Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-14 / 28. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. július 14. VJtKKT^ЛЩГ^^ ж^вт m — — —_________ __ __ __ __ »^^^r^jr/Ä'/^/jr/Är/jr/jr/jr/jr/jr/^r/^r/^r/jr/jr/jr/ A CSKP KB 4. ülése határozatainak teljesítéséért Jó úton haladnak Ä CSKP XVI. 6« az SZLKP kongresszusa határozatainak szellemében a komáromi (Ko­márno) járásban is felelősség­teljesen hozzáfogták a CSKP KB 4. illése határozatainak le­bontásához és fokozatos meg­valósításához. A mezőgazdasá­gi termelés dinamikájának fel­újítása érdekében olyan formá­kat, módszereket és eljáráso­kat dolgoztak ki és vezettek be, amelyek a növénytermesz­tés gyorsabb ütemű fejlesztését szorgalmazzák. A mezőgazda­sági-élelmiszeripari komple­xumban dolgozók figyelme a hetedik ötéves tervidőszak kez­dete éta a kitűzött célok való­ra váltására irányul. A múlt évi kedvezőtlen idő­járási viszontagságok ellenére a gabonafélékből a szocialista mezőgazdaság történetében a harmadik legnagyobb termést takarították be. teljesítették a tervezett repcetermelést és ele­gendő mennyiségű tömegtakar­mányt biztosítottak az állat­tenyésztés részére, ahol szin­tén kedvező eredményeket ér­tek el. Az állati termékek fel­vásárlását nemcsak teljesítet­ték, hanem a tej és a tojás esetében tál is szárnyalták. Arról, hogy a járásban mi­ként váltották valóra a CSKP KB 4. ülésének határozatait, Fóka Vilmossal, a komáromi járási pártbizottság mezőgazda­sági titkárával beszélgettünk. ■ Titkár elvtárs. minek kö­szönhető az említett pozitív fejlődés? — Az elért kedvező eredmé­nyeink mögött elsősorban a pártalapszervezetek, a mező­gazdasági és az élelmiszeripari üzemek kommunistáinak fele­lősségteljes munkáját kell lát­ni, akik saját feltételeikre bon­tották le a CSKP KB 4. ülésé­nek határozatait, s hatékonyan reagáltak a Központi Bizottság további ülései és a nyugati szlovákiai kerületi pártbizott­ság határozataira. Rendszere­sen nagy figyelmet szentelünk a mezőgazdasági termelés to­vábbfejlesztését szorgalmazó in­tézkedések megjavításának és jóváhagyásának. A járási párt­bizottság elnöksége évente két alkalommal értékeli az elfoga­dott határozatok teljesítését, megvitatja a kijelölt mezőgaz­dasági üzemek politikai-gazda­sági helyzetét, a tervfeladatok teljesítésében való lemaradás okalt. A járási pártbizottság mezőgazdasági bizottsága is ap­rólékosan ellenőrzi a növény­­termesztési és az állattenyész­tési programok teljesítését. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tésében elért tapasztalataink és eredményeink azt igazolják, hogy gazdasági szerveink és szervezeteink, valamint a járás dolgozóinak többsége helyesen értelmezi a jelenlegi időszakra érvényes határozatokat és cé­lokat, s a járási pártbizottság vezetésével aktívan részt vesz­nek a hetedik ötéves tervidő­szak feladatainak sikeres tel­jesítésében. ■ Mit tettek járásukban a pártmunka hatékonyságának növelése érdekében? — Azzal kezdem, hogy a he­tedik ötéves tervidőszak első három évében teljesítettük a tagjelöltek felvételét, s betar­tottuk a szociális összetétel fel­tételeit is. Egyelőre az idén is jók a kilátások. Mindez jó feltételeket teremt a CSKP KB 4. ülése igényes politikai és gazdasági feladatainak sikeres teljesítéséhez. Nagy figyelmet fordítunk a káderek kiválasz­tására