Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-30 / 26. szám

Hogyan telepítsük be a A következőkben bemutatjuk ezt a kiültelésl elrendezést, a­­melyet az „üzemeltídés“ hét évében célszerű köveim az ed­digi külföldről származó ta­pasztalatok, leírások alapján. A télire mules (levágott fű egyéb zöldanyag) réteggel ta­kart dombot tavasszul bazalt­liszttel megszórjuk és gereb­­lyés lazítás után vethetünk. Ha télen ts hasznosítottuk (póré­hagymává t, bimbóskellel, má­déi salátával stb.), a növényt maradványokat távolítsuk el. A domb felszínét háromágú ka­pával óvatosan fellazítjuk, ros­tált finom komposzttal és ke­vés bazaltliszttel beszórjuk és se­kélyen bekapáljuk. Ásni a dom­bot nem kell, ezzel csak meg­zavarnánk a talajban élő apró szervezetek élettevékenységét. Minthogy a dombágyások kö­zött kőlapokból, deszkából 40— 50 cm széles tipegőutakat épí­tettünk, a munkát már egészen kora tavasszal megkezdhetjük. 1A domboságynál nem kell ki­várni a talajfelszín kiszáradá­sát. A dombhoz minden oldal­ról jól hozzáférhetünk anélkül, hogy a termőterületet letapos­nánk. Ez pedig komoly előny. Lehetőleg korán vessünk — februárban már hozzákezdhe­tünk. Vethetünk kprti záázsát, ,korai sárgarépát, madársalátát, tépősalátát, petrezselymet, ala­csony növésű zöldborsót, má­kot, spenótot, sóskát és egyéb hidegtiürő zöldségféléket. Később palántázzuk a domb­ra a fejessalálát, a karalábét, • a korai karfiolt, a zellert, a ko­­- rai káposztákat és vessünk hó­napos retket. A sor- és tőtávol­­' ságot vegyük nagyobbra a szo- I kásosnál. Májusban'a domb te­tejére ültessük ki a paradicso­mot, karó mellett nevelve. 1 m magasság után a növényeket tetejezzük. Ha sokat tudunk öntözni, akkor a paprika is az I ágy tetejére kerülhet, egyéb­­; ként jobb a domb aljára palán­­tázni. A munkát mindig a domb te­tején kezdjük. Zsinór mellett ovális sorokat jelölünk ki. A' -vetőbarázdát egy 50 cm hosszú j bottal kényelmesen elkészíthet­jük. a barázdába szórt mago­kat tőzeges talajjal takarjuk. ( Száraz időben tartsuk a dom­­rbot nyirkosán. A kelő gyomo­­:-kat gondosan húzzuk ki, és ta­­■ lajlazítássa 1 később se enged­jük erősödni, terjedni őket. A külső szélekre a helyigé­nyes káposztafélék kerülnek {fejes-, vörös-, kelkáposzta és karfiol) 20—25 cm távolságra, följebb vetünk egy sor sárga­répát. Sorjelzőként 20 centimé­terenként vessünk 1—1 szem hónaposretket. Tizenöt centivel följebb dug­­gassunk egy sor vöröshagymát, fokhagymát. Ez az elrendezés igen hasznQs, mivel itt egyik a tovább! salátasorok, helyiik­re zellert pulántázzunk, ala­csony növésű karfiollal válto­gatva. Július végén betakarít­juk a hagymát és fokozatosan a káposztaféléket Is. Végűi már csak a sárgarépa, a zeller és a paradicsom marad a dombon. Ha októberben fölszedtük a sárgarépát és zellert, bevetjük a dombot madársatátával. A paradicsom fagyokig maradhat, folyamatosan szedhetjük a ter­mését. Ha előbb ki akarjuk szedni a paradicsomot, ültethe­tünk helyébe pl. téli karalábét. Ha kertünkben több dombos zöldségágyat építünk, ezeket is hasonlóan ültetjük be. Ügyel-' jünk arra, hogy a borsó ne ke­rüljön bab mellé: ezek rosszul tűrik meg egymást. Ezen túl­menően mindkettő buja fejlődé­­sfi és így gátolják egymást a növekedésben. A szamócát olyan dombra ül­tessük, amelyet előzőleg négy éven