Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-18 / 33. szám

i Az almalevél aknázómoly aknái áteső fényben Omölcsfátnkon az aknázómolyok több faja károsít rendsze­resen. Ennek ellenére az okozott károk legtöbb eset­ben gazdaságilag - jelenték­telenek. Más lapra tartozik, hogy bizonyos években egy­­egy faj annyira elszaporod­hat, hogy súlyosabb eset­ben korai lombhullást okoz­hat. Három évvel ezelőtt Szlo­vákia melegebb körzeteiben az almalevél aknázómoly (Litlvocolletis blancardeila) szaporodott el ilyen vésze­sen. Kártételére főleg a fa­iskolákban figyeltünk fel, ahol egy levélben gyakran 15—20 aknát is találtunk. A fa] aknája a levél mindkét oldaláról észlelhető. A fo­nák! részen világosbarna ráncos folt található, amely a levelet kissé összehúzza, ezért az akna a levél szí­nén kissé kidudorodik. Ha a károsított levelet fénnyel szemben tartva szemléljük, akkor az aknában szabály­talan berágásokat figyelhe­tünk meg. Az almalevél aknázómoly­nak általában két nemzedé­ke fejlődik. A kártevő her­nyó állapotban a lehullott levelekben telel, tavasszal bábozódik. A lepkék április és május folyamán rajzanak, tojásaikat a levelek fonáki részére rakják. Az almafán kívül a cseresznyét, a megy­­gyet és a szilvát Is meg­támadják, de ezeken a fá­kon általában nem gyako­riak. Az utóbbi két évben Szlo­­kia melegebb körzeteiben jelentősen elszaporodott a lombosfa-fehérmoly (Leu­­coptera scltella). Előfordu­lásukat elsősorban az alma- és körtefákon, továbbá a cseresznyén és a meggyen figyeltük meg. A Jelentős fertőzöttség a faiskolákban korai tombhullást okozott, ami viszont kedvezőtlenül befolyásolta a facsemeték fejlődését. A lombosfn-fehér­­moly több helyütt a termő ültetvényeket is jelentősen károsította, így elkerülhetet­lenné vált a vegyszeres be­avatkozás. A lombosfa-fehérmolynak nagyon találó szlovák neve (poďkopáčik špirálový) van. Ugyanis a kártevő aknája kör alakú és benne — fény­nyel szemben vizsgálva — spirális vonalban helyezke­dik el a hernyók ürüléke. A kifejlett hernyó elhagyja az aknát, bábozódásra al­kalmas helyet keres, majd fehér szövedékből gubót sző, melyből néhány hét múlva kirepül a követke­ző nemzedék lepkéje. A lombosfa-fehérmolynak ha­zánkban évente három-négy nemzedéke fejlődhet. Az u­­tolsó nemzedék bábjai külön­böző búvóhelyeken telel­nek át. Fehér gubójukkal néha a gyümölcskocsányon is találkozhatunk. A jelentő­sebb kárt a nyári és az őszi nemzedék okozza. A kígyóaknás eziistmoly (Lyonetia clerkella) aknái talán a legrégebben Ismert gyümölcsfa-károsodások kö­zé sorolhatók. Aknáit csak­nem minden évben megta­lálhatjuk a cseresznye, a meggy és az alma levelei­ben, viszont ennek ellenére a kártevő tömeges elszapo­rodásával nem találkoztunk. A kártevőre a hosszú, kí­< | —. ' ’.*yj A kígyóaknás ezüstmoly jel­legzetesen kígyózó aknája A szerző felvételei gyózó aknák Jellemzők. Az ürülék — fekete vonalat alkotva — a Járat közepén helyezkedik el. A kígyóak­nás levélmolynak általában két nemzedéke fejlődik, lepke formájában telel át. A Járási növényvédelmi felügyelők jelentése szerint a fentebb említett aknázó­­molyot közül az idén csu­pán a lombosfa-fehérmoiy szaporodott el ismét. Cgy tűnik, hogy ez ellen a kár­tevő ellen nyáron megint védekezni kell. Ami a növényvédelmet il­leti, Jó hatást kizárólag a lepkék rajzása idején vég­zett beavatkozásoktól re­mélhetünk. Mivel a lombos­fa-fehérmoly és a többi ak­názómoly rajzásdlnamikájá­­nak megfigyelése még nin­csen kidolgozva, a vegysze­res kezelésre közvetlenül az első — 2 mm átmérőjű — aknák észlelésekor kell sort keríteni. Ez természetesen megköveteli a levelek álla­potának gyakori ellenőrzé­sét — a nagyüzemben és a háztájiban egyaránt —, de egyéb lehetőség egyelőre nem kínálkozik a kezelés legmegfelelőbb idejének elő­rejelzésére. Amikor az ak­nák már 2 mm-nél nagyob­bak, akkor a permetezéssel elkéstünk. Ugyanis a fejlet­tebb lárvákat a hozzáférhe­tő készítmények nem pusz­títják el. A lombosfa-fehérmoly el­len vegyszerekkel csak ott szükséges védekezni, ahol az előző években komolyabb kárt okozott. Jó eredményt csak a mélyhatású vagy szisztematikus rovarölő sze­rektől remélhetünk. Eddigi tapasztalataink szerint a Metatlon E 50 nem minden esetben adott kielégítő ered­ményt. A^többi hatásos ké­szítményhez (Ultracid WP 40, Anthio_ 25, Ekalux 25) viszont a háztáji kertészke­­dők nem Jutnak hozzá. A kontakt hatású píretroidok (pl. Decis 2,5 ЕС) kizáró­lag a rajzó lepkék ellen ha­tásosak. Szükség esetén a többi aknázómoly ellen is hason­lóképpen védekezhetünk. A kezelést mindig az első ap­ró aknák észlelésekor kell megkezdeni. A nyár máso­dik felében óvatosan bán- Jünk a vegyszerezéssel, hi­szen nem sok idő választ el bennünket az almaszü­rettől, tehát fokozottan kell ügyelni az adott szer eseté­ben érvényes — és kötele­zői — élelmezés-egészség­ügyi várakozási idő megtar­tására. MATLÄK GYÖRGY agrármérnök Az aknázÉolpkról О A fejlődési időszakban juttatott trágyalé-oldat hatékonyan segíti a növények egészséges fejlődését. A trágyalé-oldat a következőképpen ké­szül: egy százliteres hordót félig megtöltünk tyúk- vagy galam(>trágyá­­val, azután felöntjük esővízzel. A na­pos helyen felállított hordót sűrű szövésű hálóval kell letakarni. A trá­gya néhány nap múlva erjedésnek indul és a nagyobb, darabos részek a víz felszínére emelkednek Ezeket fel kell keverni. Tíz nap múltán kész az oldat, amely igen sok, a növények számára hasznos baktériumot tartal­maz. A törzsoldatot használat előtt alaposan kgverjük fel. majd három liter trágyaoldatot hét liter vízzel hígítva, 10—14 naponként használ­hatjuk konyhakerti növényeink be­­öntözésére. @ Az Owoce — Warzywa — Kwiaty lengyel kertészeti folyóirat közlemé­nye szerint a bojtorján (lapu) komoly segítségünkre lehet a biológiai nö­vényvédelemben. A növény felaprított levelével egyharmadig töltött edényt feltöltjük vízzel. Az áztatás három napig tart, utána az oldatot megszűr­jük s 10—15 napos időközökben per­metezhetjük vele növényeinket. A' kellemetlen szagú folyadék állítólag elriasztja a rovarokat és gyérfti a molyok és egyéb lepkék állományát (a bojtorjánból kioldott anyagok ugyanis megrongálják a kártevők to­jásainak felső viaszrétegét). ф Érdekes megfigyelésről számol­tak be az új-zélandi szakemberek. Ezen a szigeten a földigiliszta nem őshonos, tehát külföldről telepítették be. Ahol egy-egy táblán nagyobb számban helyeztek ki földigilisztát, ott alaposan megcsappant a fonálfé-i reg kártétele. Általában 50—60 1« lékkai csökkent a nematódák száma. A feltevés szerint a földigiliszta szívesen táplálkozik fonálféreggel s így kétszeres hasznot hajt. Ma már több országban tenyésztenek gilisz­tát, elsősorban talajjavítás, talajfer-* tőtlenltés céljából. 2 Őszre ismét érdemes borsót vetni. A kiadósán locsolt, karók között kifeszített spárgára vagy egyszerűen a kerítés drótszö­vetére futtatod növényzet szépen terem s ilyenkor már szo­katlan csemegét kínál Fotó: —bor Faforgács és fűrészpor a kertben Körülbelül egy évtizede hasz­nálok fűrészport és faforgácsot a kertemben. Először is éles különbséget kell tenni a fűrész­por és a faforgács (a gépi gya­­luforgáns, amely 0,5—4 cm-es darabokból áll) között. A fü­­részport nehéz nagy tömegben használni. Termesztő közegbe, talajba keverve erős nitrogén­hiányos tüneteket* (pentozán hatást) okoz, még félig elkor­hadt állapotban is. Nagy meny­­nyiségben trágyához keverve elkorhad ugyan, de a keletke­zett anyag lemezes, szerkezet nélküli lesz. Komposztbalomboz hozzáke­verhető, de csak körülbelül 5—6 térfogatszázalék arányban. Kis mennyiségben komposzthoz keverve előnyösen befolyásolja a komposzthalom szerkezetét, növeli a humusz-,kihozatalt. Szerencsére az ásztalosműhe­­lyckben jóval nagyobb mennyi­ségben keletkezik gépi gyaiu­­forgács, amely sokoldalúan használható kertészeti alap­anyag. Körülbelül tiz éve hasz­nálom közvetlenül növényter­mesztési közegként. Két rész faforgácshoz egy rész aprósze­mfi, nem darabos istállótrágyát, kevés agyagot vagy földet, köb­méterenként 1 kg pétisót ke­verve olyan közeget kapunk, mely magasított ágyba vagy fó­liazsákba rakva kiváló paradi­csom, paprika, sárgadinnye, a következő év tavaszán saláta termesztésére. Egy év alatt fú­­lig-meddig, két év alatt telje­sen elbomlik, humuszszerűvé válik. Ezt a közeget most már nem cserélem évente; van olyan magasított ágyam, amelyben az idén már ötödik éve terem egészséges paradicsom, dinnye. A paprika hamarabb megunja. Ojabban műtrágyát nem hasz­nálok, ilyenkor az előre össze­kevert közeget egy évig érlelni szükséges vagy a hiányzó nit­rogént természetes alapanya­gok (vérlisz’t, szaruforgács, ál­lati szőr, haj) hozzáadáséval pótolni kell. Azonban ezek az anyagok sem bomlanak azon­nal (nitrogéntartalmuk csak bizonyos érés után válik felve­hetővé a növény számára) két­­három hónapos érlelés így is ajánlatos. A leírt adalékanya­gokkal és hamuval később is trágyázhatjuk növényeinket, palántázás előtt a közegbe ke­verve. Az egyévesnél idősebb közeg kiváló virágföld, bu­­mnsztrágya. A giliszták igen aktívan dolgoznak benne, en­nek köszönheti finom murzsás szerkezetét. Szobanövényeken, palántákon kívül fenyőféléket, örökzöldet is termesztenek benne. A teljesen érett, két­­három éves anyag magvetések­hez kiváló. Ezt a kitűnő szerkezetű és tápanyagtartalmú anyagot for­­gácskomposztnak neveztem el és komposztoltó anyagnak is használom. Körülbelül 15—20 térfugatszázaléknyit keverek a készülő komposzthalomboz. Tavaly némileg módosítottam a forgácskomposzt készítését, ezzel sikerült lerövidíteni az érés idejét. Trágyát valamivel kevesebbet (körülbelül 25 tér fogatszázaléknyit) tettem bele, viszont kevertem mintegy 25— 30 térfogatszázalék friss zöld fűkaszálékot, lédús tavaszi gyomot és körülbelül 10—20 térfogatszázalék érett, tavalyi forgácskomposztot is a halom hoz. Az érését segíti, ha hu­­musztrágyát keverünk bele. Az alapanyagokat részletesen ra kom balomba, majd villával megforgatom. Alapvető a gon­dos átnedvesítés. Ezt is leg jobb rétegenként elvégezni, a halom rakása közben, majd az átforgatás után szükség sze rint még egyszer. Egy-egy réteg lerakása, majd átnedvesítése után célszerű valamennyit vár­ni, hogy a víz átszivárogjon. A forgács komposzthalmot legcélszerűbb április-májusban kikészíteni, így már nyár köze­pére kiváló komposztoltónk lesz, amelyet augusztus elején friss komposzthalomba keverve, október végéig kész komposz­­tot kapunk. Az érleléshez szük­séges (3—8 hónap közötti) idő­tartamot a felhasználás módja határozza meg. A faforgácsot ezenkívül sok éve használom mint takaró, mulcsozó anyagot. A szokásos aggodalmaktól eltérően a szél nem, vagy csak kis mértékben viszi el a fákkal, zöldségfélék­kel telettltetett kertben, külö­nösen ha locsoljuk. Két-három év alatt barna morzsás hu­­inuszréteggé válik a talaj fel­színén. Gátolja a talaj kiszára­dását, gyomosodását. A gyü­mölcsfák különösen meghálál­ják. Akár 15—20 cm vastag ré­tegben is rakhatjuk. (Baji B.. Magyarország)' Galánta közelében van egy — talán tíz házat számlálóki­csi, amolyan pusztai település. Itt él a Polák család. Mari néni kertészkedéssel tölti szabad perceit. Főleg salátát, retket, karottát, petrezselymet meg zellert termel. Látogatásunk ideién is a kertben serényke­dett. — A férje nem segít a kerti munkában? — Ekkora földdel magam is elbírok — legyintett a néni ~, meg aztán a férjem Inkább az állattartásban leli örömét. Te­henet tartunk, üszőt nevelünk, bikákat hizlalunk. Tavaly négy hízott bikát vittünk a vágóhíd­ra. Egyet most is hizlalunk, no meg nevelgetjük az utánpót­lást. — Aztán honnan szereznek eléséget ennyi állatnak? — Van egy darabka földünk, azon kukoricát termelünk, szé­na pedig kerül az útszéli árok­partokról és az elhanyagolt ka­szálókról. Lovat is tartunk, így a szállítás ftem gond, csak le­gyen, akt megmarkolja a ka­szát. Aztán meg ott a sok ku­koricaszár. Nekünk Is terem, mások ts kinálgatfák, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Ősszel ügy körülrakjuk kóróval a ke­rítést, hogy erődítménynek nézné a portát. Az ember nem is hinné, mennyi eleséget el­­pusztít ekkorka állomány. No, és el ne feledjem, két éve sze­reztünk vetőmagot, azóta ta­karmánytököt Is termelünk. Tudja, azt a különleges fajtát, amelyből hatvan-hetven kilósra is megnő egy-egy példány. Ak­korák, hogy elég feltenni a kocsira, de az állatok szeretik. '— Nyugdíjkorhatár körülinek nézem, bírfák-e még erővel? — Valamit csinálni kell, kü­lönben felvet bennünket az unalom. Itt a föld, meg kell dolgozni. Én a marhahizlalásról már lemondanék, de a férjem csak kapaszkodik. Hogy akkor ö mit fog csinálni, ha már ka­szálni nem kell. Pedig egyszer már lecsúszott a szénásszekér­ről, a bordája Is elroppant. Mégsem enged a huszonegyből. És talán így is van ez rendjén. Addig érzi magát fontosnak az ember, amíg nem esik ki a ke­zéből a munka. Tehát folytat­ok, egyre öregebben, de szívós akarattal. Kép és szöveg: Krajcsovics Fcrdinánd

Next

/
Thumbnails
Contents