Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-01 / 35. szám

1984. szeptember í.

Szabad földműves*

13

Olyan ez a beszélgetés, mint csendes folyású patak, már-már elmagányosodva bolyongana tovább, ha egy-egy kérdésem, közbeoetett mondatom vízbe dobott kavtcsként meg nem zavarná.

De csak pillanatra csobban, gyűrűzve kitágul, aztán méltóságteljesen tovaballag, mint akit nem zavarhat meg Immár semmi.

Kiss fános huszonhat éve dolgozik a estesért föi(aroveej Vörös Zászló Efsz-ben, huszonnégy éve vezeti a gépesítési részleget. A szövetkezet elnökének Irodájában, rekkenő hőségben ülünk. Szavalt hallgatom: — Nem emlékszem olyan esztendőre, hogy az Időjárás ne nehezítette volna a munkánkat. Bizonyára Ismert a estesért határt, vagy ha nem, láthatja. Elég, ha rátekint a térképre. Nagyon sok a két-három hektáros parcella, a bokros terület. Nincsenek Ideális, 150—250 hektáros tábláink. A szántóterület negyven százaléka kötött talajú. Szakszerűen megművelni csakis dupla költséggel lehet. Gyakori a gépek meghibásodása. Sorolhatnám a problémákat, de miért pa-Hatvanéves jubileum

'A Bratislava! Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, amely 1924-ben alakult, az idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Ebből az alkalomból hadd soroljuk fel legalább tömören a kutatóintézet fejlődésének főbb állomásait, elért eredményeit, jelenlegi és távlati feladatait.

A kutatóintézet létrejöttének időpontja a bratislavai állami mezőgazdasági kutatóintézetek megalakulásának időszakához fűződik. Fejlődésének első, 1930-ig tartó szakaszában a kísérleti tevékenység volt túlsúlyban, a kutatómunka szerényebb helyet foglalt el. A második időszakban, amely a ff. világháború utáni időszakra esik előtérbe került a szőlő nemesítése, valamint az agrotechnikai, a növényvédelmi és néhány borkezeléssel kapcsolatos kérdés megoldása.

A mezőgazdaság szocialista átépítésével egyidejűleg új korszak állt he a kutatóintézet fejlődésében is. A tudományos és a kutatómunka új alapokra került összhangban a megváltozott mezőgazdasági termelés követelményeivel. A kutatásban elsősorban a nagyüzemi termelés agrotechnikai és borászati kérdései kerültek a figyelem homlokterébe. Meg kellett oldani a gépesített művelésre alkal' inas, széles sortávolságú és magas vezetésű telepítési módokat. A kutatóintézet munkatársai komoly, munkát végeztek az elavult szőlőültetvények korszerűsítése érdekében. A kísérleti állomások bővítésével, valamint a szakosított szőlőtermelő gazdaságok létrehozásával megkezdődött az alapkutatás széles körű fejlesztése. 1977-től kezdve a kutatóintézetnek országos hatásköre van.

A jelenlegi időszakban a kutatóintézet a csehszlovák szőlészet és borászat tudományos-műszaki fejlesztését biztosítja. Nemesítő munkával, technológiai és műszaki fejlesztéssel a szőlőtermelés és a borászat minőségi kérdéseinek megoldását, következésképpen színvonalának további emelését szorgalmazza, szem előtt tartva az exportlehetőségek bővítését, de nem utolsó sorban a hazai piac jobb ellátását, főleg kiváló minőségű és szélesebb választékú áruval.

Csak az eltelt húsz év alatt 167 kutatási feladatot oldottak meg. A nemesítő munkát is számtalan siker koronázta, aminek jóvoltából kiváló és gazdag hazai fajtaválaszték áll a termelők rendelkezésére. Az utóbbi években megoldott és korszerűsödött a szaporítóanyag előállítása is. Az előző évekkel ellentétben az idén ültetőanyagból nem lesz hiány. A kutatóintézet eredményes tevékenysége kedvezően befolyásolta a hazai szőlészet és borászat fejlesztését, s ma azt lehet mondani, hogy a bortemelésben önellátóak vagyunk.

Az 1960-as év óta napjainkig a szőlőültetvények területe Csehszlovákiában 24 ezer 217 hektárról 46 ezerre — ebből Szlovákiában 17 ezer 331 hektárról 30 ezer 590 hektárra — bőkács Istvánt? Nem tudnék sorrendet felállítani. Valamennyien a kezem alatt nőttek fel elismert szakemberekké. A járást aratási versenyben az első, esetleg a második helyen végeznek minden évben. A gépek téli elraktározásában kerületi méretben ts a legjobbak vagyunk. S nem túlzók, amikor azt állítom, hogy ez azért van így, mert ezek az emberek szeretik a mesterséget, apró sikereknek ts tudnak örülni, mint ahogyan annak idején Majoros Józsi bácsi örvendezett a búzájának. Ha visszaemlékszem, inezt tőlük, de szerintem egy traktor

