Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-21 / 3. szám
A kanárimadár A kanárimadár (Serimus canarla) eredeti élőhelye á Kanáriszigetek, az Azori-szigetek és Madeira ritkább erdős, dombos vidéke. Itt élnek a sárgászöld „vad színű“, 12 cm nagyságú madarak. Az elmúlt 400 évben a főképpen európai kanáritenyésztők igen kitartó és fáradságos munkával tenyésztették ki a hófehértől kezdve majdnem az egész színskálát felölelő sárga, narancs, piros, barna, kék, bronz, feketés árnyalatú madarakat. Természetesen a színtenyésztői munkánál is elsősorban a szép éneket kell szem előtt tartani, soha nem feledve, hogy a kanárit füttyéért tartjuk és csak szépen fütyülő madárnak van értéke. A tenyésztők megkülönböztetik halkan, zárt csőrrel éneklő „rollereket“ és a nyitott csőrrel, hangosan trillázó „csappereket“. A kanárit tanácsos télen fűtött, 20 C-fok körüli hőmérsékletű helyiségben tartani. Ha erre módunk van, akkor a párok összeállítását már február végén elkezdhetjük, és ebben az esetben egy évben há romszor is keltethetünk. Tenyésztésre legjobb kétéves madarakat párba állítani. Az ősz végére szépen kivedlett madaraknak egy kevés négermagot keverünk a takarmányukhoz, így a tenyésztési időszak kezdetére kellően beérnek, „tüzesek“ lesznek. A tojók hozzákezdenek kis kerek fészkük építéséhez, a hímek pedig nyugtalanul ugrálnak és szinte állandóan fütyülnek. A tojó 4—5 kékes színű, barnafoltos tojást tojik. A tojásokon csak a tojó ül — 13—14 napig —, de ha a párt együtt hagyjuk — a hím követve a természet utasítását i— segít a fiókák felnevelésében. Egy másik tenyésztési módnál — melynek szintén sok híve van — két-három tojóhoz szánunk egy kiválóan fütyülő hímet. Az első tojóval állítjuk párba, és ha az letojt, a második, majd a harmadik tojóval tesszük össze. A tojók egyedül is felnevelik fiókáikat, de természetesen ez sokkal jobban igénybe veszi a madár szervezetét. A kanári alaptakarmánya a repce, kendermag, fénymag, lenmag, hántolt zab, köles és muhar keverékéből álló mageleségen kívül a kemény főtt tojás, sok zöld, reszelt sárgarépa és gyümölcs, alma, körte. A fiókáit nevelő madárnak ezenkívül hangyatojást, lísztkukacot, levéltetveket is adjunk. Különös gondot fordítsunk a madarak elhelyezésére. A kalitka legyen elég nagy és huzatmentes, napos helyen álljon. A kanári nagyon érzékeny a1 huzatra és ha megfázik, nehezen gyógyítható. A kalitka aljára szórjunk szitált homokot. Sűrűn takarítsunk, mert a fiatal madarak sokat keresgélnek a földön és a bomló ételmaradéktól könnyen hasmenést kaphatnak, ami nagy valószínűségei elhulláshoz vezet. Éppen ezért, a nélkülözhetetlen reszelt, főtt tojásból mindig csuk annyit adjunk, umenynyit azonnal elfogyasztanak. A fiatalokat 27—28 napos korukban válasszuk el szüleiktől. Ha sikerül olyan tenyészpárt összeállítanunk, melynek fiókái küllemre hibátlanok, tetszetősek és a hímek kiváló füttyösök, akkor ezt a párt 4—5 évig is tenyésztésben tarthatjuk. A kanárimadár nyugodt vérmérsékletű, és ha a lakásban módunk van időnként szabadon engedni, igen szelíddé és kezessé válik. Gyükösi B. A VITAMIN Az A vitamint (nemzetközi elnevezése rétinél) gyakran növekedést szabályozó vitaminként emlegetjük, mivel nélkülözhetetlen szerepet játszik a szervezet