Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-01 / 35. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. i fS8?< Szeptember % Az ésszerű takarmánygazdálkodás kérdései Az utóbbi években Jelentősen Javult a szarvasmarha termelőképessége, ezzel szemben a kedvezőbb genetikai tulajdonságok kiaknázásához szükséges nagyobb arányú erőtakarmányfogyasztás korlátozott. Ennek következtében nőtt a tömegtakarmányok Jelentősége, hiszen megfelelő mennyiségben és minőségben Jól pótolják az abrakot. A tömegtakarmányok ésszerű kihasználásával kapcsolatban azonban Jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Gyakorlati tapasztalatok jelzik, hogy a mezőgazdasági üzemekben a herefélék, a belterjes fűfélék és a silókukorica termőképességét mindössze 50—55 százalékra használjuk ki. Az ésszerűtlen takarmánygazdálkodásra az egységnyi termékre jutó takarmányozási költségek alakulása is utal, melyet a tömegtakarmányok hiánya, Illetve nem megfelelő minősége sokkal kedvezőtlenebbül befolyásol, mint például az állatok gyengébb termőképessége. A ZťlLDTAKARMÄNYOZÄS a leggazdasägosabb Az állatok takarmányozásában kiemelkedő helyet foglal el a zöldfakarmftny. A kiváló minőségű zőldtakarmány biztosítása érdekében a takarmánynövényeket akkor kell begyűjteni, araikor tápanyagtartalmuk és az egyes tápanyagok aránya a legkedvezőbb. A rostanyag-tartalom ugyanis a növények fejlődésének előrehaladásával növekszik, miközben a keményltőegvség értéke, a takarmány emészthetősége és termelési hatékonysága csökken. Ebből a szempontból a szálas takarmányok három fejlődési csoportba sorolhatók: • a kalászolás kezdetén begyűjtött szálas takarmányok 24 százalék rostanyagot, 75 százalék emészthető szerves anyagot és 82 keményítőegységet tartalmaznak; • a virágzás kezdetétől a virágzás közepéig tartó időszakban a takarmánynövények rnstanyag-tartalma 27, az emészthető szervesanyag-tartalma 70 százalék, a keményítőegység értéke pedig 55 körüli; 0 a virágzás felétől számítva a begyújlött takarmányok 31 százalék rngtanyagot, 65 százalék emészthető szerves anyagot és 45 keményftőegységet tartalmaznak. A felsorolásból világosan látható, hogy a fejlődés kezdeti szakaszában lévő takarmánynövények a legértékesebbek. Különben a zöldtakarmányok a tartósított takarmányokkal szemben sokkal előnyösebbek, mindenekelőtt kedvezőbb beltartalmi értékük, nagyobb tápértékük és biológiai hatásuk következtében. A zöldtakarmányokat az állatok szívesen és nagyobb menynyiségben fogyasztják,, ezért takarmányozásuk szinte veszteségmentes. Számítások szerint 5—7 kiló zöldtakarmány tápértéke egy kiló erőtakarmány tápértékének felel meg. Már az említettek alapján Is Indokolt követelés, hogy az állatok számára kora tavasztól késő őszig megfelelő menynylségü és Jó minőségű zöldtakarmányről gondoskodjunk, a rétek és legelők ésszerű kihasználását ts beleértve. Természetesen ahhoz, hogy a szarvasmarha takarmányozása az egész év folyamán kiegyensúlyozott és folyamatos legyen, szénából és szllázsbél Is kellő készletet kell teremteni, nemcsak a téli időszakra, de tartalékba Is. A SZÉNAKÉSZlTÉS LÉNYEGE A széna tépértéke szoros összefüggésben van — a kaszálás Időpontjában — a növény beltartalmi értékével és a szárítás, Illetve a hldeglevegős utőszárítás hatékonyságával. A szénában a zöldtakarmányhoz viszonyítva kevesebb szénhidrát, nitrogéntartalmú anyag és karotin, viszont több D- vitamin található. Jelentős tápanyagveszteségek keletkezhetnek, főleg a száraz levelek lepergésével. Ezt a veszteséget a zöldanyag hideglevegős utószárításával mérsékelhetjük. Az utószárításra az 50—55 százalékos szárazanyag-tartalmú takarmány alkalmas. Ezt az állapotot a zöldnövényzet egy-két napos természetes száradás után éri el. A kérődző állatok szívesen fogyasztják a szénát, viszont — a zöldtakar-1 mánnyal szemben — nehezebben emésztik meg. A széna nem hat kedvezőtlenül az állatok egészségi állapotára, feltéve, ha nem penészes vagy rothadt, A felnűtt szarvasmarha naponta 12 kilő szénát is fogyaszthat, A borjaknak egy hónapos körüktől adagolható a széna, a kor előrehaladásával egyre nagyobb mennyiségben. A három hónapos állatok 2 kiló, a félévesek 5 kiló. az egy évesek pedig 8 kiló szénát fogyaszthatnak. A réti szénát fehérjetartalmú takarmányokkal és ásványi anyagokkal — főleg foszforral — kell kiegészíteni. A herefélékből készült szénát szívesebben fogyasztják az állatok, mint a rétit. A széna hasznosítási foka darálással, Illetve szemcsézéssel növelhető, a másik oldalon viszont nehezebben emészthető mint az egészben vagy szecskázva takarmányozott széna, amlnek következtében emésztési zavarok keletkezhetnek. TÖBB FIGYELMET A SZILÄZS MINŐSEGÉNEK Ä szarvasmarha a szilázst kevésbé szívesen fogyasztja, mint a szénét, főleg akkor, amikor a zöldanyag közvetlenül a kaszálás után került tartósításra. A szilázs napi fogyasztása Jelentősen Ingadozik a szárazanyag- és az ecetsavtartalomtól, valamint a kémhatástól függően. A közvetlenül a kaszálás után begyűjtött takarmányból készült és 22 százalék kürüli szárazanyag-tartalmú szilázs esetében fogyasztása a legkisebb. Minél nagyobb a szilázs szárazanyag-tartalma, annál jobb a fogyasztása is. A szarvasmarha a 35—40 százalék szárazanyag-tartalmú szilázsból képes a legnagyobb mennyiséget elfogyasztani. A szilázsfogyasztást az ecetsavtartalcrm Is jelentős mértékben befolyásolja. Az ecetsavtartalom növekedésével — 20 gramm felett egy kiló szárazanyagra számítva — a szilázsfogyasztás arányosan csökken. Ha a szilázs pH-értéke eléri a 4-et, az Ilyen takarmányt az állatok képtelenek felvenni. A savanyú kémhatást semlegesíteni kell nátriumkarbonát és mészkarbonát ásványlanyag-keverék segítségével, 10—30 gramm adagban 10 kilő sztlázsra számítva, a lucerna- és a takarmányrépa-szilázs kivételével. A szilázs fogyasztása a takarmány szecskázásával is növelhető. A zöldtakarmánnyal szemben a szllázs emészthetősége kedvezőtlenebb. Persze nem mindegyik tápanyag esetében romlik a beltartalmi érték. A tartósítás következtében javul például a nitrogéntartalmú anyagok hasznosítása: egyes szénhidrátok a fehérjék szintézisét serkentik; jobban hasznosul a cellulóz Is, mert a szllázsban a cellulózbontó baktériumok szaporodnak el. fik szllázsok azonban olyan anyagokat Is tartalmaznak, amelyek az emésztési folyamatokat megváltoztathatják. Befolyásolják például a zsírsavak képződését. Ä nagy víztartalmú szllázsok gátolják a propionsav képződését, ezzel szemben serkentik az ecetsav és a vajsav képződését. A szenázsok takarmányozása elősegíti a gyomor erjesztés! folyamatait, aminek következtében növekszik a proplonsav-tartalom. A szHázs nagyobb vajsavtartalma acidőzist válthat ki. Ä jó szilázs nem hat kedvezőtlenül az állati eredetű termékekre, sőt javíthatja a beltartalmi értéküket. A téli időszakban a jő minőségű szilázs takarmányozása növeli a tej A- és E- vitamintartalmát s javítja a tejzsfr összetételét. Viszont egyes anyagok jelenléte a szllázsban, mint például a vajsav annyira rontja a tej minőségét, hogy az ilyen tej ömlesztett sajtok gyártására alkalmatlan. A szilázs minősége tehát elsősorban az ecetsav- és a vajsavtartalomtől, a nitrogéntartalmú anyagok oldhatóságától, valamint a karbamídtartalomtól függ. Egyes országokban e mutatók alapján minősítik a szilázsokat. A kiváló minőségű szilázs egy kiló száraz anyagra számítva 20 grammnál kevesebb ecetsavat, 5—0 százalék karbamidot és 50 százaléknál kevesebb oldható nitrogént tartalmaz és vajsavmentes. Az átlagos szilázs ecetsavtartalma 40—50 gramm, vajsavtartalma 5 grammon felüli, a karbamidtartalma 10—15, az oldható nitrogéntartalmú anyagok mennyisége pedig 60—70 százalék. A rossz szilázs több mint 75 gramm ecetsavat, tübb mint öt gramm vajsavat, 15—20 százalék karbamidot és 70—75 százalék oldható nitrogént tartalmaz. Ha a felsorolt anyagok eonél is nagyobb mennyiségben fordulnak elő, nagyon rossz szilázsról van szó. A szilázs takarmányozása elővigyázatosságot követel. A takarmányozás előtt ellenőrizni kell a takarmány ecetsav-, vajsav- és karbamidtartalmát. A szilázst ásványi anyagokkal keli kiegészíteni. A 30 kiló sztlézsből és 4—6 kiló szénából, vagy 20—25 kiló szenázsból ás 3—5 kiló szénából összetett takarmányadag 8—10 liter tej termeléséhez elegendő. A jő minőségű szilázs monodietetíkus takarmányként Is alkalmazható a borjak és az üszők takarmányozásában.. A szilázs nagyon jól hasznosulhat a marhahizlalásban Is, főleg a karbamiddal és ásványi anyagokkal dúsított kukoricaszilázs. HASZNÁLJUK KI A MELLÉKTERMÉKEKET A tömegtakannányalap bővítése szempontjából célszerű maradéktalanul kihasználni az összes mellékterméket, mint például a leveles répafejet, a répaszeletet, a szalmát, a kokoricaszárat. Hiszen a szarvasmarhatenyésztésben ezek ts értékes takarmányok. A tehenek takarmányozásában például 3—4 kiló répaszelet egy liter tej termeléséhez elegendő menynyiségü tápanyagot nyújt. Ez négyszáz gramm erőtakarmány megtakarításának felel meg. Több mezőgazdasági üzemben mindmáig nem becsülik fel kellőképpen a szalma jelentőségét. Nem fordítanak kellő figyelmet a megfelelő tárolásra. Pedig az évi átlagban termelt négymillió tonna szalma a takarmányadag megfelelő összeállítása esetén olcsó és nélkülözhetetlen takarmőnyforrást jelent. Csak kevés állattenyésztő tudatosítja a szalma felbecsülhetetlen jelentőségét, főleg a tavaszi Időszakban, amikor a zsenge zöldtakarmány az alacsony rosttartalom következtében nemcsak hogy hasmenéseket okoz, hanem csökkenti a tej zsírtartalmát Is. Hátrányos hatása szecskázott szalmával jól ellensúlyozható, fii szecskázott szalma ugyancsak jól érvényesül a takarmányrépa, a leveles répafej és a répaszelet szilázsolásakor. A takarmányok hasznosításának hatékonysága érdekében jobban oda kell figyelni a tömegtakarmányok kihasználásának közgazdasági, biológiai és technológiai vonatkozású kér-* déseire. Ehhez azonban ki kell küszöbölni a lehetőségek és a gyakorlatban elért eredmények közötti aránytalanságokat. Feltétlenül el kell mélyíteni e belüzemí együttműködést a növénytermesztő az állattenyésztő, a gépesítő ás a tervező között a szükséges mennyiségű és kellő összetételű takarmányalap megteremtéséhez. Egyidejűleg bővíteni kell az agrolaboratórlumok és a számítőgépes központok hálózatát, amelyek lehetővé teszik a takarmányok beltartalmi értékének megállapítását, az optimális takarmányadagok összeálítását és a takarmányozás gazdasági hatékonyságának ellenőrzését. JÄN LABUDA professzor, a Nltral Mezőgazdasági Főiskola takarmányozási karának vezetője A háromezer-száz hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó nagybalogi jVefký Bllj) Szlovák Nemzeti Felkelés szövetkezet a hetvenes évek kezdetéig az eredményesei! gazdálkodó mezőgazdasági üzemek közé tartozott. Aztán hanyatlani kezdett. Az elnökök egymásnak adták a kilincset, s a dolgozók közül is sokan elpártoltak a sereghajtók közé kerülő gazdaságtól. Tavaly új elnök került a szövetkezet élére. Közel egy év távlatából a konszolidálódás, a talpraállás jelel mutatkoznak. A gazdaság életében bekövetkezett változásokról Tömösváry György agrármérnök, a szövetkezet elnöke ekképpen nyilatkozott: — Ami jő volt tegnap, az nem elegendő ma az előrelépéshez. Fel kell gyorsítani a tempót, s ehhez kedvező feltételek szükségesek. Ezért első lépésként átszerveztük a gazdaság Irányítási rendszerét, megszigorítottuk az ellenőrzést. Rendet és fegyelmet teremtettünk. Igyekeztünk és igyekszünk mindenkivel megértetni, hogy csak a nagyobb erőfeszítés, a becsülettel végzett munka hozhat tartós sikert. Ez teremtheti meg az alapját a nagyobb jövedelemnek. Ennek érdekében az anyagi ösztönzők segítségével az elvégzett munka szerinti javadalmazást szorgalmazzuk. A szövetkezet egyéves távlatában elért eredményeikről Jacsmenyik László agrármérnök, a szövetkezet üzemgazdásza számolt be. — A hullámvölgyből való kijutás jelel tavaly kezdtek mutatkozni. Sokat tettünk példul a géppark korszerűsítése érdekében. A növénytermesztés szakaszán rekordtermést értünk el lóbabból és dohányból. A szemes kukorica termesztésében az elért 4,8 tonnás átlaghozammal elsők lettünk a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban. Az állattenyésztésben ts jelentős előrehaladás történt. Csökkentettük a borjúelhullást, növeltük az elválasztott malacok számát és a hízósertések napi súlygyarapodási átlagát. Az előző évhez viszonyítva kétszáz literrel növeltük a tehenek egyedenkénti tejtermelését Az év első felében tovább csökkentették az előző években felgyülemlett lemaradásukat. A tervhez viszonyítva húszezer literrel több tejet értékesítettek. Harminc tonnával szárnyalták túl a húseladási tervüket. A gyapjútermelés is kedvezőbben alakult a tervezetthez képest. Az állattenyésztés szakaszán kitűzött tervfeladatok eredményes teljesítése jóvoltából hétszázezer koronával növelték a bevételt a tervezettel szemben. Az elmúlt év hasonló Időszakához viszonyítva kétmillió koronával nagyobb Jövedelmet könyveltek el, miközben a költsé-A felzárkózás útján geket csökkentették. Az első félévben globálisan 1,4 millió koronával szárnyalták túl a termékek értékesítéséből származó bevételt. — A növénytermesztés szakaszán a nyári és az őszi munkacsúcs lezajlása után kamatoztatjuk az előző évben kifejtett erőfeszítésünket — mondotta az üzemgazdász. — Van-e annál nagyobb öröm a gazdálkodó számára, amikor fáradságos munkáját bő termés koronázza. Az előzetes eredmények alapján gabonafélékből a szövetkezet fennállása őta a legjobb termést takarítottuk be. Sajnos nem minden növénykultúra termesztésében nyilvánult meg a fokozott gonddal végzett munka. A 105 hektár cukorrépából harmincat ki kellett szántani vízkárosodás miatt. A dohányra is mostoha volt az Időjárás. A szemes kukorica pedig két-három héttel el van maradva a fejlődésben. 'Ä szövetkezetben sokat tettek és tesznek a szociális és kulturális program megvalósításáért, a munkakörülmények szüntelen Javításáért. A községben lakásokat vásároltak és új lakóházat építenek a dolgozók részére. Évente negyvenezer koronát fordítanak nyugdljklegészltésre. 'Az üzemi konyhán, amelyet bővíteni akarnak, évi átlagban száz dolgozót étkeztetnek. Ezen túlmenően kirándulásokat és tanulmányutakat szerveznek. Négy évvel ezelőtt a járásban elsőként létesítettek egy mikrobölcsődét. Az óvodás korú gyermekek számára is biztosított az elhelyezés. Az utóbbi években a szövetkezet vezetősége szinte teljesen kicserélődött és megfiatalodott. A vezető beosztású szakemberek átlagéletkora alig baladja meg valamivel a 35 évet. Éva Candrúková agrármérnök, növénytermesztést főágazatvezető a rimaszécsi (Rimavská Seč) szövetkezetből, Tömösváry László állattenyésztési ágazatvezető a Rimaszombati Efsz-ből, Molnár István agrármérnök pedig a Járási nemzeti bizottságról Jött Nagybalogra. Ügy tűnik, hogy a más vidékről Idekerülő fiatal szakemberek vállalják a nehéz feladatok megoldását. Valamennyien nagyra értékelik az önálló munkakört, amely lehetővé teszi erejük megmérését. Am az Igényes feladatokat a dolgozókkal való szoros együttműködésben igyekeznek megoldani. Nagybalogon a gondok sűrűjében is jól érzékelhető a Javuló eredményekkel táplált biztonságtudat. Az új elnök személyes példamutatása, hozzáértése, szívóssága minden bizonnyal csatát nyer. Ebben a szövetkezet kommunistái is támogatják. — A pártellenőrzésben nem mehetünk el szó nélkül a hibák, a téves nézetek mellett. Elismerjük a jól végzett munkát, ám a mulasztásokkal, vagy a hozzá nem értésből bajt okozókkal szemben nem lehetünk elnézőek — mondotta Asztalos Gyula, a százhúsz tagú pártalapszervezet elnöke. A szövetkezetben elsőrendű feladatnak tekintik a munkaerkölcs betartását, a termelés hatékonyságának növelését, a műszaki fejlesztést, az anyagi érdekeltség elmélyítését, de nem utolsósorban a dolgozók politikai és szakmai továbbképzését, hogy ezáltal is tartós alapot teremtsenek a lemaradás behozására és a szövetkezet továbbfejlesztésére. 'KORCSMAROS LASZLŰ
