Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-11 / 6. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1984. február lí. „A nemzet önmagának“ Nnm köszönteni akarok, hiszen a születésnap — a századik — már jócskán elmúlt. A magam részéről nem is tartanám ildomosnak csupán a születésnap ürügyén szólni egy olyan intézményről, amely egy nemzet összefogásának köszönheti létrejöttét, egy évszázadon keresztül jelkép volt, „A nemzet — önmagának“ jelszó legigazibb megtcstülése. Ezért születésnapi tirádák nélkül próbálom meg bemutatni a prágai Nemzeti Színházat, újabb évszázadának első évében; Tháliának ezt a nemzet óhaját megtestesítő, közadakozásból felépült patinás templomát. Äz 1800-as évek derekán a feudalizmusból ébredező európai népek egyre jobban óhajtották a szabadságot, a felvilágosodást, az embert kiteljesítö kultúrát. Csehországban ekkor olyanok voltak a felvilágosodás fáklyavivői, mint František Palacký, Josef Kajetán Tyl, Josef Jungmann, Jan Evangelista Purkyné. Ok adták be az első petíciót V. Ferdinánd osztrák császárhoz, „A Cseh Nemzet Színháza“ felépítésének ügyében. A bécsi udvar nem lelkesedett a terv hallatán, mint ahogy bizalmatlanul fogadott minden olyan szándékot, amely a monarchia „periférikus“ nemzeteinek szellemi épülését hivatott szolgálni. Ezért ke rek öt évbe tellett, hogy Ferdinánd utóda; Ferenc József 1849-ben engedélyezze a színház felépítését — természetesen pénzbeli hozzájárulás nélkül. Megszületett a jelszó: „A nemzet — önmagának!“ A majdan a saját nyelvén játszó új színházat a cseh nép kulturális felszabadulása jelképének tekintette. Az iránta való igény olyan nagy volt, hogy még a teljes összeg egybegyűlte előtt megnyílt — 1862- ben — az Ideiglenes Színház, az első Cseh színjátszó társulat otthona. Itt hangzottak fel először Smetana Eladott menyasszonyának dallamai — természetesen telt ház előtt, csakúgy, mint a hat év során szinte valamennyi előadása. Közben pedig gyűlt a pénz, a nemzet adománya, Így 1868-ban lerakhatták a színház — Csehország különböző tájairól, egyebek között a történelmi Rípről hozott — alapköveit. Tizenhárom évig épült a cseh nemzet első színháza, hogy az egész nép által várva várt ünnepélyes átadást követően alig két hónap múlva — elpusztuljon. A hatalmas tűzvészt festmények, a csupaszon meredező, kormos falakat korabeli fényképek tucatjai örökítik meg: szomorú látvány. A lapok címei, mint a gyászhíreké: „Leégett a nemzet műte“ — „Elpusztult a cseh művészet temploma“ ... De mindegyik végén ott volt a felhívás is. az újabb adakozásra: építsük újjá! És a nemzet, amely . húsz évig váxta, hogy mindössze két hónapig élvezhesse — másfél hónap alatt újból összeadta a szükséges összeget. Hasonló tempóban folyt az újjáépítés is, így a megnyitóra — a színház második, „igaz:“ születésnapjára — már 1883. november 18-án sor kerülhetett. Smetana Libušájának bemutatása ezen a napon nemzeti ünneppé v.Vt. Otthont kapott tehát a cseh nyelvű szép szó, még a 19. század utolsó évtizedének beköszönte előtt. A századforduló idején a Nemzeti Szílíház már Európa egyik legjelentősebb kulturális intézményének számított, amely külföldön is egyre Ismertebbé tette a kor — Smetana. Uvo* ú.4, Srámek és áV A galéria egy része, az elnöki páhollyal I baloldal t j A mennyezeten, a gyönyörű kristályüvegcsillár körüli freskók a Múzsákat ábrázolják. (A szerző felv.) A földszinti zsöllyesor mások fémjelezte — cseh dráma- és operairodalmát. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után alapvetően megváltoztak a kulturális kibontakozás feltételei: a színház az új állam első számú művészeti reprezentánsává vált. Később, a náci elnyomás évei alatt a színház, művészei lelkesen csatlakoztak azokhoz, akik igyekeztek ébren tartani a nemzetben a szabadság eszméjét, a megszállók elleni harcot. A felszabadulás, majd a dolgozó nép februári győzelme után lett aztán a színház — most már valóban a szó legszorosabb értelmében — a népé, a nemzeté. Több mint kilenc évtizeden keresztül szolgálta, királyokat, háborúkat, forradalmakat túlélve, majd a szocializmust építő dolgozó nép művelődésének eszközeként a Nemzeti Színház az egyetemes emberi kultúrát. Az Idő azonban fölötte sem múlt el nyomtalanul: a hetvenes évekre megkoptak a plüssfotelek, elavult a műszaki berendezés, hámlani kezdtek a falak freskói; a felújítás elkerülhetetlenné vált. 1977. április 2-án bezárta tehát kapuit, és bár a történelmi épület öt év múlva Is nagyjából ugyanolyannak láthatta viszont magát a Moldva tükrében, belülről annál többet szépült, csinosodott. Persze azért kívülről is történt egy s más: elsősorban az, hogy felépült a színház Oj Színpada, amely korszerű formájával, variálható nézőterével a legmodernebb színházi komplexumok közé tartozik Európában. S hogy milyen most az 1983. november 18-án, tehát a századik születésnapon újra megnyitott Nemzeti Színház? Nehéz erről így beszélni, hiszen adatok tömkelegé, fényképek tucatjai sem érzékeltethetik, még csak megközelítőleg sem azt az ünnepi élményt, atmoszférát, amely mindenkit hatalmába kerít, miután kabátját a ruhatárban leadva helyet foglal a galéria egyik zsöllyéjében, és a várakozásién, ünnepi zsibongás hangkulisszájától kísérve tapad a szeme a hatalmas függönyre, amely fölött aranyozott, domború betűkkel ragyog a jetszó: „NÄROD SORÉ“ — A nemzet önmagának. Ezt látni, érezni kell; legalább egy színházi előadás erejéig. VASS GYULA A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban 6900 tagja van a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Közel másfélszáz alapszervezetben, száznegyven Ifjúsági Fényszóróban, negyvenöt Ifjúsági munkakollektívában és hatvan ifjúsági klubban tevékenykednek. Egy esztendős tevékenységük megméretett, és ... íme, ilyennek találtatott: A nyári aktivitásnak nevezett brigádmozgalomba ezerhatszáz fiatal kapcsolódott be. Száztízezer órát dolgoztak le társadalmi munkában a zöldségfélék és a tömegtakarmányok betakarításában, valamint a gyümölcsszüretben. A Nemzeti Front választási programjának teljesítését harmincötezer munkaórával segítették elő. Az Ipari termelésből pedig több mint negyvenezer ledolgozott órával vették ki részüket. Az üjítómozgalom is élénkebbé vált tavaly. Közel száz újítást adtak be a fiatalok, s az ötletek nagyobbik hányadát már megvalósították. Gazdasági értékük háromnegyed millió korona. A legaktívabb „ötletgyártók“ közé tartoznak Istók Tibpr é* Bán Zoltán mérnökök, továbbá Gábor István, Matej Gál és Katarína Žulová. Až* ifjúsági kollektívák 120 ezer korona értékben takarítottak meg energiát és nyersanyagot. Összegyűjtöttek négyszáz mázsa papírt és 270 tonna vashulladékot. Az Ifjúsági Fényszóró tagjai tűzbiztonsági ellenőrzéseket tartottak a nyáron és tartanak most is, a fűtési idényben. Ezenkívül fényképezőgéppel eredtek a hiányosságok nyomába. Az így született faliújságaik a jobbító szándék hatásos eszközei. Az alapszervezetek tavaly 663 hektár rét és legelő gondozására kötöttek szerződést a mezőgazdasági üzemekkel, ami 430-al volt több az előző évi vállalásnál. Ez a védnökség olyan területek kézzel való tisztítására, műtrágyázására s termésének betakarítására vonatkozott, ahol a gépek már tehetetlenek. A hnúštai gimnázium diákjainak lelkesedése volt a legnagyobb. Kitárté munkával száz hektár rétet, illetve részben legelőt tisztítottak meg a gyomtól, cserjétől. Mintegy kétszáz Megméretett, és... FIATALOK MUNKÁJA, SZÖRAKOZ/ÍSA mázsa műtrágyát hintettek el rajta' tavasszal, hogy a nyári szünidőben . 312 tonna szénát gyűjthessenek be róla. Összességében a 663 hektár gyepterület termőerejének a fokozására sok tízezer órát áldoztak az ifjúsági szervezetek tagjai ésPpzer tonna jó minőségű szálas takarmányt adtak át a gazdaságoknak. A zöldaratás Ideje alatt a SZISZ járási bizottsága szervezett még egy egyhetes brigádot, amelyen 136-an vettek részt, és az, eredmény: 33 hektár rét füvét kézzel lekaszálták és 270 mázsa szénát készítettek. Az aratási munkálatokban hétszáz fiatal vett részt. Valamivel több mint kilencezer érát dolgoztak le, 225 hektárról 750 tonna szalmát szállítottak el a tárolókba, vagy raktak kazlakba. A legügyesebb aratókat név szerint is bemutatjuk. Az E-512-el kombájnözó fiatalok közül a lénártfalvi (Lenártovce) Szekeres Tibor csépelte ki a legtöbb gabonát: 254 hektárról 1080 tonnát. Százkilencvennégy hektárral és 840 tonnával Madarász Géza lett a második. Az E-516-ok kategóriájában Ján Parobek, a Hr. Zalužany-i szövetkezet kombájnosa került a ranglista élére: kétszázkilencvenöt hektárról 1068 tonnát takarított be. A drienéanyi Ján Nadok tíz hektárral megelőzte ugyan őt, de meny1- nyiségben 150 tonnával alulmaradt, így a második lett. A szalmabálázók közül a Tornaijai (Šafárikovo Állami Gazdaság két fiatal traktorosa tűnt ki: Vasas József 274, Gérec István pedig 268 hektárról préselte bálákba a szalmacsíkokat. A falukon működő Ifjúsági klubokban többnyire csak a diszkórendezvényekre szűkül le a klubélet és a szórakozás, de azokon is sok a rendbontás, a verekedés. Ügy tűnik, hogy a munkában helytálló fiatalok már korántsem ilyen tevékenyek, ötletgazdagok, amikor a művelődésről, hasznos szórakozásról van szó. Megérné valakinek ennek okáról egy szociológiai felmérést készíteni, s egy átfogó tanulmányt írni. Az eredményét a járási bizottság is felhasználhatná a szervezésben... Ennek kapcsán megkérdeztem Lakatos Lászlótól, a járási bizottság elnökétől, hogy a SZISZ III. kongresszusának a határozataiból kiindulva, mit tartanak a legfontosabb feladatuknak? — Elsősorban is azt, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok felajánlásokkal és minőségi munkavégzéssel segítsék elő a tervfeladatok teljesítését, a falusi szervezetek tagjai pedig a helyi választási programok megvalósításához nyújtsanak aktív segítséget. —A fiataloktól mindenütt, mindig csak munkát, teljesítményt várnak. Ügy tapasztalom az ösztönzések is ilyen irányban hatnak. Művelődésük, szórakozásuk így háttérbe szorul. Mi erről a véleménye? — Ml azt akarjuk, hogy a fiatalok olyan szervezeti életet és környezetet alakítsanak ki a községekben maguk körül, amelyben jól érzik majd magukat. — S ehhez milyen támogatást tudnak nyújtani? — Csupán irányító munkát és tanácsadó segítséget ... Véleményem szerint ez a „csupán“ kevés, de bővebb anyaggyűjtés nélkül nem akarok általánosításokba bocsátkozni... Megméretett tehát ha még csak egy járáson belül is. És az eredmény: A fiatalok tevékenységének számokkal, súlyegységekkel kifejezhető része nehéznek találtatott. Ám ha az esztétikai érzéket Tormáié vagy a beszédkultúrát csiszoló, illetve a testi-lelki felüdülést nyújtó szórakoztatva-művelődést kellene egy. a szellemi értékeket is summázó mérleg serpenyőjére helyezni — ugyancsak könynyűnek találtatna. A cikket befejezetlennek tekintem, amelyet jobbító' száidékú okkereséssel és hasznos tanácsadásokkal szolgáló ötletadók tollával írjunk további ... KORCSMAROS LÄSZLÖ Az érsekújvárt (Nové Zámky J járás 36 CSEMADOK-alapszervezetében lezajlottak az évzáró taggyűlések. A járási bizottság összegezése alapján elmondható, hogy a közel nyolc és fél ezres tagság jó munkát végzett tavaly. A legjobb alapszervezetek között tartják számon a muzslait (Muzlaj; kitűnő színjátszó csoportjuk a Jókai-napokon elért második helyezésével országosan Is ismertté tette a község nevét. Az érsekújvári városi szervezet kebelében szintén működik egy színvonalas színjátszó csoport, de itt elsősorban a sokrétű klubtevékenység, a honismereti szakkör munkjja, valamint a Keller házaspár által irányított, magas színvonalú táncmozgalom érdemel említést. A tevékeny alapszervezetek közé tartozik a besenyői (Bešeňov), a szímőt (Zemné), a szőgyéni (Svodín) és a bényi (Bíiia) is; valamenynyit elsősorban a színjátszók jó működése, illetve a néphagyományok ápolásában elért szép eredmények jellemzik. Ugyanígy nem hagyható _ki a legjobbak közül a tardnskeddi (Tvrdošovce) és a párkányi (Štúrovo) alapszervezet sem: az előbbiben a színjátszókon kívül esztrádcsoport és férfi énekkar is működik, az utóbbi tagjai pedig számos jól sikerült honismereti, kulturális és néprajzi témájú előadást, kiállítást szerveztek. Az alapszervezetek száma is bővült tavaly: Helembán (Chfaba) alakult új helyi szervezet, 49 taggal. (plavec J A lekéri (Hronovce, levicel Járás) CSEMADOK-alapszervezet január végén tartotta meg évzáró közgyűlését. Janyík Valériának, a szervezet titkárának megnyitója után Urbán Zoltán elnök ismertette a tavalyi évben kifejtett munkát és az idei terveket. Ezt követően Abel Gábor, a járási bizottság titkára szólalt fel. Elismerően nyilatkozott a szervezet tavalyi munkájáról, néhány alkotó javaslatot tett a jövőre nézve, illetve ebből eredően az eszmei-politikai nevelő munka növekvő fontosságára. A gyűlés kultúrműsorral zárult: a szervezet tagjaiból állő szavaló csoport Petőfl-verseket adott elő, némelyeket megzenésítve, Belák Gáborné és Muzslal Sándorné összekötő szövegével. Párák Endre N I S I N * s I s I s I N I s 4 I N 5 t 4 I 4 I 4 * s * s I N * N I V I N 4 Az érsekújvári járás egyik kisközségének, Barinak (Bruty) a kulturális életén nagyot lendített a közelmúltban átadott új művelődési ház. Itt mutatták be az iskolás gyermekek a Tündér Lala című mesejátékot, amelyet Csepécz Szilvia tanított be, két társa segítségével. Látva a lehetőségeket, és nem utolsósorban a sikert, a falu fiatalja! is belekezdtek egy színdarab tanulásába. Ugyancsak itt, méltó és ízléses környezetben kapott helyet az a kézimunkakiállítás is, amelyet a Nőszövetség helyi szervezete rendezett. Szűcs Lászlóné Nemzetközi fotókiállítás színhelye volt január végéig a komáromi (Komárno) Szakszervezetek Háza. Az intézmény fényképészeti szakköre már régóta baráti kapcsolatot tart fenn a magyarországi Komáromi v Fotóstúdióval; ennek" az együttműködésnek a jegyében került sor az említett kiállításra, „Kontrasztusok“ címmel. A rendezvény nagy érdeklődést váltott ki a városban és környékén, amit a nagy látogatottság bizonyított. —pjp—
