Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-23 / 25. szám

ISSl. fúnfne 23. SZABAD FÖLDMŰVES * L. (fi á v Három és fél évtizedet eltölteni ügy egy vállalatnál, hogy az ember mindig a helyzet magaslatán marad­jon, közmegbecsülésnek örvendjen, nem kicsiség. Aki tehát olyan lelke­sedéssel, odaadással teljesíti a társa­dalom által kitűzött feladatokat, mint Tóth József, a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Mezőgazdasági Felvá­sárló és Ellátó Vállalat igazgatója, az nyugodt lelkiismerettel nézhet mindenki szemébe. Egyszerű dolgozóként kezdte a vállalatnál. Hamar elsajátította a tér­­ményfelvásárlés és kezelés mestersé­gét. Egyike azoknak, akik mesterei, nagy hozzáértői a szakmának. Erre 21 éves igazgatói pályafutása is jó bizonyíték. Az általa irányított válla­latot munkatársai és az egész munka­­közösség közreműködésével országos jó hírnevűvé fejlesztette. Pár évvel korábban tárházaik mi­nősége és kapacitása bizony nem volt teljesen megfelelő, nem tartott lépést a Járás mezőgazdasági termelésének rohamos fejlődésével. A járás párt­ós gazdasági Irányítása, valamint a vállalat vezetése nagy,erőfeszítéseket tett azért, hogy a tárházak kapacitá­sa új, korszerű létesítményekkel bő­vüljön, mert a járásban kétszer is aratnak. Először a kalászosokat, meg a hüvelyeseket, aztán pedig a szemes kukoricát gyűjtik be, s ezek felvá­sárlása és minőségi betárolása stra­tégiai fontosságú feladat. # Hogyan készülnek az idei termés fogadására? — kérdeztem Tóth elv­­társat. — Járásunkban az idén 28 ezer hektárról kell begyűjteni á kalászo­sokat és a hüvelyeseket. Mintegy 150 ezer tonna termény betárolásával számolunk. Tárházaink karbantartá­sára, műszaki berendezéseink javítá­sára az év elején ütemtervet készítet­tünk és szüntelenül ellenőrizzük a munkálatok előrehaladását. Tudom, hogy a vállalatvezetésnek szoros tar­tozéka a következetes ellenőrzés. Ná­lunk ez minden szakaszon érvénye­sül. Ha esetenként hibát fedezünk fel, azt alkalmas helyen és időben, javító szándékkal szóvá tesszük, megköve­teljük a hibák kiküszöbölését. A rep­cebetároló kapacitásunk június 20-ig elkészül, a kalászosokat pedig a hó­nap végén is tárolhatjuk. # Ggy tudom, hogy az idén egy új tárházzal bővül kapacitásuk. — Ez valóban örvendetes, mert megközelítően 20 ezer tonna termény elhelyezésére alkalmas új silónk már mintegy 10 éve készül. Nem £kevés gondot okozott nekünk, míg végre ez a tárház próbaüzemelhet. Ezzel tu­lajdonképpen befejezettnek tekintjük a tárházak építését. A terményt már nem kell ideiglenes helyeken tárol­nunk. Készek vagyunk a felvásárolt mennyiségnek az elhelyezésére, kor­szerű kezelésére. Olyan gabonát szál­líthatunk a malmoknak, a sörfeldol­gozó iparnak, amelyből standard ihi­­nőségü termék készülhet. ф Mit tart haladéktalanul fontos­nak a gabona minőségének a meg­őrzésére? — Elsőrendű feladatnak tartom a tárházak tökéletes tisztaságát, fertőt­lenítését, tehát féregmentesítését, to­vábbá a járulékos berendezések üzemképességének a biztosítását. Ez persze пеиг csupán vállalatunkra, ha­­' nem a mezőgazda­sági üzemek tár­házaira is vonat­kozik. A termés­nek ugyanis egy részét a gazdasá­gok tárházaiban helyezik el, ahon­nan fokozatosan telephelyeinkre szállítjuk, hogy rendeltetési helyé­re Juttassuk. Nem mindegy, hogy a gazdaságok töké­letesen kitisztított, féregtelenített tá­rolókban helyezik el a terményt. Ezt azért említem, mert alig szállítjuk el silóinkból a ke­nyérnek való ga­bonát, a sörárpát, ч repcét, sth., már­& dunaszerdahelyi korszerű gabonasiló Tóth elvtárs a szovjet konzulnak bemutatja a vállalat egyes részlegeit is nyakunkon van a szemes kukorica felvásárlása, s ebből mintegy 100 ezer tonnát kell átvennünk a termelőktől. ф A szélsőségesen nedves idő nem lenne meglepetés? — Aratáskor természetesen nem örvendenénk a sok csapadéknak. Ha viszont mégis bekövetkezne, nem nagyon lepne meg bennünket. Olyan szárítókap<citásunk van, amely órán­ként 580 tonna termény kezelésére elegendő, s ugyanilyen kapacitással rendelkeznek a gazdaságok is. így gyakorlatilag a termés teljes készle­tét száríthatnánk. Hasonló kedvező helyzetünk van a tisztító kapacitással is. A beérkező gabona és más ter­mény teljes készletét kezelhetjük. ф Problémák tehát nincsenek?, — A felvásárlás ütemét, a termés elhelyezését illetően nincsenek prob­lémák. Gondot okoz viszont, hogy az illetékesek az állami szabvány módo­sításáról, a terményárak rendezéséről gyakran akkor értesítenek minket, amikor már teljes ütemben folyik az aratás és a felvásárlás. Helyes volna, ha ezekről a fő idény előtt értesíte­nének bennünket. % Idényben mindenki ismeri sze­mélyes feladatát? —- Dolgozóinkat időben tájékoztat­tuk a személyes feladatokról és a felelősségről. Ezek végrehajtását gyakran ellenőrizzük. Ha az idényben valamilyen utasítást kapunk a felsőbb szervektől, rögtön továbbítjuk azo­kat, hogy mindenki jól tájékozott le­gyen. Ez persze nem minden. A fő Idényben is gondoskodnunk kell a mezőgazdasági üzemek állattartó te­lepeinek takarmánnyal való ellátásá­ról. Naponta 800—820 tonna takar­mánytápot szállítanak gépkocsijaink a gazdaságoknak. Vállalatunk gép­parkja naponta ezen a címen 8,5—9 ezer kilométert tesz meg. összesen a tehergépkocsik 2100—2500 tonna anyagot szállítanak a megadott he­gyekre naponta. Olyan forgalmat bo­nyolítunk le, amely tulajdonképpen csak csillagászati számokban fejez­hető ki. Az elmondottak bizonyítják, hogy a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállalat munkakö­zössége valóban derekasan dolgozik. Tóth József irányításával úgy műkö­dik ez a vállalat, mint a gondosan olajozott gépezet. Ezzel magyarázha­tó, hogy semmit sem bíznak a vélet­lenre. A gabona begyűjtése és felvá­sárlása előtt például testületileg el­lenőrzik telepeik felkészültségét. A bizottság tagjai a telepeken feljegy­zéseket készítenek, és az ellenőrzés befejezése után mindenki elmondja, hogy mit tart helyesnek és milyen hiányosságokat észlelt. A telepek ve­zetői tehát első kézből értesülnek olyan dolgokról, amelyek esetleg el­kerülték a figyelmüket. így időben intézkedhetnek a rendellenességek kiküszöböléséről. Néhány ilyen ellenőrzésen magam is részt vettem, s az illetékesek meg­elégedéssel jelentették ki, hogy a többi vállalatok is követhetnék a dunaszerdahelyiek jó példáját. HOKSZA ISTVÁN ■Bl iá Nemzetközi mezőgazdasági filmfesztivál Ai SZSZK- Mezőgazdasági át Élel­mezésügyi Minisztériuma a Csehszlo­vák Film és további társadalmi szer­vezetek rendezésében 1984. augusztus 19-e és 24-e között Nyitrán (Nitra) megrendezi az elsír nemzetközi mező­gazdasági filmfesztivált, az Agrofilm ’84-et. A rendezők már régebben fog­lalkoztak a film­­bemutató megszer­vezésének gondo­latával, a megvaló­sításra azonban különböző