Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-18 / 33. szám

i

Az almalevél aknázómoly aknái áteső fényben

Omölcsfátnkon az

aknázómolyok több faja károsít rendszeresen. Ennek ellenére az okozott károk legtöbb esetben gazdaságilag - jelentéktelenek. Más lapra tartozik, hogy bizonyos években egyegy faj annyira elszaporodhat, hogy súlyosabb esetben korai lombhullást okozhat.

Három évvel ezelőtt Szlovákia melegebb körzeteiben az almalevél aknázómoly (Litlvocolletis blancardeila) szaporodott el ilyen vészesen. Kártételére főleg a faiskolákban figyeltünk fel, ahol egy levélben gyakran 15—20 aknát is találtunk. A fa] aknája a levél mindkét oldaláról észlelhető. A fonák! részen világosbarna ráncos folt található, amely a levelet kissé összehúzza, ezért az akna a levél színén kissé kidudorodik. Ha a károsított levelet fénnyel szemben tartva szemléljük, akkor az aknában szabálytalan berágásokat figyelhetünk meg.

Az almalevél aknázómolynak általában két nemzedéke fejlődik. A kártevő hernyó állapotban a lehullott levelekben telel, tavasszal bábozódik. A lepkék április és május folyamán rajzanak, tojásaikat a levelek fonáki részére rakják. Az almafán kívül a cseresznyét, a megygyet és a szilvát Is megtámadják, de ezeken a fákon általában nem gyakoriak.

Az utóbbi két évben Szlokia melegebb körzeteiben jelentősen elszaporodott a lombosfa-fehérmoly (Leucoptera scltella). Előfordulásukat elsősorban az alma- és körtefákon, továbbá a cseresznyén és a meggyen figyeltük meg. A Jelentős fertőzöttség a faiskolákban korai tombhullást okozott, ami viszont kedvezőtlenül befolyásolta a facsemeték fejlődését. A lombosfn-fehérmoly több helyütt a termő ültetvényeket is jelentősen károsította, így elkerülhetetlenné vált a vegyszeres beavatkozás.

A lombosfa-fehérmolynak nagyon találó szlovák neve (poďkopáčik špirálový) van. Ugyanis a kártevő aknája kör alakú és benne — fénynyel szemben vizsgálva — spirális vonalban helyezkedik el a hernyók ürüléke. A kifejlett hernyó elhagyja az aknát, bábozódásra alkalmas helyet keres, majd fehér szövedékből gubót sző, melyből néhány hét múlva kirepül a következő nemzedék lepkéje. A lombosfa-fehérmolynak hazánkban évente három-négy nemzedéke fejlődhet. Az utolsó nemzedék bábjai különböző búvóhelyeken telelnek át. Fehér gubójukkal néha a gyümölcskocsányon is találkozhatunk. A jelentősebb kárt a nyári és az őszi nemzedék okozza.

A kígyóaknás eziistmoly (Lyonetia clerkella) aknái talán a legrégebben Ismert

gyümölcsfa-károsodások közé sorolhatók. Aknáit csaknem minden évben megtalálhatjuk a cseresznye, a meggy és az alma leveleiben, viszont ennek ellenére a kártevő tömeges elszaporodásával nem találkoztunk. A kártevőre a hosszú, kí< | —. ' ’.*yj

A kígyóaknás ezüstmoly jellegzetesen kígyózó aknája

A szerző felvételei

gyózó aknák Jellemzők. Az ürülék — fekete vonalat alkotva — a Járat közepén helyezkedik el. A kígyóaknás levélmolynak általában két nemzedéke fejlődik, lepke formájában telel át.

A Járási növényvédelmi felügyelők jelentése szerint a fentebb említett aknázómolyot közül az idén csupán a lombosfa-fehérmoiy szaporodott el ismét. Cgy

tűnik, hogy ez ellen a kártevő ellen nyáron megint védekezni kell.

Ami a növényvédelmet illeti, Jó hatást kizárólag a lepkék rajzása idején végzett beavatkozásoktól remélhetünk. Mivel a lombosfa-fehérmoly és a többi aknázómoly rajzásdlnamikájának megfigyelése még nincsen kidolgozva, a vegyszeres kezelésre közvetlenül az első — 2 mm átmérőjű — aknák észlelésekor kell sort keríteni. Ez természetesen megköveteli a levelek állapotának gyakori ellenőrzését — a nagyüzemben és a háztájiban egyaránt —, de egyéb lehetőség egyelőre nem kínálkozik a kezelés legmegfelelőbb idejének előrejelzésére. Amikor az aknák már 2 mm-nél nagyobbak, akkor a permetezéssel elkéstünk. Ugyanis a fejlettebb lárvákat a hozzáférhető készítmények nem pusztítják el.

A lombosfa-fehérmoly ellen vegyszerekkel csak ott szükséges védekezni, ahol az előző években komolyabb kárt okozott. Jó eredményt csak a mélyhatású vagy szisztematikus rovarölő szerektől remélhetünk. Eddigi tapasztalataink szerint a Metatlon E 50 nem minden esetben adott kielégítő eredményt. A^többi hatásos készítményhez (Ultracid WP 40, Anthio_ 25, Ekalux 25) viszont a háztáji kertészkedők nem Jutnak hozzá. A kontakt hatású píretroidok (pl. Decis 2,5 ЕС) kizárólag a rajzó lepkék ellen hatásosak.

Szükség esetén a többi aknázómoly ellen is hasonlóképpen védekezhetünk. A kezelést mindig az első apró aknák észlelésekor kell megkezdeni. A nyár második felében óvatosan bán- Jünk a vegyszerezéssel, hiszen nem sok idő választ el bennünket az almaszürettől, tehát fokozottan kell ügyelni az adott szer esetében érvényes — és kötelezői — élelmezés-egészségügyi várakozási idő megtartására.

MATLÄK GYÖRGY agrármérnök

Az aknázÉolpkról

О A fejlődési időszakban juttatott trágyalé-oldat hatékonyan segíti a növények egészséges fejlődését. A trágyalé-oldat a következőképpen készül: egy százliteres hordót félig

megtöltünk tyúk- vagy galam(>trágyával, azután felöntjük esővízzel. A napos helyen felállított hordót sűrű szövésű hálóval kell letakarni. A trágya néhány nap múlva erjedésnek indul és a nagyobb, darabos részek a víz felszínére emelkednek Ezeket fel kell keverni. Tíz nap múltán kész az oldat, amely igen sok, a növények számára hasznos baktériumot tartalmaz. A törzsoldatot használat előtt alaposan kgverjük fel. majd három liter trágyaoldatot hét liter vízzel hígítva, 10—14 naponként használhatjuk konyhakerti növényeink beöntözésére.

@ Az Owoce — Warzywa — Kwiaty lengyel kertészeti folyóirat közleménye szerint a bojtorján (lapu) komoly segítségünkre lehet a biológiai növényvédelemben. A növény felaprított levelével egyharmadig töltött edényt feltöltjük vízzel. Az áztatás három napig tart, utána az oldatot megszűrjük s 10—15 napos időközökben permetezhetjük vele növényeinket. A' kellemetlen szagú folyadék állítólag elriasztja a rovarokat és gyérfti a molyok és egyéb lepkék állományát (a bojtorjánból kioldott anyagok ugyanis megrongálják a kártevők tojásainak felső viaszrétegét).

ф Érdekes megfigyelésről számoltak be az új-zélandi szakemberek. Ezen a szigeten a földigiliszta nem őshonos, tehát külföldről telepítették be. Ahol egy-egy táblán nagyobb számban helyeztek ki földigilisztát, ott alaposan megcsappant a fonálfé-i reg kártétele. Általában 50—60 1«

lékkai csökkent a nematódák száma.

A feltevés szerint a földigiliszta szívesen táplálkozik fonálféreggel s így kétszeres hasznot hajt. Ma már több országban tenyésztenek gilisztát, elsősorban talajjavítás, talajfer-* tőtlenltés céljából.

2

Őszre ismét érdemes borsót vetni. A kiadósán locsolt, karók között kifeszített spárgára vagy egyszerűen a kerítés drótszövetére futtatod növényzet szépen terem s ilyenkor már szokatlan csemegét kínál Fotó: —bor

Faforgács és fűrészpor a kertben

Körülbelül egy évtizede használok fűrészport és faforgácsot a kertemben. Először is éles különbséget kell tenni a fűrészpor és a faforgács (a gépi gyaluforgáns, amely 0,5—4 cm-es darabokból áll) között. A fürészport nehéz nagy tömegben használni. Termesztő közegbe, talajba keverve erős nitrogénhiányos tüneteket* (pentozán hatást) okoz, még félig elkorhadt állapotban is. Nagy menynyiségben trágyához keverve elkorhad ugyan, de a keletkezett anyag lemezes, szerkezet nélküli lesz.

Komposztbalomboz hozzákeverhető, de csak körülbelül 5—6 térfogatszázalék arányban. Kis mennyiségben komposzthoz keverve előnyösen befolyásolja a komposzthalom szerkezetét, növeli a humusz-,kihozatalt.

Szerencsére az ásztalosműhelyckben jóval nagyobb mennyiségben keletkezik gépi gyaiuforgács, amely sokoldalúan használható kertészeti alapanyag. Körülbelül tiz éve használom közvetlenül növénytermesztési közegként. Két rész faforgácshoz egy rész aprószemfi, nem darabos istállótrágyát, kevés agyagot vagy földet, köbméterenként 1 kg pétisót keverve olyan közeget kapunk, mely magasított ágyba vagy fóliazsákba rakva kiváló paradicsom, paprika, sárgadinnye, a következő év tavaszán saláta termesztésére. Egy év alatt fúlig-meddig, két év alatt teljesen elbomlik, humuszszerűvé válik.

Ezt a közeget most már nem cserélem évente; van olyan magasított ágyam, amelyben az idén már ötödik éve terem egészséges paradicsom, dinnye. A paprika hamarabb megunja.

Ojabban műtrágyát nem használok, ilyenkor az előre összekevert közeget egy évig érlelni szükséges vagy a hiányzó nitrogént természetes alapanyagok (vérlisz’t, szaruforgács, állati szőr, haj) hozzáadáséval pótolni kell. Azonban ezek az anyagok sem bomlanak azonnal (nitrogéntartalmuk csak bizonyos érés után válik felvehetővé a növény számára) kéthárom hónapos érlelés így is ajánlatos. A leírt adalékanyagokkal és hamuval később is trágyázhatjuk növényeinket, palántázás előtt a közegbe keverve. Az egyévesnél idősebb közeg kiváló virágföld, bumnsztrágya. A giliszták igen aktívan dolgoznak benne, ennek köszönheti finom murzsás szerkezetét. Szobanövényeken, palántákon kívül fenyőféléket, örökzöldet is termesztenek benne. A teljesen érett, kéthárom éves anyag magvetésekhez kiváló.

Ezt a kitűnő szerkezetű és tápanyagtartalmú anyagot forgácskomposztnak neveztem el és komposztoltó anyagnak is használom. Körülbelül 15—20

térfugatszázaléknyit keverek a készülő komposzthalomboz.

Tavaly némileg módosítottam a forgácskomposzt készítését, ezzel sikerült lerövidíteni az érés idejét. Trágyát valamivel kevesebbet (körülbelül 25 tér fogatszázaléknyit) tettem bele, viszont kevertem mintegy 25— 30 térfogatszázalék friss zöld fűkaszálékot, lédús tavaszi gyomot és körülbelül 10—20 térfogatszázalék érett, tavalyi forgácskomposztot is a halom hoz. Az érését segíti, ha humusztrágyát keverünk bele. Az alapanyagokat részletesen ra kom balomba, majd villával megforgatom. Alapvető a gondos átnedvesítés. Ezt is leg jobb rétegenként elvégezni, a halom rakása közben, majd az átforgatás után szükség sze rint még egyszer. Egy-egy réteg lerakása, majd átnedvesítése után célszerű valamennyit várni, hogy a víz átszivárogjon.

A forgács komposzthalmot legcélszerűbb április-májusban kikészíteni, így már nyár közepére kiváló komposztoltónk lesz, amelyet augusztus elején friss komposzthalomba keverve, október végéig kész komposztot kapunk. Az érleléshez szükséges (3—8 hónap közötti) időtartamot a felhasználás módja határozza meg.

A faforgácsot ezenkívül sok éve használom mint takaró, mulcsozó anyagot. A szokásos aggodalmaktól eltérően a szél nem, vagy csak kis mértékben viszi el a fákkal, zöldségfélékkel telettltetett kertben, különösen ha locsoljuk. Két-három év alatt barna morzsás huinuszréteggé válik a talaj felszínén. Gátolja a talaj kiszáradását, gyomosodását. A gyümölcsfák különösen meghálálják. Akár 15—20 cm vastag rétegben is rakhatjuk.

(Baji B.. Magyarország)'

Galánta közelében van egy — talán tíz házat számlálókicsi, amolyan pusztai település. Itt él a Polák család. Mari néni kertészkedéssel tölti szabad perceit. Főleg salátát, retket, karottát, petrezselymet meg zellert termel. Látogatásunk ideién is a kertben serénykedett.

— A férje nem segít a kerti munkában?

— Ekkora földdel magam is elbírok — legyintett a néni ~, meg aztán a férjem Inkább az állattartásban leli örömét. Tehenet tartunk, üszőt nevelünk, bikákat hizlalunk. Tavaly négy hízott bikát vittünk a vágóhídra. Egyet most is hizlalunk, no meg nevelgetjük az utánpótlást.

— Aztán honnan szereznek eléséget ennyi állatnak?

— Van egy darabka földünk, azon kukoricát termelünk, széna pedig kerül az útszéli árokpartokról és az elhanyagolt kaszálókról. Lovat is tartunk, így a szállítás ftem gond, csak legyen, akt megmarkolja a kaszát. Aztán meg ott a sok kukoricaszár. Nekünk Is terem, mások ts kinálgatfák, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Ősszel

ügy körülrakjuk kóróval a kerítést, hogy erődítménynek nézné a portát. Az ember nem is hinné, mennyi eleséget elpusztít ekkorka állomány. No, és el ne feledjem, két éve szereztünk vetőmagot, azóta takarmánytököt Is termelünk. Tudja, azt a különleges fajtát, amelyből hatvan-hetven kilósra is megnő egy-egy példány. Akkorák, hogy elég feltenni a kocsira, de az állatok szeretik.

'— Nyugdíjkorhatár körülinek nézem, bírfák-e még erővel?

— Valamit csinálni kell, különben felvet bennünket az unalom. Itt a föld, meg kell dolgozni. Én a marhahizlalásról már lemondanék, de a férjem csak kapaszkodik. Hogy akkor ö mit fog csinálni, ha már kaszálni nem kell. Pedig egyszer már lecsúszott a szénásszekérről, a bordája Is elroppant. Mégsem enged a huszonegyből. És talán így is van ez rendjén. Addig érzi magát fontosnak az ember, amíg nem esik ki a kezéből a munka. Tehát folytatok, egyre öregebben, de szívós akarattal.

Kép és szöveg: Krajcsovics Fcrdinánd