növekedésében és fejlődésében. A zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. A zöldségben és a gyümölcsben csak eloanyaguk (provitamin) formájában fordul elő. A növényekben található sárgás vörös színezékek (karotín) azok az előanyagok, amelyek a szervezetben alakulnak át hasznosítható vitaminná. Mivel a májbetegségben vagy cukorbajban szenvedők lényegesen roszszabbul hasznosítják a karotint, nekik több állati terméket (halmájnlaj, máj. tej, vaj, tejfel, tojássárgája) kell fogyasztaniuk, hogy szervezetük hozzájusson a közvetlenül felhasználható A-vitaminliüz. Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy az A-vitamin a főzés során nem károsodik és a tartósított élelmiszerekben is eredeti menynyiségben megtalálható. Legtöbb А-vitaminra csecsemőkorban. terhesség idején és fertőző betegség esetén van szüksége szervezetünknek. Szükséges napi adagja nagyjából 2 ezer nemzetközi egység. Ennél lényegesen több A-vitaminra van szükségük például a bá nyászoknak, akik az átlagosnál jobban megerőltetik a szemüket vagy azoknak, akik husszabb ideig poros, a szem nyálkahártyáját jobban ingerlő környezetben dolgoznak. Ha valakitől megkérdeznék. melyik zöldségnövényünk tartalmaz legtöbb Ä- vitamint, illetve vitaminná átalakítható elöanyagot, minden bizonnyal a sárgarépát említené első helyen. Pedig А-vitaminban öttől jóval gazdagabb növényeink is vannak. Mindenekelőtt a petrezselyemzöldet kell említenünk. amelyben 100 grammonként 20 ezer nemzetközi egységnek megfelelő mennyiségű hasznosítható előanyag halmozódott feL Utána sorrendben a paradicsom és a pirospaprika (10- 10 ezer nemzetközi egység), valamint a spenót (9 ezer egység) következik s csak utána jön a sárgarépa (S ezer nemzetközi egység). A* А-vitamin elöanyagából nagyobb mennyiség található még a kajszibarackban, a fejes salátában, a kaporban, zöldbabban, sütőtökben, spárgatökben, dinnyében, a ritkábban termesztett zöldségfélék közül a brokkoliban. csillagtökben, kelbimbóban, kínai kelben, tojásgyümölcsben, salátacikóriában stb. Kedvelt gyümölcseink közül a már említett kajszin kívül a csipkebogyóban, az őszibarackban, a dióban, az egresben és a málnában van nagyobb mennyiségű karotín. (kr| КШЭЕ-2Ш Sil 1ШШ! SZU M !H ti r KÉRDÉS: Metszéskor furcsa sebeket észleltem a gyümölcsfák fiatal vesszőin. Nem tudom, hogy fagykárról van-e szó, vagy netán valamilyen kártevő okozta a sebeket? V. F., L. VÁLASZUNK: A mintául küldött vesszőkben — csoportosan (5—10 egy csomóban) a sebek alá süllyesztve — csak tojásokat találtunk. A tojások vizsgálata alapján csak arra tudtunk következtetni, hogy valamilyen kabócafajról van szó. Ezért a vesszőket vízbe állítottuk, hogy megkíséreljük kinevelni a lárvákat. A kísérlet sikerült, így a lárvákról, melyeken 11 pár feltűnően jól látható, tüskés nyúlvány található, már nem volt nehéz megállapítani, hogy a melegkedvelő amerikai bivalykabóca (Ceresa bubalus) a tettes. Európában a század elején találták és határozták meg először. Kétféle kártétele ismeretes. Az egyiket a nőstény okozza tojásrakás előtt (ezt szemlélteti az egyik károsult vesszőről készült felvételünk). Mivel tojásait a héj alá süllyeszti, tojásrakás előtt a nősténynek fel kell hasítania a hajtások kérgét. A tojáscsomók fölött a kéreg megduzzad. A bivalykabócának tojásrakásra bármilyen fás szárú növény megfelel, ezért csaknem minden gyümölcsfajon megtalálhatjuk a leírt kárképet. Megjegyzem, mi eddig a kártételét csak körtén és cseresznyén észleltük. A tojásrakás általában nyár végén veszi kezdetét és az idő járás alakulásától függően, a kár november derekáig is eltarthat. Az áttelelő tojásokból hazai viszonyok között májusban kezdenek kelni a lárvák, de a kelés egészen július közepéig is elhúzódik. A kikelt lárvák elhagyják a fákat és lágy szárú növényekre vándorolnak. Legkedveltebb tápnövényük a lucerna, a vöröshere meg a petrezselyem, de egyéb kultúrvagy gyomnövényeken is képesek kifejlődni. A lárvák — és később a fejlett imágók is — a lágy szárú növényeken, ritkábban a gyümölcsfák vagy a szőlő zöld hajtásain szívogatnak. Ez a második kártétel. Ismertek és nagyon jellegzetesek az imágók szívogatása nyomán keletkezett gyűrűk (pl. a szőlő fiatal veszszőin). A kabócák ugyanis kör alakban haladva szívogatnak. s szívogatásuk helyén a növényi szövetek megduzzadnak, daganatok keletkeznek. A dudorok fölötti hajtásrészen korábban elsárgulnak a levelek. A lágy szárú növényeken a lárvák általában a gyökérnyakon szívogatnak. Az amerikai bivalykabócának évente csak egy nemzedéke fejlődik. Védekezni csak a gyümölcsfákon telelő tojások ellen lenne szükséges. Erre is csupán akkor kellene sort keríteni, ha a hajtásokon nagyobb számú repedést találunk. Sajnos, az amerikai bivalykabóca elleni vegyszeres védekezésben még nincsenek tapasztalataink. A szokásos téli lemosó permetezéstől (pl. Arborol) nem várhatunk száz százalékos hatást, mert a mélyebbre helyezett tojásokhoz a permetlé nem jut el. Viszont a tojások nagy részét úgy is elpusztíthatjuk, hogy a sebekkel tarkított hajtásokat metszéskor levágjuk és elégetjük. Maflák György, agrármérnök Korunk egyik igen fontos feladata, hogy intenzívebbé tegyük a rendelkezésre álló termőföld kihasználását, felkutassuk ét mielőbb használatba vegyük a még parlagon heverő területeket. Ez természetesen elsősorban a me zőgazdasági nagyüzemek feladata, de élelmiszer-önetlátottságunk megszilárdításáért valamennyien sokat teltetünk. A parlagok termővé tételében mindenekelőtt a kertészkedökre, pontosabban a kertészkedni vágyókra hárul komoly munka, hiszen nem titok, hogy a gyakran évtizedek óta műveletlen területek kerttelep-létesítés céljaira történő megszerzése nem egyszerű, és főleg nem könnyű feladat. S ha ez. már elintéződött is, a munka neheze még csak ezután jön . .. Az alábbiakban a losonci (Lučenec) járás kertészkedőinek közhasznú igyekezetét szeretnénk méltatni. Megérdemlik a dicsérő szót, hiszen eddig összesen 320 hektáros olyan földterületen létesítettek virágzó kerttelepet, ahol korábban csak gyom burjánzott. S ami szintén fontos, a kertbarátok — a szövetség járási bizottságának irányításával — továbbra is kitartóan kutatják a földhasznosítás és újabb kerttelepek építésének lehetőségeit. — Járásunkban hatvanöt alapszervezete van a Szlovákiai Keriészkedök Szövetségének — om ítette minapi találkozásunk 1 alkalmával Segeč Rudolf, a szövetség járási bizottságának elnöke. — Az alapszervezetekben 3830 kertészkedő tevékenykedik, közülük 1920-an a huszonhét kerttelep