okok miatt csak az idén első alkalommal kerül sor. Valamennyi fesz­tivál további sor­sát alapvetően meghatározza az első évfolyam sike­re vagy sikertelensége. Jól tudják mindezt az Agrokomplex országos me­zőgazdasági kiállítás szervezői is, a­­melynek keretében kerül sor a film­­fesztiválra. Ezért neves hazai film­­ezakértök közreműködésével készítet­ték elő a rangosnak Ígérkező első nemzetközi bemutatót. Időben elküld­ték a jelentkezést Iveket, s ennek eredményeként könyvelhető el, hogy már két hónappal a nevezési batár­idő előtt 23 külföldi ország képvise­lői teleztek, hogy alkotásaikkal részt vesznek a nyitrai versenyen. A szo­cialista országokból eddig legtöbben a Szovjetunióból és Magyarországról jelentkeztek. A tőkés országokból ez­­ideig a legtöbb filmmel Nagy-Britán­­nia. az NSZK és Svájc nevezett be. Hazánk több mint 140 alkotással kép­viselteti magát, ebből hozzávetőlege­sen 50-re tehető a szlovákiai filmek száma. A seregszemle elsődleges célja, hogy megfelelő fórumot biztosítson a korszerű mezőgazdasági termelés és a közélelmezés legfontosabb kérdé­seit tárgyaié témakörökben. A ver­senyszabályok értelmében bármilyen szervezet benevezhet, feltétel azon­ban, bogy a film vagy pedig a video­kazetta 1982. január elseje után ké­szüljön. A szakfilmek vetítési ideje nem haladhatja meg a harminc per­cet. Azt, hogy a benevezett alkotások közül melyek szerepelnek majd a versenyben, a fesztivál bíráló bizott­sága dönti el. A nemzetközi verseny­ben a következő kategóriák szerint történik a besorolás: a tudományos kutatással kapcsolatos filmek; a tu­dományos-ismeretterjesztő; oktatási és továbbképzési célokra készített al­kotások; dokumentumfilm jellegű mü­vek; valamint információs célokat szolgáló filmek. František K o p e c k ý, az Agro­­tilm igazgatója nyilatkozata szerint а bíráló bizottságban a mezőgazdasági szakemberek mellett filmkritikusok és környezetvédők is helyet foglal­nak. A fesztivál felett védnökséget vállalt az SZSZK kormánya, valamint a FAO. A versenyfilmek vetítésére a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet nagytermében kerül sor. A szakembe­rek és a zsűri után a nagyközönség is megtekintheti az alkotásokat, mi­vel több helyen vetítik majd a filme­ket. Az eddig benevezett filmek és vi­deokazetták nagy része olyan újítá­sokkal és találmányokkal foglalko­zik, amelyek bevezetése jelentősen elősegítené a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztését. Az agrotechnoló­­gia és az ésszerű vegyszerezés szere­pe, valamint az élelmiszeripar ter­mékfelújítása több versenyfilm témá­ját alkotja. Különösen a szocialista országok képviselői foglalkoznak szá­mottevően és behatóan a legkiválóbb fajták és hibridek nemesítésének kér­désével. Az állattenyésztés szakaszán főleg a nagyüzemi tenyésztésre leg­jobban megfelelő fajták kerültek elő­térbe. A mezőgazdasági földterület teljes mértékű hasznosítása, az erdő­­gazdaság és a vízgazdálkodás idő­szerű problémái sem fognak hiányoz­ni. Korkövetelmény, hogy kevésbé energiaigényes módszerek alkalmazá­sával érjünk el egyre jobb gazdasági eredményeket. További fontos téma az ésszerű táplálkozás, amellyel kap­csolatos a napjainkban egyre nagyobb mértékű, és tegyük hozzá, sokszor fölöslegesen túlméretezett vegyszere­zés. A nem hagyományos energiafor­rások hasznosítása az eddigiek során jelentős energiamegtakarítást erdmé­­nyezett. Az ismert módszerek korsze­rűsítésével több rövidfilm szerzője ie foglalkozik. Az idei Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági kiállítás központi té­mája az agroöKológia lesz. Hasonlóan az agrofilm is megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a környezetvédelem leg­fontosabb kérdéseire. Senki számára sem lehet ugyanis közömbös, hogy a mezőgazdasági területek közelében levő vállalatok és üzemek levegő­­szennyezése egyre aggasztóbb mére­teket ölt. Ugyanígy a túlzott vegysze­rezés következtében a talajvízbe jut­tatott vegyi anyagok nagy mértékben szennyezik folyőinkat. A jelenlegi nagyüzemi mezőgazda­sági termelés legfontosabb feladata, hogy a további fejlesztést a káros anyagok és hatásuk kiküszöbölésével vagy legalább mérséklésével érje el. A hazai szakemberek, akik már huza­mosabb ideje eredményesen együtt­működnek, különösen a szocialista országok tudósaival, számos újítást adtak be, amelyeket a többi orszá­gokban is sikerrel alkalmaznak. Nem lehetünk elégedettek azonban a leg­újabb információk és kutatások hazai gyakorlati hasznosításának lassú üte­mével. Pedig ezen a téren a gyorsa­ság, rugalmasság nélkülözhetetlen. Gondoljuk csak el. mekkora lemara­dást, illetve anyagi károkat jelent, hogyha a kutatók által feltárt isme­retek későn jutnak el a termelőkhöz, következésképpen eltolódik a gyakor­lati hasznosítás kezdete is. Azok az országok, amelyek rugalmasabban megoldják az imént említett problé­mát, a többiekkel szemben tulajdon­képpen lépéselőnybe kerülnek. S ez nemcsak a növénytermesztésre és ál­lattenyésztésre, hanem a környezet­­védelemre is egyaránt érvényes. A filmbemutató keretében számos szemináriumra, szimpozionra kerül sor. A szervezők jól tudják, bogy a neves szakemberek résztvételéből a hazai mezőgazdasági üzemeink kép­viselői sokat profitálhatnak. Ezért a rendezési időpontokat úgy állapítot­ták meg, bogy azok ne akadályozzák a verseny menetét. A seregszemlén több olyan alkotás is szerepel, amely a jövő falujának fejlesztését tárgyalja. Bizonyára si­kert arat nemcsak a zsűri, hanem el­sősorban a vidéki nézők körében az a szovjet rövidfilm, amely az ezred­forduló faluépítését mutatja be. A fesztivált követően a kerületi központokban, Bratislavában, Kassán (Košice) és Banská Bystricán is meg­rendezik az úgynevezett kerületi be­mutatókat, ahol a bíráló bizottság által kiválasztot legjobb filmeket a nagyközönség is megtekintheti. Akik pedig nem tudnak részt venni ezeken a vetítéseken, és érdeklődést tanú­sítanak a téma iránt, a televízió kép­ernyőjén is láthatják a legsikeresebb alkotásokat. A szervező bizottság nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy az Agrofilm ne csak a szakem­berekhez, hanem a laikusokhoz is el­jusson. Az új ismeretek elsajátítása lehetővé teszi a kutatóintézetek dol­gozóinak, hogy az eddigieknél jobban szakosítsák kutatási területüket, ered­ményesebben együttműködjenek a bazai és külföldi partnerekkel. Reméljük, hogy a nemzetközi me­zőgazdasági filmfesztivál szervezői­nek munkája és fáradozása nem volt hiábavaló, és a szeptember 19-én kezdődő rendezvény szakmai berkek­ben is kivívja magának az elismerést. A siker tovébb növelné a nyitrai me­zőgazdasági kiállítás eddigi jó hírne­vét. bárdos 'gyula Moszkvai újítók kiállítása Prága után Szlovákia főváro­sában, Bratislavában is megte­kinthették az érdeklődők