Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-18 / 33. szám

©itt * sir: UlUfölI*« ~~l innife f! [I _íl u »* W j Nyírfalevél KÖTÖZÉS EGYSZERŰBBEN Mint minden oltást, a siőlö zöldoltását ts tökéletesen be kell kötözni, különben aligha várhatjuk a ráoltott nemes rész megeredését. Oltani még szeretek, de a kötözéshez az ujjalm már sajnos nem a leg­ügyesebbek. Ezért a művelet elvégzéséhez sajátos módszert választottam. Oltáshoz készülődve, vágok magamnak néhány 20—25 cm hosszú, körülbelül ceruzavas­tagságú pálcát. Egy-egy pálca végét enyhén megkenem lágy oltóviasszal, majd rátekerem az előkészített — nagyjából 1 cm széles és mintegy 35 cm hosz­­szú — fóliacsíkot. A fólia vé­ge rátapad a pálcára és rész­ben az egész kötözőanyag egyik oldala enyhén ragasztós lesz. Ha készen vagyok az oltás­­"sal, az így előkészített kötöző­anyaggal pillanatok alatt be­köthetem az oltás helyét. A pálcikát felülről lefelé függő-ШМ-132ВШИК1 legesen tartva, körkörös moz­dulatokkal játszva áttokerhe­­tein a fóliacsíkot a pálcáról, az oltásra. Az Is komoly előny, hogy kimondott kötésre nincs is szükség, hiszen a fóliacsík vége viaszos, tehát jól tapad, az oltást a feltétlenül szüksé­ges ideig jól lezárja. Elég, ha a csavarás Irányában kissé ШшШшя meg'símítom-megszorltom a fó­liát, így az oltóviasz és a fó­lia együttesen légmentesen le­zárja a sebet. Majoros V. SEREGÉLYEK ELLEN A népes csapatokban kóborló seregélyek általában sok kárt okoznak a kertészkedöknek. Gyiimölcsérés Idején ellepik a fákat (cseresznye, meggy, sze­der) és a szőlőskerteket s pil­lanatok alatt „leszüyetulik“ a termést. A kártevők riasztásá­ra sokféle módszert kitaláltak már1, de tartós vagy komoly eredményt egyikkel sem sike­rült elérni. Legutóbb az egyik szovjet szaklapban érdekes öt­letről olvastunk. Az egyik ker­tészkedő — több sikertelen kí­sérlet után — végre hatásos módszert talált a seregélyek el­riasztására. A gyümölcsfáira olyan bosszú rudat erősített, hogy körülbelül egy méteres rész kiáll jón a koronából. A rúd végére T-alakhan lécet erő­sített, arra pedig közepes nagy­ságú gtfini labdát erősített, melyre előbb tükördarahkákat ragasztott. Az új módszer fel­találója először azt hitte, hogy ezzel az újítással is kudarcot vall, ugyanis a közelben tanyá­zó seregélyek kis idő múltán hatalmas seregben csaptak le a kertre. De a fákra egyetlen madár sem szállt le, úgy tű­nik valóban megriasztotta őket a csillogó villogó madárijesztö. A szovjet kertészkedő állítja, hogy azon a nyáron nem volt több gondja a seregélyekkel, mert még csak közelébe sem merészkedtek a kertnek. (P) 'Azt hiszem, hogy a közönsé­ges nyírfát senkinek sem kell bemutatnom, mindenki föl is­meri. Viszon azt már kevesen tudják, hogy erdeink és park­jaink fehértörzsű ékessége ér­tékes gyógyszeripari nyers­anyagot szolgáltat. A leveléről van szó, amely igen keresett drog. A gyógyszeripar nyers­anyaggondjait enyhítené, ha az eddiginél nagyobb mennyiséget tudnánk felvásárolni belőle. Az egészséges leveleket lé­nyegében tavasztól őszig gyűjt­het jük, de legértékesebbek a tavasszal és nyáron megszedett levelek. A parkok díszfáit kí­méljük — kevés levél -persze ezekről is szedhető —, nehogy kiszáradjanak. Az erdei nyír­fákról is csak a lecsüngő ágak­ról gyűjtsük a leveleket. A megszedett anyagot papíron vékony rétegben elterítve, jól szellőző helyiségben szárítjuk. Gyűjtéskor ügyeljünk arra, hogy ne törjük'meg nagyon a leve­leket, mert könnyen összeta­­padnak és penészt fognak. A gyűjtésre engedélyt kell kérni az erdő gazdájától. Száradási arány 3:1, kilón­kénti felvásárlási ára 6 korona. Teája vizelethajló, jó hatással alkalmazható a húgyhólyag és a vese gyulladásos megbetege­dése esetén, de a gyógyszer­­ipar az izzasztó teakeverékek összeállításához is felhasznál­ja. Házilag a szárított és apró­ra zúzott levelekből 2 teáska­nálnyit használhatunk egyszer­re. Ezt a -mennyiséget Vj liter vízben főzzük. A vízbe ajánla­tos késhegynyi szódabikarbónát is tenni, hogy a hatóanyagok tökéletesebben kilúgozódjanak. A nyírfalevélből készült teá­nak mérgező vagy egyéb káros mellékhatása nincsen. Dr. Nagy Géza KÉRDÉS: A levegő széndioxid-tartalma állítólag jelentősen befolyásolja a zöldségfélék terméshozamát. Mi lenne, ha mesterségesen nö­velnénk a hajtatóházak légte­rében található' széndioxid mennyiségét? Megengedette nálunk ilyen beavatkozás? Z. L., I. VÁLASZUNK: A levegőben átlagosan mint­egy 0,03 százalék széndioxid található. Ha ezt a mennyisé get a tízszeresére (0,3 %) nö véljük, valóban jobb hozamot érhetünk el a zöldségtermesz­tésben. Fűtött üvegházban szén­dioxidtrágyázással 25—35 szá­zalékkal javítható a termés­­eredmény. Uborkahajtatás ese­tén a levegő széndioxid-tartal ma egészen 0,7 százalékig nö­velhető. A hagyományosnál na­gyobb mennyiségű széndioxidot növényeink persze csak akkor képesek tökéletesen kihasznál­ni, ha optimális hőmérséklet és kellő mennyiségű napfény serkenti az asszimilációs folya­matokat. A levegő szénc^oxid-turtal­­mának növelésével természete­sen csak zárt hajtatóházakban (üvegház) érdemes kísérletez­ni, melyekből a gáz nem tud könnyen elillanni. A nagyüze­mekben propán-bután gáz ége­tésével biztosítják a légköbmé­terenként! 20—30 grammos na­pi széndioxid adagot. Kisebb berendezésekben speciális szén­dioxid-palackokat vagy úgyne­vezett ‘ szárazjeget használnak a szükséges gázmennyiség ki fejlesztésére. A házikertekben az istállótrágyát. Illetve a jó humuszos komposztot tekint­jük a legfontosabb széndioxid­forrásnak. Ezek használatával a hajtató berendezések levegő­jének széndioxid tartalma elfo­gadható szinten tartható. KÉRDÉS: Hol dolgoztathatnám fel a házilag termelt, nyers gyapjút? B. T., J. VÁLASZUNK: Elfelejtette megírni, hogy mi­lyen gyapjúról van szó. A juh­­gyapjút a Brnói Állatorvosi Fő­iskola mezőgazdasági vállala­tának gyapjúfeldolgozó üzem­egysége dolgozza fel, Illetve cserélt be fonalra. Javasoljuk, hogy levélben érdeklődjön a következő címen: VySoká Skola veterinárni. Školní zemédélský podnik, Nový Jlčín II., ul. E. Krásnohorské 178, postai trá­­nyítószám 742 42. Egyúttal kér­jen pamutmintát. Megjegyez­zük, hogy durvagyapjas juliok­­ról nyert vagy egyszer már használt gyapjút a vállalat nem fogad el. Az angóragyapjú felvásárló- ' sával, illetve fonalra cserélésé­vel a Bystré u Poličky-i Vlnéna vállalat foglalkozik (Vlnéna, Vlanafské závody n. p., závod 5, 569 92 Bystré u Poliőky). Itt is fonnlmintát kell kérni, mert tudomásunk szerint ötféle fo­nalat kínálnak, harmincöt szín­­változatban. (kr) A kaliforniaival könnyen összetéveszthető orosz nyúl főleg a gyerekek kedvence, de újabban a kedvtelésből nyulászkodók is fokozottan érdeklődnek iránta. Nem ve, letlenül, hiszen lédús, ízlej tes húst és fehéren tündök­lő, minőségi prémet kínál Futó: —bor Keriesze ©Ki 1984. augusztus 18. Akisállattenyésztők közül sokan tévesen úgy vélekednek, hogy a gyakran komoly veszteségeket okozó talpfekély kizárólag a nagyobb testű, hat-nyolc kilogrammos nyá­lakat veszélyezteti. Való igaz, hogy az ilyen tömeget elérő fajták egyedeinél gyakoribb ez a betegség, viszont tévhit, hogy a kisebb fajtákat nem kell óvnunk a talpfekélytől. Csupán a kaliforniai és új-zélandi állományt tartók érezhetik biztonság­ban magukat, mivel ezeknél a fajtáknál viszonylag dús szőrzet borítja és védi a talprészt a káros hatásoktól. A tudatlanságot igazolja, hogy néhányan ragályos betegségnek tekintik a talp­fekélyt, mondván: a beteg nyúl ketrecébe helyezett egészséges állat is hamarosan talpfekélyt kapott. A betegség nem fertő­ző, kialakulásában a tartási feltételek játszanak közre. Űjabban a tenyésztők minden elképzelhető anyagot felhasz­nálnak nyúlketrecek, ketrectömbük építésére. És persze min­denki szupermodern ketrectömbre vágyik, amit nem vagy csak igen ritkán kell takarítani. Vagyis hódít a rácspadló. Pé­ter lécpadlót csinál. Jóska drótszüveltel helyettesíti a deszka­padlót. .. Arra egyikük sem gondol, hogy az állatoknak mindez vajon kényelmes és elviselhető-e? A talpfekély ki­alakulását ugyanis elsősorban a ketrecek szakszerűtlenül ki-Megelőzni könnyebb alakított padozata okozza. A túl ritkán elhelyezett, és gyakran le sem kerekített lécek, a szögletes szövésű drótháló gyorsan feltöri, kikezdi a nyitlak talpát. Főleg a tenyészállatok szen­vednek sokat, hiszen évekig élnek a ketrecben. Az időnként nagyukat dobbantó bakokról már nem is beszélve. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kistenyésztők közül sokan elhanyagolják a takarítást és a fertőtlenítést, s az itatóedé­nyeket is úgy helyezik el, hogy az állatuk bármikor felborít­hatják azokat. A vizelettől vagy víztől tartósan nedves pado­zat rövid idő alatt felpuhítja a talp védőrétegét, s akkor már csak idő kérdése, hogy mikor sérti fel az állat a lábát. Bár­milyen jelentéktelen is a seb, ha nem vesszük észre idejében, a gyulladásos folyamat gyorsan elhatalmasodik s már kész a baj. A talpfekély rendkívül fájdalmas betegség; az állatot gátolja a mozgásban, idegessé válik, rosszul nevel vagy el­hagyja a fiókáit az anya, nem vagy rosszul párosodik a bak slb. . * A talpfekély gyógyítása türelmes munkát igénylő, hossza­dalmas folyamat, és többnyire kudarccal végződik. Ez pedig, túlsúlyban értékes tenyészállatokról lévén szó,, komoly vesz­teség Tehát könnyebb s jobb megelőzni a bajt. Azok járnak el helyesen, akik a ketrec első részét, legalább a paduzat felét telepadlóval borítják. A nyitlak itt tartózkodnak és pihennek legszívesebben, és általában az eleséget is itt fogyasztják el. Persze elég, ha a padlónak csupán egyharmada rácsozott. A rácspadló lécei legfeljebb 1,5 cm-es távolságra legyenek egy­mástól, és a lécek élét kerekítsük le. Ha drótszövetbűl készül a taposórács, akkor a padló alapterületének egynegyedét képezze. A szögletes kötésű drótszövetet természetesen lapos­ra kell kalapálni, hogy ne törje, ne sértse a nyulak talpát. Az is funtos, hogy a rácspadlós ketrecek hátul és alul zártak legyenek, inert a huzatos környezet szintén ártalmas az egészségre. , Ivóvizet nehéz edényekben kínáljunk a nyulaknak vagy na­ponta kétszer itassunk és azonnal távolítsuk- el a ketrecekből az el nem fogyasztott vizet. A talpfekély megelőzésének egyik feltétele, hogy rendsze­resen ápoljuk a nyitlak körmét. Az ezzel kapcsolatos tudniva­lókról múlt héten közölt írást a szakrovat. ^ whsw—миаииичачими—i Az ifjúsági szakkörök tagjai közül kevesen dicsekedhet­nek olyan szép állatállománnyal, mint az egyházkarcsai (Kostolné Kračany) Puha testvérek. Felvételünkön a ha­todikos Jóska mutatja be a kedvencek egy csoportját Kádek Gábor felvétele Persze a legjobb tenyészlőve) is előfordul, hogy egy-egy nyula talpfekélyt kap. Aki nem csupán eteti, meg vágja, de időnként figyelk és ellenőrzi is a nyulakat, az gyorsan felfe­dezi és a kezdeti szakaszban még orvosolni tudja a bajt. A beteg állatot helyezzük száraz, telepadlós ketrecbe és kiadó­sán almozzunk. Ha ilyen ketrecünk nincs, akkor deszkával takarjuk le a lécből vagy drótszövetből készült padlót. A fe­­kélyus talpat időnként mossuk le kaniillafőzettel, majd ken­jük be gyulladást gátló kenőccsel (az állatorvos előírja). A már kialakult talpfekély gyógyításával csal< kimondottan ér­tékes tenyészállatoknál érdemes kísérletezni. Egyes körzetekben a mixomatúzis. a knkcidiózis és a nátha után a talpfekély okoz legtöbb veszteséget nyiilászainknak. Ebből következik, hogy nagyobb figyelmet kell szentelnünk a betegség megelőzésének. A már elmondottakon kívül a to­­vábbtartásra szánt állatok kiválasztását is körültekintőbben kell végezni, ugyanis a lábak szőrzetének sűrűsége a talp­fekélyre való hajlamosság mértékéről is árulkodik. Balázs Feriin ■■■ааааа—аиавааааааааааааааеаааааапааава—aaeani

Next

/
Thumbnails
Contents