Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-22 / 38. szám

■< Äz érdeslevelűek csHládjába tartozik, kétszikű, csöves virá­gú, évelő növény. A nedves ré­teket, vízpurtokat és a lomb­leveles erdőket kedveli, de а humuszban gazdag agyagtala­jokon is meghálálható. Érdekes, apró harangocskákra emlékez­tető ibolyakék, rózsaszín vagy sárgásfehér virágait bizonyára sokan megcsodálták már. Gyö­kere 5 cm átmérőjű, kívül fény­lőén fekete, belül fehér. Értékesítési céllal a növény gyökerét gyűjtjük, mégpedig ősszel, amikor a legtöbb ható­anyagot tartalmazza. A kiásott gyökeret aluposan megtisztít­juk a földtől, majd vékony lé-AKVARISZTIKA Az öves díszcsík A nálunk is előforduló csík­félék (Cibitidae) családjának délkelet-ázsiai Botia nemzetsé­gébe tartozó díszcsíkok a ini megnyúlt testű csíkjainknál rö­­videbb, zömökebb testnek, hát­­vonaluk enyhén felfelé ívelt. Pikkelyeik aprók, úszóhólyag­­jitk csontos tokba zárt. Szem alatti tövisük kéthegyű, felső ajakszélükön kétoldalt bajusz­­szálak vaniAk. Az öves díszcsík (Botia mac­­racantbaj Szumátra és Borneó kirstálytiszta, oxigéndús, kavi­csos inedrű patakjaiban él, a­­bol 30 cm hosszúra is megnő. A szobaakváriumokban ennél sokkal kisebb marad, még a nagy medencékben sem nő 15 cm-nél hosszabbra. Zömök, vi­szonylag magasan ívolt teste aranyos vagy vöröses-sárga szí­tegben elterítve, napos helyen vagy jó meleg padláson gyor­san megszárítjuk. Okosun te­szi, aki esős időben kezdi gyűj­teni, mert ilyenkor könnyebb kihúzni a földből az egyébként általában beszakadó gyökeret. Maximum 45 C fokos hőmér­sékleten sütőben Is szárítható. A drog akkor minőségi, ha a száraz gyökér törési felülete (a gyökér belseje) fehér szí­nű. Száradási aránya 4—5:1, kilónkénti felvásárlási ára 20 korona. Házi használatra a nö­vény lombja Is gyűjthető, en­nek száradási aránya 5:1. A nadálytő gyógyhatásai kö­zül elsősorban arról kell szól­ni, hogy kedvezően hat a törött csontok hegedősére. Eleink már tucjják ezt, de az orvostudo­mány sokáig bizalmatlanul ke­zelte a népgyógyászatban szer­zett tapasztalatokat és Inkább rádtoaktiv mészizotópokkal kí­sérletezett. De idővel bizonyí­tást nyert, hogy a fekete na­dálytő gyökeréből készült teát fogyasztó betegeknél a törött csontok lényegesen gyorsabban és tökéletesebben összeforrtak. Újabban úgy mondjuk, hogy a fekete nadálytő a modern ember egyik leghatásosabb ter­mészetes gyógyszere. Ha a gyö­kér főzetével beecseteljük az ínyünket, megszüntethetjük az ínygyulladást és elejét vehet­jük a fogak kilazulásának. A' lábszárfekély is gyógyítható vele, mert serkenti a sebek gyógyulását, a húsképződést. Ä főzetből készített bovogatás pu­hítja és tisztítja az arcbőrt, el­tünteti a fiatalkori pattanáso­kat. Belső használatra naponta 2 teáskanálnyl aprított drogból készíthetünk teát. Ha a száraz gyökeret porrá törjük, ebből naponta 3—5 grammot fogyaszt­hatunk. Dr. Nagy Géza nő, három sötétfekete kereszt­sávval (övvel), úszói pedig szép téglavörösek. Az ivarérett álla­tok nemét az ikrázási idősza­kon túl alig lehet felismerni. Az öves díszcsík 25—2B C-fok hőmérsékletű, kavicsos homok­­talajú, jól szellőztetett és szűrt, középkemény vizet igényel. Szívesen tartózkodik fajtársai társaságában. Az inkább este megélénkülő, rokon Botia-fajok­­kal szemben nappal is gyakran előjön rejtekhelyéről, izgatot­tan fel s alá úszkál a hosszanti üvegfal mentén. Búvóhely gya­nánt jól beváltak az akvárium aljára fektetett, üreges kókusz­dióhéj darabok. Halunk szívesen fogyasztja a fenékre leszálló Tubifex, Chi­­ronoinus vagy más élő elesé­­get, de a miíeleséget sem veti meg. Az utóbbiak közül főleg a fenékre leszálló eleségtablet­­ták alkalmasak a táplálására. Az akvaristák általában impor­tált példányokat gondoznak, medencében való szaporításáról egyelőre neiu tudunk. Az alapszervezeti felvásárlótelepeken az idény végén Is nagy a hajrá, hiszen kertészeti