Is legalább annyira hasznos tagja a társadalomnak, mint egy diviztás jut’ ballista. Nem emlékszem arra, hogy tőlünk traktoros ment volna gyógyfürdőbe. Akt megbetegszik, nem biz tos, hogy utána olyan munkahelyei talál, ahol legalább megközelítőlet annyit keresne, mint itt. A csopor tünkből például Szatmári Pálnak hát gerincjerdülése volt, s új munkahely után kellett néznie. Szerencsére ai építkezési csoportban talált munkát A javadalmazás kisebb, mint itt, di azért kibékült• valahogy. A harmincnégy évek Mikula Andrásnak is hátgerincferdülése volt, a negyvenegy éves Bánytk Jánosnak porckopás miatt kellett a traktor kormányától búcsút mondania.

— Egyszerűen nem értem a traknaszkodjakI Mt már megszoktuk. Hát éppen nem mondanám, hogy ezért megy jól Itt minden. De van egy-két dolog, aminek sikereinket köszönhetjük. Az egyik a munkaközösségünk összetartozása, szorgalma, szakértelme. Persze ezzel sem dicsekedhetnénk, ha nem lenne látszata.

'Az Idén átlagban '4,43 tonna búza 'és 5J07 tonna sörárpa termett a estesért határban. Ez szerintem egyenértékű a csallóközi 6—7 tonnával. A jó gabonatermés leginkább a traktorosok érdeme. A Márkuskert nevű dűlőben például 6,4 tonna volt a búzahozam. Ki gondolta volna, hogy ebből a földből ennyit kt lehet hajtani? A Jákószög nevű dűlő 5,77 tonna árpát adott. Hát nem csodálatos? Kezdő éveimben dolgozott itt egy ember, Majoros Józsi bácsi, ma is él, Ď Irányította a növénytermesztést. Akkor nem volt annyi és olyan korszerű gép, mint most. Évődtek is a gabonával eleget. De ahogy jött a nyár, s kezdett sárgulni a gabona, elhallgatott mindenki. En olyat életemben nem láttam. Majoros bácsi bement az egyik búzatáblába, magához nyalábolta a gabonát, ölelte, sírt, emberek ez az én művem — kiáltotta —, emberek ezt én vetettem. Akkor még suhanc legényke voltam, kezdő gépesítő, nekem is elszorult a torkom, talán akkor éreztem meg először, hogy az embert a szép búza is boldoggá teheti. Ma már tudom, annál szebb nincs, mint látni az első pillanattól, hogyan növekedik kenyérré az elvetett mag, az ember elfeledi a mérhetetlen kínlódásokat is. Ezért mondom, hogy az tdet termés rendkívüli volt. Akkor miért ne legyünk egy kicsit büszkék, egy kicsit boldogok. Mondhatnám, hogy a tőketerebesi JTrebt- SovJ járásban voltak gazdaságok, ahol termett kevesebb is... De mt nem szeretünk viszonyítgatnt, hasonlatokat csakis itt, Csicserben találhatunk. Egyik dűlőben 3 tonnát, a másikban

6,4 tonnát, a harmadikban 5,9 tonnái termett a búza és hasonlóképpen a sörárpa is. Mit tehetünk? A sok növénykultúra közül valamelyik csak mostohagyermek marad. Ha a búzának és az árpának hagyom a jó földet, akkor a kukorica, a cukorrépa vagy a szója kerül rosszba. Olyan határrész is van, ahol a tankpáncél is összeszakad. Vér fut az ember agyára, amikor egymás után szakadnak a gépek a legnagyobb dologidőben. Az ekevas hamar kicserélhető, rosszabb, ha egy bonyolultabb gép romlik el, mint amilyen az arató-cséplő gép. Hogy mégis jól mennek a dolgok, azt a traktorosoknak lehet köszönni. Az aratást tíz nap alatt elvégeztük, sőt a terület kétharmadán a tarlóhántást is.

;'A gépesítést részlegen 46 traktoros, 20 gépkocsivezető és 13 gépjavító dolgozik. Melyiket dicsérjem? Sárközt Ferencet vagy Nagy jánost? Sárközi Sándort vagy Majoros Jánost, esetleg Hornyák Istvánt és Hornyák Bélát? Vagy a fiatalabbakat: Popé Sándort, Stofán Tibort, Kicsko Istvánt, Vaszy Gyulát, Köblös Jánost vagy Lunen csak akkor ment el traktoros, ha megbetegedett, ha muszáj volt. Az aratási ünnepélyünkön Itt volt Fehér elvtárs, a járási pártbizottság titkára, akt megköszönte áldozatkész munkánkat. örültünk a jutalomnak, az elismerésnek.