keresztül zöldségfélékkel hasznosítottunk. Ezt a négy­éves dombot finom komposzt­­tal, bazaltporral megszórjuk, sekélyen bekapáljuk, így az felfrissül. Még jobb, ha mind­ezt megelőzi egy tavaszi csil­­lagfürt-vetés, amit virágzáskor levágunk és felaprítva seké­lyen frlssen-zölden bekapá­­lunk. Augusztusban kiültetjük a szamócapalánlákat 50—60 cm, sor- és 30 cm tőtávolságra. A sorközöket télen endívia és madársalátával hasznosítjuk, fl szamóca 2 évig marad a dom­bon. Előnyös, ha készítünk egy az ne in­növény védi a másikat. A sár­garépalégy nem viselt el a hagyma közelségét és fordítva: a hagymalégy a sárgarépáét. A sárgarépát nem szükséges egyelni, mivel azok a laza ta­lajban találnak maguknak he­lyet, valamint folyamatosan szedve a legnagyobbakat, el­végezzük a ritkítást is. A domb felső részére fejes salátát ül­tessünk; ide kerül majd május közepén — a saláta után — a para dicsőm. A domb túlsó oldalán a te­lepítést folytatjuk az előző nö­vényekkel, de a fejet hozó ká­poszták helyére pnlántázhatunk karalábét vagy vethetünk bo­korbabot. Vethetünk még cék­lát, csillagtököt, görögdinnyét. Május közepén, a fagyosszen­tek után, a lelermelt saláta he­lyére paradicsomot palántáz­­zunk. Mélyen ültessük úgy, hogy 2—3 levél belekerüljön az ültetőlyukba, mivel n paradi­csom szára Is legyökeresedik, különösen a domlws ágyon", ahol bőségesen talál tápanyagot. A tövek távolsága 80 cm legyen, közé pedig vagy egy-egy zel­lert vagy két póréhagymát, esetleg petrezselymet. Ezek a köztesek fokozzák a paradi­csom növekedését és a termés aromáját, íze igen jó lesz. Ha május vépén lekerülnek A domboságy betelepítésének vázlata _ ___bokoi-bab-»,_ _ __ ___ _ _ _ sárgaripo _ _ „ „ -----___ huqijh'O____ ------- - . . tcogorépa________________________ ’ — - »- saláta - _ .__ t ------- - Saláta. „ . - -- -- -____ Saláta. _ _______ _ _ _ _ ____ sco-íjarfpö. _______ _ _ _ -- - hagyma___ _____»- tár<ja.i-«pa _________ ______ —------- - --káposztafélék ------__- - . - « szükségletünket folyamatosan fölnevelhetjük. Burgonyát, ha lehetséges, kü­lön dombra ültessünk. Az elő­­csiráztutott gumót kis kézi ásóval 15 cm mélyre tegyük. Ezt a burgonyát nem kell töl­tögetni. Ha a letermőben levő, hetedik évben ültetjük a domb­ra, még kiválóan fejlődik. A domboságyak öntözése fon­tos és kényes munka. A frissen megépített domboságy könnyen kiszárad. Ezért lehetőleg első egy két évben nyáron vessünk rá zöldségféléket, kább palántázzunk. A növények által nem takart talajt fedjük mulcs-réteggel (magtalan gyommal, kaszálók­kal), segítségével javul a domb vízgazdálkodása. A legegysze­rűbb vlzpóllás: háromnegyed literes vagy nagyobb üvegeket megtöltünk vízzel és egymástól 60—80 cm távolságra szájukkal lefelé a földbe dugjuk annyira, hogy föl ne dőljenek. Főleg a paradicsom és a zeller kíván­ják meg a rendszeres öntözést. Ha az eső is besegít, úgy elég az üvegeket uyolc naponként utántöltent, de száraz időben ez két-liárom naponként is szükséges lehet. Így a növé­nyek megkapják a szükséges vízmennyiséget. A talajöntözés nyomán a gombabetegségek sem fertőzik meg növényein­ket. A talaj permetező öntözése azért sem felel meg, mivel a talaj könnyen megkérgesedik és lemosódik. Ha a domboságy tetejét lelapítjuk, középen kis öntözőó lkot alakíthatunk ki. Ide Juttassuk az öntözővizet kannával, vagy öntözőtömlővel. Az ügyes kertész a domb tete­jén olcsó csörgedeztető vagy " öntözőtömlöt vezet végig. így a szük­séges víz mennyi­ségét még egysze­rűbben, könnyeb­ben és pontosabban tudja szabályozni. Olyan megoldás is lehetséges, amikor a domb belsejében függőlegesen vagy közel vízszintesen vezetnek perforált öntözőcsövek. Műtrágya és kü­lönböző permet le­ve к használata a dombos zöldség­ágyon nem szüksé­ges, a szakembe­rek nem javasol­ják. A növények az egészséges tata] és vegyes kultúra ha­tására ellenállóak lesznek. Az esetle­ges fertőzések, be­tegségek gyógy­növénykivonatok (zsurló, csalán stb.) permetezé­sével, bazaltliszt kiszórásával köny­­nyen gyógyíthatók! Seléndy Szabolcs, Fröhwald F ere no A kerttelepi kiskertekben egy-egy család folyamatos ellátásához elegendő zöldség és gyümölcs kedvtelésből is megtermelhető Fotó: —bor Fáradhatatlan Ki hitte volna úgy tíz-tizenöt évvel ezelőtt, hogy az akkori parlagokoo, a gizgazoz. zömmel szikes, mocsaras elhanyagolt földterületeken egykor maid kiskertek ezrei virulnak. Csak a nagyon előrelátók sejtették, hogy a lakótelepi háztömbök lakói idővel elkívánkoznak majd a várost körén­­getegbol s legalább a szabadidejük­ben visszatérnek a természethez. S bi­zony ez történt, még az olyan vidéki­nek mondott városokban is, mint Lé­va (Levice), ahol nemrég újabb alap­­szervezetet alakítottak <a kertészke dók. mert az elsőt, az l/rbánka nevűt egyszerűen „kinőtték“. Mindezt a Szlovákiai Kertészkedök Szövetségének járási konferenciáján tudtam tneg ján (farainak, a szövet­ség járási bizottsága elnökének az utóbbi két év eredményeit összegező beszámolójából. No meg azt is, hogy járásunkban a szövetségnek immár közel hétezer tagja van. A szervezett kertészkedök 82 helyi alapszervezet­ben hódolnak a kellemes időtöltést jelentő, hasznos és egyben szemet, lelket gyönyörködtető szenvedélyük­nek. A hasznosság fogalma alatt a köz java is értendő. Ugyanis kertész­­keduink nem csupán családjaik gyü­mölcs- és zöldségszükségletének ki­elégítéséről gondoskodnak, de a kö­zös asztalra is juttatnak terményeik­ből. Például 1981-ben 2300 tonna gyü­mölcs és zöldséget adtak át a felvá­sárló szervezeteknek, tavaly viszont már 4780 tonna „vitamint“ értékesí­tettek. Ezeket a javakat a kertészke-Idók összesen 670 hektáros területen, a házikertekben és a kerttelepi kis­kertekben termelték ki. szorgalommal Örvendetes tény, hogy járásunkban egyre növekszik a kerttelepek terü­lete, ami a nemzeti bizottságok és a szövetségi alapszervezetek jó együtt­működését fémjelzi. Tavaly összesen huszonkilenc hektáros elfekvő föld­terület művelését kezdték meg a ker­tészkedni vágyók. A kertbarátok szor­galmas munkája nyomán vált viruló kertteleppé a nemrég még gyomok által uralt, szikes kálnai (Kálna nad Hronom) Garant part. Ugyancsak a kertészkedök fordították termőre az 51-es főút mentén elterülő parlago­kat, valamint a járási székhely egy­kori vásárterét is. Jelentős értékeket képvisel az a társadalmi összefogás is, melyei ker­­tészkedöink a választási programból eredő feladatok megvalósításának előmozdítása, településeink gyarapítá­sa és csinosítása érdekében tanúsíta­nak. Jó példa erre a Hronské Kla­­čany-i kertészkedök igyekezete: a község zöldövezeteinek kialakítását, ízléses felosztását és betelepítését vállalták és végezték el nagyon szak­szerűen, ami által esztétikusabb, szebb lett a magas nyárfáiról híres falu arculata. Az utóbbi két évben a járás kertészkedni több mint 5 millió korona értékű társadalmi munkával gazdagították falvainkat és városain­kat. S hogy ezen a területen fárad­hatatlanak, azt a járási konferencián elfngudott szocialista kötelezettség­vállalás is bizonyítja. Ugyanis a ker­­tásxkedők ezúttal 29 ezer társadalmi munkaóra ledolgozására tettek ígére­­lel. —bért Az utóbbi években örvendetesen fellen­dült az ifjú kisállattenyésztők szakköri tevékenysége, ami jó részt a szövetség,­­illetve az alapszervezetek hatékony népszerű­sítő és megnyerő tevékenységének az eredmé­nye. Ami külön említést érdemel, az alapszer­vezetek és az ifjúsági szakbizottságuk már ál­talában nem érik be a Halaink érdeklődésének felkeltésével, de arra is van gondjuk, hogy a szakkörök tagjai állandóan gyarapítsák isme­reteiket. Ezt a célt szolgálja a sok-sok szak­előadás, a körvezetők tapasztalat-átadása, a fiatal tenyésztők kiállításokon és ifjúsági ta­lálkozókon való részvétele stb. Az elképzelések szerint az idén is ország­­'szerte több rendezvény segíti majd az állat-Figyelő tartásnak hódoló gyerekek ismeretszerzési tö­rekvéseit. Röviden azokról a rendezvényekről, melyekről eddig sikerült tudomást szereznünk. Az SZKSZ Nyitrai (Nitra) Járási Bizottságának ifjúsági szakbizottsága ezúttal augusztus 13. és 20. között rendezi meg a járás ifjú állattartói­nak szokásos nyári táborozását. A találkozó színhelye Vyhne. A topuléanyi járásban ez­úttal csupán egynapos találkozót rendeznek, mégpedig szeptember 1-én (Trenč.) A dnna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) járásban — a múlt évi sikerre alapozva — az idén is kiállí­tással egybekötve tartják meg a fiatalok sor­rendben harmadik találkozóját. A szeptember­ben sorra kerülő rendezvényről majd részle­tesen beszámolunk. A trnavai járásban ősszel lesz az ifjúsági találkozó, mégpedig két alka­lommal: szeptember 8-án a piešfanyi kiállítá­son és ugyancsak szeptember 15-én a Krako­­vanyban megrendezésre kerülő, járási apró­­ál lat-bemutatón. S maradjunk még néhány szó erejéig a ki­állításoknál. A nagy érdeklődéssel várt ff. Csallóközi Kutyakiállítás ezúttal augusztus 5-én kerül megrendezésre Pódafán (Povoda). És hogy a kertészkedökről se feledkezzünk meg, Olomoucban ezen a nyáron ismét lesz árusítással és tanácsadással egybekötött rózsa­­bemutató (július 13—22.), és Trutnovban is megrendezik a hagyományos virágkiállítást (augusztus 24—26.]. Mivel a szakboltokban gnmbacsíra csak na­gyon ritkán kapható, többen érdeklődnek, hol rendelhetnék meg a szaporítóanyagot. A Seinex szakágazati vállalat vevőszolgálatában szerzett információk birtokában a laskagomba iránt érdeklődőknek azt tudjuk tanácsolni, hogy rendeljenek gombacsírát a következő címen: JZD Sokolovo Bohdalice, Péstírna hlivy ko­­játky, 685 01 Bučovice. Akik csiperkegoinhát (sampinyon) szeretnének termelni, azoknak több címmel is szolgálhatunk. Mégpedig: Ple­menársky podnik Topoľčany, hosp. stredisko Šampiúonáreň; Mykoprodukta Babice, okr. Uherské Hradišté, postai irányítószám 687 03; 2ampo Nový Jičín; JZD Pisek; Žámpióny járo­méi, okr. Náchod. ’ (krt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents