Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-14 / 28. szám

1984. július 14. i SZABAD FÖLDMŰVES 5 • pályázat • pályázat • pályázat • pälyäzat • pályázat • pályázat • A légi (Lehnlce) Csehszlovák- NDK Barátság szövetkezet Impozáns irodaházának pro­pagandatábláján két számjegy fi­gyelmezteti az érkezőket a gaz­daság 35 éves fennállására. A statisztikai adatok sokasága jel­képezi a megtett 35 éves fejlő­И1 tD dés eredményeit. A krónikái sor­rendben feltüntetett adatok hite­les képet nyújtanak a termelés növekedéséről, a tagság életszín­vonalának emelkedéséről a meg­alakulástól kezdve napjainkig. Amikor Andrássy Sándor agrár­mérnökkel, a szövetkezet agilis elnökével a közös gazdaság ke­rek évfordulójáról kezdtünk be­szélgetni, akkor értettük meg va­lójában, honnan kerültek a fali­táblára ezek a számadatok, az alapító tagok portréi, az efsz gép­parkját és építkezéseit felölelő ki­mutatások. —A közelmúltban fejeztük be a szövetkezet 35 éves múltját megörökítő krónika Írását — kez­di a beszélgetést Andrássy elvtárs. Elkészítése alapos munkát igé­nyelt, hiszen nem kis időről van szó, s az alapító tagok közül a többség már eltávozott az élők sorából. A községben a párt a Februári Győzelem után nyomban hozzá­fogott a nincstelen földmunkások­ra, a szegény- és klsparasztokra támaszkodva a CSKP IX. kong­resszusán kitűzött kollektivizáló­­dási folyamat megvalósításához. A három településen — Nagylég, Kislég és Szász — mindössze két család: Benyovszky gróf és a Bacsák testvérek rendelkeztek nagy földterülettel, akik zsellérek­kel és napszámosokkal dolgoztat­tak. A kommunista párt kiharcol­ta, már az első burzsoá köztársa­ság Idején, hogy a falusi nincste­leneknek kedvezményes alapon adjanak haszonbérbe földeket. Ezt a vívmányt ázonban a kapitaliz­mus Ideiglenes megszilárdulása idején megszüntették. Érthető te­hát, hogy a felszabadulástól, a la­kosság a szociális elnyomás meg­szüntetését és a szocialista de­mokrácia bevezetését várta. 1949. augusztusában megalakult az efsz előkészítő bizottsága, amely rövid Időn belül megalakította a közös gazdaságot. A 275 taglétszámból mindössze ötvenötén rendelkeztek kisebb-nagyobb földterülettel, a többi földnélküli volt. A vezetőség élére Csölle István szegényparaszt, a párt tagja került. A könyvelő Horváth Béla, az agrtmómus Plavy János, a főcsoportvezető Mihalik István, a zootechnikus Kis jános, a kertész pedig Karácsony István lett. ök egyben a szövetkezet ala­pító tagjai is. Hogy mennyire a szegények szövetkezete volt, bizonyítják az alábbi számadatok: a belépő tagok 111 szarvasmarhát, 114 sertést és 80 lovat vittek a közösbe. Semmi­lyen gépük nem volt, a munkála­tokat Igavonóval és kézzel végez­ték. Sok gondot okozott az állat­­állomány elhelyezése is. 1950 őszén kezdtek hozzá a két kilenc­ven férőhelyes szarvasmarha-istál­ló építéséhez. Kedvezményesen folyósították számukra a hitele­ket, így az építkezések ütemesen haladtak. 1953-ban elindították a szövetkezeti munkaiskolát, mely hozzásegítette a tagságot a közös problémáinak jobb megértéséhez, s a termelés fokozására serken­tette őket. A munkaegység értéke húsz korona volt, melyből tizet fi­zettek ki. A hektárhozamok már az első évben meghaladták az egyéni gazdálkodás Idején elérte­ket, ám mindez nagyon alacsony volt. A növénytermesztésből más­fél millió, az állattenyésztésből pe­dig nyolcszázezer korona volt a bevételük. Az évi fejési átlag 1389 litert tett ki. A nehézségek elle­nére a szövetkezet tagsága kitar­tóan dolgozott i és a munkafegye­lem is fokozatosan megszilárdult. A havi kereset az ötvenes évek­ben alig haladta meg a 400—500 koronát. A hatvanas évek elején a közös gazdaság az arányosabb fejlődés útjára lépett. Felismerték, hogy tartósan jó eredményeket csakis a növénytermesztés és az állatte­nyésztés összhangba hozásával ér­hetnek el. A felső-csallóközi ön­tözőcsatorna megépítése nagyban elősegítette a belterjes termelés elmélyítését. A hektárhozamok megkétszereződtek, s ez kedve­zően hatott a tejtermelésre is. Rá­tértek a nagy hozamú szovjet ga­bonafajták termesztésére, melyek az Itteni határban Is „csodákra“ képesek. A növénytermesztésre kevésbé alkalmas talajon talajja­vítást végeztek, és nagy kiterje­désű területen szőlőt telepítettek. MÉRFÖLDKŐ A SZÖVETKEZET FEJLŐDÉSÉBEN 1981. január elsején a légi, a békéi (Mierovo) és a nagy pákái (Velká Рака) szövetkezetek tár­sultak, s létrejött a Csehszlovák- NDK Barátság szövetkezet, mely 3647 hektár mezőgazdasági földte­rületen gazdálkodik. Az egyesítő közgyűlés Andrássy Sándor agrár­mérnököt választotta a szövetke­zet elnökévé, aki előzőleg a békéi szövetkezetben már kiérdemelte a tagság elismerését. Az efsz-elnök sában Is. A kedvezőtlen talaj- és éghajlati viszonyok között gazdál­kodó szövetkezetben az öntözést 3500 hektárnyi területen valósítják meg. Ennek köszönve eredményes takarmánytermelést folytatnak. A nyugat-kzlovákiai kerületben az Intenzív fűfélék termesztésének is rendszergazdái, s összesen hatezer hektáron gondoskodnak ezek ter­meléséről. Az intenzív tömegtakar­­mánytermelés elősegíti az állat­­tenyésztés termelékenységének nö­velését és gazdaságosságának fo­kozását. PÉLDAMUTATÓ KEZDEMÉNYEZÉS A szövetkezetben a másodveté­sű növények termesztéséhez is megvannak a szükséges feltételek. A kutatóintézetekkel és kísérleti állomásokkal szorosan együttmű­ködve, a kockázattal is számol­va, eddig egyedülálló kezdeménye­zéshez fogtak. Az őszi árpa he­lyére másodnövényként korai bur­gonyát ültettek. A kísérlet bevált, s októbter végén jó termést taka­rítottak be. Ez a kezdeményezés nem más, mint a tudományod is­meretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban. A mezőgazdasági földterület kö­zel harminc százalékát istállótrá­gyázzák, s az elmúlt aszályos év­ben öntözéssel átlagosan 404 mm csapadékot juttattak a talajba. Amíg a grófi birtokon verejtékes munkával 1,5 tonna búzát termel­A jólét forrása a szövetkezet nagy súlyt helyezett arra, hogy a termelési ágazatok élére jól kép­zett szakemberek kerüljenek, akik­nél megvan a feltétele annak, hogy a társult szövetkezet a ki­tűzött igényes feladatokat teljesí­teni tudja. Minden vezető dolgo­zótól pontos munkát, példás mun­kafegyelmet s a feladatok mara­déktalan telejsítését követelte meg. Annak érdekében, hogy a termelés mennyiségi és minőségi mutatóit tovább növelték. 1981-ben a szövetkezetben jól felszerelt ag­­rolaboratőrium kezdte meg műkö­dését. Az ott dolgozó szakemberek talajelemzéseket végeznek, melyek alapján megállapítják, hogy az egyes talajokon milyen növény termesztése a leggazdaságosabb. A tudományos elemzések alapján végzik a növények műtrágyázását és öntözését is. A cukorrépa-ter­mesztésben figyelemmel kísérik a nitrogéntartalom alakulását. A CSKP KB 8. plenáris ülése hatá­rozatai szellemében azt a célt tűz­ték ki, hogy elengedhetetlen a ter­melésben rejlő tartalékok további kutatása és feltárása. A TERMELÉSI RENDSZEREK BEVEZETÉSE A termeiéi? rendszerek beveze­tésével az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma olyan élenjáró mezőgazdasági üze­meket bfzott meg, melyek megfe­lelő anyagi-műszaki alappal ren­delkeznek, s ahol magas szintű a munka- és technológiai fegye­lem. A termelési