és nevelésére. A CSKP XVI. kongresszusát és a járási pártkonferencíát követően szin­te mindenütt előtérbe került az irányító és szervező munka ha­tékonyságának növelése. E te­kintetben alapul szolgáltak a komplex értékelések. Tekintet­tel arra, hogy néhány mező­­gazdasági üzemben az 1981— 1983-as években nem tudtak megbirkózni a gazdasági fel­adatok teljesítésével, két he­lyen, a Rajcsi (Rajől Állami Gazdaságban, valamint a Heté­­nyi (Chotln) Efsz-ben káder­változásokra került sor. A me­zőgazdasági termelés hatékony növelése érdekében — a kom­munisták aktív részvételével — járásunkban hathatós tömeg­politikai munkát fejtettünk ki. ■ A CSKP gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása során mit tekintenek a legfontosabb­nak? — Elsősorban a a termőföld­ről való gondoskodást és ma­ximális kihasználását. Ezzel kapcsolatban örvendetes, hogy az utóbbi tíz évben a mezőgaz­dasági terület 670, a szántóte­rület pedig 1097 hektárral nö­vekedett. Sajnos mindez már korántsem mondható el a he­tedik ötéves tervidőszak első három évéről, amikor a mező­­gazdasági terület ugyan 128 hektárral bővült, de a szántó­terület ugyanakkor 297 hektár­ral csökkent. Az említett ada­tok mutatják, hogy járásunkban a termőföld területe lényegé­ben állandósult. Az utóbbi években nagy gondot fordítot­tunk a talajjavítás adta lehető-Naszvadi fNesvady) Efsx a kar­fiol-, a Karvai (Kravany nad Dunajom) ÄG pedig a gyü­mölcstermelés rendszergazdája. Járásunk mezőgazdasági üze­meinek többségében sikeresen megbirkóztak a tömegtakar­­mény-termelési feladatok telje­sítésével. A gazdasági állatok takarmányozásában a mellék­termékeket és a nem hagyomá­nyos takarmányforrásokat Is hasznosították. Ezzel kapcso­latban különösen a hurbanovói, a lakszakállnsi (Soknlce) és a vágfűzési (Vŕbová nad Váhnm) efs* emelhető ki, viszont nagy tartalékok vannak még a he tányi, a marcelházi, a madari és a dulovcel szövetkezetben. Fettételeink között döntő Je­lentőségű a zöldségfélék és az ipart növények (dohány, majo­ránna, fűszerpaprika, kender stb.) termelése. Sajnos e te­kintetben a gépesítés még nem teljesen megoldott, gyakran problémát okoznak a hirtelen árváltozások és a szállítás rendszertelensége. Ilyen felté­telek között nehéz megvalósí­tani az emlftett növénykultúrák termelésének összpontosítását és szakosítását, s problémát 1НШ1 SZELLEMÉBEN ségek kihasználására, de ez­­irányú lehetőségeink egyre kor­látozottabbak. A jövőben a me­zőgazdasági földterület némi csökkenésével számolunk, fő­leg a dunai vízi erőmű építé­se és más okok következtében. A mezőgazdasági “földterület termőképességének növelésében rendkívüli figyelmet szente­lünk az Öntözőberendezések építésének. Erre a célra az utóbbi három évben 134 millió koronát fordítottunk úgy, hogy az öntözőberendezések kapaci­tása 252 hektárral nőtt, a ta­laj- és felszíni vizeket pedig 404 hektár területről csapoltak le. A további, már megkezdett építkezések befejezésével öntö­zőberendezéseink kapacitása a hetedik ötéves tervidőszak vé­géig 27 ezer hektárra növek­szik. Ez azt jelenti, hogy a szántóterület 35,2 százaléka lesz öntözhető. Előrehaladást szpretnénk el­érni a növénykultúrák tudomá­nyosan Irányított tápanyagpót­lásában. Ezt я célt szolgálja a Komáromi Mezdgazdasági Mű­szaki Középiskola mellett mű­ködő körzeti agrolahoratőrium és a Hetényi Agrokémiai Válla­lat speciális agrolahoratóriuma, ahol évente talajelemzéseket végeznek, s ezek eredményei alapján komplex tápanyagpót­lást programokat dolgoznak ki a mezőgazdasági üzemek ré­szére. ' ■ A járás mezőgazdasági üzemei hogyan teljesítették a növénytermesztési feladatokat? Az elemzések eredményei alapján a hetedik ötéves terv­időszak első három évében ftem sikerült maradéktalanul teljesíteni a szemesek tervezett termelését, főleg a kedvezőtlen időjárási viszontagságok követ­keztében. A lemaradás 91 ezer tonna. E tekintetben a legna­gyobb tartalékok a járás keleti részében vannak, főleg a bá­­torkeszi (Vojnice), a marcel­házi (Marcelová), a madari ás a dunamocsi (MoCa) szövetke­zetben, valamint a Bajcsi AG ban. A növénytermesztés belterje­­stté$ének növelése érdekében a jövőben jobban kihasználjuk a termelési rendszerek adta le­hetőségeket. Az idén ilyen fel­tételek között például a sze­mes kukoricát tízezer, a napra­forgót pedig 1500 hektár terü­leten termeljük. Járásunkban négy rendszergazda található. A Keszegfalui (Kameniöni) Efsz a szója-, a Gútai (Koláro­vo) Efgz a vöröshagyma-, a okoz a feldolgozó iparral va­ló integráció elmélyítése is. ■ Mi a helyzet az állatte­nyésztésben? — Egyelőre a fejlődés pozi­tív, hiszen az 1985-ös év végé­re tervezett állatsürilséget a szarvasmarhák esetében már elértük, illetve túlszárnyaltuk. Január elsejével száz hektár mezőgazdasági területre szá­mítva 73,8 szarvasmarha (6,8 darabba! több a tervezettnél), ebből 25 tehén jut. Ugyanez mondható el a tehenek évi te­­jelékenységéről is, hiszen a múlt év végével elért 3705 li­teres évi fejési átlag 5 liter­re! volt több, mint az 1985-ös évi tervelőirányzat. A • mező­gazdasági üzemek többségében lényegében elérik a gazdasági állatok tervezett termelőképes­ségét és a szaporodásbiológiái mutatókat, s előrehaladást ér­tek el a sertéselhullás okozta veszteségek csökkentésében. Sajnos mindez már nem mond­ható el a borjúelhullással kap­csolatban, hiszen e tekintetben a nyugat-szlovákiat kerület vi­szonylatában az utolsó helyet foglaljuk el. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb tartalékok a lak szakállasi, a nemesócsai (Ze­mianska OlCa) és a perbetei szövetkezetben vannak. A nö­vendék marhák kooperációs le­geltetésében még csak a kez­det kezdetén vagyunk, de az Izsai (Ha) Efsz múlt évi ta­pasztalatai alapján ezt a tevé­kenységet a jövőben szeretnénk kiszélesíteni. A tojástermelés már megol­dott. főleg a gútai SZISZ Efsz jóvoltából, amelyet három to­vábbi szövetkezet, az alsúpéteri (Dolný Peter, a búcsi (Búi) és a csicsói (CiCov) egészít ki. A tojőnkénti átlagos évi tojáster­­melés a múlt évben elérte a 260 darabot. A sertéstenyésztésben némi javulást értünk el, de a bel­­terjesítés elmélyítését, az állo­mányok csökkentését még nem sikerült teljes mértékben meg­oldani. Az utóbbi években a mezőgazdasági üzemekben fo­kozatosan áttértek a nedves etetési mód alkalmazására. Az állománycsökkentési intézkedé­sek értelmében két farmot megszüntettünk, s csökkentet­tük a sertéshústermelést a gyenge eredményeket elérő me­zőgazdasági üzemekben, főleg a Bajczi és a Gyulamajori (Dulov Dror) AG-han. valamint a ne­­mmúcsai szövetkezetben. Egye­lőre a mezőgazdasági üzemek­ben nagy tartalékok vannak az erőtakarmány-felhasználásban, hiszen például a múlt évi átla­gos 3,8 kilogrammos fogyasz­tással a kerület utolsó járásai közé tartozunk. A mezőgazdasági üzemekben száz hektár mezőgazdasági te­rületre számítva átlagosan 19,5 darab juhot tartanak. A me­zőgazdasági termelés belterje­­sitésének foka már nem teszi lehetővé az állomány további nevelését. Erre csakis az össz­­pdntositás és a szakosítás ad­hat lehetőséget. összefoglalva elmondható, hogy járásunkban a CSKP KB 4. ülése határozatainak szelle­mében sikerült továbbfejleszte­ni az állattenyésztési termelést és növelni a gazdasági állatok termelőképességét. S Köztudott, bogy a beruhá­zások viszonylatában a jelen­legi ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság prioritást élvez, így van ez a komáromi járás­ban is? — Igen, mi Is azzal számo­lunk, hogy a tervelőirányzat­hoz viszonyítva több eszközt fordítunk a beruházásokra, amelyek elsősorban a növény­termesztés fejlesztésére és bel­­terjesítésének növelésére, az állattenyésztésben a szarvas­marha-tenyésztés dinamikájá­nak meggyorsítására, valamint a szociális programok megva­lósítására és a mezőgazdaság­ban dolgozók létszámának« ál­landósításéra irányulnak. A jö­vőben sor kerül a melléküzem­ági termelés fejlesztésére is, főleg a zöldség- és gyümölcs­felesleg 'feldolgozása útján. ■ Az egyre igényesebb fel­adatok teljesítése már szinte elképzelhetetlen a dolgozók kezdeményezése, vállalási moz­galma nélkül. Hngyan értékeli a szövetkezeti földművesek, az állami gazdaságok dolgozóinak ilyen irányú helytállását? — A járás mezőgazdasági dolgozói a hetedik ötéves terv­időszak első három évében 75 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek, amelyet 126,9 százalékra telje­sítettek. Egy évben sem volt lemaradás. E tekintetben a 156 szocialista brigád 2372 tagja Jár az élen, akik a megitszte- 16 cím arany-, ezüst- és bronz­fokozatáért versenyeznek. A mezőgazdaságban dolgozók az idén az SZNF és hazánk szov­jet hadsereg általi felszabadí­tásának közelgő 40., valamint a mezőgazdaság szocialista át­építése megkezdésének 35. év­fordulója tiszteletére is jelen­tős értékű szocialista kötele­zettségvállalást tettek. ■ A mezőgazdasági termelés további fejlesztése már szinte elképzelhetetlen a tudományos­­műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítése nél­kül, mint ahogy arra a CSKP KB 8. ülésének határozatai is rámutattak... — Így igaz, az említett ple­náris ülés határozatait lebon­tottuk járásunk feltételeire, fő­leg a szemesek, a tömegtakar­mányok, a zöldségfélék és az ipari növények termelése sza­kaszán. A tudományos-műszaki haladás vímányaínak gyakorla­ti érvényesítésében gyümölcsö­zőnek mondhatjuk a Piešfanyl Növénytermesztési Kutatóinté­zettel való együttműködést, kü­lönösen a hüvelyesek termelé­sében. . A jövőben szeretnénk kiszélesíteni az együttműködést további kutatóintézetekkel, s előrehaladást várunk a komp­lex ésszerűsítő brigádok meg­alakításától és tevékenységük irányításától. Jó eredményeket értünk el a termelési rendsze­rek érvényesítésében, az öntö­zőberendezések kihasználásá­ban, az új bőtermó növényfaj­ták hasznosításában. Az állat­­tenyésztésben sokat várunk a keresztezés! program és a ké­rődzők tudományosan Irányí­tott takarmányozásának érvé­nyesítésétől. XXX Ax említettekből arra követ­keztethetünk, hogy a komáromi járás mezőgazdasági üzemel a járási pártbizottság irányításá­val jő úton haladnak a CSKP XVI. kongresszusa határozatai­nak teljesítésében. BARA LÄS2X0 A fiototechna gondjai és tervei A szolgáltatások bővítését és sorban ösztönző-e a szerelők színvonaluk emelését hangsú­lyozta a CSKP KB 6. ülése. Ha­zánkban is egyre több a moto­ros jármű, rohamosan növek­szik az autötulajdonosok szá­ma, ezért a szolgáltatások ja­vítása ezen a téren is nélkü­lözhetetlen feladat. A fennállá­sának három és tfél évtizedes jubileumát ünneplő Mototech­­na üzlet- és javítóhálózat fej­lesztése nincs összhangban az ugrásszerűen növekedő moto­rizmussal. A lépéshátrányba ke­rült szervizhálózat különböző okok miatt csak nagyon lassú ütemben bővül illetve fejlődik. Szlovákiában a motorosoknak nyújtott szolgáltatások sem mennyiségi, sem pedig minősé­gi szempontból nem felelnek meg a korszerű követelmények­nek. A Mototechna nyugat-szín­­vákiai üzemének vezetői sze­rint a jelenlegi helyzet bonyo­lultságát több belső és külső tényező is nagy mértékben be­folyásolta. A hiányosságok leg­főbb oka. hogy Szlovákia fő­városában, valamint a nyugat­­sziovákiai kerületben az utóbbi években több üzletet illetve ja­vítóműhelyt zárlak be. Egyes szeközieteket azért, mert a te­rületet más célok, építkezések miatt kellett felszabadítani. A szlovák főváros van a legrosz­­szabb helyzetben. Ellentmon­dásnak tűnik bizonyára, hogy a legtöbb autótulajdonos itt ta­lálható, ezzel szemben csak az utóbbi néhány hónapban be­zárták a Wartburg és Barkas tfpusú kocsik javításával fog­lalkozó szervizt, hasonlóan a Fiat 128-ns márkájú gépkocsik szakosított javítóműhelyét. Min­dez főleg azért okoz anyagi bnszsúságot a járművezetőknek, mert helyettük nem adtak át a közelmúltban egyetlen kor­szerű üzletet vagy javítómű­helyt sem. A Magnet utcai ideiglenest?) javítököznnnt nem jelenthet hosszú távon megoldást. Hasonlóan több probléma forrása, hogy a sza­kosított műhelyek felszerelését és kapacitását a töbhi üzletek kapták, így az autótulajdono­sok nagy része információk hiányában nehezen tud tájéko­zódni a tovább bonyolított üz­let- és szervizhálózat boltjai között. Jő volna, ha az illetékesek minél gyorsabban intézkedné­nek a javítóműhelyekben dol­gozó szakemberek állandósítá­sa érdekében. A Mototechna ve­zetői |6I tudják, hogy volt szakmunkástanulóik miért igye­keznek az első alkalmat ki­használva elhagyni az ő mű­helyeiket. Felül kell vizsgálni, vajon reálls-e, ás nem utolsó­jelenlegi bérrendszere. A sokat emlegetett csúszópénz problé­máit is mérsékelhetné, hogy­ha megfelelő megoldást talál­nának. lelenleg a Mototechna által kitanítntt és továbbkép­zett dolgozók munkaviszonyá­nak állandósítása a legégetőbb feladat. Az új korszerű beren­dezések kezelése megköveteli a szakképzettséget, s ez csakis több éves gyakorlattal szerez­hető meg. A magas fluktuáció azonban mindezt nem teszi le­hetővé, így nyilvánvaló, hogy a neip éppen legkedvezőbb helyzet a szolgáltatások szín­vonalára is negativ batást gya­korol. Több olvan külföldről behozott gép, illetve berende­zés áll a műhelyekben, ame­lyeket szakképzett munkaerő hiányában nem tudnak működ­tetni. A pótalkatrész-ellátás akado­zása nemcsak a motorosok­nak, hanem a javítóműhelyek