Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-23 / 25. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. június 23. Emeljük a szövetkezeti földművesekről való gondoskodás színvonalát írta: Pavel ionás, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Közponi nagy gondot fordít. Az erre vonatko­zó feladatok részben az élet- és a munkakörnyezet Javításáért folytatott versenyben valósulnak meg, amelyek­be a szövetkezetek több mint 90 szá­zaléka kapcsolódik be. Az efsz-ek — anyagi hozzájárulással, társadalmi munkával és korszerű gépeikkel segí­tik a falvak fejlődését. A Nemzeti Front választási programjának telje­sítéséhez évente 200 millió koronát meghaladó értékkel Járulnak hozzá. Ä jelenlegi időszakot a nyári mező­­gazdasági munkacsúcsra való felké­szülés, valamint az efsz-ek jubileumi X. országos kongresszusának előké­születei Jellemzik. A kongresszust megelőző időszak egyik legfontosabb feladata a széles körben kibontakoz­tatott vita folytatása, amely a kol­lektív felkészülés formája. A vita­anyag elsősorban az egyes szövetke­zetek gazdasági tervének közvetlen teljesítését, a tudományos-műszaki fejlesztés és a munkaszervezés szín­vonalának növelését, a hetedik öt­éves tervidőszak feladatainak megva­lósítását szorgalmazza. A kongresszus előtti kampány jó lehetőséget nyújt a mezőgazdaságban dolgozók szaktudá­sának bővítésére, az elméleti ismere­tek rugalmasabb gyakorlati alkalma­zását szavatoló módszerek megisme­résére és bevezetésére. Mivel az élelmiszergyártás vala­mint az önellátás biztosítása nemcsak a mezőgazdasági tárca feladata, ha­nem túlhaladja annak kereteit, a CSKP KB Elnöksége, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, valamint a CSSZSZK kormányának felhívása hangsúlyozza, hogy a kong­resszus jelentős esemény lesz szocia­lista társadalmunk életében. Ezért a kongresszust megelőző vita nemcsak a szövetkezetek és az állami gazda­ságok dolgozóira korlátozódik, hanem aktívan részt vesznek benne a kuta­tók, szakemberek, pedagógusok, vala­mint a szolgáltató vállalatok képvise­lői is. Az eddigi ismeretek azt bizonyítják, hogy helyesen ítéljük meg a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés bel­­terjesítésére és hatékonysága növelé­sére vonatkozó irányvonal következe­tes teljesítését, éspedig konkrét in­tézkedések megvalósításával vala­mennyi munkahelyen, üzembe», és' vállalatnál. Az efsz-ek X. országos kongresszusának előkészületeiben a mezőgazdasági irányítás állami szer­veivel és az illetékes szakszervezeti szövetségekkel együttműködve aktí­van részt vesz az SZFSZ is. E társa­dalmi szervezet fö küldetése, hogy hatékony segítséget nyújtson a CSKP Bizottságának elnöke gazdaságpolitikájának megvalósításá­ban; kedvező feltételeket alakitson ki a szövetkezetekben a rendszeres esz­mei-politikai tevékenységhez, vala­mint, hogy tökéletesítse a szövetke­zeti földművesekről való átfogó gon­doskodást. E cél elérése érdekében létesítet­ték a szövetkezetekben az SZFSZ- alapszervezeteket, s ez megteremtet­te a feltételeket ahhoz, hogy a szö­vetség tevékenységének a súlypontja áttevődjék az egyes szövetkezetekre, vagyis a munkahelyekre. Az SZFSZ új szervezeti elemei a szövetkezetek körében végzett tömegpolitikai mun­ka tökéletesítésének és a termelési feladatok teljesítésére történő mozgó­sításnak a hatékony eszközeivé vál­tak. Ott, ahol a szövetkezet vezető­sége tág teret biztosított tevékenysé­gükhöz, ahol a rendszeres termelési értekezleteken a gazdasági-műszaki vezetők is réstz vesznek, és ahol a megjegyzéseket és javaslatokat tettek követik, az alapszervezetek és a mü­­helybizottságok pozitívan hozzájárul­nak nemcsak a gazdálkodás feltéte­leinek javításához, hanem a belső szövetkezeti demokrácia elmélyítésé­hez is, sőt elősegítik a tagság rész­vételét szövetkezetük irányításában. A szövetkezetek szervezeti átépíté­sével a taglétszám több mint 57 ezer önkéntes tisztségviselővel, műhelybi­zottsági tagal bővült. Bár a mező­­gazdasági dolgozók az elsődleges fi­gyelmet a szövetkezetek termelésé­nek továbbfejlesztésére fordítják, tel­jesen Indokolt és helyes, hogy kelló mértékben foglalkoznak a szövetke­zeti földművesek szociális ellátásával és nem feledkeznek meg a sokoldalú gondoskodás fejlesztési feltételeinek kialakításáról. A mezőgazdaság igé­nyes feladatait a dolgozók valósítják meg, ezért számukra mind a szövet­kezetben, mind pedig a falvakban a lehető legjobb feltételeket keli kiala­kítani, olyanokat, amelyek vonzóak a következő nemzedék, vagyis az ifjú­ság számára is. Az efsz-ek IX. orszá­gos kongresszusa ezért jóváhagyott határozatában azzal bízta meg a szö­vetkezetek vezetőit és tisztségviselőit, hogy az S7.FSZ-el együttműködve még nagyobb figyelmet szenteljenek a földművesektől való sokoldalú gon­doskodásnak, élet- és munkakörülmé­nyeiknek és fokozottabban gondos­kodjanak a fiatalokról, a nőkről és a nyugdíjasokról. Az évek folyamán a mezőgazdaság­ban is Jelentősen javultak a munka­­feltételek, s ezt elsősorban a korsze­rű — főleg egészségügyi — létesít­mények építésével, valamint a nehéz, megerőltető fizikai munka fokozatos kiiktatásával sikerült elérni. A szö­vetség nagy gondot fordít a bizton­ságos és az egészségre nem káros munka feltételeinek megteremtésére. A tudományos-műszaki fejlődéssel párhuzamosan megnövekedtek az igé­nyek, a szövetkezeti földművesekről való egészségügyi gondoskodással kapcsolatban is. Évente több mint 248 ezer szövetkezett tag, vagyis az állandó munkaviszonyban levők 40 százaléka vesz részt a megelőző or­vosi vizsgálatokon. Gyógyfürdőbe évene 24 ezren kapnak beutalót, és több ezren részesülnek szanatóriumi gyógykezelésben. A szövetkezetek étkezdéiben rend­szeresen a tagság 43,2 százaléka ét­kezik. A fiatal tagok állandósításának egyik legfontosabb feltétele kétségkí­vül a lakásépítés. Az 1976—82-es idő­szakban a szövetkezetek csaknem 50 ezer lakást adtak át. A bölcsődékben és óvodákban 55 ezer gyermeket vagyis a szövetkezeti tagok gyerme­keinek 95 százalékát sikerült elhe­lyezni. Az 1979-es év óta 102 ezerről 117 ezerre emelkedett azoknak a szövetkezeti tagoknak a száma, akik szövetkezeti üdülésen vettek részt. Az üzemi étkeztetés minőségének ja­vítása, a gyermekek bölcsődékben és óvodákban való elhelyezése és az egészségügyi gondoskodás tökéletesí­tése megkönnyítette a nők munkáját és hozzájárult a munkahelyen való Jobb érvényesülésükhöz. Az utóbbi években több helyen létrehozták a nyugdíjasok klubjait, amelyek előse­gítik a szabadidő ésszerű kihasználá­sát. Az SZFSZ a környezetvédelemre is Az elért eredmények mellett azon­ban nem szabad megfeledkeznünk azokról a szövetkezetekről sem, ame­lyekben a tagságról való gondosko­dás nincs megfelelő szinten. Vannak még olyan szövetkezetek, ahol nem alakították ki a feltételeket a bizton­ságos, egészséget nem veszélyeztető munkához. Az üzemi étkeztetést igénybevevők aránya Is nagyon el­térő. Találunk olyan szövetkezeteket, amelyekben eddig nem sikerült meg­oldani ezt a problémát. A megoldást elsősorban azok a vállalatok és üze­­meg gyorsíthatnák meg, amelyek az üzemi étkeztetéshez a berendezéseket és felszereléseket gyártják. Adottak a lehetőségek az egészségügyi gon­doskodás, az üdültetés, a lakásépítés és a környezetvédelem terén Is — csak élni kell azokkal. A szövetkezeti tagokről vatő gon­doskodás eltérő színvonala egyebek közt abból adódik, hogy sok helyen az anyagiakat inkább személyi juta­lomként szétosztják, és megfeledkez­nek az általános, szociális fejlesztés­hez szükséges eszközök biztosításá­ról, valamint a nélkülözhetetlen tar­talékokról. Ennek következtében a népgazdaság többi ágazatához Viszo­nyítva ezen a területen még nagyok a szövetkezetek szociális kiadásai közti különbségek. Az SZFSZ célja továbbra Is sikere­sen együttműködni a Nemzeti Front tömegszervezeteivel és a nemzeti bi­zottságokkal, hogy megteremtse a belterjes mezőgazdasági termeléshez szükséges feltételeket, segítse az élet­­színvonal növelését, a szövetkezeti dolgozók munkáját és életét. Meggyőződésünk, hogy a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a CSSZSZK kormányának felhívása a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szov­jet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója alkalmából, a szövet­kezeti földművesek körében ezen a téren is kedvező visszhangra talál. Újabb vállalások Életünk minden területén fontos szerepe van a dolgozók érték­teremtő kezdeményezésének, a szocialista versenymozgalomnak. Ezt immár a néhány évtizedes tapasz­talatok bizonyítják a legkézenfek­vőbben. Az idén a mezőgazdaság szo­cialista átépítése kezdetének 35. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfor­dulója tiszteletére kibontakozott szé­les körű szocialis­ta versenymozga­lom ugyancsak nagy népgazdasági és politikai jelen­tőséggel bír. Min­denekelőtt a mező­­gazdasági dolgozók nagy fokú üntu­­datossúgát, s szocialista hazafiságát tükrözi. A számtalan példa közül csupán egyet ragadjunk ki. A Farnadi (Farná) Efsz dolgozói — mint sok más mezőgazdasági üzemé — jő termelési eredmények elérésé­vel kívánják köszönteni a jeles év­fordulókat, s nemkülönben az efsz-ek X. országos kongresszusát. Vállalásaik értéke 379 ezer korona, ami 30 ezerrel több az előző évinél. Tavalyi vállalásaik túlszárnyalása azt bizonyltja, hogy szavatartők. Ez ser­kentette őket újabb vállalások tételé­re; újságolta Spanya Ferenc, a szö­vetkezet személyzeti osztályának ve­zetője. Mindent egybevetve, a múlt évben csaknem kétmillió korona ter­ven felüli érték teremtődött azáltal, bogy a dolgozók az átlagnál többet nyújtottak. A tíz közösségi és a 247 egyéni vállalás jobbára a tervfeladatok túl­szárnyalására és a környezetszépítés­­re irányult. A fejők például 97 ezer literrel teljesítették túl éves fejési tervüket. Nagy pozitívum, hogy a tej minden litere elsőosztályú volt, ami jelentősen növelte a pénzbevételt. A legjobb tehenenként! fejési átlagot — napi 12,02 litert — Kollár József és neje érte el, miközben a tej litere­ként csupán 24 deka erőtakarmónyt használtak fel. Ez kétségkívül elisme­résre méltó eredmény. A hústermelésben a dolgozók a vállalt 4 tonna marha- és sertéshús helyett 10 tonnával termeltek többet a tervezettnél. A Balázs-házaspár pél­dául egyedenként 74 deka napi súly­­gyarapodást ért el a gondjaira bízott 97 növendékmarhánál. Egy kiló mar­hahús előállításához 1,34 kg abrakot használnak fel. A sertéseknél Hor­­nyák Kálmánná és Koncz Ernőné ez egyedenként tervezett napi 5B dekás súlygyarapodást 19 dekával tetézte az általa gondozott 92 sertésnél. A gépjavítók az energiatakarékos­ságot, valamint a gépfelújitási költsé­gek csökkentését szorgalmazták. Pót­­alkatrészfelújltással 130 ezer koronát takarítottak meg. Ebben a legnagyobb érdem a Koncz Ernő vezette szocia­lista brigádé, melynek tagjai több értékes ésszerűsítést és újítást esz­közöltek. Ezek egyike a szőlőültető­gép, amelyet szabadalmaztattak is. Előnye, hogy 8—10 ember helyett csupán egy végzi az oltványtelepítést ezzel a géppel. Egyszerre négy lyu­kat fúr a talajba, és vízzel tölti meg azokat. Egy másik újításuk a répa­­szeletelő, melyet egy K-5-ös trágya­­szóróból alakítottak át. A gépet tulaj­donképpen „kétéltűvé“ varázsolták; a szóró helyére bármikor felszerelhetik a répaszeletelót. Az újítások ésszerű­sítések szakaszán ürdögh János, Ör­dögit István és Valach József jár az élen. Munkájukkal jelentősen hozzá­járultak a vállalt kötelezettségek nagyarányú teljesítéséhez, illetve túl­szárnyalásához. Az ilyen eredményes felajánlások túlszárnyalása után szinte magától értetődő, hogy a dolgozók újabb ér­tékes kötelezettségeket vállaltak. Bíz­zunk szavatartásukban — az idei vál­lalások példás túlszárnyalásában. (böjtösT Az átlagnál többet adni a társadalom asztaléra Ä komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemeiben is a vállalási mozgalom, valamint a szocialista verseny széles körű kibontakozása, a dolgozók kezdeményezése és alkotó tevékenysége tapasztalható, hogy az éves tervfeladatokat telje­sítsék. A munkakezdeményezéseket illetően a szo­cialista verseny fejlettebb formája — a szocia­lista brigádmozgalom, a komplex ésszerűsítő bri­gádok s az újítók, feltalálók mozgalma figyelem­reméltó. A szocialista brigádmozgalom az utóbbi Időben gyorsabb ütemben fejlődik. Míg 1972-ben kilenc munkaközösséggel indult a brigádmozgalom, 1979- ben már 84, jelenleg pedig 130 a brigádok száma, s kétezer a brigádtag az efsz-ekben. Az állami gazdaságokban 26 brigádot tartanak számon, 487 taggal. Am köztudott, hogy az állami gazdaságok száma szinte elenyésző, a szövetkezetekéhez ha­sonlítva. A legjobb eredményeket a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaságban könyvelhetik el, ahol négy brigád dolgozik, 199 brigádtaggal. Közü­lük 52 a bronz-, 45 az ezüstérem birtokosa, 30 pe­dig már aranyéremmel büszkélkedhet. A felajánlásokat az említett járás mezőgazda­­sági üzemeinek dolgozói 182 százalékra teljesítet­ték, ami több mint 36,5 millió korona értéket képviselt. Ebból az összegből a szocialista brigá­dok 42 százalékban részesedtek. Az állattenyész­tésben például az éves tejtermelés! terv túltelje­sítésére törekedtek légióképp, amellett, hogy a megszabott erőtakarmánynormát nem lépték túl. E téren a vágfüzesl (Vŕbová nad Váhom), a búcsi (Búč) és az ízsaí (Iža) szövetkezet fejői mutat­tak követésre méltó példát. Ugyancsak jő ered­ményeket értek el a vállalt kötelezettségek túl­szárnyalásában — a hústermelést Illetően — a gútal (Kolárovo), a nemesócsal (Zemianska OlCa) és az alsópéterl (Dolný Peter) szövetkezetben. Az anyagköltségek, fűtőanyagok és egyéb energia­hordozók, valamint erőtakarmány megtakarítása terén elért összeg is megközelítette az 5,5 millió koronát. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. és a mezőgaz­daság szocialista átépítése kezdetének 35. évfor­dulója, valamint az efsz-ek X. országos kongresz­­szusa tiszteletére 22 szövetkezeti, 273 közösségi és 2077 egyéni kötelezettséget vállaltak, közel 25 millió korona értékben. A keszegfalul (Kame­­ničná), a csícsői (Clőov), a nemesöcsat, a laksza­­kállasi (Sokolce) szövetkezet és a Komáromi Ál­lami Gazdaság dolgozói kötelezték magukat — a 22 kezdeményező mezőgazdasági üzem felhívására válaszolva —, hogy teljesítik a 7. ötéves tervidő­szak feladatait. Természetes, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői a vállalt feladatok teljesítésé­ben legirikább a szocialista brigádokra, újítókra, ésszerűsítőkre, komplex-ésszerűsítő brigádokra tá­maszkodhatnak, s mindazokra, akik hazafias kö­telességüknek tekintik az éves tervfeladatok ma­radéktalan teljesítését, illetve túlszárnyalását. Ahhoz, hogy ezek a célkitűzések válóra válja­nak, a mezőgazdasági üzemek kommunistáinak kell az élen járniuk, személyes példamutatást tanúsítva a termelés, a gazdaságirányítás vala­mennyi szakaszán. MARTA VLKOhlNSKA'. az SZFSZ járási bizottságának dolgozója A munkakörnyezet, a dolgo­zók közti viszony, a szo­ciális biztonságérzet telje­sítményszabályozó szerepe óriási. Nem véletlenül foglalkoznak e té­makörrel egyre gyakrabban a tö­megtájékoztatási eszközök, a szo­ciológiai felmérések és a tudomá­nyos értekezések. Éppen ezért a mezőgazdasági üzemek vezetőinek is nagyobb figyelmet kell fordíta­niuk erre a problémakörre. A pogrányi (Pohranice) szövet­kezet 1050 tagja közül 639 az ál­landó dolgozó. Ez az öt kisebb szövetkezetét egyesítő közös gaz­daság folyamatosan törleszti adós­ságát, nagy gondot fordít a mun­kaerő állandósítására, a szociális­kulturális igények kielégítésére, s természetesen a szakmai-politi­kai Ismeretgyarapítás előtérbe he­lyezésére. A szövetkezetben jelen­hz adottságokhoz mérten • leg 27 főiskolai és 76 középiskolai végzettséggel rendelkező szakem­ber dolgozik, s emellett folyamat­ban van a még szakképesítéssel nem rendelkezők képzése. A szövetkezet vezetősége meg­különböztetett figyelmet fordít a fiatal szakemberek pályakezdésé­re, életkörülményeik javítására. A különböző állami támogatáson kí­vül a szövetkezet hatezer koronás anyagi támogatást nyújt az Ifjú házasoknak, s a leszerelő fiatalok Is bizonyos pénzösszeget kapnak, A szövetkezet vezetősége eddig új óvoda építését nem szorgalmazta, a meglévő óvodákat viszont ellátja játszótéri felszereléssel és játé­kokkal. A fiatalok legnagyobb problé­mája a lakás. Ha családi ház épí­tésébe fognak, a szövetkezet mun­kagépet, szállítóeszközt kölcsönöz számukra. S azokat Is támogatja, akik a környékbeli falvakban kez­denek a családi fészek rakásához. Megragadja a törvényadta lehető­séget is, miszerint magántulajdon­ban levő épületeket vásárol fel tagjai számára. Ilyen lakás vásár­lására és kiutalására került sor a közös gazdaság lapáš! részlegén, ahol korszerű tehenészeti farm van. A szövetkezet Illetékesei törőd­nek azzal is, hogy olyanok kapja­nak gyógyfürdői vagy üdülési be­utalót, akik arra egészségi szem­pontból rászorulnak, vagy azt megérdemlik. Emellett a tanulmá­­ny^ utakon való részvételt is lehe­tővé teszik: a közelmúltban pél­dául az efsz kiválasztott dolgozói a szovjet és a holland mezőgazda­sággal ismerkedhettek. A közös gazdaság körzetében levő falvakban gyakori vendég a nitrát Andrej Bagar Színház, vala­mint a komáromi Magyar Területi Színház. Sportrendezvényeken is részt vesz a tagság. A közös gaz­daság egeri részlegén jól felsze­relt kulturális-szociális épület ta­lálható, ahol a zárszámadó köz­gyűléseket, központi ünnepségeket stb. rendezik. Említést érdemel a közös gazdaság alsóbodoki fiata­lokból álló zenekara, mely a ze­nét, táncot kedvelő fiatalokat és idősebbeket gyakran szórakoztat­ja. A őeladicei jégkorongozők pél­dául Szlovákia-szerte ismertek, de a többi sportoló sem számít mos­tohagyereknek. Hadd említsük még a SZISZ üze­mi szervezetét, mely ugyancsak eredményes tevékenységet fejt ki. Ezt példázza az Is, hogy elnyerték a SZISZ járási bizottságának ván­dorzászlaját. Mivel érdemelték ki ezt a fiata­lok? Egyéb tevékenységük mellett rendszeresen segítséget nyújtanak, ami a kulturális rendezvényeket, a mezőgazdasági munkacsúcsokat, szociális épületek létrehozását stb. illeti. Amint erről František Stefák, a gazdaság személyzeti osztályának vezetője, a szociális bizottság el­nöke beszámolt, évente mintegy 365 ezer koronát fordítanak szo­ciális-kulturális célra. Első hal­lásra ez nem tűnik túl' jelentős összegnek, különösen ha a taglét­számot vesszük alapul, de jól be­osztva, ésszerűen hasznosítva — elegendő. Ha majd gazdaságilag jobban megszilárdul a társult sző» vetkezet, s több tiszta nyereségről ad majd számot a zárszámadő közgyűlés, akkor minden bizony­nyal lehetőség adődik majd az e célra fordítható pénzösszeg növe­lésére Is. (kalitaj

Next

/
Thumbnails
Contents