Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-22 / 38. szám

1984. szeptember 22. .SZABAD FÖLDMŰVES. П a mezőgazdáság szolgálatában' AGROFILM ‘84 'Az Agrokomplex nemzetközi rész­vételű országos mezőgazdasági kiállí­tás keretében augusztus 19—24-e kö­zött rendezték meg. Nyitrán (Nitra) első ízben az Agrofilm ’84 nemzet­közi mezőgazdasági filmfesztivált. A hazai szakemberek régi álma vált va­lóra, hiszen a filmbemutató megren­dezésének gondolatát már jóval ko­rábban felvetették, sőt azt jóvá is hagyfák, ám a megvalósítás különbö­ző okok miatt hosszú ideig váratott magára. Mezőgazdasági szaktekinté­lyek, elismert filmrendezők és kriti­kusok összmunkájának köszönhető, hogy az egyes fesztiválok keretében annyira fontos első évfolyam minden tekintetben megfelelt a várakozásnak. Az alapos, szinte minden részletében átgondolt szervező munka meghozta az eredményt, mivel a különböző kül­földi fesztiválokat megjárt szakem­berek is elismeréssel szóltak az elő­. ( i ■r 1 fi —■ • • у.т-'уЗ C.:. U. \ • « у V tr * készületekről, magáról a műsorról s nem utolsósorban a gyors tájékoz­tatásról és a figyelmes gondoskodás­ról. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma, a Csehszlo­vák Film és a további társrendezők segítségével megrendezett filmfeszti­válra 341 filmmel (ebből 44 video­kazetta) neveztek be. A külföldi je­lentkezők száma megközelítette a két­százat. A bíráló bizottság tagjai vé­gül is 27 ország és az ENSZ képvise­lőinek 105 alkotását választották ki. A fesztivál fölött az SZSZK kormánya és a FAO vállalt védnökséget. A ver­senyfilmek vetítésére az Állattenyész­tési Kutatóintézet nagytermében ke­rült sor. Ezenkívül még több helyen a nagyközönség számára is bemutat­ták az alkotásokat, így például az Agrokomplex látogatói az F pavilon­ban nézhették meg a legújabb mező­­gazdasági szakfilmeket. A legfonto­sabb központi témakörök a követke­zők voltak: a termőföld védelme; a mezőgazdasági termelés optimalizá­lása; az integrált növényvédelem; a csökkentett mérgezőanyag-tartaimú növényvédő szerek felhasználása; faj­tanemesítés. A nemzetközi verseny­ben a zsűri az alábbi kategóriákban minősítette a filmalkotásokat: a tudo­mányos kutatással kapcsolatos mű­vek, a tudományos ismeretterjesztő, oktatási és továbbképzési célokra ké­szített filmek és információs jellegű alkotások. Örvendetes, tájékoztatott František Kopecký. az Agrofilm igazgatója, hogy a fesztiválon bemutatott filmek a mezőgazdaság szinte valamennyi te­rületét felölelik. A növénytermesztés szakaszán főleg az új fajták és hibri­dek nemesítésével, a kutatások során szerzett ismeretek népszerűsítésével találkozhattunk. Az állattenyésztéssel kapcsolatos rövidfilmek főleg a nagy­üzemi tenyésztés korszerűsítését, a takarmányfelhasználás legújabb mód­szereit és az állattenyésztésben dolgo­zók munkakörülményeinek javítását tárgyalták. A hagyományos energia­­igényes módszerek gazdaságosabb megoldásokkal való helyettesítésének lehetősége több résztvevőt arra ösz­tönzött, hogy ötletét vászonra vigye, és újítását a szakemberek előtt is be­mutassa. Természetesen a már ismert és több helyen sikerrel alkalmazott energia-megtakarításos újítások nép­szerűsítését is vállalta néhány alko­tó. A vegyszeres növényvédelem kér­désköre a filmesek nagy részét fog­lalkoztatta, hasonlóan a mezőgazda­sággal kapcsolatos környezetvédelem. Az erdőgazdaság és a vízgazdálko­dás tematikájába sorolható rövidfil­mek nagyon is időszerű problémákat boncolgattak, mivel több, évek óta ismétlődő hibára, mulasztásra és ha­nyagságra hívták fel a figyelmet. A mezőgazdasági földterület maximális hasznosítása különösen a népesebb országok képviselőit foglalkoztatta. A közélelmezés mindig aktuális kér­déseivel szinte valamennyi ország versenyfilmje behatóan foglalkozott. A szerzők többsége az ésszerű táplál­kozás fontosságát, a helyesen össze­állított étrend kedvező egészségügyi hatásait szemléltette. Az Agrofilm az országos mezőgaz­dasági kiállítás központi témájához igazodva megkülönböztetett figyelmet fordított a környezetvédelemre. A ha­zai és külföldi szakemberek fóruma kiváló alkalmat nyújtott a tapaszta­latcseréhez, az új megoldások, illetve ötletek megismeréséhez. Számos film­alkotás konkrét példával bizonyította: miként lehet növelni a termelés haté­konyságát, és közben csökkenteni a túlzott vegyszerezés miatt valameny­­nyiünkre leselkedő veszélyt. Több szerző rövidfilmjében hangsúlyozta, hogy nem a növényvédő szerek össze­tétele okoz leginkább problémát, ha­nem elsősorban a vegyszerek szak­szerűtlen felhasználása. Még nap­jainkban is a mezőgazdasági Üzemek egy részében nem a legmegfelelőbb növényvédő szereket alkalmazzák. Ügy látszik, nem volt hatékony a fel­­használásukat részletesen bemutató és népszerűsítő tájékoztatás, mivel számos szövetkezetben vagy állami gazdaságban sokszor önkényesen ada­golják a különböző vegyszereket. Ideje volna már, hogy a szóban forgó mezőgazdasági üzemek vezetői az ed­diginél jóval nagyobb súlyt fektesse­nek az ellenőrzésre, mert egy-egy nem várt felmérés után a szakembe­rek sokszor nem akarnak hinni a sze­müknek. amikor az elemzések kimu­tatják, hogy hányszoros volt a túl­adagolás. A seregszemle rendezői a filmek segítségével szeretnének javítani a kedvezőtlen helyzeten. Sajnos ezideig nem nagyon éltünk az új ismeretek és módszerek népszerűsítése terén ezzel a lehetőséggel. Az első nemzet­közi mezőgazdasági filmfesztivál ha­zai gyakorlati sikere éppen abban nyilvánul meg, milyen mértékben tud­juk hasznosítani a bemutatott újdon­ságokat. A rendezők körültekintő munkáját dicséri, hogy a fesztivált követően országszerte sor kerül ke­rületi filmbemutatókra, így a járási és a kerületi mezőgazdasági igazga­tóságok, a szövetkezetek, az állami gazdaságok és a többi mezőgazdasági üzem vezetőivel közösen megszervez­hetik a kiválasztott filmek megtekin­tését. Ezenkívül a Csehszlovák Tele­vízió a legérdekesebb rövidfilmeket a közeljövőben műsorára tűzi, fgy az érdeklődők a televízió képernyőjén is megismerkedhetnek az Agrofilmen bemutatott alkotásokkal. A filmfesztivál ünnepélyes ered­ményhirdetésére a Nitra Szálló nagy­termében került sor. A nemzetközi verseny fődíját, a Magna Matert ад ENSZ versenyfilmje nyerte. A tudo­mányos kutatás eredményeit ismerte­tő témakörökben az első díjat Az in­tegrált biológiai növényvédelem című bolgár rövdfilm alkotói vehették át. A tudományos ismeretterjesztő filmek közül A Varroa atka elnevezésű cseh film végzett az első helyen. Az okta­tó filmek versenyét szintén cseh rö­vidfilm, mégpedig A tápkockás cso­magolt ültetőanyag című nyerte. A dokumenturafilmek témakörében A jövőt közösen építjük című ENSZ- versenyfilm vitte el a pálmát. Az in­formációs filmek közül pedig A ter­mészettel közösen című szovjet film végzett az élen. Az Agrofilm ’84 szervezői elsődle­ges feladatuknak tekintették, hogy a mezőgazdasági termeléssel, az élelmi­szeriparral, a környezetvédelemmel, az erdőgazdasággal, valamint a víz­­gazdálkodással kapcsolatos filmek ne csak a szakemberekhez, hanem az említett területeken dolgozókhoz is eljussanak. Az országos mezőgazda­­sági kiállítás résztvevői közül sokan kihasználták az alkalmat és a hely­színen megtekintettek egy-egy ver­senyfilmet. A közönség és a szakem­berek egyöntetű véleménye alapján szükség van az ilyen jellegű és ha­sonló rendezvényekre. A fesztivált követően a mezőgazdasági üzemek ve­zetőinek szervezőkészségétől is nagy­mértékben függ, hogy hányán tekin­tik meg a legérdekesebb , filmalkotá­sokat. Reméljük, hogy a kerületi film­vetítések alkalmával is kedvező ered­ményekről számolhatunk be. BARDOS GYULA Sokszor felötlődik a kérdés, va­jon mit tudunk a gombákról? Sokan bizonyára csak annyit, hogy elkészítve ízletes csemegeként fogyaszthatók. Sajnos csak ennyit és nem többet. Ez a „tájékozottság“ azonban csak azoknak elegendő, akik csupán a vendéglátóipari üzemek ét­lapjain kerülnek a gombákkal kap­csolatba. Am azok számára, akiknek lehetőségük nyílik kedvtelésükre, a gombaszedésre, ajánlatos alaposabb ismereteket szerezni a gombák tulaj­donságairól. Mert a tragikus követ­kezményekről egyre többet olvasha­tunk a napilapok fekete krónikáiban. Szlovákiában gombamérgezés követ­keztében évente több tucat ember ke­rül kórházba, s közülük nem egy életével fizet tájékozatlanságáért. Sok esetben „szakavatott“ gombázó az ál­dozat, de a piacokon gombát vásárló háziasszanyok kosarába is könnyen kerülhet mérges gomba. Hogyan le­het a veszélyt elkerülni, vagy leg­alább is a minimálisra csökkenteni? Elsősorban nagyobb óvatossággal, éberséggel! Csakis olyan gombát vá­sároljunk, amelyet jól lsmerünkl Ha pedig történetesen —■ például egy kirándulás alkalmával — éppen mi megyünk gombázni, nos ne dugjuk addig a szedett gombát fazékba, míg valamilyen módon meg nem győződ­tünk annak fogyaszthatőságáról! A gombát szedők és fogyasztók né­pes táborának tájékoztatására Rozs­nyón (Rožňava) hasznos kezdeménye­zés született. A Bányászmúzeumban nyáron érdekes és tanulságos kiállí­tás nyílt A gombák világa címmel, s a gombaszezon végéig tart nyitva A szakismereteket nyújtó gombatár­latot már eddig Is több ezren tekin­tették meg. Az alábbiakban ide ka lauzolom el az olvasókat. Arra per sze nem vállalkozhatok, hogy átfogí képpel szolgáljak, remélem azonbar érdeklődésüket így Is sikerül felkel tenem. Mielőtt azonban az erdőbe Illetve a kiállítás csarnokába lépnént — pihenjünk meg, s közben tanul junk egy kicsit „gombául“... ♦ + A tárlat anyagán, a képeken és i felvételeken a fakó gomba mellet­­például a különböző betegségek, t rozsda és az üszög egyes fajtái h megtekinthetők. — A gombák közül néhány tajti jelentős károkat okoz népgazdasá gunknak, többségük azonban jó szol gálátokat tesz az embereknek. Egy egy gombafajta sokaknak már az ét rend elengedhetetlen részét képez — tájékoztat dr. Edita Urwichiarová a kiállítás szakmai előkészítője, maj< így folytatja: — A penészgombák egy része nagj károkat okoz például a gabonafélék ben, a gyümölcs- ég zöldségraktárak ban. Meg kell említenünk*a múzeu­mokban előforduló károkat, a festmények, rovargyüjtemények meg­­penészesedésél. Közismert, hogy a penészgombák bomlasztó hatásukkal szinte teljesen tönkreteszik a megtá­madott élelmet. A romboló hatású enzimeken kívül azonban hasznos anyagokat Is termelnek, főleg külön­böző savakat. A penészgombák által termelt anyagok közül az erős bioló­giai hatásúak, az antibiotikumok a legfontosabbak. A jelenlegi gyógy­szeripar megközelítőleg 800 antibioti­kumot gyárt, s ezeknek közel 18 szá­zaléka a gombákban termelődik. A kultúrnövények veszélyes kárte­vői közé tartoznak a rozsdagombák, amelyek szintén megtekinthetők a ki­állításon, s a bazidiumos trégyagom­­bákhoz tartozó üszöggombák. Legve­szélyesebb fajtáik a búzán, az árpán, a kukoricán élősködnek, s járványos elterjedésük idején elpusztíthatják az egész termést. Külön teret kapott a kiállításon a mikológia (gombaismeret) története, ugyanúgy a jelentős hazai mikológu­­sok munkássága. Helyet kaptak azok az élelmiszeripari termékek is, me­lyeknek előállításához bizonyos pe­­nészgombafajtákat használnak, így például a közkedvelt penészes sajtok, a Hermelin vagy az Encián. Megtalál­hatjuk itt a gomba eredetű antibioti­kumokat és más gyógyszereket. A gazdag mikológiái szakirodalom és a szakfolyóiratok a gombázóknak és a természet kedvelőinek egyaránt az új ismeretek forrását jelentik. A kiállítás központi részén a gom­bák 200 fajtája látható, mégpedig há­rom csoportra osztva: ehető, nem ehető és mérges gombákra. Nyomaté­kos figyelmeztetés áll az olyan ha-Fotő: Bogoly János * lálosan mérgező gombák neve alett, nint a gyilkos galóca (Amanita phal­­toidesj és a mérges galóca (Amanita ŕirosa), amelyeket minden gombasze­dőnek alaposan meg kellene is­mernie, mielőtt gombázásra szánja el megát. É Mire ügyeljünk tehát a legin­kább? — A figyelmetlen gombázók gyak­ran összetévesztik a zöldes szinű gyilkos galócát a sárgászöld peszer­­kével vagy a galambgombák zöld fajtájával, hogyha csak a színre tá­maszkodnak. A gyilkos galúca egyál­talán nem hasonlít ezekre a fajtákra, csak a kalap alján levő lemezek ha­sonlóak. A gyilkos galóca egyik leg­jellegzetesebb ismertetőjele a tönkön található fejlett becskor. Fontos, hogy a gombákat mindig teljes nagyság­ban szedjük, mert a tönkön látható ismertetőjelek segíthetik a leginkább azonosításukat. ■ Milyenek a mérgezés tünetei, s ilyenkor mi a legfontosabb teendő? — Egy fejlett gyilkos galóca egy­szerre két embernek a halálát is­­okozhatja. Az első tünetek viszony­lag hosszú nyugalmi időszak után je­lentkeznek, leggyakrabban hat óra elteltével, általában azonban 8—12 óra után. A mérgezés legelőször emésztési zavarokat okoz, egyidejű­leg lépnek fel a hányás és hasmenés tünetei. Tipikus mérgezéskor két nap és két éjjel tartanak ezek a tünetek. A beteg nagyon fáradtnak érzi ma­gát, később apatikussá válik, vizelési zavarok is fellépnek. Miután enyhül a hasmenés és a hányinger, beáll a látszólagos javulás rövid, de nagyon veszélyes időszaka. Ha a beteg nem fordul orvoshoz, az ötödik-hatodik napon meghal. Elsősegélynyújtás a gyilkos galóca okozta mérgezésnél: hányás ntán sok folyadékot adunk a betegnek, ám soha nem szeszes italt vagy tejet, legjobb a tiszta ásványvíz vagy pedig az ivúvfz. A legfontosabb, hogy gondoskodjunk a beteg mielőbbi kórházba szállításáról! A kiállítás látogatói ezenkívül még jóval több gombafajtát tekinthetnek meg. A mérgezőeknél