Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-08 / 36. szám

1984. szeptember 8. SZABAD FÖLDMŰVES 5 PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT В W* ij ÖCS (BÜC) kisközség a komá­romi (Komárno) járásban. La kosainak jólétéről tanúskodik a szebbnél szebb családi házak sora, a sok autó, háztartási gép, fekete­fehér és színes tévé stb. A kultúrál Is magas szinten ápolják és igénylik. Mindezt a 35 évvel ezelőtt alakult szövetkezetnek, hangyaszorgalmuknak és tudásuk, igyekezetük latbavetésé­­nek köszönhetik. E VÉLEMÉNYEM­MEL teljes mérték­ben egyetért a köz­ség egyik legin­kább megbecsült, közkedvelt szemé­lyisége, Retkes La­jos bácsi, aki sok­sok éven át a szövetkezet elnöke volt. Lajos bácsi — így hfvják faluszerte —, ott volt a közös gazdaság bölcső­jénél, a tagság mögéje sorakozva küz­dötte le a kezdeti nehézségeket, s együtt munkálkodott a szövetkezet gazdasági-politikai megszilárdítása, a termelés fellendítése érdekében. Sőt: a Búcsi Efsz és Lajos bácsi élete szo­rosan egybefonódott, fogalomként él a lakosok tudatában. Kancsónyi saját termésű bort s két poharat tesz az asztalra. — Hogyan is kezdődött a közös gazdálkodás Búcson? — kezdtem a beszélgetést.: A krónika máris meg­elevenedett — Községünkben 1949. május 16-án alakult meg az 1. típusú szövetkezet. A megszokottól kissé eltérő volt itt a szövetkezetesítés. Falunkat kis- és kö­zéparasztok lakták. Nem volt nagy­birtok, így a nagyobb gazdasági épü­letek Is hiányoztak. A búcsi ember sosem szakadt el a kenyeret adó földtől. Ragaszkodott hozzál Még a­nak. Lajos bácsi e megoldás ellen til­takozott. Ennek az lett a vége, hogy menesztették. Egy állami gazdaság szőlészetébe került, ott dolgozott. Am a nyolc hónapos „száműzetésének“ vége szakadt, s 1952. január elsejétől újfent betölthette a közös gazdaság­ban előbbi tisztségét. KOCCINTUNK. Merthogy a „jólne veltségről“ sem szabad megfeledkez­ni. No meg aztán a bornak sem tesz jót, ha túl sokáig tartják a pohárban. Az aranyszínű nedű ízlelgetése köz­ben megtudom, hogy Búcson 1951-ben már IV. típusú közös gazdálkodás folyt, amikor már a határ valamennyi mezsgyéjét eltüntették az ekék. Elsőként istállókat építettek, hogy megszűnjön a közös állatállomány szétiagoltsága, a kisebb-nagyobb, egyéni tulajdonban levő istállókban. A falu melletti Káposztásokban került éves tanfolyamra. A régi irányító gár­dából csupán ketten maradtunk az öreg Puskás János bátyámmal. Na­gyon sokan megjegyezték: „Minek erőlködsz, Lajos ...? Ebből a szövet­kezetből egy év múlva úgy is állami gazdaság lesz...“ Retkes elvtárs nem adta fel a har­cot. Hozzáfogott az új vezetőgárda szervezéséhez. Olyan embereket válo­gatott össze, akik a szivüket Is kitet­ték volna a szövetkezetért. ... Mint a további évek során ki­derült, fáradozása nem volt hiábavaló. A konszolidáció ugyan nem ment má­ról holnapra, ám az 1965-ös évtől kezdve egyre jobbak voltak az ered­mények, s öt év múltával már kivá­lókká nemesedtek. Az építkezések, no meg a különböző beruházások, melyek eléggé merészek voltak, végül gyü­mölcsöt érleltek, nemcsak a szőlé az emberek hozzáállása és a többi, és a többi . . . — Gépesítés, gépállomány? — A gépüzemelési ágazat a 60-as években indult fejlődésnek. A mai géppark korszerű és nagy értéket képvisel. A fejlett technika is hozzá­járult ahhoz, hogy jelenleg a búcsi szövetkezet a növénytermesztésben is élenjáró a járásban... Retkes Lajos bácsi az 1982-es év elején vonult nyugállományba. Emelt fővel távozott, mert becsületes mun­kát végzett — sokadmagával. Ma ez a 2100 hektár szántóval rendelkező szövetkezet, illetve tagsága 110 mil­lió korona értékű közös vagyont tud­hat magáénak. Megnyugvással tölti el KÜZDELMES ÉVTIZEDEK sor az istállók felépítésére — ezt a parcellát Búcson mindenki Hortobágy­­nak nevezte. — Akkori hozamok, fizetések? — Kukoricából és gabonából 1,5— 1,6 tonnát takarítottunk be hektáron­ként. Az évi fejési átlag, tehenenként meg 1500—1700 liter között mozgott A havi kereseti átlag 250—300 korona vo,lt, még a következő években is. Egy munkaegységre 72 koronát tervez tünk, aminek csak a felét tudtuk ki­fizetni. Hogy ettől függetlenül boldo­gulhassunk, a felsőbb szervek a se­gítségünkre siettek: 14 millió korona konszolidációs hitelt kaptunk, ami IHSüüüíL ž l-ÉUI­■ш Kévekötő aratógéppel, 1966-ban szövetkezet legválságosabb éveiben sem mentek el máshová kereset után Bíztak a termőföldben, a közös gaz­daság fellendülésében. Elmondja, hogy hatvanhárman fog­tak össze, többségében ktsparasztok, s elhatározták: a pártszervezet irá­nyításával szövetkezetét alakítanak Az alakulás évében mindössze har­minchat hektár földet szántottak ösz­­sze, s vettek közös művelés alá. — Mit örököltünk a gazdaközős­­ségtől? Egy huszonőtös Zetort, négy tenyészbikát, négy vetőgépet és egy kétfogatos műtrágyaszórót. Ez volt alakuló szövetkezetünk egész vagyo­na, felszerelése Zabot és kevésbé munkaigényes növényeket termesztet­tünk. mivel a szántás-vetést csak lo vakkal tudtuk végezni. A tagság en­gem választott gazdává 1949 szep­temberében. Én feleltem a gépekért s azok üzemeléséért Annvi közös föld sem volt, hogy a gépek kapaci­tását jól ki lehetett volna használni, így bérbe adtuk a község lakosainak magánhasználatra Is. A díjbeszedés az én feladatom volt. Ezenkívül ál­talában én képviseltem szövetkeze­tünket a különböző tárgyalásokon. EZ IDŐ TÄJT még fizetést senki sem kapott A járásiak tudatták Lajos bá csival. hogy adnának háromszáz sül­dőt a szövetkezetnek, s hozzá megfe­lelő takarmányt Az ő dolguk: egy Istálló átépítése és a hizlalás. — Nem teketóriáztunk, az ajánlatot elfogadtuk. Tisztában voltam azzal, hogy a felsőbb szervek segítségére csak úgy számíthatunk, ha mi is te­szünk valamit A boldogulás útjának ez volt a kezdeti egyengetése Csak­hogy tagságunk zöme — még a párt­vezetőségben levők ts! — másként gondolkozott. Elkezdtek replikáznl: — Mit gondol maga?! — mondták. — Ml. valamilyen nagybirtokos rend­szerben hizlaltuk a sertéseket?! Olyan aztán nem lesz ... A döntés drasztikus volt: minden tag kapott öt-öt süidőt, olyan feltéte­lek mellett, hogy hármat leadnak hí­zottén, kettőt meghagyhatnak maguk­nem volt sok (új pénzre váltva, 2 mil­lió 800 ezer korona volt). Ezt nyolc év alatt kellett visszafizetnünk, tör­­lesztenünk ... Lajos bácsi újfent koccintásra biz­tat, annak az örömére, hogy ebből a nehéz helyzetből a szövetkezet mégis­csak kilábalt. MIVEL JÄRTAS VOLT a számok vi­lágában, 1952-ben reá bízták a szö­vetkezet könyvelési teendőinek az el­látását. No meg azért is rá esett a szetben, az állattenyésztésben Is. — Érdekes története van baromfi­tenyésztésünknek — folytatja a már nyugdíjas, de mindmáig munkaszere­tő Lajos bácsi. — De mielőtt elmon­danám, ürítsük poharunkat!... — Még az 50-es évek elején eléggé kezdetlegesen kezdtük a tojásterme­lést, 2000—2500 