— Nem anyámasszony katonájának való ez a mesterség. Itt annyit kell dolgozni, amennyit a helyzet kíván. Itt— ha akarja, ha nem — a dolgozó összemaszatolja magát. Az igaz, hogy emberibb körülményeket lehetne teremteni. Mondjuk, hogy zuhanyozó van, főtt ételről és üdítőről is gondoskodunk. Sokan'azt gondolják, mt sem egyszerűbb, mint felülni a volán mellé, s nyomás a gázpedál... Pedig általában nem Ismerek ennél összetettebb mesterséget. Egy jó traktorosnak legalább tíz-tizenöt féle gépet, de az agrotechnikát is ismernie kell. Nem minden a jogosítvány. Ahhoz, hogy valaki szövetkezetünkben traktoros legyen, tanfolyamot kell végeznie. En úgy érzem, kezd megbecsült mesterséggé válni a miénk.

■— Az az ember, aki tíz-tizenöt évet eltölt a traktor nyergében, az megérdemli a nagyobb törődést. Aki annyit dolgozott a földeken, annak biztosan valahol fáj. Vagy a dereka, vagy a gyomra, vagy a térde, vagy a válla. Az efsz-ek X. kongresszusa előtti vitában sokat beszélgettünk, és több hasznos javaslatot továbbítottunk a felsőbb szervekhez. Részemről valamennyi traktorost minden évben vagy legalább kétévenként kötelezően üdülésre vagy gyógykezelésre küldenék. Olvasom, hallom, hogy ez vagy az a futballcsapat a bajnokság végeztével „regenerálódni* ment. Nem irigylem

torgyártókat. Olyan elemi dolgokra nem figyelnek fel, mint az ülés, ami szégyene a gépiparnak. Merev, rideg, úgy ver, hogy szökik az ember agya, mintha kalapáccsal vernének végig a gerincén. Szabályozni nem lehet. Háttámasza nincs, az egyik traktorosnak közel, a mástknpk messzire van a pedáloktól, a kormánytól. Még sima, aszfaltozott úton is ráz, nemhogy a szántóföldön, vagy a mezei utakon. Miért ne ülhetne a traktoros is kényelmesebben, akinek ez a munkahelye? Miért előbbrevaló az autóbuszsofőr, aki hidraulikus páholyban ül. Nem akarok panaszkodni, nem a kenyerem. Csupán azt akartam szemléltetni, hogy minket nem a két szép szemünkért kell megbecsülni. Mi itt Cstcserben is megmutattuk, hogy lehet becsületes munkát végezni. Kezdetben sokan mondták, főleg idősebbek, hogy itt nem lehet gépesíteni. Nos, ez a csaknem nyolcvan ember, bebizonyította, hogy lehet. Ma a gépparkunk értéke meghaladja a 72 millió koronát, sok a drága gépünk. Ezért hozzánk csakis sokoldalúan képzett szakemberek kerülhetnek, ülhetnek a vezető fülkébe, legyen az traktor vagy más önjáró gép. Mint ahogy Majoros bácsi magához ölelte a búzát, a csicserl traktorosok is cselekedtek ehhez foghatót, ök is voltak sokszor boldogok...

ILLÉS BERTALAN

vült, ami 90, illetve 72 százalékos növekedési aránynak felel meg. A szőlőtermesztés összpontosításával és szakosításával, valamint a technológiai eljárások további tökéletesítésével lényegesen javul a termés. Az eltelt húsz ér leforgása alatt a hektárhozamok három tonnáról 0,43 tonnára növekedtek.

Az elkövetkezendő Időszakban a' figyelmet a termelés anyagi-műszaki ellátására, a gépesítés, a tápanyagpótlás, a vegyszeres növényvédelem, a közgazdasági és szervezési kérdések tökéletesítésére, a biológiai anyag minőségi javítására, a mindennemű veszteségek csökkentésére összpontosítják. Az elkövetkezendő ötéves tervidőszakban Szlovákia viszonylatában 30 ezer hektár szőlőültetvénnyel számolnak — országos méretben pedig

53,5 ezer hektárral —, hét tonnás átlaghozam és 227 ezer tonna szőlőtermelés elérése mellett. A távlati tervek szerint a századfordulóig a szőlőültetvények országos viszonylatban elérik az 58 ezer hektárt.

A jubileumi év kiváló alkalmat nyújt különböző, szakemberek számára minden bizonnyal attraktív rendezvények szervezésére, amelyek a hazai és világviszonylatban elért eredmények összevetését teszik lehetővé és felsorakoztatják a szőlészet és a borászat területén a tudományosműszaki haladás vívmányait.

Az egyik ilyen igén sikeres rendezvény az augusztus elején lezajlott a sorrendben immár az V. nemzetközi borverseny, amelyen 22 ország 242 vállalata úgyszólván 1200 bormintával vett részt. Az erős nemzetközt verseny mezőnyében jól vizsgáztak a hazai borok.

A szakemberek számára minden bizonnyal sok érdekes témával kecsegtet az - októberben megtartott szimpozion is, amelyen hazai és külföldi szakemberek előadásai hangzanak majd el. A szimpozion fő témaköre egészen újszerű, mert egy igen sajátos, eddig kellőképpen fel nem tárt kérdéscsoporttal foglalkozik, mégpedig az energia beáramlásával és ennek hasznosításával a szőlészeti rendszerekbe. Ez a témakör a hazai kutatásban is előtérbe kerül, s a közeljövőben a fontos kutatófeladatok között szerepel majd. E kérdéscsoport keretén belül a különböző fekvésű domboldalak szőlőültetvényeinek energiaáramlását vizsgálják majd. A' feladat megoldása jelentős mértékben hozzájárul a szőlőtermesztés körzetesítéséhez, valamint az agroökológiai adottságok maximális kihasználásához.

A jubileum alkalmából sorrakerülő rendezvények a kutatóintézet keretén belül megtartott konferenciával zárulnak, amelyen számvetést vonnak majd le a szőlészeti és borászati kutatóintézet hatvanéves tevékenységének eredményességéről.

KLAMARCSIK MARIA’

Fotó: Valach

Már porzik a föld, tarlóról fúj a

Nagy megkönnyebbülés mindenki számára, ha túljut egy munka nehezén. És van-e fontosabb munka a mezőgazdaságban az aratásnál? Minden bizonnyal nincs. A mindennapi kenyér biztosításánál nincs fontosabb. Aki ezt tudatosítja, megérti, miért igyekszenek minden gazdaságban azon frissiben tudatni országgal-világgal: ók már learattak.

Ä Királyhelmecl (Kráľ. Chlmec)' Állami Gazdaság vezetói: Leczo István igazgató, Štefan Hušek igazgatóhelyettes, Bélán József, a gépesítést részleg vezétóje és Koleszár jános növénytermesztési fóágazatvezető örömmel fogadtak, s tömören közölték: az aratást 1850 hektáron befejezték. A legkiválóbb eredményeket a kombájnosok közül Varanai József,

Majernyik István, Míslai Bertalan, Szabó Pál, Simon László és Séra Sándor érte el.

Rövid beszélgetés után megtudom, hogy az aratást 16 nap alatt fejezték be, mégpedig tizennégy saját és tizenhárom vendégkombájnnal. Az aratási mérleg elkészült, Így Jogosan érdeklődtem a hektárhozamok alakulása felől.

— Talán kezdeném az őszi repcével, melyet 173 hektáron termesztettünk, és nem kevesebb mint 3,65 tonna hektárhozamot értünk el — mondotta Koleszár János, majd Így folytatta: — Repcéből 273 tonnával szárnyaltuk túl a felvásárlási tervünket. A rozs hektáronként 5,76 tonnával fizetett. A sörárpából átlagban 5,41

tonna termett, búzából pedig 4,82 tonna átlagtermést takarítottunk be.

0 Ä gyakorlatban mit jelentenek a valóban szép hozamok?

— Azt, hogy kalászosokból 5,04 tonna átlagtermést értünk el, ami az össztermelésben 9256 tonnát jelent, vagyis a termelési tervet 2632 tonnával túlteljesítettük.

— Ha az aratás menetét értékeljük — szólt közbe Bélán János —, akkor felttélenül meg kell dicsérni a 27 magszállító közül Varga Bélát, Kovác{ Jánost, Hornyák Ferencet és Körmendi Jánost, aki naponta tizenhat órát dolgozott. Ugyanis a tehergépkocsivezetők amellett, hogy a kombájnoktól hordták a gabonát, a reggeli és a késő esti órákban szállítotok a tf£A&>y.ta felvásárló üzsfflbe.

Ä szalmapréselők közül Jó teljesítményt ért el Dobos Béla, Böjti János és Petrigán András, az önjáró szalmafelszedő gépek csoportjában pedig Orosz József, Zelenák Lajos és Molnár József.

A szalmabegyűjtők ts igyekeztek, mogy minden percet kihasználjanak. A szalmát a leratott terület nyolcvan százalékáról gyűjtötték be augusztus tizenharmadikéig. A tarlószántást hatvan százalékán végezték el. Jó ütemben haladt a tarlókeverékek vetése is, melyet 565 hektáron végeztek el.

Dicséret illeti a Királyhelmecl Állami Gazdaság összes dolgozóit, akik az aratási munkálatokban részt vettek, mert mindent megtettek, hogy a szeszélyes Időjárás ellenére a legrövidebb időn belül, minimális szemveszteséggel juttassák a terményt a magtárakba. Mindez az igyekezet megmutatkozott kimagasló hozamaikban. / —és-*