Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-22 / 38. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1984. szeptember 22. 13 A NITROGENTRAGYAZAS KÖLCSONHATASAI A helyes tápanyag-gazdálkodás és ennek szakszerű irányítása fő feladataink közé tartozik. Jelentősége még a növekvő költségeket is felülmúlja. A három fő tápanyag, a nitrogén, a foszfor és a kálium igényének a megállapításánál a foszfor- és a káliumellátás valós helyzetéről helyes módszerekkel megbízható képet kaphatunk. A legfontosabb biogén tápanyagunk, a nitrogén valóságos igényeinek a megállapítása azonban nagyon bonyolult, mert a talaj és a növény biológiai folyamatai ezt áttekinthetetlenné teszik. A talaj mikroflórája, aktív felülete és a növények gyökérzete képesek a nitrogént egyaránt felvenni, átalakítani és újra felszabadítani. Az állandó átalakulás körülményeit pedig a környezet hörögi fő tényezője, a hőmérséklet, a nedvesség és a talaj sajátosságai — összetétele, oxigéndús vagy oxigénszegény környezet, növényfajta stb. — diktálják. Ennek hatása kétirányú, mert a növény a nitrogént vegetatív fejlődéséhez és a termékek beltgrtalml értékének — vagyis minőségének — alakulása közben egyaránt igényli. Az agrokémiai tanácsadás a nitrogénszükséglet megállapítása területén nagy fejlődésen ment át. Sajnos azonban nem vált be a nitrogénfelvétpl alapján történő visszapótlás, mert túladagolást eredményezett. A levélelemzésen és a növény tápanyagtartalmán alapuló megállapítás a tenyészidő egyes szakaszaiban és egyes szántóföldi növények esetében megbízhatatlannak mutatkozik, mert a biológiai különbségek — fejlődési szakasz, fajta stb. — miatt a nitrogéntartalom nem jellemző úgy, mint például a szőlő és gyümölcsfa levelének esetében, amely már kialakult és tovább nem változik. A talaj nitrogéntartalmából kiindulva szintén nem kaptunk reális képet, mert növényenként különbözően érvényesülnek a nitrogén egyes formái (NH4+, N02-, N03-), melyek különböző hatással vannak a többi tápanyag fölvételére is. Régóta ismeretes számos módszer a talaj felvehető ammonium- és nitráttartalma, valamint a könnyen oldható nitrogéntartalom megállapítására, de az ezek alapján mért nitrogénmérleg sem mutatkozott megbízhatónak. Ma már köztudott, hogy az agrokémiai szemlélet egymaga nem járhat sikerrel még a legtökéletesebb műszerellátottság mellett sem. Feltétlenül figyelembe kell venni a biológiai sajátosságokat, melyeknek az agrokémiai mérések eredményei csak informatív pontjai lehetnek. E bonyolult és egységes koncepció elsajátításához széles körű ismeretekre van szükségünk. A nitrogéntáplálás hibái nem hatnak egyformán az egyes növényekre. A gabonafélék esetében a nitrogéntöbblet csupán a beérést késlelteti, növelheti a megdőlés valószínűségét és az egyes betegségek iránti hajlamot. Nem áll fönn a nitrogénfölösleg reális lehetősége a takarmánynövények termesztésében és nem fenyegethet az esetleges nitrogéntöbbletből adódó veszély, mert itt optimális vegetációs viszonyok között — öntözött területeken — szinte lehetetlen elegendő nitrogént adni. A nitrogentáplálás irányítását a cukorrépa és a burgonya igényli igazán magas fokon, mert itt nagy mértékben befolyásolja a minőséget. Ennek magyarázata a következő: a cukorrépa és a burgonya a már kialakult energetikai anyagait a cukrot és a keményítőt nem képes végleg elraktározni úgy, mint a gabonafélék. Amikor a kései vegetációs időszakban újra a növekedést elősegítő viszonyok kerülnek túlsúlyba — jó a nitrogénellátás és kedvezőek a nedvességi viszonyok —, a növény képes növelni a levélfelületét, és fiatalodni kezd. Ebben az időszakban ehhez azonban nincs elegendő fotoszintetíkai energia és ezért a növény a már kész cukor- és keményitőtartalékaihoz nyúl. Ezeket képes invertálni — lebontani — és tartalékait csökkenteni. Hasonló, de fordított folyamatot figyeltek meg a lucernánál is szeptember folyamán. Ogy erősíti meg a gyökérzetét télre, hogy a késői kaszálásra hagyott zöldtömegből elvonja a cukrokat és ezeket a gyökérnyakban keményítő formájában