tojóval. Az évi tojás­hozam egy tojóra vetítve, nem érte el a száz darabot. Már elnökösködésem első évében hatezer férőhelyes tojó­csarnok építésébe kezdtünk. Mély­alomra terveztük. Amikor a terv a tagság elé került megvitatásra, több értelmes búcsi paraszt fejezte ki elé­gedetlenségét. íme, az egyik: „Hal­lod-e, Lajos?! Én amondó vagyok, to­jásból valamikor az asszonyok is csak annyi pénzt tudtak összekaparni, ami csak gyufára meg élesztőre volt ele­gendő. A szövetkezet konyhájára sem fog többet hozni..." Ez a felszólalás nagyon sokáig a fülemben csengett, még akkor is, amikor már évente 11—12 millió tojást termeltünk és ér­tékesítettünk. Gondoltam is: mennyire nem volt igaza ...?! Igaz, hogy a to­jáshozam ekkorra már 250—276-ra gyarapodott. Elég az hozzá, hogy a tojástermelés a fő profilunkká vált, s jő pénzt hozott — és hoz — a kö­zös kasszába. Ez az eredmény további koccintás­ra serkentett minket. LAJOS BÁCSI ELMONDTA azt is, hogy bizony a tejtermelésben elég sokáig „gyengélkedtek“. A döntő vál­az a tudat, hogy jó kezekbe adta a stafétabotot. Szabó Zoltán agrármér­nök, efsz-elnök irányításával tovább emelkedtt a termelés, a gazdálkodás színvonala, fokozódott a munkater­melékenység. A merész útkeresés to­vább él a gazdaságvezetőkben, mely­nek Lajos bácsi mindig híve volt. En­nek örül a legjobban! Kívánjuk: még sokáig lelje benne örömét. A búcsi sikerek egyre szaporodjanak ... 1 Felhörpintjük borainkat. A további sikerekre! A tartós egészségre. Lajos bácsi búcsúzóul még annyit mond: — Mi a semmiből indultunk. A gaz­dag, jól működő szövetkezet nem a véletlen műve. A sokadalom szorgal­ma, tehetsége, józan észjárása mellett A béke­mozgalomban kifejtett tevékenység elismerése, 1980-ban Szobi Kálmán felvételei választás, mert előrelátónak ismer­ték, s jól tudott kalkulálni. Ezt a munkát oly nagyszerűen végezte, hogy elismert személyiségévé vált a közös­nek. Tíz év múltával a szövetkezet elnöki tisztét testálták rá, ezzel is ki­fejezve: a tagság bízik benne, hogy a felelősségteljesebb megbízatást is jól ellátja majd. — De nehogy azt hidd, fiam, hogy ennek mindenki tapsolt. Akadtak szén számban olyanok I», akik kétségbe vonták a szövetkezet továbbiéjlődésé­­nek, előrehaladásának lehetőségét. Mi volt a legrosszabb, amtkor átvettem e ttsztségot? A hátvédek (csoportve­zető, agronőmus, zootechnikus, gép­­üzemelés-irányítő stb.) elküldték egy tozást az eredményezte, hogy a Szlo­vák-tarka teheneket Holstein-frfz faj­ta bikákkal keresztezték. Míg másutt lemondtak a próbálkozásokról, a bú­csi szövetkezetesek kitartottak mellet­te. Helyesen tettékl Ezt az bizonyítja a legkézenfekvőbben, hogy előre tör­tek a tejllgában; a múlt évben pél­dául 4383 liter tejet fejtek tehenen­ként. Ezzel megőrizték a már kivívott járási I. helyet. Persze nem csupán a keresztezésnek köszönhető ez a két­ségkívül nagyon jő eredmény. Hozzá­járultak ehhez a korszerű berende­zések, haladó takarmányozási formák, A szőldkombá jn kipróbálása, 1976-ban a párt helyes mezőgazdaságpolltiká­­ja Is hozzájárult ehhez. Az utat a párt mutatta, kezdettől mindmáig. S a holnap célja is világos, egyértel­mű, melyhez béke kell... A BÚCSI EFSZ hatalmas támasza a falunak, mely nemcsak megélhetést nyújt, hanem szellemi felemelkedést is. Ezért érdemes volt küzdeni három és fél évtizeden keresztül, s érdemes lesz a jövőben Is küzdeni az új és újabb nemzedékeknek. Küzdelem nél­kül nincs fejlődés, nincs előrehala­dás. Dr. KOLOZSI ERNŐ PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT A nevezetes tiszteletére A komárojiii (Komárno) járás mezőgazdasági üzemeinek dol­gozói a történelmi jelentőségű események — a mezőgazdaság szocialista átépítése megkezdé­sének 35. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója — tisz­teletére összesen 20,5 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak. Marta Vlkolinská, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának politikai munkatársa elmondotta, hogy a termelés fokozására, a minőség javítására, a költségek csökken­tésére, az energia- és anyagta­karékosságra, a munka- és élet­környezet szebbé tételére Irá­nyuló, s a jövő évi tervfelada­tok teljesítése ]6 előfeltételei­nek megteremtését előmozdító vállalásoknak már több mint a felét teljesítették. , i A vállalások jelentős több­sége a mezőgazdasági nyers­termelés túlteljesítésére Irá­nyul, csaknem 14,5 milliő ko­rona értékben. Az első félév­ben ennek több mint a, fele, 7,5 millió korona teljesült. Am minden eddiginél jobban kell igyekezniük a vállalások telje­sítésével, főleg ami a költség­­csökkentést, valamint az erő­takarmánnyal, üzem- és fűtő­anyaggal, villamosenerglával való takarékoskodást Illeti. Az év első felében a közel 4 mil­liós vállalásból a teljesítés csu pán a másfél millió koronát haladta túl. Mindez arra vall, hogy nem elég a vállalásokat csak tudo­másul venniI Bár az SZFSZ Já­rási bizottsága élt az ellenőr­zés adta lehetőségekkel, az SZFSZ-alapszervezetekben kell e kérdésre, erkölcsi-politikai jelentőségénél fogva több fi­gyelmet fordítani... Megelégedéssel nyugtáztuk, hogy a követendő Jő példát a mezőgazdasági üzemek szocia­lista brigádjai mutatják, melyek tagjai a tervfeladatok teljesíté­sének és túlszárnyalásának, a takarékossági intézkedések gyakorlati érvényesítésének, a minőség javításának, s a haté­konyság növelésének az élhar­cosai. A Bajcsí fBajC] Állami Gaz­daságban és a naszvadi (Nes­­vady) szövetkezetben a jutal­mazási rendszert tökéletesítet­ték. A gútai fKoíárovo) szövet­kezet Vízik Edit által irányított baromfitenyésztő szocialista brigádja és a Csallóközaranyo­­si (Zlatná na Ostrove) Efsz szocialista brigádja Imrich Su­­kola irányításával például a ta­­karmánymegtakarításban Jeles­kedik A zöldségtermelésben a dunamocsi {Moőal, a malac­nevelésben pedig a lakszakál­­lasi (Sokolce) szocialista bri­gád ér el kiváló eredményeket; az előbbit Fiilöp Zoltán, az utóbbit Kürti Béla irányítja. Az eladott tej mennyiségi és mi­nőségi mutatóit a gútai, a bú­csi ÍBúő), a hurbanovói és a vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom) szövetkezet teljesíti a legpéldá sabban Pozitívumként említhető, hogy a szóban levő lárásban — a CSKP KB 8. ülése értelmében — fellendült az újító- és éssze­rűsítő mozgalom. Csupán az év első felében 51 újítási javas­latot nyújtottak be a szövetke­zetek. Ebből 41-et elfogadtak, 34-et pedig már megvalósítot­tak. összességében elmondható: a Járás mezőgazdasági üzemeiben — a vállalások teljesítése kap­csán — javult a tervfegyelem, a minőségre és a takarékosság­ra való törekvés. Minden eddi­ginél jobban kibontakozott a dolgozók kezdeményezőkészsé­ge. Például: a „Naponta telje­sítjük tervfeladataínkatl" ver­senymozgalomba a szocialista brigádok 75 százaléka kapcso­lódott be. —nt—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents