Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-23 / 25. szám
M trel a kertbarátmozgalom terebélyesedésével ellentétben a kiskereskedelmi vegyszerkínálat az ntóbbi években egyre szegényesebbé vált, a kertészkedők — főleg a kerttelepi kiskerttel rendelkező kertbarátok — figyelme mindinkább a külföldön már komoly népszerűségnek örvendő, biológiai kertművelési és növényvédelmi módszerek felé fordul. Az időnként külföldi szakirodalmat is lapozgató, esetleg külföldi kirándulások vagy tanulmányutak alkalmával új módszereket tanulmányozó kertészkedők joggal igénylik, hogy a hazai szaklapok is népszerűsítsék a haladó, illetve az újonnan „felfedezett“ eljárásokat. Olvasóink elsősorban a hiányzó növényvédő szerek helyettesítésére alkalmas, különféle növényi kivonatok és főzetek iránt érdeklődnek. Különösen azóta, hogy néhány ilyen témájú írást már közűit szakrovatunk. Sajnos, nem a segítő szándékon múlik, hogy mikor és mennyi hasonló információt tudunk közreadni. Hazánkban a biológiai kertművelés és növényvédelem a vegyszerek általános használata következtében mindeddig háttérbe szorult, következésképpen népszerűsíthető a' kistermelői feltételek között hasznosítható tapasztalatokról sem beszélhetünk. Ha a nagyapáinkat kérdeznénk, talán megtudhatnánk még egyet s mást a ma újnak tartóit, de zömmel évtizedekkel ezelőtt is eléggé elterjedt módszerekről vagy mesterfogásokról. De az unokák nem kérdeznek, az üregek pedig talán már nem is gondolnak a porlepte múltra, a százszor kipróbált módszerekre. fgy aztán ha tanulni akarunk, a szomszédba kell mennünk tudományért. f Az egyik olvasói levélre adott válaszunkban tett ígéretünkhöz híven, az alábbiakban néhány jónak tartott módszer és hasznos tapasztalat ismertetésére vállalkozunk, természetesen csaknem kizárólag külföldi — mindenekelőtt magyarországi és lengyelországi — forrásokból merítve. S itt hadd szögezzük le mindjárt, hogy valamennyi eljárást csupán kipróbálásra javasoljuk, nem pedig általános használatra. A szerzett tapasztalatoknak később szivesen helyet adunk a szakrovatban. VEGYSZERT PÖTOL A NÖVÉNYI KIVONAT X növényvédelemben használatos vegyi készítmények helyettesítésére alkalmas, természetes anyagokról és növényi kivonatokról szólva, szinte minden szerző a csalánt említi az első helyen. Ha jól meggondoljuk, mindez nem a véletlen mfive. A humuszban gazdag talajokat, a legalább félárnyékos helyeket kedvelő, olykor másfél méteresre is megnövő nagy •«alánt sokan kellemetlen gyomnak tekintik, pedig valójában hasznos növény. Mint azt már korábban említettük, a levele és a szára gyógynövényként gyűjthető (cukorbaj, epe-, máj- és reumatikus bántalmak), zsenge levele salátaként fogyasztható (bélműködés, vérszegénység), a fiatal hajtások leve jó toroköblítő, gyökerének alkoholos kivonata csökkenti a hajhullást. A növény olajat, vasat, hangyasavat, ammóniumvegyületeket tartalmaz. Sok kovasav van benne, ami szilárfékezni a burgonyabogarak szaporodását. Talán érdemes kipróbálni dr. Náínádi Istvánná magyarországi kertbarát módszerét, aki csalánból nyert kivonattal sikeresen megvédte ültetvényét a burgonyabogarak kártételétől. Az aprított csalánt egy hétig erjesztette s a leszűrt levet töményen vagy 1:1 hígításban permetezte ki. Mint írja, a lé nem pusztítja, csupán riasztja a bogarakat, tehát mihelyt megjelennek, azonnal kell permetezni, és ha szüksé-Növényvédelem, vegyszerek nélkül dítja a növényeket, növeli az ellenállóképesósgüket és serkenti a növekedést. Még a talajjavításra is használható, mégpedig paradicsom- és dugványneveléshez. Regenerálja a talajt. Öt liter földkeverékhez egy púpozott evőkanál porított csalánlevelet kell adni. A földkeverék beöntözés és egy hétig tartó pihentetés után bevethető. A virágzás előtt kaszált csalánból tápoldatos öntözésre vagy növényvédő permetezésre alkalmas kivonat készíthető. Három kiló friss csalánt — vagy 1 kg csalánport — tíz liter vízben 8—14 napig keli áztatni. A nyert kivonatot 1:5 arányban hígítva rovarok elleni permetezésre, 1:10 arányú vizes oldat formájában pedig beöntüzésre használhatjuk. Ezzel a lével érdemes néha a komposztot is meglocsolni. Ha nincs idő az erjesztésre, az egy-két napig tartó áztatás is elég, de ilyenkor a nyert levet nem szükséges hígítani. Erjesztéshez, áztatáshoz lehetőleg esővizet használjunk. A sokak által keresett Elocion popraš az idén alighanem megint hiánycikk lesz, a Solron pupraš az idén alighanem tástalan, tehát gond lesz megges, a kezelést ajánlatos megismételni. Az oldat a lárváktól ugyanis néni védi meg a növényzetet. A biológiai növényvédelemben jól hasznosítahtő a cickafark is. A növény meszet, vasat, káliumot és nátriumot tartalmaz, tehát a belőle nyert oldat elsősorban tápanyagpótló beöntüzésre alkalmas. De az erjesztett lének rovarűzű és palántadölést gyógyító, illetve megelőző hatása is van. Egy evőkanál virágot 1 liter esővízben kell erjeszteni. Teájával állítólag hasonló hatást tehet elérni, sőt, még az elfekvő magokat is csírázásra lehet kényszeríteni. A gilisztaűző varádics is hasznunkra lehet a növényvédelemben. A szellös helyen szárított növény zúzása után nyert port kártevők elleni porozásra, a friss növényt legyek, molyok, poloskák és bolhák riasztására használhatjuk. A levelekből áztatássai készített lé (24 őrás áztatás, 10 perc főzés, 1:3 hígítás) többféle kártevő — elsősorban a málnaormányos, a nagy málnabogár, a szederatka és a lcvéldarazsak — ellen használható. Még hatásosabb oldatot kapunk, ha a varádicson kívül zsurló, csalán és üröm is kerül az erjesztőedénybe, lehetőleg azonos mennyiségben. Az 1:3 higítású oldatnak jó rovarölő hatása van. A gilisztaüző varádicsból és ürömből készített sima lé [24 órai áztatás) a varasodés és a levéllyukasztó betegség elleni védekezésben lehet segítségünkre. Ha zsurlót is adunk a keverékhez, az oldat ievéliynkasztó betegség elleni hatása fokozható. P. Sowa szerint a gilisztaűző varádics virágjából készült lé és a sóoldat hatékonyan védi a paradicsomot meg a burgonyát a rozsdától, a lisztharmattól meg a baktériumok okozta betegségektől. 30 gramm virágot 1 liter vízben két napig áztatunk, majd 15 percig forraljuk és 1:2 arányban hígítva kipermetezzük. Másnap a beteg növényeket sáoldattal (1 kg só, 100 liter víz, két órai oldás) kell megpermetezni. Barcza Imréné szintén a sóoldatot dicséri. Ültetés előtt a káposztapalántákat három liter esővízből és 14 dkg sóból készült oldatba mártja (a gyökereket nem), a növényeket gyökerükkel fölfelé kosárba állítja és fél éra múlva ültet. Ügy mondaj, ezzel egycsapásra megoldódott az egyébként bonyolult és nem mindig hatásos növényvédelem. Mások 4—5 százalékos konyhasó oldattal való permetezést vagy a terület kenderre) való körülkerítését javasolják a feáposztatermelöknek. A holland kertészek a gyalog- vagy a fekete bodza 40—50 cm hosszú, zöld hajtásaiból egy maroknyit 10 liter vízben 20 percig forralnak, s a nyert feketés levet, ugyanannyi vízzel hígítva, rózsás öntözőkannával öntözik ki a hernyóktól ellepett káposztára. Régi tapasztalat, hogy a paradicsom közé ültetett káposztát elkerülik a lepkék. A fiatal gyümölcsfákat veszélyeztető pajorokat pohánka termesztésével lehet elriasztani a területről. A mezei zsurló gombaölő hatása régóta ismert. A zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben a zsurlófőzet (500 gramm zsurlót 10 liter vízben, lángon, fél óráig főzünk, leszűrjük és 1:5 arányban hígítjuk) liszttíarmat és rozsda ellen használható, de védelmet nyújt a káposzta-gyükérgolyva és a szamóca-szürkerothadás ellen is. A főzetben 1—2 óráig áztatott palántáról nevelt zellert nem támadja a rozsdabetegség. A zsurló- és csalánfőzet 10:2 arányú keveréke a levélfoltosság és az atkák ellen* hatásos. A felaprított és tízszer annvi vízben 12 óráig áztatott kamilla a levéltetvek ellen véd. A nyert oldatot 1:5 arányban hígítva, tapadást fokozó szer hozzadásáva! kel) kipermetezni. Ikí) Több megbecsülést és támogatást A főbeszámnlót Tuba Gyula, az SZKSZ járási bizottságának elnöke terjesztette elő A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás kisállattenyésztőinek tanácskozásán a főbeszámolót Tuba Gyula, az SZKSZ járási bizottságának elnöke terjesztette elő. A járás állattartói mozgalmának fejlődését és eredményeit a XVI. pártkongresszus és a CSKP KB 4. plénumának határozataiból kiindulva vizsgálta, hosszasan elemezve azokat a problémákat, melyek miatt az utóbbi évben a járásban több mint 25 százalékkal csökkent a szervezett állattartók száma. Mivel a konferencián — a vitafelszólalásokat is beleértve — központi helyet foglalt el a visszaesést kiváltó gondok elemzése, az alábbiakban mi Is ezzel a kérdéssel szeretnénk érdemben foglalkozni. A fajtatiszta állományok számának növelésére ösztönző irányelvek itt nem találtak kellő visszhangra. S mivel a tápellátás egyik alapfeltétele éppen a fajtatiszta állomány, az utóbbi években sok tenyésztő kilépett a szövetségből. A baromfitenyésztők népes táborának jelentős apadását ezenkívül az étkezési tojás felvásárlásának beszüntetése is nagymértékben befolyásolta. Nyolcvankettőig évente mintegy félmillió tojást értékesítettek a tenyésztők, viszont tavaly egyetlen tojásra "sem akadt hivatalos vevő. A járásban 1982-ben S3 alapszervezet és 2094 tagja volt a szövetségnek. Tavaly nyolc községben felbomlott az alapszer-3 vezet, ami hatszáz szervezett állattartó elvesztését jelentette. Az idén újabb három szervezet szüntette be tevékenységét. Még szerencse, hogy legalább az Ifjúsági szakkörök működnek és egyre gyarapszik a hasznos kedvtelés iránt érdeklődő fiatalok száma. Bárhogy alakult is a helyzet, annyit illik elmondanunk, hogy a járás kisállattenyésztöi az utóbbi két évben a baromfi-, juh- és galambtenyésztésben értek el említést érdemlő eredményeket. No és valamelylyest a nyulászat is fellendült. A Branko fiőküzeme a múlt évben 6485 pecsenyenyulat kapott ebből a járásból. Üjabban a juhtenyésztők tábora a legnépesebb, de fellendülőben van az ezüstróka- és a nutriatenyésztés is. Az utóbbi irányzatok fejlődését az értékesítési nehézségek gátolják. Fajtatiszta kaparó- és vízibaromfi szaporításával hét alapszervezet kistenyésztői foglalkoznak. összesen 210 elismert А-tenyészet van a járásban s ezek- két év alatt 122 ezer naposcsibe keltetéséhez szolgáltattak tenyésztojást. Más lapra tartozik, hogy a nyolc keltető közül négyben „feketén“ is keltettek, nem törődve az átvett tojások értékével, a nyert csibék fajtaazonosságával és egészségi állapotával. Bízunk benne, hogy a szövetség megszilárdítja az ellenőrzést s gátat vet az Ilyen kezdeményezésnek. örvendetes, hogy újabban Itt is mind nagyobb teret hódít az akvarisztika és a díszmadártenyésztés. A rendszeresen és magas színvonalon megrendezett népszerűsítő kiállítások hatékonyan hozzájárultak a tagság mozgósításához. Az állattartók közül többen az országos bemutatókon is sikerrel szerepeltek kedvenceikkel. Az értékelt Időszakban mindenekelőtt a postagajnmbtenyésztők értek el kiemelkedő sikereket. A járásban a tisôci, a V. Teriakovee-f, a stránkai, az őbásti (Stará Bašta), a gömöralmágyi (G. Jablonec) és a N. Skálník-i szervezetek tevékenykednek legeredményesebben. A tenyésztők nagyjából 75 hektáros elfekvő területet használnak rendszeresen s közben a mezőgazdasági üzemeket is segítik. Az idén 800 tonna széna begyűjtését vállalták s ennek felét átadják az üzemeknek. A járásban kezdetét vette a kistenyésztőknek nyújtandó állategészségügyi szolgáltatás kialakítása. Egy állatorvost már megbíztak a feladattal, aki ezentúl főfoglalkozásban végzi a kisállattenyésztőknek nyújtott szolgáltatást. Az utóbbi konferencia óta eltelt két évben a járás állattartói 890 hízott szarvasmarhát, 790 vágósertést, 13 ezer választott malacot, 3800 juhot és bárányt, csaknem 70 ezer nyuiat, 3200 libát, 500 ezer tojást. 122 ezer naposcsibét, 13 tonna gyapjút és tübb ezer gereznát értékesítettek, saját állományuknak 900, az üzemek részére pedig 750 tonna szénát gyűjtöttek, társadalmi munkában összesen 12 ezer órát dolgoztak. Az idei elképzelésekről Is hadd szóljunk röviden. A szervezett állattartók ígéretet tettek, hogy az Idén 420 vágómarhát, 280 hízott sertést, 1700 pecsenyebárányt, 50 ezer nyuiat, 500 libát, 6 tonna gyapjút és 1350 gereznát fognak értékesíteni. A keltetők 70 ezer naposcsibét kínálnak az érdeklődőknek. a baromfitartók pedig 500 ezer tojást tudnának adni, ha a társadalom erre igényt tart. A kistenyésztők járási konferenciáján a mozgalom fejlesztésében érdemeket szerzett kisállattenyésztőket szövetségi kitüntetésben részesítették. A kitüntetettek között volt Tuba Gyula, Kardos Piroska, Babik Béla, Ivan Rosier mérnök, Ján Kliment mérnök, Matúš Oôenáš, Balázs Ferenc. Vladimír Sucbáö, Babik Péter és Slabý Anton. A járás és más körzetek állattartó mozgalmát tanulmányozva, mindinkább erősödik bennem az a meggyőződés, hogy a szövetség alapszervezetei csakis akkor lehetnek életképesek, ha sikerül felvenniük a kapcsolatot a mezőgazdasági üzemekkel, a termeltető és felvásárló szervezetekkel, és a formális kapcsolaton túl szoros együttműködést is ki tudnak alakítani. Sajnos, a gazdaságok többsége nem támogatja a kisállatetnyésztők és a háztáji állattartók kezdeményezését és munkáját. Sok esetben úgy tűnik, hogy lényegében a társadalom sem tudja, mit ts vár a kístenyésztöktöl, vagy ha tudja is, nem tájékoztatja rugalmasan az állattartókat a módosuló igényekről és feltételekről. A falvak népe tele van egészséges kezdeményzó készséggel, segítő szándékú tenniakarással, de a2 ismételt kudarcok. a rengeteg problémán megbicsakló vállalkozások sora lassan leszoktatja az embereket a kezdeményezésről. Vajon miért nem használjuk ki hatékonyabban ezt a temérdek szunnyadó energiát, kínálkozó lehetőséget? Korcsmáros László Kardos Piroska, a safari kovói alapszervezet vezetőségi tagja átveszi a mozgalom fejlesztését segítő, odaadó munkát méltányoló szövetségi kitüntetést Borzi László felvételei