rendszerek alkal­mazása újszerű hozzáállást, szem­léletváltozást követel a tervezés­ben, a káderpolitikában, a szak­emberek felkészültségében. Ennél­fogva nagy megtiszteltetésnek vet­ték, hogy a nyugat-szlovákiaí ke­rületben a lencsetermelés rend­szergazdáivá váltak. Ily módon több mint ezer hektárnyi terüle­ten a dunaszerdahelyl, (Dunajská Streda) a Bratislava-vídékl, a ga­­lántal, a komáromi, (Komárno) és az érsekújvári (Nové Zámky) já­rásban végzik a lencsetermesztés­sel kapcsolatos teendőket. A len­csefajták biológiai termőképessé­gének kihasználása, a korszerű tápanyagpötlás, a növényvédelem és agrotechnika magas színvonala tette lehetővé azt, hogy ez a ter­melési rendszer beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Üttörő szerepet vállaltak és vál­lalnak a takarmánytermesztés ha­ladó módszereinek meghonosítá­tek hektáronként, addig 1983-ban a szövetkezetben a búza átlagos hektárhozama 5,68, az árpáé 5,3, a szemes kukoricáé 5,8, a lencséé pedig 1,5 tonna volt. Az állattenyésztésben a törzs­könyvezett egyedek tenyésztésére tértek át, mely ugyan hosszan­tartó folyamat, de érezhető ha­szonnal jár. A földterülethez ará­nyosan feltöltötték a szarvasmar­ha-állományt, az álltartató telepe­ket korszerűsítették, illetve újakat építettek. A szövetkezet egy hek­tár mezőgazdasági földterületre számítva 1096 liter tejet és 338 kg sertéshúst termel. A szövetkezetben a nyolcvanas évek elejétől következetesen érvé­nyesítik a belüzemi önelszámolási rendszert. Az önelszámoló egysé­gek a saját végrehajtó gazdasági tervük szerint gazdálkodnak. Elő­térbe helyezték az anyagi érde­keltség elvének alkalmazását, ami nagyban hozzájárul a tervfelada­tok maradéktalan teljesítéséhez. Abból az elvből Indultak ki, hogy aki többletmunkát végez és job­ban dolgozik, attól nem kell saj­nálni a többletjutalmat sem. A bé­rezést a szövetkezetben fontos ösztönzőnek tekintik. Mindez al­­kotóan segíti a dolgozók kezde­ményezésének növelését. Nem vé­letlen, hogy tavaly minden idők legsikeresebb évét zárták, hiszen az összteljesítmények értéke 103 millió, az egy dolgozóra eső mun­katermelékenység 183 ezer, a dol­gozók havi átlagkeresete három­ezer korona, a termelés rentabi­litása pedig 17,2 százalékos volt. A szövetkezetben nyolc szocialis­ta brigád tevékenykedik. SOKOLDALC gondoskodás AZ EMBERRŐL A termelési eredmények növe­kedésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozókról történő komplex gon­doskodás elmélyítésére. Találőak Andrássy Sándor szövetkezeti el­nök ezzel kapcsolatos szaval: „Egy üzem sikerét, vagy sikertelenségét a káderek döntik el. Ennélfogva elsőrendű kötelességünknek te­kintjük az emberekről való sok­oldalú gondoskodás Javítását, mert az ilyen befektetést a leghaszno­sabbnak és legcélravezetőbbnek tekintjük.“ A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden munkaszakaszon nagy súlyt helyeznek a munka- és életkörnyezet szebbé, egészsé­gesebbé tételére. Az utóbbi évek­ben a jól működő szövetkezet vonzza a fiatalokat, akik meg­bízható munkahelyre és megélhe­tésre találnak. Előtérbe helyezik a szakképzett dolgozók felvételét. A gazdaságban 24 agrármérnök, 51 középkáder és 232 szakmunkás dolgozik. Nem feledkeznek meg a dolgozók és gyermekeik bel- és külföldi üdültetéséről sem. Ugyan­akkor anyagi és erkölcsi támoga­tásban részesítik a szövetkezet alapító tagjait és' nyugdíjasait, akik a megalakulás utáni nehéz években is derekasan helytálltak, kitartottak a szövetkezetesítés mel­lett. A szövetkezet dolgozói kö­zül több mint 300-an építhettek új családi házat, melyhez a jól gazdálkodó szövetkezet stabilizá­ciós kölcsönök folyósításával is hozzájárult. TÄMOGATJÄK A FALUFEJLESZTÉST A négy község határán gazdál­kodó szövetkezet lehetőségeihez mérten hozzájárul a Nemzeti Front választási programtervének telje­sítéséhez. Anyagi eszközökkel se­gítette a nagylégt és a békéi óvo­da építését. Hatékony támogatás­ban részesíti a SZISZ és a többi tömegszervezetet is. A szövetkezet 35 éves fennállása egyben a köz­ségek arculatának a megváltozá­sát is elősegítette. A lakosság ja­va része helyben dolgozik, s a jól gazdálkodó szövetkezet nagy­ban hozzájárult az emberek gon­dolatvilágának, szemléletének a •megváltozásához is. A szövetkeze­ti dolgozók összkomfortos csalá­di házakban vagy a szövetkezet által épített lakótömbökben lak­nak, melyekből nem hiányzik a korszerű berendezés, valamint a kikapcsolódáshoz szükséges tele­vízió és a könyvek sem. A közös gazdaság 61 tagú üze­mi pártszervezete mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek szoros egységben és egyetértésben valósítsák meg a CSKP gazdaság­­politikai céljait. A pártszervezet és a szövetkezet tagsága jó mun­kájának elismerését fémjelzik azok a kitüntetések Is, melyeket a fel­sőbb párt- és állami szervektől kaptak. A szövetkezetbe már több magas szintű delegáció is elláto­gatott, melyek közül kiemelkedik František Pitra elvtársnak, a CSKP KB titkárának és Peter Colotká­­nak. az SZSZK kormányelnökének látogatása. MEGALAPOZOTT TÁVLATOK A szövetkezetnek a jövőt ille­tően konkrét, tudományos megala­pozottságú fejlesztési terve van. A fő figyelmet az intenzifikációs tényezők hatékonyabb kihasználá­sára, a tudományos-műszaki fej­lesztés, az energia és anyagtaka­rékosság elmélyítésére fordítják. Előtérbe helyezik a gabona- és kukoricatermesztési program meg­valósítását oly módon, hogy fel­adataikat legalább az agroökoló­­giai lehetőségeikkel összhangban teljesítsék. Nagy súlyt helyeznek a szántóterületen történő intenzív takarmánytermesztés elmélyítésé­re oly módon, hogy a tömegtakar­mányok termesztésében ne csupán az önellátottságot biztosítsák, ha­nem 15 százalékos tartalékot is létrehozzanak. A szarvasmarha és sertésállományban egyaránt a rep­rodukciós paraméterek növelésére he.lyezik a fő hangsúlyt. AZ irányító és szervező munka szakaszán a tökéletesített irányí­tási rendszer következetes alkal­mazását, a munkatermelékenység növelését, az anyagi érdekeltség elmélyítését tartják a legfonto­sabbnak. A 35 éves fennállását ünneplő szövetkezet szilárd anyagi bázis­sal, szakmailag és politikailag fejlett szakembergárdával rendel­kezik. A szövetkezet vezetősége és tagsága közös elhatározással és alkotó hozzáállással hasznosít­ja a nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés lehetőségeit a mennyiségi és minőségi mutatók állandó javítása érdekében. SVINGER ISTVÁN • ,pályázat ф pályázat ф pályázat • pályázat ф pályázat ф pályázat • % Néhány évvel ezelőtt egy gépszemlén vet­tem részt. A felsorakozott gabonakom­bájnok, szállítójárművek műszaki ellen­őrzését végezte a szakbizottság. Már-már úgy tűnt, hibátlan munkát végeztek .a gépjavítók, amikor az elnök a kombájnsor mögött végig­sétált. S mit látott? Egy kombájn szalmarázó­­jából elrongyolódott munkanadrág hivalko­dott ... Szégyen volt ez a gépjavítóra, aki ezt a géprészt nem nézte ét. Elsőként mégsem őt vonták felelősségre, hanem a gépüzemelési fő­­ágazatvezetőt... Az yset felemlítése azért Időszerű, mert új­fent indulásra készen várakoznak már a ga­bonabetakarító gépek és szállítójárművek a tőketerebesi (Trebišov) járás mezőgazdasági üzemeiben. S nem árt a még hátralevő egy-két napot vagy néhány órát is a még kijavíthatóra, a felkészülésre fordítani. Az idei gőpszemlék tapasztalatai is ezt bizonyítják. щг ж ж jr ж маг * шг ж jt ж шг ж ляг ж jmr ж лшгж шг’М INDULÁS ELLŐTT Miért oly fontos ez? Mert a tavalyinál ne­hezebb gabonabetakarításra van kilátás. Bod­rogközben például több helyütt erősen megdőlt a gabona, s ez nehezíti a gépek munkáját. Te­hát: elsődleges az aratók körültekintőbb, ala­posabb munkavégzése, a gépek üzembiztonsá­ga, s természetesen — a szállítási veszteség minél kisebbre szorítása. Ezért nem árt, ha mind nagyobb teret nyer az a megoldás, miszerint a szerelő, a gépjavító ül a kombájn- nyergébe. Az esetleges felületes munka anyagi kárát az viseli, akt a kombájnt javította. Érdemes felidézni most például azt Is, hogy a tavalyi gabonabetakarításkor a gépek ki­használása lehetett volna jobb Is... A múlt évi gabonabetakarítás hibáiból mindenképpen okulni kell, hogy az idén már meg ne ismét­lődhessenek ... A járási pártbizottság elnöksége a közel­múltban tárgyalta meg az Idei gabonabetaka­rítási előkészületeket. A szóban levő járás me­zőgazdasági üzemeiben az idén 22 8X6 hektár­ról kell a gabonát, 3021 hektárról az olajos­repcét és 2566 hektárról a hüvelyeseket beta­karítani. Kedvező időjárás esetén 16—17 nap alatt. Ügy számítják a járás illetékesei, hogy a mezőgazdasági üzemek saját kombájnállomá­nya nem lenne elegendő. Ezért idejében arra serkentették az efsz-ek, állami gazdaságok fe­lelős vezetőit, hogy gondoskodjanak kellő mű­szaki segítségről. Így azután 111 vendégkom­bájn érkezik a tőketerebesi járásba, a külön­böző tájakról, járásokból. Az idei új gabonatermés fogadására Jől fel­készült a mezőgazdasági ellátó- és felvásárló üzem: 9 átvevőtelepe képes 271 tonna ga­bona óránkénti átvételére. Egyébként az illető járásban összesen 157 ezer tonna gabona tá­rolására van lehetőség. Az SZLKP járási bizottságának elnöksége fel­kéri a járás összes mezőgazdasági üzemének vezetőit, törekedjenek a lehető legjobb szer­­vező-irányltó-ellenőrző munkára, s ezzel pár­huzamosan a tömegpolitikai nevelő munkát se hanyagolják el, hogy q gabonatermés a legki­sebb veszteségei és idejében kerüljön fedél alá. Ilyen értelemben Igen jelentős tényező: á gabonabetakarltásl verseny. Sok múlik a kom­­bájnosok lelkiismeretességén, öntudatos fe­gyelmén és szakmai hozzáértésén, hiszen dön­tően befolyásolhatják, hogy a lehető legkeve­sebb szem hulljon a tarlóra. A verseny legfőbb feltétele mindenekelőtt ez legyen! A szállító­járművek vezetői is azon igyekezzenek, nehogy a termés — szállítás közben — az utakra szó­ródjék. A versenyeredményeket naponta érté­keljék az ideiglenes pártcsoportok vezetőinek jelenlétében. S a verseny hasznosítható tapasz! talatait népszerűsítsék, majd általánosítva á gyakorlatban hasznosítsák. Fontos feladat: a gabonabetakarításban részt vevő dolgozókról való sokoldalú gondoskodás. E célból a mezőgazdasági üzemekben albizott­ságokat hoztak létre. S végül nem árt kellően tudatosítani: a ga­bonabetakarítás országos érdek. A nép kenye­réről van szó! Ezért a járási pártbizottság elnöksége felhívással fordult a Nemzeti Front kebelébe tartozó társadalmi-, tömeg- és sza­badidő-szervezetekhez, a különböző intézmé­nyekhez, üzemekhez, vállalatokhoz, hogy jelen­tős segítséget nyújtsanak a gazdagnak ígérke­ző idei gabonatermés sikeres betakarításához. Ezáltal is hozzájárulnak a CSKP XVI. kong­resszusa határozatának a teljesítéséhez, s nem utolsósorban az SZNF 40. évfordulója, vala­mint az efsz-ek X. országos kongresszusa tisz­teletére vállalt kötelezettségeik valóra váltá­­sához. (illés) I

Next

/
Thumbnails
Contents