Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-07 / 27. szám
1984. július 7. SZABAD FÖLDMŰVES 3 ♦ * A SZOVJET KORMÁNY JAVASLATA Ä szovjet kormány hivatalos nyilatkozatot adott át az Egyesült Államoknak, amelyben sürgetően felhívja a figyelmet arra, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a világűr militarizálásának megakadályozására. A lázas fegyverkezés átterjedése a világűrre lényegesen növelné a háborús katasztrófa veszélyét és megzavarná a fegyverzetek korlátozásának és általában csökkentésének távlatait. Az emberek az egész világon ezt mindinkább tudatosítják és követelik, hogy addig álljon meg az események ilyen kedvezőtlen alakulása, amíg nincs késő. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy nem szabad a világűrbe szállítani, sem elhelyezni ott semmiféle fegyvert, legyen szó hagyományos, nukleáris, lézer-, sugár- vagy más fegyverekről. Nem szabad gyártani, kísérleteket folytatni, sem rendszerbe állítani bármiféle támaszpontról kilőhető kozmikus fegyvereket. A már legyártott eszközöket meg kell semmisíteni. Egyszer s mindenkorra meg kell tiltani az erő alkalmazását a világűrben és a világűrből a Föld ellen, csakúgy, mint a Földről a kozmikus objektumok ellen. A szovjet kormány javasolja az Egyesült Államok kormányának, hogy kezdjen külön erre a célra kinevezett küldöttségek szintjén szovjet-amerikai tárgyalásokat a világűr militarizálásának elhárításáról. Ezeken a tárgyalásokon lehetne megoldani azt a kérdést is, hogy a felek kölcsönösen és teljes mértékben lemondanak a müholdelhárító rendszerekről. A tárgyalásokat idén szeptemberben Bécsben meg lehetne kezdeni, amennyiben ezzel az osztrák kormány egyetért. A megbeszélések megkezdésének konkrét dátumát diplomáciai úton lehetne meghatározni. A megállapodás eléréséhez szükséges kedvező feltételek kialakítása és a lázas űrfegyverkezés elhárítására irányuló gyakorlati intézkedések azonnali elfogadása érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy a kölcsönösség alapján a tárgyalások megkezdése időpontjától rendeljenek el moratóriumot e fegyverek kísérleteire és rendszerbe állítására. Természetesen üdvözölni fogjuk, ha ehhez a moratóriumhoz csatlakoznak más államok is. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak mint a két legnagyobb űrhatalomnak mindent meg kell tennie azért, hogy biztosítsák az emberiség számára a békés világűrt, hogy letegyék az alapjait ez ügyben egy sokoldalú szerződésnek — hangoztatja a szovjet kormány nyilatkozata, s végezetül leszögezi, hogy a kérdés sürgősségére és komolyságára való tekintettel a Szovjetunió gyors és pozitív választ vár az amerikai kormánytól. Kedvező lehetőségek Peter Colotka. a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes, szlovák miniszterelnök Marjai Józsefnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének meghívására baráti munkalátogatást tett Magyarországon. Látogatása során a magyar politikai és közélet kimagasló személyiségei kísérték; fogadói között volt Ondrej Ďurej budapesti csehszlovák és Kovács Béla prágai magyar nagykövet is. A szlovák miniszterelnököt budapesti látogatása során fogadta Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A két vezető tájékoztatta egymást Magyarország és Csehszlovákia jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről, az MSZMP XIII. kongresszusának előkészítéséről, valamint a CSKP XVI. kongresszusa programjának teljesítéséről. Behatóan foglakoztak a csehszlovákmagyar együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeivel és kiemelték Gustáv Husák és Kádár János tavalyi tárgyalásainak jelentőségét országaink kapcsolatainak elmélyülése szempontjából. Hangsúlyozták, hogy minden téren megvannak az együttműködés további mélyítésének kedvező feltételei, gazdasági téren ez főként a gyártási kooperációk és szakosítás bővítését jelenti. Peter Colotka Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel is tárgyalt a csehszlovák és a magyar mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. A két államférfi áttekintette a mezőgazdaság terén folyó együttműködés, további bővítésének, főként a kölcsönösen hasznos tapasztalatok cseréjének lehetőségeit. Az OKP új főtitkára 'Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága a napokban Alessandro Nattát választotta meg az Enrico Berlinguer halálával megüresedett főtitkári tisztségre. Natta 1918-ban született lmperiában, Pisában tanárképző főiskolát végzett. Már diákkorában bekapcsolódott a fasisztaellenes mozgalomba. 1945-ben lépett be az Olasz Kommunista Pártba, 1948 óta parlamenti képviselő. 1950 és 1956 között genovai párttitkár volt, majd 1956-ban beválasztották a Központi Bizottságba, 1962-ben pedig az OKP országos titkárságába. A politikai sajtó területén is érdemeket szerzett. Egy időben ellátta a Rinascita című kommunista hetilap szerkesztői tisztségét. Barátságos, udvarias beszédmodorú emberként ismerik Togliatti, Longo majd Berlinguer közeli munkatársát, aki különösen ideológiai és belső pártügyek szakértőjeként vívott ki tekintélyt magának. ‘ „А ВЕКЕ AMERIKAI PÄLMAÄGA“ (M. Abramov rajzaj Mint előző számainkban közöltük, a moszkvai KGST-csúcsértekezleten deklarációt írtak alá A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés címmel. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői abból indultak ki, hogy a politikai és gazdasági világhelyzet eddig soha nem látott mértékben érinti valamennyi ország és nép érdekeit, és mély aggodalmuknak adtak kifejezést amiatt, hogy erősödött a békét fenyegető veszély, jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség, az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontációs irányvonala, valamint a katonai fölény elérésére, az erőpolitika megvalósítására, a belügyekbe való beavatkozásba, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csorbítására, a ,,J>efolyási övezetek“ megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében. Szítják a feszültség régóta fennálló gócait, újabb konfliktusokat és válsághelyzeteket provokálnak Földünk különböző területein. Az EgyesUit Államok vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek kihasználni. Az államközi kapcsolatok általánosan elfogadott normáinak megsértésével megszakítják az elért megállapodásokat, kereskedelmi, hitel- és technológiai blokádot szerveznek, a nyomás, az embargó és a „szankciók“ különböző módszereihez folyamodnak — még az élelmiszer-kereskedelemben is — azokkal az országokkal szemben, amelyek visszautasítják követeléseiket és diktátumukat. Ugyanilyen irányvonalat igyekeznek ráerőszakolni szövetségeseikre, valamint más államokra is. A hasonló akciók nem csupán a szocialista államok ellen irányulnak. Különböző ürügyekkel, a kommunistaellenesség leple alatt arra törekszenek, hogy belső problémáikat mások terhére oldják meg, gyengítsék vetélytársaikat, kiszorítsák őket a világpiacokról, ellenőrzésük alá vonjanak egész térségeket a világban, aláássák azoknak az országoknak, sőt egyes cégeknek a pozícióit is, amelyek üzleti kapcsolatokat tartanak fenn a szocialista országokkal. Ez károkat okoz a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészének. Mindez kiélezi a gazdasági nehézségeket és a tőkés országokban a dolgozó tömegek helyzetének további romlásához vezet. Folytatódik a feltartóztathatatlan áremelkedés, példátlan méreteket ölt a munkanélküliség, fokozódik a létbizonytalanság. Az enyhülés elleni támadás a munkásosztály, a parasztság, a legszélesebb társadalmi rétegek jogai Žs szociális helyzete elleni támadássá vált. Különösen nehéz helyzetbe került a fejlődő országok túlnyomó többsége. A politikai és gazdasági elnyomás valamennyi eszközét felhasználva. az imperialsita államok a gazdasági válság terheit ezen országok népeire hárítják át, tovább növelik a népek neokolonialista kizsákmányolását, s olyan feltételek elérésére törekszenek, amelyek elősegítik a külföldi tőke, különösen a transznacionális vállalatok tőkéjének behatolását ezen országok gazdaságába. A felszabadult országok gazdasági fejlődését megnehezítik, sőt gyakran teljesen megbénítják az olyan tényezők, mint a világpiaci cserearányok romlása. Mindennek következtében mélyül a fejlődő és a tőkés országok gazdasági fejlettségi szintje közötti szakadék, fpkozódik százmilliók nyomora és éhínsége. A kialakult helyzetben leszűkülnek az olyan fontos, az egész emberiséget érintő problémák megoldásának lehetőségei is, mint a Föld növekvő lakosságának élelmiszer-ellátása, a fűtő- és nyersanyagforrások ésszerű hasznosítása és űj energiaforrások A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés feltárása, a világűr és a világóceán meghódítása. A nemzetközi feszültség fokozását célzó veszélyes irányvonallal szembeszállnak a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom más forradalmi és demokratikus erői, az erősödő hatalmas háborúellenes mozgalom. A kölcsönösen előnyös együttműködés és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokon történő átrendezésének akadályozása ugyancsak növekvő ellenállást vált ki az egész világ haladó közvéleményében, az el nem kötelezett országok mozgalmában, más államok, a tőkés országok*- többek között az USA reálisan gondolkodó politikai személyiségeinek körében is. E tendencia megnyilvánulása az a tény, hogy a nyomás ellenére számos tőkés ország folytatja a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a szocialista államokkal. Ami a KGST-tagországokat illeti, határozottan elítélik és elutasítják a békés államközi kapcsolatok aláásását célzó irányvonalat, fellépnek a kizsákmányolás valamennyi formája, a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló bármely kísérlet, a gazdasági kapcsolatok politikai nyomás eszközeként való alkalmazás ellen. Mindezt a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái, az ENSZ Alapokmányában, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában szereplő elvek durva megsértésének tekintik. A szocialista közösség országaival szembeni Ilyen Irányvonal, amint azt a történelmi tapasztalatok mutatják, teljesen kilátástalan. Népei önfeláldozó munkájának eredményeképpen és szoros együttműködésüknek köszönhetően a szocialista országok a nehézségeket leküzdve kiemelkedő eredményeket értek el a gazdaság, a kultúra, az oktatás és az egészségügy terén, a nemzetek egyenjogúságának és barátságának megszilárdításában, a személyiség kibontakoztatásához szükséges kedvező feltételek előnyös megteremtésében. Ezek az eredmények a szociali%ta rendszer életerejét, a kapitalizmussal szembeni fölényét bizonyítják. A KGST-tagországok példája, vívmányaik a szocializmus és a kommunizmus építésében, baráti kapcsolataik és együttműködésük megszilárdítása jelentős pezltív hatást gyakorol a világ fejlődésére. Az új típusú államközi kapcsolatok elveinek a kölcsönös együttműködésben, valamint más országokkal való kapcsolataikban történő következetes gyakorlati megvalósítása eredményeképpen a szocialista országok jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átalakításához. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok közötti együttműködés továbbfejlesztése és tökéletesítése, a szakosítás és a kooperáció elmélyítése elősegíti időszerű gazdaságfejlesztési problémáik együttes erővel történő megoldását. Ez hozzájárul minden egyes ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, népeik anyagi jölétének és kulturális színvonalának emeléséhez, a szocialista államok erejének, egységének és összeforrottságának erősítéséhez. Ugyanakkor a KGST-tagországok számára távolról sem közömbös, hogyan alakul a világ politikai és gazdasági helyzete. Mélyen érdekeltek annak javításában. A szocializmus mint a világ leghaladóbb társadalmi rendszere természeténél fogva az emberiség jövőjéért érzett nagy felelőséggel lép fel, mivel legfontosabb célja az emberről, az ember jólétéről való gondoskodás. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam -és kormányfői azon a véleményen vannak, hogy nem a különböző társadalmi rendszerű államok közöttti konfrontációra, nem a kapcsolataikat akadályozó újabb és újabb gátak emelésére, hanem a békés, tartós nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése konstruktív útjainak keresésére kell törekedni, a világban kialakult realitások és valamennyi ország érdekeinek figyelembe vételével. Szilárd meggyőződésük, hogy semmiféle világprobléma, a szocializmus és a kapitalizmus közti történelmi vita sem oldható meg katonai úton. Az elmúlt évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyítják az enyhülés szükségességét és gyümölcsöző voltát a világ valamennyi népe számára. Ez hozzájárült a nemzetközi kapcsolatok javításához, az országok közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. A háborús veszély csökkenése lehetővé tette a felszabadult országoknak nyújtott gazdasági segítség növelését. A fejlődő államok és a szocialista országok kibontakoztatták és folytatják harcukat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokon történő átrendezéséért. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése a Földön, a nukleáris katasztrófa elhárítása. Elsődleges jelentőségű a fegyverkezési verseny megszüntetése, a fegyverzetek csökkentésére való áttérés, a katonai-stratégiai egyensúly mind alacsonyabb szinten történő fenntartása. Ez a világgazdasági helyzet javításának is legfontosabb feltétele. A szocialista államoknak azok a javaslatai is igen időszerűek, hogy haladéktalanul meg kell állapodni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról; a világűr militarizálásának a betiltásáról; a vegyi fegyverek világméretű betiltásáról és megsemmisítéséről, és ehhez vezető lépésként a vegyi fegyverek megsemmisítéséről az európai kontinensen. Az értekezleten részt vevő államok felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-tagállamok között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés viszonyok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére vonatkozó rendkívül fontos Javaslatra. Határozottan sikraszállnak azért, hogy azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról. A világgazdasági problémák megoldásának feladata kapcsán ma különös jelentőségre tesz szert a Varsói Szerződés országai és a NATO- országok között a katonai kiadások csökkentésével kapcsolatos tárgyalások mielőbbi megkezdésének biztosítása, a szocialista országok által és a NATO tagállamaihoz intézett felhívásban nemrégiben ezzel kapcsolatban tett részletes és konkrét javaslat alapján. SZOVJET-FRANCIA CSÜCS MOSZKVÁBAN Az elmúlt hetekben a nyugati világ illusztris képviselője érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába. Ez a kapcsolatfelvétel, illetve erősítés azért is felette fontos, mert a Szovjetunió és Franciaország több kérdésben meglevő nézetkülönbsége ellenére egyetért abban, hogy jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Knnsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Francois Mitterand francia köztársasági elnök beható eszmecserét folytatott főként nemzetközi kérdésekről mielőtt megkezdték volna érdemi tárgyalásaikat. Egyetértés nyilvánult meg abban, milyen fontos az összeurópai folyamat folytatása. Moszkva és Párizs kész konzultálni egymással azért, hogy a stockholmi konferencián politikai és katonai-technikai intézkedések olyan átfogó rendszerét dolgozzák ki, amely a bizalmat, biztonságot erősíti. A Közel-Kelettel kapcsolatban szovjet részről megállapították, hogy az Igazságos rendezéshez a palesztinok teljes jogú részvételével összehívandó nemzetközi konferencia vezethet. Mindkét felet nyugtalanítja az iráni—Iraki vérontás, a Perzsa-öböl feszült helyzete. Moszkva különösen fontosnak tartja bármiféle külső beavatkozás elkerülését, mert ez rendkívül kiélezné a nemzetközi helyzetet. A közép-amerikai helyzet értékelésében a szovjet és francia álláspont valamelyest közel áll egymáshoz. Konsztantyin Csernyenko kiemelte, hogy a feszültség fő forrása a külső beavatkozás. , A szovjet államfő a díszvacsorán elhangzott pohárköszöntőjében új fenyegető veszélynek mondotta a fegyverkezési hajsza kiterjesztését a világűrbe, s ennek megakadályozásáért a Szovjetunió és Franciaország sokat tehet. Csernyenko hangoztatta, hogy a Szovjetunió a háború óta eltelt évtizedekben nagy fejlődést ért el, a szovjetországban sokat tesznek a demokrácia tökéletesítéséért, az állampolgári szabadságjogok szélesítéséért, az emberi jogok biztosításáért. A szovjet emberek nehéz harcokban vívták ki és védték meg jogukat, hogy maguk dönthessenek ügyeikről, és nem is engedik meg, hogy azokba bárki is beleavatkozzék, hangoztatta a szovjet államfő.