egy egy kiskertjében igyekeznek a család igé: nyeinek megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt termelni. Számunkra igen örvendetes, hogy a kertészkedés iránti érdeklődés emelkedő irányzatot mutat. Más lapra tartozik, hogy néha gondot okoz a kerltelep építésére szer-Mepst zett földterület felosztása. Legutóbb a fülek! út közelében fekvő Zsidódombon létesített kertteleppel voltak gondjaink, mert néhány kertészkedő nem fogadta el a kiutalt kiskertet. Többen azzal érveltek, hogy a kerttelep hét kilométerre fekszik a várostól (Lučenec), így aki nem rendelkezik gépkocsival, annak az ilyen távoli kiskert nem öröm, hanem gond. Sajnos, elfekvő földet csak ott lehet keresni és találni, ahol van. — A szervezettséggel kapcsolatos adatokból nem nehéz kiszámítani, hogy ebben a járásban lassan túlsúlyban lesznek a kerttelepes kertészkedők. Gondolom, közülük sokan kéz dők. akiknek ez a foglalatoskodás igencsak újszerű és ismeretlen. Tud-e számukra szakmai vagy egyéb vonatkozású segítséget nyújtani a szövetség járási bizottsága? — Tud is, meg nyújt ie. Ügy gondoljuk, nem elég, ha felkutatjuk és biztosítjuk a parlagföldek termelésbe vételét, arról is gondoskodnunk kell, hogy a kerttelepek, a kiskertek a lehető legjobban ki legyenek használva. Kertészkedőinknek szakmai útmutatást és sok-sok Eetesítmek tanácsot nyújtunk, s az összejövetelek alkalmával szakelőadásokat tartunk. A szakmai irányítás, il’etve az alapszervezeti ismeretgyarapítás tökélete sitése érdekében megkezdtük az előadócsoport tagjainak oktatását. — Milyen segítségei remélhetnek kertészkedöik a mindennapi munka anyagi-műszaki feltételeinek megteremtése terén? — Örömmel vesszük, ha az alapszervezetek és a tagok bizalommal fordulnak a járási bizottsághoz. Az igényeknek megfelelően — és természetesen a lehetőségekhez igazodva — igyekszünk tagjaink számára beszerezni az ültetőanyagot, a vetőmagot, a kerti szerszámokat és egyéb kellékeket. Sőt! Eddig már tizenöt kistraktort is tudtunk szerezni, aminek n-* gyanúsak megörültek kertész-* kedöink. Itt mondanám el, hogy a kerttelepek vízellátási gondjait is igyekszünk megoldani. Eddig tizenegy kerttelepet kapcsoltunk rá a központi vízvezeték-hálózatra. — Kertészkedöik fele kerttelepi kiskerttulajdonus, így az árutermelés nem lehet valami jelentős. Viszont minden kertben adódhat terményfölösleg, amit a termein esetleg szívesen értékesítene. Van-e rá lehetősége? — Van. Például a háztáji árutermelők szerződéses alapon termelnek uborkát, hagymát, fokhagymát, szamócát, de a felvásárlók a kisebb mennyiségben kínált termékeket áltálában szerződés nélkül is átveszik. Ez általában nem okoz zavart, hiszen nincsen szó komolyabb tételekről. Viszont a kimondottan árutermeléssel foglalkozók gyakran nehezményezik, hogy termékeik egy hányada kárba vész. — Más járásukban terményfeldolgozó központokat építenek, hogy minden megtermelt zöldséget és gyümölcsöt hasznosítani tudjanak valamilyen formában. — Ilyen létesítményeink már nekünk is vannak (Turicky, Filakovo, Ľuboreč). — Most — a vnb hatékony segítségével — a járási székhelyen építünk egy feldolgozói, melyben többek között gyümölcsöt fogunk aszalni és gyümölcsleveket. mustot fogunk sajtolni. Lejegyezte: Böjtös János t, T \ T !
