felvenni a harcot. A FEJLŐDÉS ÜTJÄN Az arnylag hosszú ideig tartő pan­gásnak, egy helyben topogásnak a hatvanas évek elején vetettek véget. Ekkor a szövetkezet élére szakmailag rátermett vezetés került, s elkezdtek a tudományos alapokon nyugvó ter­melési módszerek alkalmazását. A termelési eredmények a növényter­mesztésben és az állattenyésztésben rövid idő alatt megduplázódtak, meg­nőtt a tagság létbiztonsága, és egyre több fiatal tért vissza a szövetkezet­be. Az elsők között alkalmazták a növénytermesztésben a nagy hoszamú szovjet fajtákat, s a gabonafélék át­lagos hektárhozama rohamosan nö­vekedett. Rátértek a szilárd jutalma­zási rendszerre, a munkaegységek pénzbeni értéke is növekedett. A me­zőgazdasági bruttó termelés értéke a hatvanas évek közepén meghaladta a 15 millió koronát, a dolgozók évi ke­resete pedig 12 ezer korona körül mozgott. A szövetkezet tagjai létbiztonságot láttak az egyre jobb termelési ered­ményeket elérő közös gazdaságban, s így megnövekedett bizalommal és még nagyobb tenniakarással fogtak hozzá a közös gazdaság megerősíté­séhez. Nem véletlen tehát, hogy eb­ben a szövetkezetben az 1968/69 es válságos években is nőtt a termelés. Ily módon alkotó munkával fejezték ki szilárd elhatározásukat a szövet­kezeti munkaforma, a párt mezőgaz­dasági politikája mellett. A fejlődés különösén az állattenyésztés szaka­szán volt szembetűnő, amely 1970-ben már a mezőgazdasági össztermelés 54 százalékát adta. Az egyre jobb eredményeket elérő gazdasáigban fo­kozatosan növelték a beruházásokat. Először a lucernaszárítót, majd az öntözőberendezést építették fel, me­lyek nagyon kifizetődőnek bizonyul­tak. A hetvenes évek elején fokozott figyelmet fordítottak a tudományos kutatás és a termelés közötti össz­hang megteremtésére. A jól bevált szovjet gabonafajlák termesztése kap­csán rohamosan növekedtek a hek­­tárhozamok. Így búzából közel öt, ár­pából pedig négy tonnás termésho­zamot értek el. AZ EGYESÜLÉS ÜTÄN 1973-ban az ekecsi szövetkezet egyesült az apácaszakállasi, (Opatov­ský Sokolec) szövetkezettel, ami le­hetővé tette a nagy teljesítményű gé­pek és a termőföld ésszerűbb kihasz­nálását. a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményeinek rugalmasabb alkalmazását a termelésben. Bekap­csolódtak az országos szinten is meg­hirdetett programba, melynek kap­csán kísérleti parcellákon kezdték termeszteni az egyes gabonafajtákat és a szemes kukoricát, s megfigyelé­seik alapján kezdték kiszélesíteni azok termesztését. A termőföld ésszerű kihasználását és a helterjesltés elmélyítését segí­tette elő az Ipari növények termesz­tése, mely nagyban hozzájárult a Jövedelmezőség növeléséhez. Az állattenyésztésben megkezd­ték a szakosítást. A hetvenes évek második felében a szövetkezet dina­mikus fejlődésnek Indult. Valameny­­nyl területen növelték a vezető dol­gozókkal szemben támasztott igénye­ket, és rátértek az ágazati Irányítás­ra. Ez lehetővé tette a rugalmasabb irányítást és a hatékonyabb ellenőr­zést. A gabonafélék átlagos hektár­hozama meghaladta a hat tonnát, je­lentősen emelkedett az állattenyész­tés termelékenysége. A közös gazda­ság jól felszerelt gépparkkal és me­­chanizéclös központtal gazdagodott. A munkaszervezés, az irányítás és az ellenőrzés hatékonyságának növe­lésével, valamint a korszerű termelé­si eljárások bevezetésével nőtt a gaz­daságosság, javult a minőség. A nö­vénytermesztésben a jól megválasz­tott biológiai anyag, valamint a ter­mesztett hibridek technológiájának optimális megválasztása biztosítja a kitűnő terméseredményeket. A közös gazdaság vezetősége Öllé Imre szö­vetkezeti elnökkel az élen tudatosít­ja, hogy a termelés növelése szüksé­gessé teszi a gyorsabb ütemű iparo­sítást, az energiahordozók ésszerű ki­használását, az éietkörnyezet javítását. E gondolatok Jegyében léptek be a Bajai Kukoricatermelési Rendszerbe, mely az új tudományos-műszaki is­meretekre támaszkodik. Tapasztala­taik ezen a téren kiválóak, hiszen átlagosan 20 százalékkal jobb hek­tárhozamokat érnek el, mint azelőtt. A szövetkezetben megalapozták a melléküzemági termelést. A szőlő fel­dolgozására korszerű gépi berende­zéseket és technológiát alkalmaznak. A helyi források kihasználása mun­kalehetőséget biztosit, s hozzájárul a termelés kiegészítéséhez. Az osztá­lyon aluli almából saját berendezé­seikkel évente száz tonnányi alma­­bort készítenek. A kipréselt almát pedig takarmányössztevőként haszno­sítják. Tudományos alapokon kidolgozott rendszerben végzik a takarmányada­golást. Ennek alapja az egyedi takar­mányozás, mely a termelékenységen-alapszik. A 35 éves fennállását ün­neplő szövetkezet évi bruttó terme­lése meghaladja a száz millió, a dol­gozók havi átlagkeresete pedig a há­romezer koronát. FELKAROLJAK a fiatalokat A dolgozókról való sokoldalú gon­doskodás, a közös gazdaság Jó ter­melési eredményei kedvező visszhang­ra találnak a fiatalok körében. En­nek kapcsán megfiatalodott a szövet­kezet, csökkent a dolgozók átlagos életkora. Kevés szövetkezet dicseked­het annyi fiatal munkaerővel, mint az ekecsi. A szövetkezet vezetősége nagy súlyt helyez a fiatalok szakmai továbbképzésére. A szőlészetben és a gyümölcsészetben 36. a gépjavítók­nál 24, az állattenyésztésben pedig 34 dolgozó szerzett szakképesítést a különböző tanfolyamok elvégzése után. A 435 manuális dolgozóból 250- nek van szakmunkás minősítése. Az utóbbi tíz évben több mint száz sző vetkezeti dolgozó épített új család házat. Jelentős anyagi eszközöket for ditanak a. dolgozók üdültetésére gyógykezeltetésére, szociális támoga fására. A fiatalok aktívan bekapcso lódnak a szocialista munkaversenybe A szövetkezetben 15 szacialista bri­gád dolgozik, melyek élen járnak a: új termelési módszerek és az újítá­sok alkalmazásában. A legjobb mun kaeredményeket elérő fiatalokat fel veszik a pártszervezetbe, örvendetes Jelenség az is, hogy a 240 tagot szám­láló CSSZBSZ üzemi szervezetének tagjai között igen sok a fiatal, ŕ SZISZ üzemi szervezetének több mini ötven fiatal a tagja. A szövetkezei üzemi ifjúsági klubot rendezett be számukra. A boldogulás útját járják A felsőpatonyi {Horná Potöft} Vö­rös Csillag Efsz megalakulásától kezdve fogalom volt és maradt is a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járásban. Termelési eredményeivel példamutató tudott lenni három és fél évtizeden át. Ez a szövetkezet megérdemli, hogy felidézzük múltját, a kezdeti időszakot és a ragyogó foly­tatást. A felsőpatonyiak részére is 1948 februárja volt a történelmi sorsfor­duló. A földművesek tudatában ha­mar életképessé vált a szövekezeti, a közösségi gondolat csirája. Nem kellett őket sokat győzögetni, agi­tálni. A patonyszéliek, a volt zsel­lérek és kisparasztok megértették az idő szavát. A szövetkezet emlékszobájában meg­őrzött és elhelyezett okmányok ta­núskodnak róla, hogy 1948. március 21-én megalakult „A Parasztok Gépe­sített Szövetkezete“. Az alakulásról szóló okmányokat 42 benkel és lőgéri kisparaszt. zsellér és földnélküll Ir­ta alá. Köztük: Dunay János, Pollák Lajos, Pollák István, Szűcs Gyula, Zsemlye Károly, Füle József és Ko­vács József, akik azóta már eltávoz­tak az élők sorából, továbbá Renczés Sándor efsz-elnök, Tóth István párt­elnök, Csepreghy János nyugdíjas, Tóth Vince és mások. Az alapító tagok 2—5 hold földet Renczés Sándor МУРЕ 77 n )oi muKouo közös gazuasag nem feledkezik meg azokról sem. akik ott voltak a szövetkezet bölcsőjénél és kitartottak a szövetkezesítés eszméje mellett. A szociális alapból évente jelentős összeget fordítanak nyugdí­juk kiegészítésére, megszervezik szá­mukra a nyugdíjastalálkozókat, üdü­léseket és kulturális rendezvényeket. A szövetkezet a községfejlesztéshez is jócskán hozzájárult. Főleg anyagellá­tással és szakemberekkel segíti a vá­lasztási programtervek teljesítését. A közeljövő tervei között szerepel egy szabadidő-központ felépítése, ahol a szövetkezet tagjai és azok családtag­jai számára biztosítják majd az aktiv pihenést és kikapcsolódást. BIZTATÓ TÄVLATOK A szövetkezetnek eseményekben gazdag múltja, eredményes jelene és biztató jövője van. A gazdaságban a termelés és kísérletezés egyidőben, párhuzamosan történik. A növényter­mesztésben meghonosítják az adott­ságainknak legmegfelelőbb fajtákat. Búzából átlagosan hét tonnát akar­nak termelni hektáronként, kukoricá­ból a jobb tépanyagellátás és a szín­vonalasabb növényápolás mellett pe­dig el akarják érni a 9—10 tonnát.' Tovább növelik az öntözhető terüle­tet, hogy nagyobb mértékben mér­sékelhessék az aszály okozta kedve­zőtlen hatásokat. A termelési rend­szereken belül más gazdaságokat is segítenek a nagyabb hozamok eléré­sében. Az állattenyésztésben Is adotíak a feltételek a munkatermelékenység fo­kozására és a termelés növelésére. Fokozott figyelmet fordítanak az ott dolgozók szociális és kulturális kö­rülményeinek javítására. Ezt a célt szolgálja az épülő szociális-kulturális központ, ahol a dolgozók egynapos kezelés alatt úszhatnak, számlázhat­nak. A megelőző gyógykezelés köz­ben Juthat Idejük a szórakozkásra és a művelődésre is. Remélik, hogy ez­által a fiatalok számára még von­zóbbá válik az állattenyésztrés. Öllé Imre, a szövetkezet elnöke erről Így vélekedik: „Nem elég megteremteni a kedvező termelési feltételeket, gon­doskodni kell az emberről is, hiszen végsősoron ő dönti el, hogyan ala­kul a termelés. Jó munkát pedig csak egészséges, szakmailag is jól felké­szült, kiegyensúlyozott dolgozó végez­het ...“ A 35 éves fennállását ünneplő eke­csi szövetkezet egy közösséggé, csa­láddá formálódott. Ma már bizonyos­ra vehető, hogy mindenki megtalálja a számítását, s valóban otthon érzi magát ebben a jól gazdálkodó, fejlő­dőképes szövetkezetben. SVINGEB ISTVÁN vittek a közősbe, s így 171 magyar holdon kezdték el a gazdálkodást. A kezdet kezdetén ß 16, 7 tehén, 10 tés és 1—2 rozoga épület állt a ren­delkezésükre. 1949-ben további tagok léptek a közösbe, és a szövetkezet II., 1950-ben III., 1951-ben pedig IV. tí­pusúvá vált. A jelenlegi társult szö­vetkezet elődje a Csécsénypatonyt Efsz volt, amely 1960-ban egyesült a Felsőpatonyival. 1979-ben hozzájuk csatlakozott a mihályfai (Michal na Ostrove) szövetkezet is. Ml, csallókö­ziek és ezen belül patonyszéliek még ma is büszkék vagyunk arra, hogy a lévai (Levice) járásban lévő tőrei (Tűrő) szövetkezettel egyidőben ala­kult meg a csécsénypatonyi II. típu­sú szövetkezet, amely bélyegzőjén az 1-es sorszámot viselte. Minden elismerésünk a kezdőknek, az úttörőknek, azoknak, akik nem riadtak vissza a legnehezebb években sem. Sőt összetartásra, kitartásra buzdították a tagságot akkor Is, ami­kor csak 200—300 koronát vagy még ennél kevesebbe« vitt haza havonta a családfő. A 35 éves szövetkezetnek nemcsak gazdag múltja, de fényes jelene és reményteljes jövője is van. A felső­patonyiak a legnehezebb években sem torpantak meg. Fokozatosan kerté­szetet hoztak létre, melegágyakat, ja­­pánházakat, majd később üvegbáza-A kertészei »61 jövedelmező ágazat Fotó: Anda Lajos és Tóth József kat építettek. Ezt követően dohányt termesztettek, gyümölcsöst létesítet­ek, majd szőlőt telepítettek. így lé­pésről lépésre alapozták meg a je* lent. Mindezért tisztelet az alapítók­nak, akik szívósan helytálltak, kemé­nyen megdolgoztak a szövetkezeti eszmék megvalósításéért. A felsőpa­tonyiak valaha büszkék voltak a 2,5— 3,0 tonnás hozamokra, később az 50-es években rs a 60-as évek elején viszont kevesellték a 4.0—5,0 tonnát. . Ma a társult szövetkezet 2853 hek­tár mezőgazdasági területen gazdál­kodik, ebből 2727 hektár a szántó­föld. Az elmúlt 2(1 év alatt az ered­ményeket figyelembe véve járási vi­szonylatban mindig az élvonalba tar­toztak. Ezalatt négyszer voltak elsők. Míg a közös vagyon értéke 1951-ben 40 ezer, addig ma 58 millió korona. Ugyanakkor a bevételek nagysága 100 ezer koronáról tavaly 86 millió ko­ronára növekezett. A tiszta Jövedelem a múlt évben 6,5 millió korona volt. Ma a szövetkezetnek kereken 300 tagja van, ebből tízen főiskolát, har-> mincan pedig középiskolát végeztek. A dolgozók munka- és életfeltételei jók. munkavédelmük biztosított. Va­lóban itt is minden úgy történt, mint ahogy azt valaha Lenin megírta a szövetkezetesítésről. A felsőpatonyi szövetkezetben mindig előre néztek, s így Jutottak fel a csúcsra. A Jövő­ben is ott szeretnének maradni. A dolgozók átlagkeresete 2875 koro­na. A szövetkezet élén harminc éve a ma már deresedő hajú, de mindig reális terveket kimunkáló, szilárd meggyőződésű következetes és derű­látó Renczés Sándor áll, aki a tár­sadalmi életben aktivitásból Is pél­dát mutatott és mutat; 17 évig volt a Szövetségi Gyűlés képviselője. A társult szövetkezethez tartozó falvak rendezettek, a porfalanított utcák, a korszerű kultűrház és a klubhelyiségek, a sportpályák és a virágok azt sugallják, hogy a pa­­tonyszélen elégedett, boldog emberek élnek. PONGRÄCZ GÄBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents