Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-29 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 4 1984. szeptember 29. Mezőgazdasági újítómozgalom Äz évente Nyitrán (Nitra) értékeit mezőgazdasági üjítömozgalom tapasztalatai azt mutatják, hogy Szlovákia harminchat járása közül az érsekújvári is méltó helyet foglal el a „ranglistán“. Más szóval: a hét legjobb járás között szerepel. Az Ilyen előkelő hely csakis ügyes szervezéssel, helyes erkölcsi megbecsüléssel és anyagi jutalmazással s rendszeres buzdítással érhető el. A témakörrel kapcsolatban a legilletékesebbet, Cyprian Poliaéik mérgazdaiágosabb megoldásokra késztessék. Annál is inkább, mert ebből nemcsak a mezőgazdasági üzemeknek, a társadalomnak is jelentős haszna származik. Ott, ahol ötletgazdagok, ügyesek, találékonyak a szakemberek, s kellő segítséget kapnak a gazdaságvezetéstől elképzeléseik gyakorlati keresztülviteléhez, ott a munka is folyamatos. ф Néhány, az újításokkal kapcsolatos tényt, számadatot említhetne? — Tavaly járásunk mezőgazdasági Az újítók a talajmüvclés tökéletesítésére is Ügyelnek (A szerző felvétele) nököt, a járási mezőgazdasági igazgatóság főgépesítőjét kértük fel, hogy mondjon egyet s mást a járás mezőgazdasági újítómozgalmának eredményeiről és problémáiról. 0 Mi az, ami fölöttébb nagyon időszerűvé teszi a mezőgazdasági újítómozgalom fejlesztését? — A tudományos-műszaki fejlődéssel a mezőgazdasági nagyüzemi termelésnek is lépést kell tartania. Oj gépek kerülnek a mezőgazdasági üzemekbe; üzemeltetésük, karbantartásuk nem apasztja, hanem gyarapítja a problémákat. Ugyancsak sok problémát okoz a régebbi típusú gépek pótalkatrész-ellátása. Bizonyos problémák megoldásához újítóink, feltalálóink, ésszerűsltőink segítségét kérjük. A mezőgazdasági üzemek gépüzemelési ágazatvezetőinek figyelmét rendszeresen felhívjuk arra, hogy a műhelyek szakembereit, a gépkezelőket mindig, az ésszerűbb. üzemeinek dolgozói összesen 150 újítási javaslatot és egy találmányt nyújtottak be elbírálásra a járási újítási bizottsághoz. Ez hússzal több volt a tavalyelőttinél. A múlt évben az újítások társadalmi haszna csaknem másfél millió korona volt. Ugyancsak a múlt évben az előírt harminchét tematikus feladat közül tizenhét megoldódott. Persze, az eredmény jobb is lehetett volna. Am a korábbi évekhez viszonyítva így is fejlődés mutatkozott. Az Idei első félévi eredmények is biztatóak, ám a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a késő ősz és a tél nyújt legtöbb lehetőséget, alkalmat az újításokra, ésszerűsítésekre. Ilyenkor több Idő jut a műszaki megoldások papírra vetésére. ф Melyek az újításban példamutató és lemaradozó mezőgazdasági üzemek? — Kétségkívül élenjáró az udvardl (Dvory nad Žltavou) AURORA szövetkezet üjítőgárdája. Itt jő a szervezettség, példás az újítók munkájának anyagi-erkölcsi elismerése. Ez azt eredményezte, hogy a múlt évben országos szinten Is sikeres volt a tevékenységük. Ugyancsak elismerően nyilatkozhatok a muzslai Mužlaj szövetkezet Sjijitóinak a tevékenységéről. No meg a mányal (Maňa) szövetkezetben is követésre méltó az ésszerűsftök, újítók felkarolása, buzdítása. Am az eddigieknél jóval rugalmasabban intézhetnék az újításokkal kapcsolatos ügyeket, problémákat a bényi (Bírta) és a csúzi (Dubník) szövetkezetben. Arról nincs szó, hogy itt nem törekednek a dolgozók újításokra, ám hiányzik az olyan ember, akt 'összegyűjtené az újítási javaslatokat, s az illetékes járási bizottsághoz továbbítaná azokat. No meg az újítási kedvet ébrentartó jutalmazásra is jobban ügyelhetnének! Ez utóbbi közös gazdaságban például újítást végeztek a dohányszárítás szakaszán. Az e téren felelős egyének mihamarabb papírra vethetnék az újítás műszaki paramétereit, ábráit, hogy az újítás másutt is hasznosítható legyen. 0 A járási mezőgazdasági igazgatóság keretében működő újítási bizottság jelenleg mire összpontosítja legfőbb figyelmét? — Bizottságunk egyik fó feladata az, hogy a hozzánk beérkezett újításokat hasznosságuk szerint értékelje, s szorgalmazza széles körű hasznosításukat. Nagy felelősség ez, hiszen az újítási bizottság tagjainak tudniuk kell, hogy az újítás eredetl-e vagy másolat. Újítási megbízottjaink a jövőben még több gondot fordítanak a hatáskörükbe tartozó szövetkezetek újítómozgalmára. Jozef VindiS, a járási mezőgazdasági igazgatóság újítóbizottságának titkára sokat tesz azért, hogy a bizottság eredményesen segítse az űjítómozgalmat, ennélfogva minél több újítás szülessen. 0 A mezőgazdasági újítőmozgalom fejlődését gátló tényezők? — Felsőbb pártszervetnk és az Illetékes mezőgazdaságirányító szervek erkölcsileg, illetőleg anyagilag Is támogatják az újítőmozgaírnat. Az újra, az ésszerűbbre és a gazdaságosabb megoldásokra serkentenek minket. A fékező tényezőket inkább az emberi gyarlóságok szférájába sorolnám. Persze, azért néhány szervezési fogyatékosság is akad: például a korábbi intézkedések ellenére , mindmáig nincs a mezőgazdasági újítóknak újságja Szlovákiában. Ez az újság érdemes újítókat mutathatna be, népszerűsíthetné a mozgalmat, a közhasznú újításokat. tapasztalatcserékre nyújthatna lehetőséget. Jogť kérdésekben is tanácsot, magyarázatot adhatna. U- gyanakkor segíthetné a kezdő újítókat, újító-ésszerűsítő csoportokat. A beszélgetést köszöni: \ KALITA GABOR Sedlák Michal az udvardi Auróra Efsz alapító tagja Csöngetésemre senkt sem nyttott kaput. Kutyaugatás sem hallatszott, így hát bementem az udvarba. Gyönyörködtem a kert szebbnél szebb, illatos virágaiban. Itt szorgoskodott Anna nént, a háziasszony. Kissé meglepődött, de a pillanatnyi feszültség hamar felengedett benne s a tágas, tiszta konyhába kísért. Az első szobából kijött a házigazda, a 84 éves Michal S e dl á к bácsi, az udvardi /Dvory nad Zitavou) Auróra szövetkezet egykori alapítója, ma nyugdíjas. Közben a szomszédból átjött Helenka lányuk. Körülülük az asztalt. Miről is folyt a szó? A múltról, a kezdeti nehézségekről. Bőven volt mondanivalója a két világháborút átélt Sedlák-házaspárnak. : Mihály bácsi „évszázadnyitó csemeteként“ 1900-ban született. Még fel sem cseperedett máris a „hadiöz- i vegy, hadiárva, hadirokkant, hadtse- . gély" szavak vésődtek az emlékeze- . tébe. És amit a saját bőrén érzett; a < háborút követő évek szükségállapo- i tát, a létbizonytalanságot. I A férfivá fejlődött Mihály megnő- I sült. Dolgozott hajnaltól napestig, t S mi volt a fizetség? Jóformán még : a napi megélhetés költségeit sem fe- .• dezte. Az emberi jogok megnyirbálva, a politikai kibontakozás még váratott // A Szarvai (Rohovce) Állami Gazdaság dolgozói ezen a nyáron a szokásosnál vidámabban Ünnepelték az új kenyeret. Tehették, hiszen a rendre sovány kalászt nevelő, kavicsos talajokban bővelkedő határ ezúttal csúcshozamnak számitó, hat tonnát meghaladó hektáronkénti átlaghozamot nyújtott gabonából. Hatszázhetven hektáron összesen 498 tonna gabonájuk termett terven felöl, s ez megteremtette annak lehetőségét, hogy a gazdaság kiegyenlítse korábbi tartozását. A siker érthetően felvillanyozta az embereket, akik most komoly reményekkel tekintenek elébe az ősznek. Vajon milyen lesz? A kérdésre Kopasz László agrármérnöktől, a gazdaság agronómusátől kértünk választ. — Minden Igyekezetünk arra irányul, hogy az őszi számvetés Is legalább olyan gazdag legyen, mint ahogy azt tervezéskor remélni mertük. Végre egy kis esőt Is kaptunk, tehát valószínűleg nem hiába reménykedünk. Sajátos feltételeink közepette minden csepp természetes csapadéknak meghatározó szerep jut. Ugyanis az 1767 hektáros szántóterületből mindössze 124 hektárt tudunk öntözni, ami takarmánytermesztésre Is kevés. Hogy csak egy példát említsek: még augusztus végén elvetettünk harminc hektár lucernát, de örülni fogunk, ha ez az eső végre csírázásra készteti a magot. alighanem híja lesz, tehát legalább a minőséget biztosítani akarjuk. A hiányt pedig majd kukoricaszárral pótoljuk. Annyi kórőt gyűjtünk be, amennyit csak bírunk, és répaszeletet sem fogunk szárítani, mint az előző években. Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kukoricaszár leveles répafejjel és cukorgyári répaszelettel vegyesen tartósítva ad legjobb minőségű szilázst. Arról már nem Is beszélve, hogy a répaszelet szárítása pénzbe kerül s ráadásul még a takarmány több szempontból igen kedvező hatású, biológiai nedvességtartalmától Is megfoszt bennünket. ■+■ Mit ígér a kukorica meg a cukorrépa? — Ogy számítjuk, hogy mind a kettő megadja a tervezett hozamot. A késel hibrideknek még talán jót tesz ez az eső, viszont a korábbiakat a hónap végén törni kell. Nem is baj, hiszen addigra a répával Is beindulunk s legalább folyamatossá tehetjük a szilázsolást. A csövek ugyan rövídebbek a szokásosnál, viszont a tőszám nagyobb, tehát teremhet anynyi kukoricánk, hogy a tervidőszak utolsó évét tiszta számlával, adósság nélkül kezdjük. Jövőre pedig már iparszerü módszerekkel fogjuk termeszteni ezt a növényt, tehát remélhetőleg előbbre léphetünk a fejlődésben. Az Idén kétszer vetettük, mert az első vetést tönkretették a drótférgek. Ennek ellenére bizakodunk, hogy túlteljesítjük a tervez« 2,36 tonnás átlaghozamot. Becsléseink szerint a növényzet megadhatja a 2,7 tonnás átlagot — ez megfelelne a múlt évi valóságnak —, de persze sok függ attól, hogy mekkora lesz a betakarítási veszteség. •4- Befejezésül még egy kérdés: mit tesznek a jövö nyári üröm megalapozásáért? — A hagyományoknak megfelelően, 470 hektár őszi búza vetését tervezzük. A magágy előkészítése sok munkát ad, de most már alighanem könynyebb lesz a dolgunk, hiszen kicsit átnedvesedett a talaj. Ha a vetés Is kap majd legalább ennyi csapadékot, azt hiszem nem kell rettegnünk a közelgő téltől. KÄDEK GABOR :•:'ľ-T.'"’""?■ v у-”• ■ :■:« Anna néni a virágait ápolgatja Fotó:—Ita— magára. Aztán jött az 1948-as Februári Győzelem, majd ezt követően a nagy fellélegzés, a kibontakozás Időszaka. Hiszen a CSKP IX. kongreszszusának történelemformáló határozata utat nyitott a mezőgazdaság szocialista átépítéséhez. Udvardon az 1949-es év volt az, amikor megkezdődött a kollektivizá+ Idejövet láttam, hogy vágják a + Milyen terményeket kínál még silókukoricát. ' az őszi határ? — Vágjuk bizony, mert ha jobban felázik a talaj,' nehéz lesz a gépek dolga. A laboratóriumi elemzés 25— 27 százalékos szárazanyag-tartalmat mutat, tehát nem halogathatjuk a munkát. Naponta 300—400 tonna szilázst tudunk bekészfteni télire. Sajnos a tervezett 40 tonnás átlaghozamnak — Elsősorban paradicsomot meg napraforgót, de néhány parcellán a lucerna negyedik kaszáláséval is számolunk. A paradicsomunk ugyan jócskán megkésett, viszont Igen gazdag termést kínál Esetenként 150—180 diák is segít a betakarításban, mégsem győzzük a munkát. Napraforgó? A gazdaságban két kombájnnal naponta mintegy négyszáz tonna silókukoricát takarítanak be Fotó: «—bor lás. Kik voltak a kezdeményezők? Hát a 17 tagú előkészítő bizottság, s köztük Michal Sedlák ts. A szívós, célratörő felvilágosító-meggyőző munkának megszületett az eredményét Szövetkezet alakult. Ötvenen vállalták a még járatlan út taposását, a közös gazdálkodást. Gond, probléma akadt bőven. Hiányoztak a szövetkezetei helyesen irányító, jól felkészült szakemberek. Ezt a problémát kellett minél előbb megoldani. A közös gazdaság első elnöke fán H anzlík volt. A vezetőségi tagok gyakran cserélődtek. Sok volt a tennivaló, a fizetség meg kevés: az idő tájt egy munkaegység csupán nyolo koronát ért. Csak később változott, javult valamelyest a helyzet. Mihály bácsi 1960-ban érte el a nyugdíjkorhatárt, de 1975-ig tovább dolgozott a szövetkezetben, mert kellett a pénz a megélhetéshez. Volt traktoros, a takarmányoscsoport vezetője, üzemanyagkiadó, amellett számos tisztséget töltött be. Már 40 éve párttag. Volt népbíró stb. Majd a járási pártbizottság tagjaként is tevékenykedett. Röviden: sokat tett azért, hogy a szövetkezeti gazdálkodás kiterebélyesedjen, megszilárduljon és továbbfejlődjön, a tagság boldoguljon. Munkásságát, pártos magatartását a felsőb szervek is nagyrabecsulték és kellően méltányolták: „A mezőgazdaság és élelmezésügy érdemes dolgozója* tárcakitüntetés viselője, Mihály bácsitól megkérdeztem: mi volt életében a legnehezebb, s ml az, ami örömmel tölti el? A közős gazdálkodás kezdeti éveit hozta fel; bizony sokat kellett győzködni az embereket, hogy erejüket, tudásukat a közös gazdaság feladatainak teljesítésére összpontosítsák. Csakis így juthat előbbre a szövetkezet a fejlődés útján ... Örül annak, hogy ma már fejlett mezőgazdasági nagyüzemben, korszerű gépekkel dolgoznak az emberek, a vezetőség sokoldalúan gondoskodik a dolgozók szociális-kulturális igényeinek a kielégítéséről. S természetesen, az elért eredmények is lobbak, mint 20—25 évvel ezelőtt. 'A hajdani alapító tagok, mostani nyugdíjasok szorgalma, a közöshöz való ragaszkodása követendő 'példaként szolgálhat a mat Ifjú nemzedék számára. Michal Sedlák felméri a szövetkezet mat állapotát: gond, probléma most is akad bőven, de a leküzdésükhöz, illetve megoldásukhoz fölöttébb jobbak a feltételek. Megfelelő főislai végzettségű szakemberek állnak a termelés legfőbb posztjain. A szilárd gazdasági-politikai alapokon nyugvó szövetkezetben megteremthetők a tagság számára a magas életszínvonal további feltételei. Minek örül még a szövetkezett nyugdíjas? A négy unoka közül Pavol DaniS mérnök csoportvezető, Zlatica Sedilková mérnök, az efsz üzemgazdásza, Ružena gyermekgyógyász, Janka pedig az idén promovált a Bratislavai Közgazdasági Főiskolán. ö és felesége már öt dédunokának örvendhet, örülnek nagyon, amikor együtt a család. Friss erőt, egészséget, örömteljes életeti NAGY TERÉZ