mindenütt ott a figyelmeztetés: legyünk körültekin­tőbbek a gombaszedésnél, s csak olyan gombát tegyünk kosarunkba, amelyet ismerünk, s tudjuk, hogy ehető. Fontos tudnivalókkal gazdagodva, most már bátrabban, nagyobb éber­séggel indulhatnak a, kiállítás meg­­teklntói a'z ehető gombák felkutatá­sára. Ne feledjük azonban, hogy még a tapasztalt gombázóknak sem árt az óvatosság! Lejegyezte: Korcsmáros László Hagyományaink ápolása az utóbbi években egyre jobban lért hódit életünk minden területén. Felelevení­tésük, életre keltésük ül színt hoz mindennapjainkba, tartalmasabbá teszi hétköznapjainkat és ünnepeinket. Ezek közé tartozik a régi országos kirakóvásárok jgl­­újítása, amelyek nagy közkedveltségnek örvendtek a lakosság körében. Ahol már sikerült megszervezni, ott a vásár kedvezően hozzájárult a szolgáltatások bővíté­séhez, mivel régi, lassan feledésbe menő mesterségek termékeit is megvásárolhatták. Három évvel ezelőtt a losonci (Luóenecj járás vezetői elhatározták, hogy NÓGRÁDI VÁSÁR címén felújítják a hajdani országos hírű kirakóvásárt. Azóta, évente au­gusztus utolsó hétvégén ismét igazi vásári hangulat van Losoncon. Első ízben 1982-ben a belvárosban, pontosab­ban annak főterén tartották. Az erre a célra kijelölt hely azonban szűkösnek bizonyult, ezért a második év­ben már az ül városnegyedben rendezték. Az idén augusztus 25—-26-án sorra került rendezvény iránt óriási volt az érdeklődés. Szlovákia szinte valamennyi járásá­ból eljöttek az ipari szövetkezetek képviselői és a kis­iparosok. Természetesen az állami kereskedelmi hálózat üzletei sem hiányoztak. A színes sátrak sokasága kelle­mes színfoltja volt a vásárnak. A polcok szinte roska­doztak a gazdag árukínálattól, s mindenki ízlése és persze pénztárcája szerint válogathatott. Fiatalok és idősebbek egyaránt megtalálhatták azt az árut, amelyre éppen szükségük volt. Miško Lajos, losonci cipészmester például a helyszínen készítette s árulta a szebbnél szebb, divatos falalpú cipőket. Vásárlója, • megrendelője és látogatója is volt bőven. A népművészeti cikkek sokaságából min­denki kedve szerint kiválaszthatta a neki éppen legmeg­­jelelőbb árut. A kisiparosok jóvoltából fonott kosár, fa­­teknő, kaszanyél, gereblye és más, sokszor hiánycikk* nek számító népi eszköz vagy szerszám is volt bőven. Az ipari termékek mellett ott voltak az édességet áru­­sítő boltok, melyek polcain a mézeskalács és a többi nyalánkság sem hiányzott. A gyermekek örömére cél­lövöldék, körhinták* és különböző játékautomaták is voU tak. A vásárlók és eladók ellátásáról a jednota Fogyasztási Szövetkezet, valamint a Vendéglátóipari Vállalat dolgo­zói gondoskodtak. A zsúfoltságot sikerült elkerülniük, mivel több helyen, üzletben és sátorban is árulták a fi­nom falatokat, melyek illata már messziről csalogatta a látogatókat. Frissítőről is gondoskodtak, így a szol­gáltatások színvonala megjelelt a várakozásnak. Bár a vásárt hivatalosan csak szombat reggel nyitották meg, a kisiparosok már pénteken délután árulták porté­kájukat. A két napig tartó vásáron a szomszédos járásokból is többen megfordultak Losoncon, akik gazdag „vásárjiá­­val“ térhettek haza. Az idei Nógrádi Vásár a kereskedők és a látogatók szerint is vásár volt a javából. Csák István у : ::'.д világa JEGYZETEK EGY HASZNOS KIÁLLÍTÁSRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents