Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-07 / 27. szám
Szabad Földműves AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI Es élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1984. július 7. ★ 27. szám ★ XXXV. évfolyam ir г Ага 1,— Kčs навмпянмнтвнннннмнннтннтнтим1иммммнмимямн^шшиипАш^ма Hatékonyság-érdekeltség Ä CSKP Központi Bizottságának 9. iilése többek között megállapította, hogy — bár pozitívan értékeljük az eddigi eredményeket — eddig még nem sikerült teljes mértékben kiaknázni az újratermelési folyamat javítása érdekében a komplex intézkedések nyújtotta lehetőségeket. E megállapítás az önálló elszámolási kapcsolatok és eszközök érvényesítésére is vonatkozik. E kapcsolatok és eszközök elsősorban az anyagi és pénzügyi erőforrások képzésének meggyorsítását, a munkatermelékenység növelését, az állóeszközök és a termelési befektetések hatékonyabb kihasználását szolgálják. A fentiekben vázolt lehetőségek kihasználását és gyakorlati alkalmazását a somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz-ben elemeztük, ahol sikeresen alkalmazzák a belüzemi önelszámolás tökéletesített formáját a brigádszerű munkaszervezést és jutalmazást. Ez a módszer alapvetően megfelel annak az elvnek, hogy mindenki végzett munkája eredménye arányában részesedjék a közös jövedelem szétosztható részéből. E jövedelemelosztási formát gazdaságaink általában az állattenyésztésben alkalmazzák, bevezetése és gyakorlati továbbfejlesztése viszont a Kék Duna Efsz növénytermesztésében és szolgáltatási részlegén is korparanccsá vált. E módszer alkalmazásának természetesen fontos szervezési feltételei, vannak. Alapkövetelményként a közgazdasági szempontok — termelési beállítottság és idényjelleg — jelölhető meg, melyek figyelembevételével a brigádok két kategóriába nyernek besorolást: ■ az első kategóriába, az egy vagy több termelési folyamatért vagy végtermék előállításáért felelős, állandó jellegű szakosított vagy komplex brigádok tartoznak; Ш a második kategóriába az idényjellegű, egy bizonyos munkaművelet — szénakészités, szilázsolás, szenágsolás — végzésére szervezett brigádok, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés egész termelési és technológiai folyamataiban érdekelt brigádok nyernek besorolást. A brigádok élén felelős-vezető áll, aki a szövetkezet vezetésével együttműködve biztosítja az optimális anyagi-műszaki feltételeket, s rendszeresen értékeli az elvégzett munka mennyiségét és minőségét. Az írásban foglalt, s a szövetkezeti demokrácia szellemében a brigádvezetök és a brigádtagok által elfogadott szerződések alapkritériumát a hozamok növelése, az ésszerű takarékosság és az időponthoz kötött agrotechnikai vagy betakarítási munkaművelet minőségi elvégzése képezi. A termelési-gazdasági egységek és a gazdaság szintjén a brigádszerű jutalmazás ismérveit és gyakorlatát általános érvényű alapszabályok határozzák meg, s a CSKP Központi Bizottságának 8. ülése határozataival összhangban megkülönböztetett figyelem összpontosul az önálló elszámolás fejlesztési, konstrukciós, technológiai és termelésszervezési érvényesítésére. A kezdeményező tervezés lehetőségeinek kiaknázásával ahhoz is feltételek teremtődtek, hogy az alkotó módon érvényesüljön a nagyüzemen belüli egységek, kollektívák és egyének teljesítményében. A dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatása, aktivitásuk növelése, az irányítás hatékonyabbá tételét célzó intézkedések rendszerjellegűvé tétele leginkább a hatékonyság növelésében, valamint a végtermékek minőségében jut kifejezésre. Az indirekt irányítással, valamint a belüzemi önelszámolás tartalmi feltételeinek hasznosításával folyamatosan módosult, s korszerűsödött a vezetés színvonala, ugyanakkor a nagyiizemen helül elkülönült irányítási-gazdasági egységek vállalkozó magatartásának kibontakoztatásával nőtt a gazdaság rugalmassága, alkalmazkodása. új iránti fogékonysága, s a felsoroltak eredményeképpen a gazdálkodás hatékonysága. A közgazdasági szabályozás korszerűsítésével — ösztönző jellegének egyidejű érvényesítésével — olyan gazdasági szemlélet alakult ki, amelyben növekedett a gazdasági önállóság és az alkalmazkodóképesség, s ezáltal a gazdálkodó egységek, s egyének érdekeltsége a minőség és a nagyobb teljesítmények elérésében. A szövetkezet a 7. ötéves terv három évének feladatait az összteljesítmények terén 14, a tisztajövedelem szakaszán pedig 22 százalékkal túlszárnyalta. Tömegtakarmánynkból önellátó, ugyanakkor sikeresen teljesíti a gabonaprogram reá háruló feladatait is. Mindez elsősorban a brigádszerű jutalmazásnak köszönhető, melynek alapszabályzata az alábbi feltételeket tartalmazza. A jutalmazásnak csak а ВО—70 százalékát befolyásolja a munka mennyisége, 30—40 százalékát viszont a brigádvezető egyéni — minden részletre kiterjedő — értékelése határozza meg. Az alapkritériumok között olyan fontos kitételek szerepelnek, mint a munka minősége, a hatékonyság növelése, az önköltségek csökkentése, a munkaié | gyelem betartása, a versenyszellegj | ébrentartása, az ésszerű takarékosság stb. A növénytermesztésben — konkré- j tabban a takarmánybetakarításhau és | tarlósításban — érdekelt brigádok az 1 hektárról betakarított takarmány mennyisége és minősége szerint vannak jutalmazva. Az első osztályba besorolt szenázsért 6 ezer, szénáért 9 ezer, a második osztályba sorolt szenázsért 2400, a szénáért pedig 3600 koornás minőségi prémium jár. mely a béltartalmat megállapító laboratóriumi vizsgálat után a hónap végén kerül kifizetésre. A minőségi mutatók be nem tartása esetén az idényjelleggel szervezett brigádok év végi jutalmából a 3. osztályba sorolt szenázsnál 3600, szénánál 5400; a 4. osztályba sorolt szenázsnál 6 ezer, szénánál pedig 9 ezer korona levonására kerül sor. A gabonafélék betakarításánál is szigorúak a.követelmények. A gabonaféléket — az időjárástól függően — 9, a szalmát pedig 16 nap alatt kell betakarítani, a meghatározott minőségi mutatók, anyagi és bérköltségek figyelembevételével. Az alapkövetel- j menyek betartása esetén az aratásban és a járulékos munkákban részt vevő brigádtagok alapbére 20 száza- ! lékkai növekedhet. a szubjektív okokra visszavezethető hiányosságok viszont szankcióval járnak, mely az év végi részesedés 20 százalékos csökkentéséhez vezet. Az ágazat és a brigádvezetők anya- j gi érdekeltségét szintén szigorú követelményrendszer szabályozza. Ha a brigád teljesíti a szerződésbe foglalt alapkövetelményeket, akkor a brigádvezető a kollektíva átlagos jutái-1 mának kétszeresét kapja; ellenkező esetben viszont ugyanezen összeg levonásával kell számolnia. A következetes, de tiszta szigorúság a szövetkezet tagsága körében megértésre talált. Mi több. a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a dolgozók részéről egyre inkább követelmény. A növekvő feladatoknak viszont csak úgy felelhet meg a vezető, ha ennek a következetességnek és szigorúságnak érvényt tud szerezni. A lelkiismeretes dolgozók mellett tehát csak az a vezető tud érvényesülni, aki lépést tart a tudományosműszaki fejlesztés és az értékelemzés követelményeivel. Megfelelő anyagi ösztönzés + következetes vezetés = nagyobb termelékenység. Ez a brigádszern munkaszervezés éž jutalmazás mindenki számára érthető képlete, mely a vezetőt és a dolgozót egyaránt nagyobb teljesítményre serkenti, s ez ösztönöz arra, hogy keressék és találják meg a termelésben a tartalékokat. P1SCH LÄSZLÖ agrármérnök, a szövetkezet elnöke és CSIBA LÁSZLÓ főszerkesztő-helyettes 4Ä» Az emberi tényező függvénye Hazánk légprodüktívabb kerületében, a nyugat-szlovákiaiban, amely az országos gabonatermelésben 19, szlovákiai viszonylatban pedig 61 százalékkal részesedik, az idei kenyércsata átlagosan hat-tíz nappal később kezdődik. Köztudott, hogy a CSKP XVI. kongresszusának határozatai és a mezőgazdasági üzentek dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalásai értelmében a kerületben az idén is kulcsfontosságú feladat a szemesek két és fél millió tonnás termésének elérése. A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak és vezetőinek igyekezete elsősorban arra irányul, hogy ezt az igényes feladatot maradéktalanul teljesítsék. Az idén ennek a feladatnak a teljesítése annál is inkább igényes, mert a mezőgazdaságnak az időjárás már a múlt év őszétől nem kedvez, s a kerület a hetedik ötéves tervidőszak első három éve után több mint 681 ezer/'tonna szemterméssel maradt adósa társadalmunknak. A nyugat-szlovákiai kerület aratás előtti aktívaértekezletén, amelyre a gutái (Kolárovo) Szocialista Ifjúsági Szövetség Efsz-ben június utolsó előtti napján került sor, s amelyen többek között Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára és Róbert SevCoviő agrármérnök, a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese is részt vett, Jaromír Algayer agrármérnök, a nyugat-szlovákiai kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője főbeszámolójában részletesen elemezte az idei aratásra való felkészülést és a várható kilátásokat. A mezőgazdasági üzemekben a kedvezőtlen őszi időjárási viszontagságok ellenére hat százalékkal nagyobb területre kerültek az őszi vetésű gabonafélék. Sajnos tavasszal 15 ezer 775 hektár területről kellett kiszántani a fagyok által károsított és megritkult növényzetet, amit főleg szemes kuroricával és tavaszi árpával pótoltak. A szemesek termőterülete a tervezetthez viszonyítva az idén több mint 140 ezer hektárral, nagyobb, ami-a legtöbb az utóbbi négy ötéves tervidőszakban. fíem kis feladatokról van szó, hiszen az idei aratás folyamán a kerületben a gabonaféléké^ 346 ezer 212, az őszi repcét 9209, a borsót 13 ezer 696, a lencsét pedig 4318 hektár területről kell betakarítani. Természetesen az említett területekről a szalmát is be kell takarítani, a tarlóhántást ugyanakkor 307 ezer hektár területen kell elvégezni, s a másodnövények termőterületét 60 ezer hektár területen kell állandósítani. Ez utóbbiakkal kapcsolatban a munkálatokat úgy kell megszervezni, hogy a másodnövények magjai legkésőbb augusztus 10-ig a földbe kerüljenek. A gabonafélékből az idén — a június 20-i termésbecslések alapján — öt tonnás átlagos terméshozam várható, ami hektáronként 0,2, összességében pedig több mint 155 ezer tonnával kevesebb a múlt évi valósághoz viszonyítva. Az aktivaértekezleten felhívták a résztvevők figyelmét arra, hogy az idén a hagyományos aratásra való felkészülés mellett számolni kell a nehéz körülmények, főleg esőzések között lebonyolított aratással is. Minden mezőgazdasági üzemben arra kell törekedni, hogy a legkisebbre csökkentsék a biológiai termés és a betakarítandó termés közötti különbségeket. (Folytatás a 2. oldalon)
