Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-01 / 35. szám
\ 1984. szeptember Í< - -------__ Előremutató visszatekintés К galántai (Galanta) járásban már évek óta az elsők között foglal helyet a huzamosabb ideje kiváló gazdasági eredményeket elérti szelocei (Selice) szövetkezet. Az idei jubileumi esztendő eddigi sikereiből arra következtethetünk, hogy hűek maradnak hagyományaikhoz és az előirányzott tervet, valamint kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik. ÄZ ünnepi díszbe öltöztetett művelődési házban tartotta meg a szövetkezet az aratóünnepéllyel egybekötött taggyűlést. A zsúfolásig megtelt nagyteremben a járást szervek képviselői Is megjelentek. Az első sorokban az alapító tagok és a ma már megérdemelt pihenést élvező Idősebbek foglaltak helyet. A szövetkezet vezetősége nem feledkbzett meg azokról, akik a kezdeti nehéz időszakban Tamaskovics Károly sem adták fel a szebb Jövőért való harcot, és nehéz munkájukkal lerakták a későbbi jő eredményekhez nélkülözhetetlen alapokat. Tamaskovics Károly, a szövetkezet elnöke ünnepi beszámolójában viszszatekintett a megalakulástól eltelt harmincbárom évre. Az élért eredmények ,a tagság életszínvonalának emelése a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése helyes és fontos történelmi lépés volt, amely lehetővé tette a további fejlődést. A mezőgazdaság szocializációja a község életében Is kedvező fordulatot eredményezett. Az elnök örömmel számolt be az Idei rekordtermésről, amelyre a szövetkezet fenonállása óta statisztikai adataikban nincs példa. A gabonafélékből több mint 7 tonnás átlagos hektárhozamot értek el, búzából 6,88, árpából pedig 7,50 tonnát. Az elmúlt évek számadatai szerint az utóbbi másfél évtizedben több mint 200 százalékos növekedést könyvelhettek el. Idén árpából a tervezett 1265 helyett 1726 tonnát sikerült elérniük. Mivel pedig búzából Is teljesítették a tervet, természetesen összegezve a gabonatermelésben Is nagyszerű eredmények születtek, pedig a fagykár következtében 140 hektáron a búza helyét a kiszántás után a szemes kukorica fogatta el. 'Az évszakhoz képest hideg és csapadékos Időjárás miatt alaposan eltolódott a kenyércsata. Tavaly például már július 15-én befejezték, most pedig csak július 16-án kezdhették az aratást A megszokottnál hosszabb Ideig, egészen augusztus 1-ig tartott, mert a kiadós esőzések gyakran megakadályozták a folyamatos munkát. Ä tíz saját és hét vendégkombájn legénysége rekordtermést takarított be. Az aratást Irányító bizottság jól végezte munkáját, a szervezésben nem mutatkoztak nagyobb hiányosságot, a gépek műszaki állapota Is megfelelő volt, így a legfontosabb mezőgazdasági munkát zökkenőmentesen elvégezhették. Árpából a 7,5 tonnás átlagos hektárhozammal járási elsők lettek. Ä szalmabetakarftás Is kedvezően ldult, ám az esőzések, amelyek a ka-' pásnövények számára aranyat értek, lassították a munka menetét, így csak augusztus közepén fejezték be a tarlóról *a szalma begyűjtését. Az elnök beszámolójában részletesen elemezte a növénytermesztést és az állattenyésztési részleg első félévi eredményeit. A szövetkezet vezetője a sikerek ismertetése mellett a hiányosságokra is rámutatott, feltárta, hol rejlenek még további kiaknázatlan tartalékok. A tejtermelésben ugyan teljesítik az előirányzott mutatót, ám az eredményekkel korántsem elégedettek, mivel e téren a járásban nem tartoznak az élenjárók közé. Ezért az elkövetkező Időszak egyik legfontosabb feladata: mielőbb felzárkózni a legjobb tejtermelő szövetkezetekhez. Az állategészségügyi előírások következetes betartásának és a rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően a tervezettnél jóval alacsonyabb a malacelhullás. A tojástermelési tervet 131 százalékra teljesítették, tojónként átlagosan 127 tojást nyernek, összegezve az állattenyésztési részlegnek az év első hat hónapjában elért eredményeit, a tavalyi adatokhoz viszonyítva több mint tíz százalékkal vannak előbbre. — Az értékelésnél nem szabad megfeledkezni azonban arról — hangsúlyozta az elnök, bogy az említett adatok csak részeredmények és az év végéig még nagyon sok a tennivaló. Közel 1500 hektárról kell betakarítani a kukoricát, 265 hektárról pedig a cukorrépát. Hasonló igényes feladatok előtt állnak a kertészet és a szőlészet dolgozói. A jó minőségű mélyszántás és a vetés pedig már a következő évi gazdálkodás alapja. A szövetkezetben nagy figyelmet fordítanak a szocialista verseny szervezésére. A négy ezüst- és egy bronzérmes szocialista brigád tagjai munkakezdeményezéseikkel, kötelezettségvállalásaikkal segítik elő a tervek mielőbbi teljesítését. A feltaláló- és újítómozgalomban főleg a fiatalok jeleskednek, akik ötleteikkel jelentős anyagmegtakarítást érnek el. Az efsz-ek jubileumi X. országos kongreszsusát megelőző vitába a szelőcelek Is bekapcsolódtak. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének üzemi bizottsága főleg a helyi problémák megoldására ösztönözte a vita résztvevőit. Mindez nem maradt visszhang nélkül, mivel több értékes Javaslat, széles körben alkalmazható ötlet született. Ä tudományos-műszaki fejlesztés nemcsak az Iparban, hanem a mezőgazdasági termelésben Is egyre fontosabb helyet foglal el. A korszerű gépek és berendezések tapasztalt, szakmailag fejlett dolgozókat igényelnek. Ezért a továbbképzés valamenynyi formáját támogatja a szövetkezet vezetősége. Ünőepl beszédében az elnök köszönetét mondott mindenkinek, aki valamilyen mértékben hozzájárult az eddigi sikerek eléréséhez. Rámutatott az idei eredmények fontosságára, amelyek nagymértékben befolyásolják a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak maradéktalan teljesítését. Hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is csak a becsületesen elvégzett munka a jó gazdálkodás záloga. Annak a reményében fejezte be elemzését, hogy az év végén legalább ilyen jő hangulatban összegezhetik a tervidőszak negyedik esztendejének eredményeit. A vitában felszólalók arről biztosították a vezetőséget, hogy az egyes részlegek az elkövetkező Időszakban is tovább akarnak haladni a fejlődés útján. A gépesítési kollektíva tagjai például ígéretet tettek, hogy szükség esetén hoszabbított műszakokban segítik az őszi munkák elvégzését. A taggyűlés Záró szakaszában a szövetkezet legjobb dolgozói elismerő okleveleket kaptak, és pénzjutalomban részesültek. Hasonlóan az aratásban élenjárók Is átvehették megérdemelt jutalmukat. Közülük azonban sokan nem jöhettek el az ünnepi gyűlésre, mert a baráti szövetkezetek betakarítási munkáiban segítenek. Ok természetesen csak később kapják meg az elismerő okleveleket és a megérdemelt Jutalmat. A határozati javaslat elfogadásával véget érő gyűlésen a tagság jóváhagyta szeptemberben, a járási tanácskozáson résztvevők névsorát, akik Tamaskovics Károllyal az élen képviselik majd a szelőcel szövetkezetei. A gyűlést követően pedig idősebbek és fiatalabbak egyaránt kedvükre szórakozhattak. A jó bor, a finom pecsenye és a frissítő mellett nem hiányzott a zene sem. Amíg a fiatalok diszkörltmusban táncoltak, addig az Idősebbek Inkább a csárdást ropták a cigányzenére. BÁRDOS BYULÍS szabad Földműves n \ Az elnökségi beszámolót Szabó Zoltán agrármérnök, a szövetkezet elnöke terjesztette elő > Ezen a nyáron a megszokottnál később kezdődött, több munkát adott, és minden eddiginél hosszabbra nyúlt az aratás, de ezen ma már nem igen bosszankodunk. £ppen ellenkezőleg: örülünk, hogy a gabonák a tervezettnél gazdagabb hozamot nyújtottak, s Így ismét megteltek a magtárak. Mezőgazdasági üzemeink zöme letörlesztette korábbi tartozását, igy valóban örömteli hangulatban zajlanak a helyi aratőünnepélyek. CSÚCSHOZAM A HOMOKON A Búcsi (Bűé) Efsz-ben párját ritkító jókedv uralkodott az új kenyér ünnepén. S tegyük hozzá mindjárt, hogy nem ok nélkül. A kedvezőnek jóhiszeműen sem nevezhető természeti adottságok közepette gazdálkodó, lényegesebb öntözési lehetőség hiányában túlsúlyban az időjárás kényekedvére hagyatott szövetkezetben az idén csúcshozamot nyújtottak a gabonafélék. átlagot nyújtott, igaz, ez a fajta került a legsilányabb földbe. HAT HÖNAP MÉRLEGE sorsa fölött aggódnék. Kukoricából 5,7 tonnás átloghozamot terveztek, de a csapadékhiánytól sínylődő növényzettől ennyit ma már aligha remélhetnek. Mivel gabonából több termett, az évi tervet szemesekből akkor is telejesíthetik, ha a kukorica legalább 4,4 tonnás átlagot nyújt. Persze akkor oda a törlesztési lehetőség. Arról már nem is beszélve, hogy a tavalyi szárazságban mindössze 3,6 tonnás kukoricahozamra futotta a búcsi homoktalajok erejéből. Ami pedig a takarmányokat illeti, szintén nem kecsegtető a kilátás. A’ kedvezőtlen helyzet láttán az első félévben a tervezettnél 180 tonnával kevesebb lucernalisztet készítettek, de még így is kevesebb szénának való maradt, mint ahogy eredetileg számították. A népes állatállomány jó hasznosságának megtartása érdekében sok lucernát kellett feletetniük, viszont a harmadik kaszálástól, illetve a gabona után vetett tarlókeverékektől nem sok jót remélhetnek. És alighanem a silózást is korábban kell megkezdeniük, ami a téli takarmánykészlet megteremtésével kapcsolatos gondjaikat gyarapítja. Hogy ősszel ebben a gazdaságban is nagy becsülete lesz a gondosan betárolt szalmának, a répaszeletnek, a leveles répafejnek, meg a kukaricaszárnak, az szinte magától értetődik. MEGINT TÖBB A TEJ Megszoktuk, hogy ha a tejtermelésről esik szó, a búcsi szövetkezetei csak dicsérőleg említhetjük. Amikor a közös új istállók és fejőház építésébe fogott, többen elmosolyodtak: ezután mutassák meg az éllovasok, hogy mit tudnak. Nos, korai volt a káröröm, mert — mint azt a búcsi példa is igazolja — nem törvényszerű, hngy az új istállókban visszaesik a tejtermelés. A zzokásoknak megfelelően, a szövetkezet ünnepi taggyűlése a gazdálkodás félévi mérlegét is megvonta. Az elnökségi beszámolóból kitűnt, hogy a közös tagjai valamennyi munkaszakaszon becsülettel teljesítették időszaki feladataikat, így emelt fővel üdvözölhették a szövetkezeti gazdálkodás kezdetének 35. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulóját. Említést érdemel, hogy a szövet-Rekordokkal ünnepeltek Az aratók példás helytállását méltató és a jeles évfordulókat is köszöntő ünnepi taggyűlés szónoka, Szabó Zoltán agrármérnök, a szövetkezet elnöke ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Most, amikor ünnepélyesen megszegjük az új kenyeret és vidáman koccintunk a kenyércsata bőseinek egészségére, egyúttal falunk szövetkezeti gazdálkodása történetének leggazdagabb nyara után teszünk pontot, jogos az örömünk, hiszen a gabonáink hektáronkénti átlagban hat tonnát meghaladó hozamot nyújtottak. Ezen a homokon ilyen termést még nem arattak sem a régi, sem az újkori kaszások. A gabonatermesztés szempontjából búcsi viszonylatban mindeddig az 1980. esztendőt tartották a legsikeresebbnek. Akkor tíz kiló .föle volt a hat tonnás átlaghozamnak. Most ennél ötvenhárom kilóval volt gazdagabb a nyár, nagyobb az öröm. Ki hitte volna, hogy éppen ez az év teszi fényesebbé a régi dicsőséget? Ha az embereket kérdezzük, csak hümmögnek. Még április végén is aggódva szemlélték a sínylődő, fejlődésben, bokrosodásban visszamaradt vetéseket. Aztán jött a május és aláhúzta az ősi mondás igazát, mi szerint 8 májusi eső aranyat ér. Főleg, az itteni, helyenként szinte vörösbe csapó homokon. Nyolcvan milliméter csapadék hullott, s egycsapásra megváltozott a helyzet. Várták az aratást, de nem bánták, hogy a magérlelő nyár helyett hűvös, borongós hetek következtek. — július 12-én az elsők között rajtoltunk, mégis az utolsók között végeztnük — mondogatják a kombájnosok. Nem emlékszünk, arattunk-e valaha is húsz napon át. Szinte a táblaszélen rostokolva vártuk, hogy cgy-egy parcellán kasza alá érjen a termés. Igaz, türelmetlenkedtünk, de nem kapkodtunk. Talán ez is hozzájárult a sikerhez. Mindent egybevetve, a búcsi szövetkezetben az idén 620 hektáron 3759 tonna gabona termett, tizenhét százalékkal, azaz 555 tonnával több a tervezettnél. A búza átlaghozama 6,01 tonna, a tavaszi árpáé 6,34 tonna volt. A termőhelyi adottságok ezúttal a Vala búzafajtának kedveztek leginkább. Ez a fajta 6,7 tonnás átlaggal hálálta meg a termelői gondoskodást és bizalmat. Viszont a másutt remeklő Kolútka itt mindössze 5,1 tonnás kezet a tervezettnél csaknem Ht százalékkal nagyobb bevételt ért el. Igaz, hogy közben a termelési költségek is növekedtek, ám ennek ellenére e gazdaság nem szorult üzemviteli hitelre. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert ilyesmivel a komáromi (Komárno) járásban több mezőgazdasági Özem nem büszkélkedhet. A növénytermesztési ágazat féléves pénzügyi gazdálkodásának sikerét ezúttal a jól sikerült korai burgonya alapozta meg. Ez a rendre előítéletekkel termesztett növény a búcsiaknak az idén majd fél millió korona terven felüli bevételt biztosított. A kertészetben a korai káposzta a reméltnél gyengébb hozamot kínált. A hajtatott paprikának sem kedvez ez az év, viszont a pénzügyi terv egyelőre nem forog veszélyben, hiszen a felvásárlási ár nagyjából pútolja a hozam nagyságából eredő hiányt. A tavaszi fagykár után a szőlőben jő közepes termés várható, viszont az ugyancsak fagykárt szenvedett gyümölcsösben legfeljebb az őszibaracktól várhatnak kielégítő hozamot. A közös tagjai most leginkább a kukorica meg a takarmánynövények — Hat hónap átlagában 2418 liter tejet fejtünk egy tehéntől — újságolta nem kis örömmel Szabó elvtárs. — Ez százhatvannyolc literrel több az előző év hasonló időszakában felmutatott eredménytől. Ilyen hasznossági szintről ez a gazdaság eddig nem beszélhet. Fél év alatt 35 ezer liter tejet termeltünk terven felül. A múlt év őszén üzembe helyezett fejőházban, ahol 320 tehén kiszolgálását tudjuk megoldani, az állatok napi átlagban 12,4 liter tejet termettek. Az állattenyésztési ágazat egyéb vonatkozásban is teljesfti feladatait. Az esetek többségében javultak a felhízási eredmények, kedvezőbb a malacelválasztási és a tojástermelési átlag, a bnrjúelhullás pedig 1,4 százalékra csökkent. Egyetlen gondjuk van: az akadozó felvásárlás miatt sok vágőérett állatot kell kényszerből tovább tartaniuk, ami adott esetben kétszeres teúier, és a téli takarmánykészlet megteremtését illetően, komoly bonyodalmakhoz vezethet. KÄDEK GABOR Az aratásban példásan helytállók méltó erkölcsi és anyagi elismerésben részesültek Fotó: ’bor-t
