Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-06 / 40. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. bktótíer S. Forradalmi változások évtizedei i A reszort kitüntetéseket ]útins Medveď, az SZSZK mezőgazdasági ás élelmezésügyi miniszterhelyettese nyújtotta át Klamarcsik Máriának (balról a második) és Csiba Lászlónak (balról a harmadik) Fotó: St. Krajčovte A szakirodalom szolgálatában , (Folytatás az 1. oldalról) B RATISLA VA-VIDÉK František Berke# agrármérnök, a ]mi Igazgatója főbeszámolójában részletesen ismertette a bárom és fél évtized eredményeit. A tehenek átlagos évi tejelékenységéhen Szlovákiában ez a Járás foglalja e] a második helyet, 4001 literes fejési átlaggal. Az állattenyésztési és növénytermesztési feladatok teljesítése mellett a fogyatékosságokról Is szólt. Mindenekelőtt ez öntözőberendezések építése nélkülözhetetlen. s előrehaladást kell etérni a takarmány- és ipari növények, főleg a zöldségfélék termelésében. A több mint háromszáz küldött az SZFSZ járási bizottságának elnökévé Cyril Moravőíkot, a Vysoká pri Morave-! Záhorská Niva Fisz elnökét választotta meg. / GALÄNTA Ünnepélyes hangulat uralkodott a galántat művelődési ház tágas tanácstermében, amikor a szövetkezetek járást konferenciájának küldöttei elfoglalták helyüket, és a díszemelvényeken megjelentek a Járás politikai és gazdasági életének kiemelkedő képviselői, valamint a központi pártszervek küldöttsége Elena Litvajovával. a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága elnökével, az SZLKP KB elnökségi tagjával az élen. A komoly, ünnepélyes légkört még növelte a pionírok kedves, tarkacsokrfi üdvözlete. A járás mezőgazdaságának képviselet e jelentős fórumon tárgyilagosan értékelték eddigi tevékenységüket, megjelölték az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait, és megvitatták a mezőgazdaság égető kérdéeeit. Továbbá megválasztották az SZFSZ járási bizottságának és ellenőrző bizottságának tagjait, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusának küldötteit. Demian Macák kandidátus, a járási mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztésének eredménvetről. valamint a további feladatokról számolt be. A felsnrakoztatntt adatok világosan tükrözték az eltelt 35 év sikeres ótját. A legnagyobb előrehaladás a szemesek termelésében tapasztalható. Míg a mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdetén gabonafélékből alig 1,25, szemes kukoricából pedig 1,81 tonnát takarítottak be hektáronként, addig az Idén gabonafélékből 6,17 tonnás átlagtermést értek el. Az utóbbi években a termelési rendszerek alkalmazása jóvoltából a szemes kukorica termesztésében még jobb eredményeket értek el. Az állattenyésztés is gyökeres változásokon ment át, főleg a szarvasmarha-tenyésztés, amelynek belterjesitési foka több mint a kétszeresére növekedett. Az eltelt időszak alatt az értékesített tej mennyisége a hétszeresére, a búsé pedig az ötszörösére nőtt. Lényegesen bővült és korszerűsödött a szövetkezetek anyagi-műszaki bázisa. Nagy előrelépést jelent az öntözőberendezések építése, amelynek hálózata jövőre a szántóterület ötven százalékára terjed ki. Bár az eddig megtett üt pozitívan értékelhető, és az Idei év eredményeinek alakulása is biztató, mégis akadnak számottevő tartalékok a továbbfejlődéshez. Elsősorban a tömegtakarmányok minőségében, betakarítási, tárolási és takarmányozási veszteségeinek csökkentésében, az állatok termelőképességében, a gépek és eszközök kihasználásában stb. Az elkövetkezendő Időszak feladatai között kiemelkedő helyen szerepel a talaj termőképességének javítása és növelése a fokozott szerves trágyázás és öntözés, a szükség szerinti melioráció révén, a gabonaprogram megvalósítása. a termelési rendszerek kitér jesztése a cukorrépa termesztésre, a takarmánytermelés belterjesítése, e zöldség- és gyümölcstermelés szakosítása. A szarvasmarha-tenyésztésben a zárt állatforgó kialakftása, a szaporodásbiológia szakszerű Irányítása és a tejtermelés növelése, a sertés- és baromfitenyésztésben pedig az állományok szabályozása, illetve csökkentése — az erőtakarmányok készletének a függvényében — kerül a figyelem középpontjába. A beruházások szakaszán a figyelmet az istállók korszerűsítésére, valamint a takarmánytárolók és trágyatelepek építésére összpontosítják. Az intézkedések homlokterében azonban mindenekelőtt az emberekről való sokoldalú gondoskodás, valamint a káderképzés kerül. A szövetkezeti tagok kezdeményezésének kibontakoztatásában, politikai és szakmai képzettségük növelésében. szociális és kulturális igényeik kielégítésében felbecsülhetetlen munkát fejtettek ki az SZFSZ szervei és szervezetei. Politikai-eszmei tevékenységükkel. nevelő és meggyőző munkájukkal hatékonyan serkentették a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésére. A járás mezőgazdaságának fejlesztésében kiemelkedő szerepet töltenek be a szocialista brigádok, a szocialista verseny és a felajánlási mozgalom. A járás gazdaságaiban az eltelt öt év alatt a brigádok szánta 66-ről 134-re növekedett, s összesen 2838 szövetkezeti tagot tömörítenék. A felajánlási mozgalomba a dolgozók nak mintegy 87 százaléka kapcsolódott be. A kongresszus előtti vita Is Igazolja azt, hogy a szövetkezeti dolgozók élénk érdeklődést tanúsítanak gazdálkodásuk és a mezőgazdasági termelés fejlesztése iránt. A legtöbb hozzászólás a saját belüzeml problémáikat, valamint az előirányzott tervfeladatok teljesítésének lehetőségét érintette. A vitában többen foglalkoztak a munkaszervezés tökéletesítésével és a termelés hatékonyságának növelésével. Bírálóan érintették az egyes gépekkel, főleg, a pótalkatrészekkel való hiányos ellátást, valamint a gyakran akadozó adásvételi kapcsolatokat. Sok hasznos tapasztalatnak, a problémák megoldására irányuló ötletnek és javaslatnak vnlt a forrása a beszámolókat követő élénk vita. Itt is bebizonyosodott a galántai járás szövetkezeti dolgozóinak egyre korszerűbb, fejlettebb és hatékonyabb mezőgazdasági termelésre való törekvése. —kim— NAGYKÜRTÖS (VEĽKÝ KRTÍŠ) A járási konferencián részt vett Štefan Studený, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese. A mezőgazdasági termelés fejlődéséről szőlő főbeszámolót Jozef Nosko agrármérnök, a jmi Igazgatója terjesztette elő. Rámutatott, hogy a járásban főleg a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésének kell a legnagyobb figyelmet szentelni. A szemesek termelésének növelése mellett nagyon fontos a takarmánytermelés kérdésének a megoldása is. A jelenlegi ötéves tervidőszak három és fél évében az előző ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva a bruttó állattenyésztési termelés 4,6, a bruttó árutermelés pedig 10,4 százalékkal növekedett. A műit évben a járásban egy hektár mezőgazdasági területre számítva 14 ezer 156 koronás brutftó mezőgazdasági termelést értek el. amellyel a járás a középszlovákiai kerület élenjárói közé küzdötte fel magát. Az SZFSZ Nagykürtöst Járási Bizottságának elnökévé Ismét július Kanát agrármérnököt választották meg. A bratislavai PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó n. v. dolgozói a múlt héten ünnepelték a vállalat megalakulásának 35. évfordulóját. A kiadóvállalat eddigi eredményeit, az elért sikereket és az elkövetkezendő időszak igényes feladatait Ján Braun agrármérnök, a könyvszerkesztőség főszerkesztője Ismertette. A vállalat fennállása alatt megközelítőleg 5800 szakkönyvet adott ki, több mint 25 millió példányszámban. punk, a Szabad Földműves Is, és. további hét szaklap. A jubileum alkalmából a vállalat 24 dolgozója részesült különféle kitüntetésben és erkölcsi elismerésben. Köztük Klamarcsik Mária agrármérnök, a Szabad Földműves rovatszerkesztője és Csiba Lászlö főszerkesztő-helyettes „A mezőgazdaság ás az élelmezésügy kiváló dolgozója“, Kádek Gábor pedig „A könyvkultúra kiváló dolgozója“ kitüntetést érdemelte ki. A kisdévállnletbnn jelenik meg Iá-Íven Knotek, a nyugat-szlovákiai kef üieti pártbizottság titkára a közelmúltban Bara Lásziának, lapunk főszerkesztőjének átnyújtotta „A nyugatszlovákiai kerület fejlesztésében szerzett érdemekért“ emlékérmet, amelyet az igényes mezőgazdasági feladatok teljesítéséhez való hozzájárulásért érdemelt ki a Szabad Földműves szerkesztőségének munkaközössége A mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerének gyakorlati alkalmazása sorén nagyobb figyelmet kell fordítanunk az emberi tényezők jobb hasznosítására. Célunk az, hogy eredményesebben kiaknázzuk a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta felhalmozódott izakmaí ismereteket, termelési tapasztalatokat, alkotóenergiákat, és lebontsuk mindazon gátakat, amelyek e tartalékok kiaknázását akadályozzák. A fentiekben körvonalazott feladatok megoldásáról, s annak feltételeiről Kovács István agrármérnökkel, a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz elnökével beszélgettünk. • — Az évtizedek tapasztalatai azt tanúsítják, hogy a párt mindig kezdeményezője és irányítója volt a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének, és ezzel összhangban fejlődött a párt gazdaságirányíté, szervező tevékenysége, változott munkamódszere, munkastílusa. Az irányítás jelenlegi korszerűsítését is a párt kezdeményezte. Mindez azt bizonyítja, hogy növekszik a párt vezető szerepe és felelőssége a gazdaságpolitika kialakításában, elfogadtatásában és végrehajtásának ellenőrzésében. A párt politikai eszközöket és módszereket alkalmaz gazdaságirányftó munkájában, elkerülve az állami szervek és gazdálkodó szervezetek konkrét gazdasági döntéseinek átvállalását, helyettesítését. Előtérbe kerül a politikai meggyőzés, a mozgósítás, a tömegkapcsolatok erősítése, az érdekek feltárása és egyeztetése, a káderpolitikái és az ellenőrző munka javítása. . Vizsgálódásunk —‘ az elnök eme szavaiból kiindulva — arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit tesz a szövetkezet üzemi pártszervezete a szocialista közgondolkodás erősítéséért, fejlesztéséért. A Barátság Efsz üzemi pártszerve zete 179 kommunistát tömörít. Az 5 pft la’apszervezet, valamint a me zöge-' '«sági munkacsúcsok időszakában szervezett 9 ideiglenes pártcsoport munkáját az összüzami pártvezetőség irányítja. A fenti tevékenység eredményeit mérlegre téve, elemző írásunk konklúziójaként megállapíthatjuk, hogy a pártszervezet meghatározó szerepet tölt be a szocialista közgondolkodás fejlesztésében. S ezt в példák sokaságával is bizonyíthatjuk. A párttagok ilyen irányú tevékenysége az utóbbi években direkt és indirekt módon is a pártmunka középpontjába került. A dolgozók szocialista gondolkodásának. magatartásának fejlesztésében jelentős szerepe van annak, hogy az üzemi pártszervezet, a kommunisták mindenekelőtt önmagukkal szemben növelték az igényeket. Megnőtt az aktivitásuk, bátrabbak, kritikusshbak a véleménynyilvánításban, egymással és önmagukkal szemben is növelték a kötelezettségeket az önképzésben, az etikai normákban, a példamutatásban, termelő munkában, az életmódban és a magánéletben. Sokan éppen á szocialista és a velük szemben álló polgári, kispolgári nézetek, szokások elleni harcban ismerték te), hogy csakis a követelmények emelése, a kommunista magatartás, a példamutatás elvárása és következetes számonkérése az az út, amelyen haladva tovább növelhetik a párt tekintélyét, meghatározó szerepét, befolyását a gazdasági ás a társadalmi élet minden területén, közte a szocialista közgondolkodás és magatartás fejlesztésében is. A közgondolkodás formálását pozitívan segítette a nagyobb teljesítményekre, valamint a minőség javítására irányuló belüzemi önelszámolás gyakorlati érvényesítése is. Hatékony alkalmazását szolgálja többek között az irányítás tökéletesítésének megszilárdítása és korszerűsítése. az önelszámoló egységek önállóságának erősítése, az aktív, vállalkozó szellemű vállalati gazdálkodás feltételeinek a megteremtése, vala-Kovács István agrármérnök Fotó: T6th Jözseí mint a társadalmi érdekeket kifejező népgazdasági terv előtérbe állítása. A tervezés továbbfejlesztése terén ezért elsősorban arra törekszenek, hogy a tervekben jobban jusson kifejezésre az, hogy az intenzív fejlődés azon szakaszába léptek, amely a minőséget. a hatékonyságot, a műszaki fejlődést és az igényekhez igazodó termelési szerkezet kialakítását állítja előtérbe. Ebben a társult szövetkezetben alapvető követelmény, hogy a tervek megalapozottsága, realitása, nyitottsága és iránymutató jellege erősödjék. A közgazdasági szabályzók módosítása után — ennek ösztönző és kényszerítő jellege egyidejű érvényesítésével — olyan gazdasági környezet kialakítására törekszenek, amelyben növekszik a gazdálkodó szervezetek, kollektívák és egyének anyagi érdekeltsége a nagyobb teljesítmények elérésében, valamint a minőség javításában. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazásával olyan kölcsönös előnyökön nyugvó érdekeltség létrehozásán fáradoznak, amelyben a nyereséget létrehozó ésszerő és hatékony gazdálkodás ált a vállalati munka középpontjában. Azokon a területeken, ahol a jövőbon sem lehet a nyereség az érdekeltség alapja, olyan szabályozást igyekszenek megvalósítani, amely a feladatok színvonalas ellátását összekapcsolja az ésszerű költséggazdái kodás követelményeivel. i Az elmondottakból kiindulva a pártszervezet és a gazdasági vezetés figyelme az ésszerű gazdálkodás alapkövetelményeit előtérbe helyezve leginkább az alábbi részterületekre terjed ki: * ■ A tudományos-műszaki fejlődés és a kutatás rengeteg újdonsággal szolgál a termelés fejlesztéséhez. Eltökélt szándékunk az igény: az újat, a jobbat minél gyorsabban beépíteni a termelési folyamatokba. Ezt a térgazdálkodásért melés egyik nélkülözhetetlen elemének minősitik. A másik alapelvük pedig a már meglevővel való takarékoskodás. az évről évre ismétlődő esz köz- és anyagfelhasználás ésszerűsítése, javítása. Я Az SZNF 40., valamint a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó szocialista versenymozgalomban elsősorban a minőséget javító, a hatékonyságot fokozó felajánlások teljesítése kerül előtérbe. A szakmai, politikai, közgazdasági műveltség növedése során — melyek a legfőbb lendítői a versenymozgaiomnak — a szövetkezet egyre több dolgozója és közössége érfette meg az összefüggést a termelés hatékonyságának alakulása és saját feladatainak, jövedelmének, sorsának alakulása között. Ezért az elvégzett munkáért érzett felelősség a (öbbet és jobbat akarás egyre inkább magától értetődő egyéni törekvéssé válik. Ha valami, akkor a szó és a tett ellenmondása, a kettősség árthat a legtöbbet, rombolhatja le azt, amit már felépítettünk, lassítva a dolgozók szocialista gondolkodásának fejlődését. Kivált, ha e hibába éppen a kommunisták esnek, akiktől mindenkinél jobban elvárják a szavak és a tettek egységét. A Dercsikai Efsz üzemi pártszervezetében szerencsére kivételnek számítanak azok az esetek, amikor fegyelmi eljárást igénylő vétségről van szé. Beszélgetésünk folytán viszont — a dicséretes eredményeken kívül — olyan magatartásformákról is szó esett, amelyek sértik a kommunista etikát anélkül, hogy azok fegyelmi eljárást vonnának maguk után. Az üzemi pártszervezet vezetősége szerencsére szigorú tárgyilagossággal veszi számba ezeket a jelenségeket. A párttagok esetenként nem elég kritikusak a hibák elkövetőivel szemben, bátortalanok a bírálatban; bár egyesek megfelelő eszmei szinten állnak, ennek hatása viszont nem miiidig érződik magatartásukon, nem ismerik fel, vagy nem lépnek fel szükséges eréllyel a téves nézetek ellen.........Miért éppen én mondjam meg? Miért éppen én vitatkozzam?“ — hallják olykor a párttagoktól. És ritkán bár, de találkoznak azzal is, hogy egy-egy párttag úgy érzi, hogy ő többet megengedhet magáoak. és ebből a felfogásból származik a fegyelemsértés vagy a magánélet kommunistákra kötelező normáinak a megszegése. Mindez azt mutatja, hogy a szocialista gondolkodásmód és magatartásformák erősödése olykor<móg a párttagok körében is a szocializmustól idegen nézetekkel, magatartásformákkal szembeni harcban megy végbe. Ezt a harcot a Dercsikai Efsz-ben — a pártmunka teljes mértékű elismerése mellett — elsősorban a párt soraiban kell megvívni. Ez döntő feltétele annak, hogy tovább erősítsék a párttagság tudatos cselekvőkészségét. CSIBA LASZLÖ A párt vezetésével az ésszerűbb