a moszkvai újítók és feltalálók kiállítását. Az ünnepi megnyi­tón jelen volt Otto Moncmann, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának titkára és Nyikolaj Vjacseszlavovics Kuznyecov, a Szovjetunió íőkonzulátusának konzulja és más személyiségek. A tárlat bizonyítja, hogy a Szovjetunióban a műszaki fej­lesztés nemcsak a tudósok és kutatók, hanem az egész tár­sadalom közös érdeke. A vál­lalatok és üzemek dolgozói be­kapcsolódnak a feltaláló- és újítómozgalomba. Az új műsza­ki megoldások, technológiai el­járások és. munkamódszerek, főleg a termelékenység haté­konyságát, valamint a minősé­gi mutatók javítását célozzák. A kiállítás, amelyet a Cseh­szlovák Tudományos-műszaki Társaság a közelmúltban a Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Házá­ban rendezett, a moszkvai újí­tók és feltalálók tevékenységét ismertette. A szervezők tudták, hogy szinte lehetetlen vala­mennyi területet bemutatni, amelyben a mozgalom résztve­vői kimagasló eredményeket ér­tek el, ezért a reprezentatív, információs jellegű bemutató mellett döntöttek. A fényképek és dokumentumok a szovjet újí­tók és feltalálók szervezetének, a VOlR-nak a történetét szem­léltetik. A szervezet megalaku­lása óta eltelt negyed század alatt az újítások 98 milliárd rubel értékű anyagi hasznot eredményeztek. Az elért sike­rekben nagy részük van a moszkvai szervezet tagjainak, mivel minden negyedik újítás tőlük származik. A VOIR égyütműködik többek között a csehszlovákiai újítók­kal is. A több mint 200 kiállí­tott tárgy is tanúsítja, hogy az összmunka nem csupán az el­méleti területekre korlátozó­dik, hanem elsősorban gyakor­lati téren érvényesül. Amíg pél­dául a hatodik ötéves tervidő­szakban 88 közös szovjet-cseh­szlovák újítást hasznosítottak, addig a jelenlegi tervidőszak első három évében már 83-nál tartanak. Megemlíthetjük az YM-160 ipari robotot, amelyet a moszkvai Fémmegmunkáló Kutatóintézet és annak prešovi partnervállalata közösen fej­lesztett ki. A kiállításra meg­hívták a moszkvai újítók kül­döttségét is, így lehetőség nyí­lott a tapasztalatcserére.- A hazai feltalálók részéről többször elhangzott, hogy ná­lunk is bizonyára beválna a VOIR-hoz hasonló szervezet, amely egyrészt tömöríti az újí­tókat és feltalálókat, másrészt pedig irányítja és szakosítja tevékenységüket, védi jogaikat, így megelőzhetnénk azt, hogy két vagy esetleg több helyen Is hasonló problémák megoldá­sával foglalkozzanak, és termé­szetesen a kapacitásokat Is jobban hasznosíthatnánk. A VOIR-nak jelenleg 150 ezer alapszervezete és közel 14 millió tagja van. Ez a hatal­mas tömegbázis a tudományos­műszaki fejlesztésben az új öt­letek szinte kiapadhatatlan for­rását jelenti. Érdekességként megemlíthetjük, hogy több mint 20 ezer találmányukat a világ hetven országában alkalipaz­­zák sikeresen. A szovjet ven­dégek látogatást tesznek több üzemben és vállalatnál, ahol bemutatókat tartanak. A Poprá­­di Vagongyár szervezésében kerül sor az Oj technika nap­jai rendezvénysorozatra. Ezen­kívül számos akciót terveznek, hogy újítóink megismerhessék a haladó szovjet munkamódsze­reket, elsajátítsák a legújabb technológiai eljárásokat. A bratislavai kiállítás, vala­­• mint a többi társrendezvény számos ötlettel szolgál szak­embereink számára. Reméljük, hogy ezek megvalósítása nem várat sokáig magára. f-rd-j----------------11 »

Next

/
Thumbnails
Contents