szempontból nem volt tál kedvező az év, s mindenki igyekszik értékesíteni a nagy fáradsággal megtermelt zöldséget és gyümölcsöt , Fotó: -bor TflNUlJUNK / MINI GRILL Mint az ábra is mutatjd, nein kell hozzá más, csak egy na­gyobb égetett virágcserép meg néhány megfelelően meghajlí­tott, erősebb dórtszál. A cse* répbe néhány nagyobb kavH csőt, arra pedig faszenet te­szünk, meggyújtjuk, s már pirul­hat is a drótra fűzött pecsenye. A mini-grill előnye, hogy a kiskertben, a vízparton vagy akár az erkélyen is használ­hatjuk. Mnáfan R. LEVESZÖLDSÉG SÓBAN Tárolásra alkalmas pincém nincsen, így a gyökérzöldséget sóban teszem el télire. Azonos mennyiségű sárgarépát, petre­zselymet és zellert megtisztí­tok, uborkagyalun megresze­­lem, jól összekeverem és meg­sózom, végül kisebb — lehe­tőleg csavartetős — poharakba rakom, alaposan tömörítve. A csírátlanítást 75—80 C-fokos hőmérsékleten végzem, legfel­jebb 15 percig. Amikor az üve­gek kihűlnek, bekerülnek az éléskamrába. Az így tárolt zöld­séget röviddel a forralás befe­jezése előtt leszem a levesbe (hús alá azonnal főzés kezde­tén). A megbontott üvegeket a hütő aljában kell tárolni, mert lényegesen kevesebb sót hasz­nálok, mintha kimondottan a sóra bíznám a tartósítást, tehát meleg környezetben a zöldség romlásnak indulna. Aki szereti a pasztinákot, ter­mészetesen abból is adhat a keverékhez, de valamivel ke­vesebbet, mint a többi gyükér­­ziildségből. Márová Z. A PAPRIKA MINT ÉVELD NÖVÉNY (Búvár) Két éve sokat bosszankodtam azon, hogy a paprika a korai fagyok beálltáig nem tudta kinevelni valamennyi gyümölcsét." Gondoltam egyet, s néhány tövet virágcserépbe jjiltetve, a lakás­ban neveltem tovább. Amikor a tövekről az utolsó termések is lekerültek, a növényeket hűvösebb, félárnyékos szobába tele­pítettem. Először elkeseredtem, mert nemsokára elhullajtolták a levelüket, de legnagyobb örömömre két hét múlva újra fa­kadni kezdtek. A már zöldülo növényeket február végén ismét meleg szobába vittem és a délre néző ablakba tettem. A leve­lek növekedése meggyorsult s a növények végül virágozni aezdlek. Pici ecsettel megporoztam a virágokat, s március de­rekán örömmel tapasztaltam, hogy megjelentek az első termés­­kezdemények. Az első nagyobb terméseket április elején szíH •reteitein. Alig voltak kisebbek a nyáron szabadföldben ter­mett paprikáktól. Májusban újabb termést nyertem, majd a növényeket a fagyveszélyes időszak elmúltával kitelepítettem a szabiidba. Itt egész nyáron rendesen teremtek, majd a fa­gyok előtt ísqiét bekerültek a lakásba. Gond mindössze annyi uin velük, mint az átlagos igényű szobanövényekkel, tehát feltétlenül érdemes kísérletezni. És nem csupán a paprikával, de a hason hóképpen viselkedő paradicsommal is. Hradil V. Földünkön több mint négy milliárd ember él, s ez a szám évente körülbe­lül 45 millió fővel gyarapszik. Mint ismeretes, az átlagember­nek évente több mint 700 kiló élelmiszert kell fogyasztania. A statisztikai adatok szerint a világon 5 millió túltáplált em­ber él, ugyanakkor tízmilliók éheznek és alultápláltságtól szenvednek. Az élelmiszerellá­tás javításának egyetlen járható útja van — a növénytermesztés hatékony fejlesztése. Persze biztosítani kell az ésszerű táp­lálkozás követelményeinek ele sütőtök, zöldborsó; V. több mint 400 k|: kuko­rica. A kutatás során megállapo­dást nyert, hogy azok táplálkoz­nak helyesen, akik 55 gramm állati eredetű fehérjével együtt 45 gramm növényi eredetű fe­hérjét fogyasztanak. A fehér­jék alapvető összetevői, az aminnsavak az emberi test épí­tőanyagai. Az aminosavak tel­jes értékű összetétele a növé­nyi eredetű táplálékok közül csupán a szójababban található meg. Némely aminosavak a zöldségfélékből teljesen hiá-A zöldség energiatartalma és táplálkozási értéke get tevő, növényi és állati ere­detű élelmiszerek közötti ked­vező arányt. Egyszerűbben szól­va, növelni kell a zöldségfélék emberi táplálkozásban betöltött szerepét. A szervezetünk életműködé­séhez nélkülözhetetlen hőt a növényi és állati eredetű táp­lálékok szolgáltatják. A táplá­lékkal naponta és átlagosan 12 500 kj energiát (1 kcal =» 4,1868 kj) kell juttatnunk szer­vezetünknek. Ebben elsősorban a sok szénhidrátot, fehérjét és növényi olajokat tartalmazó gabonafélék, hüvelyesek és olajnövények vannak segítsé günkre, természetesen az állati eredetű élelmiszerekkel együtt. A többi zöldség táplálőértéke nem túl jelentős, viszont — fő­leg nyersen fogyasztva — védik szervezetünket a megbetegedé­sektől. A zöldségben 100 gram­monként 180 kj energiát tar­talmaz, ami természetesen nem elégíti ki az emberi szervezet igényét. A zöldségnövényeket energia­tartalom alapján öt csoportba soroljuk. Ezek szerint 100 gramm tisztított zöldség a kö­vetkező mennyiségű energiát tartalmazza: I. 100 kiig: uborka, fejes saláta, retea, spárga, paradi­csom, spenót, sóska, zöldpap­rika; II. 100—200 kj: bimbóskel), cékla, karalábé, karfiol, ká­poszta, kelkáposzta, petrezse­lyem, sárgarépa, tűk, vörös­hagyma, zeller, zöldbab, csi­perkegomba; III. 200—300 kj: petrezse­­lyemzöld, nyári káposzta; IV. 300—400 kj: burgonya, nyoznak. Fehérjékből legtöbbet a zöldborsó, a bimbóskel, a fod­ros kel, a zöldbab, a fokhagyma és a petrezselyem tartalmaz. A zöldségben előforduló zsí­rok (lipidek) nem képeznek energiaforrást, szervezetünk na­pi zsirszükségletét (100 g) egyéb élelmiszerek fedezik. A lipidek kis mennyiségben az aromatikus anyagokban talál­hatók, tehát részt vesznek a zöldség ízének és illatának ki­alakításában. A szaharidokat a zöldségben a cukrok és keményítők, a cel­lulóz és a lignin képviseli. Át­lagos mennyiségük a zöldség­ben 7 százalék, ezek adják a zöldség energiában gazdag, leg­jelentősebb összetevőjét. Az egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz) csaknem minden zöld­ségben megtalálhatók, viszont a két molekula inonoszabarid­­ból összetevődő diszabarid (sza­­haróz, galaktóz) csak némely zöldségfélében van jelen. A feketegyökér, az articsóka és a kardi inulin cukrot tartalmaz, amit bizonyos mennyiségben a cukorbetegek is fogyaszthatnak. Az egyszerű cukrok több száz molekulájából összetevődő ke­ményítő főleg a túlérett zöld­borsóban, kukoricában, a nö­vényi gumókban és a gyöke­rekben van jelen. A cellulóz (nyersrost) min­den növényi szövetben megta­lálható, hiszen a sejtfalat al­kotja. A lignin a cellulózzal együtt adja a fanyagot. A zöld­ségnövényekben 30—33 száza­léknál több cellulóz általában nem fordul elő. A fiatal zöld­ség cellulóztartalmának egy része emészthető, a többi a fás és egyéb emószthetetlen részek­kel együtt kiválasztódik a szer­vezetből. Igaz, hogy ezek a bal­lasztanyaguk közvetlenül nem járulnak hozzá a táplálkozás­hoz, a szabályos emésztési fo­lyamathoz mégis nélkülözhe­tetlenek. A cellulózban és lig­ninben gazdag zöldség rend­szeres fogyasztása jó kondíció­ban tartja az ember fogazatát és emésztőrendszerét. A peklin szintén a szahari­­dok közé tartozik, mint a cel­lulóz kísérőanyaga a zöldség szövetében. Zöldségféléink átla­gos pektintartalma 0.5 százalék körüli. Nagyobb mennyiségben a tj/jásgyümölcsben (padlizsán), tökben, paradicsomban és % céklában fordul elő. A pekti­­nek részben emészthetők, nagy­fokú megkütőképességük sza­bályozza az emésztési folyama­tot. A pektin kedvezően hat a bélmikroflóra tevékenységére. Ojabb ismereteink szerint a pektin csökkenti a vérnyomást és a vér koleszterin-tartalmát, s javítja az idegrendszer mű­ködését. A zöldség táplálkozási érté­két természetesen nem csupán az enrgiatartalom határozza meg. Mindig figyelembe kell venni az adott zöldségféleség­ben előforduló egyéb anyagok (vitaminok, ásványi anyagok, íz-, aroma- és gyógyhatású anyagok) mennyiségét is. MAGDA VALŠÍKOVÄ agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa

Next

/
Thumbnails
Contents