Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-07 / 27. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. július 7. A vita tüzében hasznos ötletek születnek Éljünk a lehetőségekkel Ä3723 hektáros újbólival (No­vá Bodva) szövetkezetben mind­össze 2748 hektárnyi a szán­tó, ennek 60 százaléka közepes minőségű, a többi meg nagyon nehezen megművelhető terület. Ez az összterület nyolc község határára terjed. Tavaly például a termelés! érték összesen 83,8 millió korona volt. Ez a követ­kezőképp oszlik meg: 23,7 mil­lió a növénytermesztésből, 39,7 millió az állattenyésztésből, a többi meg a melléküzemági termelésből származott. Tiszta nyereségük elérte a 6,4 millió koronát. Mindez azt mutatja, hogy a múlt évi kedvezőtlen, szélsősé­ges időjárás ellenére is úrrá tudtak lenni a nehézségeken. Am, mindemellett tartalékaik, Miliczky Mária, a SZFSZ-alap­­szervezetánek elnöke lehetőségeik vannak, melyeket jobban ki kellene aknázni. Evégből hoztam szóba az efsz­­ek X. országos kongresszusa előtti vitát, mint lehetőséget a gazdálkodás és a termelés to­vábbfejlesztésére, a tökélete­sebb gazdaságirányításra. Köteles János agrármérnök, efsz-elnök és Miliczky Mária, az SZFSZ-alapszervezet elnöke adott hitelt érdemlő tájékozta­tást arról, milyen problémák, vélemények, javaslatok vetőd­tek fel az efsz-ek kongresszu­sa előtti vita keretében. Ä növénytermesztés került' beszélgetésünk legelejére. • — Az eddigi vitákból kide­rült, hogy a látszólag jó hek­tárhozamok jócskán elmarad­tak az elvárásoktól — kezdte az elnök. — Szövetkezetünk már több ízben bebizonyította, hogy búzából és árpából nem négy, hanem öt tonnán felüli hozamátlagot Is képes elérni, szemes kukoricából meg hét tonnát, hektáronként. A vita­felszólalók megállapításaiban van igazság: minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordí­tanunk az agrotechnikára, a talajtáperő rendszeres utánpót­lására, a műtrágyák, gyomirtó­­szerek szakszerű használatára, a jó magágykészttésre, az egyes növénykultúrák talajá­nak a helyes megválasztására, az agrotechnikai határidők kö­vetkezetes betartására, s a be­takarítási-, valamint a tárolási veszteségek csökkentése terén Is van még mit tennünk... Ezek a tennivalók mind-mind elodázhatatlanok, valóra váltá­suk a magasabb hozamátlagok eléréséhez nyújt kedvező lehe­tőségeket. — Ami az állattenyésztést Il­leti — folytatta tájékoztatását a közös gazdaság főkormányo­sa —, a termelésszakosítást csaknem egy évtizeddel ezelőtt kezdtük: a tejtermelés, a csir­kehústermelés és a juhtenyésztés dominál. A kétezres szarvasmar­ha-állományból ezernégyszáz a tehén. A tejtermelésben visz­­szaestünk; tavaly csupán 3163 liter tejet fejtünk tehenenként éves átlagban, viszont a koráb­bi években már a 4400 litert is elértük. A visszaesés okait Is­merjük: kedvező bérezés, la­­káshoz-juttatás, kivételes üdü­lési lehetőség nyújtása ellenére is kevés a munkaerőnk ... Még szerencse, hogy a tej 91,6 szá­zalékát elsőosztályúként vette át a felvásárló üzem. Az okok közé tartozik az Is, hogy a gyepgazdálkodási és takar­­mánytermesztésí, valamint ta­karmánygazdálkodás lehetősé­geinket kell jobban hasznosí­tanunk. Tavaly csupán 2,1 ton­na takarmányt tudtunk számos­állatonként biztosítani, s az sem volt éppen a legjobb mi­nőségű. Az intézkedések egy részét már valóra váltottuk: már ötszáz hektáron termesz­tünk az idén pillangós takar­mányokat. Észerűsítettük a le­geltetést, figyelembe véve a legelők termőképességét. Az új tehénistállőből eltávolítottuk a rostokat; s a szabadtartásról a kötött tartásra tértünk át. Ily módon kiváló minőségű istálló­­trágyához jutunk. S számolunk az éves fejésl átlag növekedé­sével. A vita keretében már eddig elhangzott, konkrét ja­vaslatok alapján tökéletesítjük a tömegtakarmány-termesztést, s javítjuk a takarmányozási el­járást ötezres juhállományuk fele anyajuh. Juhonként 5 kiló gyapjút értékesítenek; 100 anyától 120 kisbárányt válasz­tanak el. A merinói fajtát a koridellel és az aszkániaival Köteles János efsz-elnök keresztezik. A tenyészmunka színvonalas: az idén már 37 törzskönyvezett bárányt érté­kesítettek a gálszécst (Sefiov­­ce) minta vásáron s a jövő év­ben már több mint 300-at szán­dékoznak eladni. A bárányhűs kilóját 21,30 koronáért értéke­sítették. S hadd summázzuk: tavaly összesen 1324 tonna brojler­­csirkét adtak piacra. A csirkék 52 nap alatt érték el az 1,69 kg-os vágósúlyt. A csirkehús kilóját 17,08 koronáért értéke­sítették. Az elhullást százalék­­arány nem érte el a tervezet­tet. Miliczky Mária, az SZFSZ- alapszervezet elnöke arról adott számot, hogy május vé­géig kilenc vitafórumot bonyo­lítottak le. — Milyen eredménnyel? — Negyvennyolc konkrét ja­vaslatot továbbítottunk az il­letékes járási szervekhez (a járási kongresszuselőkészftő bi­zottsághoz). A legaktívabb vi­­tázéknak állattenyésztési dol­gozóink bizonyultak. A müsza­­kl-gazdngágl dolgozók belső szervezési problémákat fesze­gettek, és sürgették a tudomá­nyos-műszaki ismeretek rugal­masabb gyakorlati hasznosítá­sát. Miért? Mert a fejlődés üte­mének gyorsítását szavatolják. Köztudott, hogy Kelet-Szlová­­klában ez a szövetkezet általá­ban eredményesen gazdálkodik. Befejezésül erre kértem magya­rázatot az efsz-elnöktől: — Sosem lehet elégedett az emberi A múlt évi eredmé­nyeink bizony nem voltak ép­pen a legjobbak, ha az eddi­giekhez hasonlítjuk. Ml a ma­gunk lehetőségeihez mérjük az eredményeinket. S ezeket a le­hetőségeket kell még céltuda­tosabban, ésszerűbben kiaknáz­nunk és hasznosítanunk! Mivel az újbodvai szövetke­zetben is most vesz igazi len­dületet a kongresszus előtti vi­ta, a későbbiekben még szó­lunk azokról a problémákról, melyeket most nem érintet­tünk. IU.ES BERTALAN (MII SZÁZ Az SZLKP Galántai Járási Bi­zottságának Elnöksége nemré­giben hagyta jóvá azt a 97 mil­liós kötelezettségvállalást, me­lyei a járás dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordu­lója tiszteletére tettek. E vál­lalás szerves része a mezőgaz­dasági üzemeké (16 üzemi, 231 közösségi és 4541 egyéni jel­­ajánlás), melyeknek a pénzér­téke 9 millió korona. A járás szövetkezeti földmű­veseinek legfőbb igyekezete a mezőgazdasági nyerstermelés 6,3 millió koronával történő 40 túlteljesítésére irányul. Például a gabona, kukorica, silókukori­ca tervezett hektárhozamának, az éves tej-, hús- és tojáster­melési tervnek túlteljesítését szorgalmazzák, s ezen kívül mintegy kétmillió korona érté­kű megtakarításra (villany), tizem- és kenőanyag, erőtakar­mány stb.) törekszenek. Ugyan­akkor társadalmi munkával mintegy egymillió korona érté­ket hoznak létre a Nemzeti Front programja keretében, s javítják munkakörnyezetüket. Hadd említsünk néhány szö­vetkezetét, milyen kötelezett­ségeket vállalták. A Deáki (Dia­­kovcej Ejsz dolgozói terven fe­lül 5 tonna marhahúst és 10 ezer liter tejet termelnek. Ám ezt a vállalásukat — a hazánk szovjet hadsereg általi felsza­badításának 40. évfordulója tisz­teletére — további 10 tonna hús és 20 ezer liter tej, 90 tonna cukorrépa és 180 tonna takar­mány terven felüli teljesítésé­vel még megtoldottak. Az ejsz­­tagok tudatában vannak, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés hatékonyabbá és jöve­delmezőbbé tételéhez az át a tökéletesített irányítási rend­szeren, a tudományos-műszáki ismeretek rugalmasabb gyakor­lati felhasználásán keresztül vezet. Evégből igazodnak a jampol—proétéfovi felhíváshoz a cukorrépa-termesztésben, hogy hektáronként 5 helyett 7 tonna cukrot érhessenek el. Az SZNF 40. évfordulója tisz­teletére vállalt kötelezettségeit példásan teljesíti a sopornyat (Soporha) szövetkezet tagsága is. Eddig 10 tonna húst termel­tek terven felül, s a fejők napi 11,5 inter tejet termelnek napi átlagban, tehenenként. E közös gazdaságban a növénytermelés fejlesztése van előtérben, mely­hez a 40 tagú. komplex ésszerű­sítő brigád jelentősen hozzájá­rul. Azon fáradoznak, hogy a legújabb tudományos-műszaki Ismeretek hasznosulhassanak, s csökkenjék a betakarítási, tá­rolási veszteség, ésszerűbbé váljék a belüzemí szállítás, anyagmozgatás. Oj termelési el­járások bevezetésével korszerű­sítik a termelést. A kukorica­termesztéshez nagy segítséget nyújtanak a Trnavai Kukorica­termesztési Kutatóintézet, a Bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet tudományos mun­katársai. A tudományos intéze­tek közreműködésével kukori­cából 8 tonnás hozamátlag el­érését tervezik. Krajcsovics F. V Aratás és tűzvédelei . ff ]án Repanský számadó juhász Bogoly J. felvételei HÁROM ÉVTIZED TRAKTORON Barta Pálnak, az Ipolygalsai (HoliSa) Efsz traktorosának a szövetkezet vezetősége „A szö­vetkezet érdemes dolgozója“ oklevelet adományozta. Meg­szolgálta az elismerést, hiszen csaknem megalakulása őta tag­ja a közösnek, és végzi a be­csületesen rábízott feladatokat, de szükség esetén többletmun­­kára^ is vállalkozik. A szövetkezetben 1952-től dolgozik. Annak megalakulása előtt a Mélyépítő Vállalat dol­gozójaként a dobšinai víztáro­ló építésén dolgozott, ahonnan egy évvel később — édesanyja hívására, aki az elsők között lépett a közösbe — hazajött, s azóta példaadóan szorgoskodik a szocialista mezőgazdaság eredményeinek alakításán. — A kezdet bizony nem volt sokat Ígérő — idézi a két év­tized előtti eseményeket. — Többször előfordult, hogy nem (A szerző felvétele) kaptunk fizetést a hő végén. Nem csoda hát, ha többen tá­vozni akartak, annál is inkább, mert a „kívülállók“ gúnyos megjegyzéseket tettek a szocia­lista termelési formát válasz­tók sikertelenségeire. Mert az elért termelési ered­mények, a szövetkezeti dolgo­zók életszínvonala, a szegényes viskók helyén felépült korsze­rű családi házak igazolják azo­kat, akik töretlenül hittek a szocialista mezőgazdaság/ jövő­jében és a legreménytelenebb helyzetben Is kitartottak. — Kocsisként kezdtem. Fő­leg mezei munkát végeztem. Két év után traktorvezetői ké­pesítést szereztem Bozitán (Bű­zlika) és azóta a traktor nyer­gében ülve járom a határt. Már a harmadik gépen „lovagolok“ azóta, de még mindig szíve­sen szállók a „nyergébe“. Me­hettem volna teherautóra is, de nekem a traktor, a mezei munka a mindenem. Igaz, fá­rasztó, de aki szereti a termé­szetet, az kárpótolva érzi ma­gát a nehéz munkáért. Barta Pál részt vesz a szo­cialista versenyben. Régi szo­cialista brigádtagként az ezüst­érem tulajdonosa. Tagja a szö­vetkezet vezetőségének, s a tűzoltótestületnek is. Családja szintén a mezőgaz­daság vonzásában él. Felesége fejőnö, szocialista brigádtag. Fia, Zoltán a szövetkezet gép­javítójaként nyaranként kom­bájnok Lánya, Kató a Poltári Mezőgazdasági Szakközépisko­lában tanul: zootechnikusnak készöl. Barta Pál családja tehát kö­veti a családfőt, aki a közös Indulástól kezdve elkötelezett harcosa, becsületes építője szocialista mezőgazdaságunk­nak. I—ös— J A tűzvédelem a gabonabeta­karítás szerves része. Az utób­bi években jelentős anyagi kárt okoztak a tűzesetek. Az ipoiynyéki (Vinica) Béke Efsz-ben nyaranta nagy figyel­met fordítanak az aratási tűz­veszélyek megelőzésére, ennek köszönhető, hogy mindeddig nem lobbantak fel a pusztító lángok a gabonatengerben. G e­­й o Juraj efsz-elnök személye­sen intézkedett, hogy a tűzvé­delmi előírásokat ne csupán ismerjék a dolgozók, hanem szigorúan be is tartsak azo­kat. A tűzoltó berendezéseket és felszereléseket, azok műsza­ki állapotát ellenőrizte, s in­tézkedett. — A tűzvédelmi ellenőrzé­sekre június végén került sor — hallottam Lukács Imrétől, a közös gazdaság újdonsült, fiatal tűzvédelmi felelősétől. — Több hiányosság is a fel­színre került, ezek kiküszöbö­lése érdekében az ellenőrzést követően mindent megtettünk. A tűz terjedésének, a fellobba­nó lángok gyors megfékezésé­nek hatékony eszköze az oltó­­készülék. Fény derült arra, hogy több ilyen készülék sza­vatossági határideje már le­járt, vagy a már üzembehelye­­zettet nem pótolták űjjai, ha­nem más „nélkülözhető helyről kölcsönvették“. Ezeket a gabo­nabetakarítás kezdetéig feltét­lenül pótolni kell. Megtudom még a továbbiak­ban, hogy a gabonabetakarítás­ban részt vevő kombájnosnkat, gépkezelőket, szállítójárművek vezetőit stb. baleset- és tűzvé­delmi oktatásban részesítették, hangsúlyozva a rendszabályok, óvintézkedések következetes megtartásának fontosságát, ne­hogy emberéletben vagy anya­giakban kár keletkezzék. — Különösen ügyeltünk a betakarítógépek műszaki álla­potának ellenőrzésére. Hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy tűzveszélyt rejtenek (túl­melegedési a csapágyak és egyéb forgó részek. Ezért kö­telező érvényű előírás: csakis hibátlan műszaki állapotban le­vő gép indulhat a határba ...! Va­lamennyi gépellenörzésrűl nyil­vántartást keli vezetni — így a tűzvédelmi felelős. A kalásztenger tűzvédelmét szolgálja az az intézkedés is, miszerint a 10 hektárnál na­gyobb gabonaparcellán, ha négynél több gabonakombájn Üzemel, tűzoltásra alkalmas, vízzel telített lajtnak (tartály­­kocsi) kell lennie, továbbá eké­vel felszerelt traktornak az esetleges tűz megfékezésére. Jobbágy László, a helyt önkéntes tűzoltótestüiet pa­rancsnoka azt említette, hogy a tűzoltók is jól felkészültek a termésvédelemre. A tűzvédelem szempontjából nagyon kedvező, hogy a testület 73 tagja aktiv tűzoltó, emellett 90 százaléka a szövetkezet tagja, dolgozója. Így azután szinte minden mun­katerületen van néhány tűzol­tásban jártas dolgozó. A gyors tűzoltást elősegíti a szövetke­zet géptelepén lévő PPS-12-es típusjelzésű tfizoltöfecskendő, mellyel az ott dolgozó tűzoltók pillanatokon belül indulhatnak a helyszínre lokalizálni a tü­zet. A mezei tűzoltásnál jó szolgálatot tehet még a 35-ös tűzoltóautó is, mely állandóan készenlétben van. , A tűzmegelőzéshez nagy se­gítséget nyújtanak a helyi alap­iskola tanulói, akikből tűzvé­delmi járőröket képeznek, s egész nap a határt róják. Fi­gyelik a gabonatáblákat, hogy idejében jelezhessék, ha eset­leg tűz lángja lobbanna fel, vagy füstoszlop törne az ég fe­lé. ... Ipolynyéken patak vezet át ugyan, de mivet ennek a víz­bősége legtöbbször nyáron erő­sen megcsappan, két nagy víz­gyűjtőt létesítettek rajta, hogy az oltáshoz szükséges víz biz­tosítva legyen. A vízgondokon sokat segített a központi víz­vezeték is, az erre szerelt víz­csapok ugyancsak lehetővé te­szik a gyors vfznyerést, illetve az eredményes tűzoltást. A gabonatermés biztonságos betakarításához megteremtőd­tek a feltételek. Most már csak az kell, hogy az aratásban résztvevők mindannyian, mara­déktalanul megtartsák az intéz­kedéseket, hogy egyetlen gabo­nakalász se váljék a tűz mar­talékává! (böjtös)

Next

/
Thumbnails
Contents