vezetőinek már sok esetben nknzott bosszúságot. Érthetet­len. velőn miért nem lehet a hazai Skoda személyautókra el­ső üveget vagy fényszóró üve­get kapni. Itt nem áll helyt semmilyen magyarázat, mert csakis a gyártó és forgalmazó vállalatok összehangolt mun­káján múlik, hogy mielőbb or­vosolni lehessen ezt a problé­mát. Sajnos csak a következő ötéves tervidőszakban épül fel a Bratislava melletti központi raktár, amely valószínűleg eny­híti majd az alkatrész-gondo­kat. A fővárosban ezenkívül a közeljövőben két új korszerű szerviz megnyitását tervezik. A' kerületben még az idén átad­ják a trnavai, nitrai és piaS- t'anyi üzletet és javítóműhelyt. A lévai (Levice) központ át­adása a közművesítés! munkák lassúsága miatt kérslekedik. A Trabant gépkocsik szakosított szerelőműhelye Trenüínben lesz, Stupaván pedig az elhasz­nálódott és régebhi típusé sze­mélygépkocsik Invítására és el­adására vállalkozik a Moto­techna. Rrntislaváhan я Gorki) utcá­ban út információs központ ki­alakítását tervezik, amely tájé­koztatást nyújt majd arról, mi­lyen márkájú és színű gépko­csik hol kaphatók, illetve mi­lyen szolgáltatásokat hot ée mikor vehetnek igénybe a mo­torosok. Az elmondottakból kitűnik, hogy e Mototechna több újí­tással szeretné bővíteni ás főleg javítani szolgáltatásait. Sajnos a jelenlegi helyzet bonyolult­sága korábbi hatékony Intéz­kedésekkel elkerülhető lett vol­na. BARDOS GYULA' Fejlődő kapcsolatok Lubomlr Strougalnak. a CSSZSZK miniszterelnökének meg­hívására Andreasz Papandreu, a Görög Köztársaság miniszter­­elnöke július 2-a és 4-e között hivatalos látogatást tett ha­zánkban. A kormányfők megbeszéléseiken megelégedéssel nyugtázták, hogy a két ország kapcsolatai állandóan és sokoldalúan fej­lődnek, s kifejezték, hogy mindkét kormány érdeke a két állam barátságának és együttműködésének további erősítése a függetlenség, a szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet el­veinek megtartása alapján. A felek áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatait és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A kereskedelmi csereforgalom aktivizálása útjainak megvitatása során megvizsgálták a gaz­dasági, az ipart és a műszaki együttműködés korszerű for­mái intenzívebbé tételének módjait. A miniszterelnökök elégedetten nyilatkoztak a kulturális, tudományos, oktatási, egészségügyi, sportbeli és idegenfor­galmi együttműködés fejlődéséről. Egyetértettek abban, hogy a jövőben az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit még energikusabban kihasználják a két nép szellemi értékének és életmódjának jobb kölcsönös megismerése érdekében. A látogatás során a felek aláírták a gazdasági. Ipari és műszaki együttműködés fejlesztésének hosszú távú program­ját, és a tudományos-műszaki együttműködési egyezményt. A kormányfők megbeszéléseik során nagy figyelmet szentel­tek a Jelenlegi nemzetközi kérdéseknek is. A felek megelégedéssel szóltak a barátság és a kölcsönös megértés jegyében lezajlott tárgyalások eredményeiről. Véle­ményűk szerint a látogatás jelentős mértékben hozzájárult a két ország baráti kapcsolatainak további fejlődéséhez. Andreasz Papandreu látogatásra hívta meg Görögországba Ľubomír Štrougalt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton határozzák meg. I

Next

/
Thumbnails
Contents