újra beépíti. Ezzel tökéletesen hőszigeteli a gyökérzetet a téli időszakra, tavasszal könnyen cukorrá alakíthatja át, és ezáltal serkentheti a növény újrahajtását. Ilyesmire nem képesek a gabonafélék. A kukorica a tejes kalász kialakulása után oly módon raktározza el az összes kialakult energiát, hogy az egyszerű anyagokat a növényekből magas energiatartalmú anyagokra változtatja. Ilyenkor válnak az egyszerű cukrok keményítővé, az aminosavak fehérjévé, és ekkor alakítja át olajjá a zsírsavait. Kis molekulákból nagy makromolekulákat alkot, és ezzel energiafelhalmozó űrtartalmi munkát végez. A gabonáknál a beérés a bonyolult fotoszintetikus folyamat után nagyon érdekes. Maguktól elhervasztják vegegatív tömegüket, és visszafordíthatatlanul raktározzák el az összes kialakított anyagaikat. Nem reagálnak a nedvesség- és nitrogéntöbbletre megújuló fiatalosodással, mint a cukorrépa és a burgonya: Nincs náluk energiaelbontödás és értékcsökkenés. E rövid élettani jellemzésből láthatjuk, hogy a cukorrépa és a burgonya azért érzékeny a talaj intenzív folyamataira, mert hozamának tömege a földben alakul ki, és e körülmények között raktározódik a betakarításig. Régóta megállapított tény, hogy a növények alá legérdemesebb a háromnégy évre szánt istállótrágya-adagot kijuttatni, mert meghálálják, és jól reagálnak az istállótrágyára. A talajban a nitrogénellátást azonban a szervesanyag-tartalom kiszámíthatatlanná teszi, mert a belőle felszabaduló nitrogéntöbblet az évjárat jellegétől — nedvesség, hőmérséklet, napsugárzás — függ. Csak akkor tudjuk a növények nitrogénellátását és minőségük alakulását javítani, ha az adott nitrogénműtrágya-adag mellett mérni tudjuk a talajban felszabaduló nitrogén menynyiségét is. Ennek fontosságát csak úgy érthetjük, ha tudatosítjuk, hogy a talaj nitrogéntartalmának 70—90 százaléka szerves anyagra kötött nitrogén, melyet a növények az ásványosodás után tudnak felvenni. További 10—14 százalék a talaj ásványaira kötődött nitrogén, melyhez a növények soha nem juthatnak hozzá. Csupán a 10—15 százalék ásványi nitrogén — melyet N minerális jelzővel jelölünk — vehető fel a növények által. Amikor műtrágyázunk, ezt a nitrogéntartalmat gyarapítjuk a talajban. Ha feltételezzük, hogy az adagolt műtrágyamennyiségünk a talaj felső 30 centiméteres rétegében fog hatni, akkor azt a mintegy 140—160 kiló nitrogént 4,2 millió kiló talajhoz adtuk. A cukorrépa és a burgonya ebből csak nagyon keveset, mintegy másfél százalékot képes felvenni. A nitrogént döntő mértékben a szerves anyagból felszabadult mennyiségből veszi fel. Hogy ez milyen bőven áll rendelkezésére, azt a már említett biokémiai folyamatok befolyásolják. Ebből világosan láthatjuk, hogy a cukorrépa minőségét a nitrogénellátás kapcsán nem az adagolt nitrogénműtrágya dönti el, hanem a talaj nitrogén-felszabadító képessége a szerves trágyából. Ha az istállótrágyát — vagy egyéb szerves trágyát — korán ősszel kétszeres szántással és mindig sekélyen dolgozzuk bele a talajba, akkor az őszi nedvesség és a még hosszan tartó meleg idő esetén erőteljesen elszaporodik a talaj azon mikroorganizmusainak a száma, melyek tavaszszal és a vegetációs időszak egész folyamán magas szinten tartják az istállótrágya ásványosodását. A cukorrépa termelési időszakában így kiégetjük a négy évre adott szerves anyagot a talajból, a cukorrépát pedig olyan vegetációs körülmények közé hozzuk, amelyek állandó nitrogéntúltengést okoznak. Ezt a folyematbt lassítanunk kell az istéllótrágya egyszeri mélyszántásával és ennek minél későbbi elvégzésével, lehetőleg október második felében. Ezen agrotechnikai változástól lehet minőségjavulást várni a cukorrépa-termelésben. Még talán annyit, hogy mit várhatunk a hagyományos, kétszeri sekély szántáséi technológia nyomán a hozamokat és a minőséget illetően, tekintettel az idei év jellegére és időjárási viszonyaira. Mivel az átlaghőmérsékletek a sokévi átlag alatt mozognak és a hőmérséklet összege lényegesen elmarad a tavalyitól, aaránylag kis mértékű volt az idén az ásványosodás által felszabadult nitrogénmennyiség. Az öntözéses körülmények között ez a hozamok kialakulásához elegendő és a minőség szempontjából nagyon kedvező. Ebből arra lehet következtetni, hogy az idén a cukortartalom magasabb lesz, mint tavaly. Ha ez a következtetés beválik, akkor ez is a fent elmondottakat bizonyítja, hogy az ásványosodást és az általa felszabadult fölösleges nitrogénmennyiség keletkezését a hőmérséklettel, az ésszerű, megfelelő időpontban végzett mélyszántásos agrotechnikával és lassító adalékokkal lehet befolyásolni. TARR GYULA, a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa A tápanyagpótlás tekintetében jelentős segítséget nyújtanak a laboratóriumi vizsgálatok (Archív felvétel) A burgonyatermelés növelése permettrágyázással A vegyszerek árának emelkedése és egyéb tételek évről évre növelték a termelést költségeket. A burgonyatermelésnél is mutatkozik ez a jelenség, amely esetenként megkérdőjelezheti a termelés gazdaságosságát. Az utóbbi Időben különösen a műtrágyahatóanyag-felhasználás költsége emelkedett. Egyes helyeken az összes hatóanyag mennyiségében szereplő nagyobb arányú ká- Humklorldos műtrágya nem mutatta a kívánt eredményt, sőt esetenként klőrmérgezés jelei mutatkoztak. E tényből kiindulva hasznos lehet keresni azt a módszert, amely a szükséges kálium adagolása mellett nem okozhat károsodást és segítheti a termésátlagok mennyiségi növelését. A permettrágyák eredményes hatása az utóbbi években főként a nagyobb asszimilációs felülettel rendelkező növényeknél, így a burgonyánál Is értékelhető volt. A jelenleg forgalomban és használatban lévő permettrágyákből ajánlatos kiválasztani azokat, amelyek nagyobb mennyiségben klorldmentes káliumot tartalmaznak. Több növény — köztük a burgonya —, különösen fejlődésének egyes szakaszaiban, erősen érzékeny a'kloridionokra, és ezeknél a kloridtartalmú permettrágyák használata káros következményekkel járhat. Tapasztalatok szerint a klorldmentes permettrágyák felhasználása kielégítő eredménnyel járt, s a következő segítséget nyújtotta: Q kis költséggel nagyobb érték várható; ф a terméstöbblet mellett a minőségi tulajdonságokat (eltarthatóság] kedvezően befolyásolja; • az egyes gomba- és rovarölő szerek felhasználási útmutatója szerint keverhető és összekapcsolható különböző növényvédelmi munkákkal; 9 növeli a növények vizfelvételi aktivitását, és kedvezőtlen csapadékos időjárás esetén biztonságosabb a termés. A burgonyatermést veszélyeztető gomba- és rovarkártevők elleni védekezés évről évre szükséges. Ezzel egyidejűleg az adagolt permettrágyák üzemi hasznossága többletbevételt jelenthet. A jövő burgonyatermésének növeléséhez a több öszszetételben gyártható szuszpenziős műtrágyák ültetéssel egyidejűleg kijuttatva, további segítséget adhatnak. Az ültető gépekre felszerelhető Huniper műanyagtartályók alkalmasak lehetnek a talajvizsgálatok által kívánt, megfelelő összetételű szuszpenziős műtrágyák talajba juttatására. (MM) A jövő érdekelnek szolyäfetaban Meredek hegyek, félelmetes lejtők között terül el a 3500 hektárnyi területen gazdálkodó rőcei (Revúca) Szlovák Nemzeti Felkelés Efsz. A vadregényes murányi völgyben a mezőgazdasági termelés nehéz körülmények között megy végbe. Apró szétszórt parcellákon, kavicsos, agyagos talajon. A megtisztelő elnevezést az 1973- ban végbement összpontosítás után vették fel. A gazdasághoz tartozó falvak lakossága tömegesen vett részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben, amiért Rőce és Murány városa megkapta a Vörös Csillag Érdemrendet. A felkelésben harcolók közül sokan még ma is tanácsaikkal és munkájukkal aktívan hozzájárulnak a szövetkezet fejlesztési terveinek megvalósításához. A szövetkezet feladatai elsősorban a legelőgazdálkodás fejlesztésére, a tejtermelés növelésére és a juhállomány bővítésére összpontosulnak. A 410 állandó dolgozót számláló tagság az SZNF szellemi hagyományának ápolása mellett rendkívüli fontosságot tulajdonit a tömegpolitikai munka színvonalának emelésére; az emberek szakmai továbbképzésére és a szocialista gondolkodásmód formálására. Eredményesen szervezik a szocialista munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat és a szövetkezeti munkaiskolát. A kommunisták aktivitása is példamutató. Az üzemi pártszervezet a párttagok Javaslata alapján szervezi meg tevékenységét, miközben betölti a politikai irányító szerepét, Igyekszik megoldani a munkakörülményeket és az emberi kapcsolatokat érintő legfontosabb kérdéseket, illetve szorgalmazza a felmerülő problémák orvoslását. Rendszeresen megvitatják a központi határozatokat, s ezekét Összevetik a helyi viszonyokkal. Rőcén elsősorban a kommunisták azok, akik személyes kockázatokat is vállalva kezdeményeznek új megoldásokat, és a korábbinál hatékonyabbnak ígérkező szervezési módszereket. Ilyen vállalkozásaikban mögöttük áll a pártszervezet és a tagság jelentős hányada, többletmunka-felajánlásokkal. A' párttagokat a párton kívüli dolgozók Is követik. A hegyvidéki földművesszövetkezet főként az állattenyésztésben ér el kimagasló eredményeket. Az elmúlt évben például 112,7 százalékra teljesítették tejértékesítési tervüket, de előreláthatólag az idén is eleget tesznek kötelezettségüknek. Az ezres létszámú szarvasmarha-állományból közel háromszázötven a tehén. Az egyedenkénti évi tejtermelés átlaga meghaladja a háromezer litert. Egyes részlegeken ennél jobb eredmények 4D A rőcei részlegen kilenctagú ezüstérmes szocialista brigád viseli a tehénállomány gondját igen jó eredménnyel. Tavaly egyedenkénti évi átlagban 3964 literes tejtermelási átlagot értek el. A brigádtagok között van a képünkön látható Anna Šteťnická is Fotó: ČSTK К T 9 A szövetkezetnek kiemelkedő ágazata a juhtenyésztés. Tavaly 4,7 tonna gyapjút és 16 tonna sajtot termeltek. A juhsajt készítésében Ondrej Švonavec számadó juhász is tevékenykedik is születtek. A rőcei szarvasmarha-* telepen tevékenykedő Pavlina Vrancová által vezetett kilenctagú ezüst* érmes szocialista fejőbrigád például 13,4 literes napi fejésí átlagot ér el tehenenként. Terven felül alakult á borjúelválasztás és a minimumra csökkent a borjúelhullás. A gazdaságban több mint hétezer juhot tartanak, és a kiemelkedő sajttermelők között tartják őket számon. A növénytermesztés főleg az állat* tenyésztés kiszolgálására szakoso* dott. A szarvasmarha- és a juhállo* mány részére évről évre elegendő és jó minőségű takarmányt gyűjtenek össze. Fejlett melléküzemági termeléssel is rendelkeznek. A kavicsbányászat —* vagy pontosabban a brizolitkészítés — jövedelmezősége a szövetkezet kiegyens'ülyozott gazdálkodásának egyik tartópillére. A termelési részlegeken összeseit hat szocialista brigád tevékenykedik. A traktorosok munkacsoportja — Ján Staqkovič vezetésével — 1976-ban el* nyérte „A CSKP XV. kongresszusának kollektívája“ címet. Egy másik brigád a Muránska Dlhá Lúka-i gépjavítórészlegen dolgozik, s Ián Fitma irányításával a bronzéremért verse* nyeznek. A közelmúltban a műszakigazdasági dolgozók körében is alakult egy szocialista brigád. A szocialista program megvalósíts* sa keretében nagy figyelmet fordíta* nak a munkakörnyezet javítására. Az állattenyésztésben dolgozók számára egyre kedvezőbb, kulturáltabb mun* kafeltételeket teremtenek a szociális helyiségek korszerűsítésével. Épül az új üzemi konyha és az ebédlő, amelyben két év múlva kezdik meg a dől* gozók étkeztetését. A szövetkezeti ta* gok hazai és külföldi üdültetéséről is rendszeresen gondoskodnak. Évente a tagság ötven százaléka jut el valamelyik kírándulőközpontba. A rőcei szövetkezetesek napirenden tartják a párthatározatok rájuk vonatkozó irányelveinek a megvitatását és ezek teljesítését. Az SZNF 40. év* fordulójának tiszteletére az egész tagság aktivizálódott. Tudatosították: a nagy történelmi eseményhez csak úgy lehetnek, s maradhatnak hűek, ha annak forradalmi hagyománya szerint a szocializmushoz és a párthoz való hűségben — továbbra is elkötelezett pártossággal, áldozatkészség* gél, elvi megalapozottsággal — szol* gálják a szocialista haza és a nagyüzemi mezőgazdaság érdekeit. Korcsmáros László
