Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-23 / 25. szám

I Ц984. Június 23. .SZABAD FÖLDMŰVES. Moszkvában a múlt csütörtökön befejezte munkáját a KGST-tagálla­­mok háromnapos legfelsőbb szintű értekezlete, amely két dokumentumot hagyott jóvá: „Nyilatkozat a KGST- országok gazdasági és tudományos­­műszaki együttműködése továbbfej­lesztésének és elmélyítésének fő irá­nyairól“, valamint elfogadták a KGST- tagállamok „A béke megőrzéséért és a nemzetközi gazdasági együttműkö­désért“ elnevezésű nyilatkozatot. Ä dokumentumokat a küldöttségek vezetői Írták alá: hazánk képvisele­tében Gustáv Husák, a Bolgár Nép­­köztársaság a képviseletében Todor Zsivkov, a Kubai Köztársaság képvi­seletében Carlos Rafael Rodriguez, a Magyar Népköztársaság képviseleté­ben Kádár jános, a Mongol Népköz­­társaság képviseletében jumdzsagin Cedenbal, a Német Demokratikus Köz­társaság képviseletében Erich Honec­­ker, a Lengyel Népköztársaság nevé­ben Wojciech Jaruzelski, a Román Szocialista Köztársaság lfépviseleté­­ben Nicolae Ceausescu, a Szovjet­unió képviseletében Konsztantyin Csernyenko, a Vietnami Szocialista Köztársaság nevében pedig Le Duan. Ä tanácskozás Konsztantyin Cser­nyenko rövid beszédével fejeződött be. 'A dokumentumok aláírásán jelen volt az SZKP Politikai Bizottságának több tagja és póttagja, valamint a KGST-tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén részt vett kül­döttségek tagjai. Hazánk küldöttségét Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a CSSZSZK elnöke vezette, tagja volt Ľubomír Štrougal, a KB Elnökségé­nek tagja, szövetségi miniszterelnök. Milo* Jakeš, a KB Elnökségének tag­ja a KB titkára, Jozef Lenárt, a KB Elnökségének tagja, az SZLKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Jo­sef Haman, a KB Elnökségének pót­tagja, a KB titkára, Rudolf RohlíCek, a KB tagja, miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Svä­topluk PotáC, a CSKP KB tagja, szö­vetségi miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Zbynék Soják, a CSKP KB osztályvezetője. A KGST gazdasági csúcsértekezle­tén jóváhagyott két megnevezett do­kumentumot külön változatban hoz­zák nyilvánosságra. A KGST egyes szerveinek feladatává tették az elfo­gadott határozatok végrehajtását cél­zó intézkedések kidolgozását. Az ér­tekezlet konstruktiv munkalégkörben, a bérátság és teljes kölcsönös meg­értés, az egység jegyében zajlott le. A KGST XXVIII. (rendkívüli) ülésszaka Á gazdasági csúcsértekezletet kö­vetően Moszkvában megtartotta XXVIII. (rendkívüli) ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa. Az ülésszakon részt vettek a tag­államok kommunista és munkáspárt­jainak vezető képviselői, a csűcsta­­nácskozás küldöttségvezetői. Részt vett hazánk, a Bolgár Népköztársa­ság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz­társaság, az NDK, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság kül­döttsége. A tanácskozáson megvitat­ták a gazdasági értekezlet határoza­tainak megvalósítását célzó intézke­déseket. A tagállamok küldöttségeit az ülésen, melyen Nyikolaj Tyihonov elnökölt, a kormányfők vezették. A tanácskozáson részt vett a KGST tit­kára is. Az atom az ember szolgálatában Hirosima óta félelmetes rémként elevenedik meg az ember lelki szemel előtt az „atom“ mint pusztító eszköz. A maghasadás erejét pusztításia felhasználó haditechnikáról a fizikai ismeretek katonai, pusztító célú al­kalmazásáról van szó. Am napjainkban a mai energiaínséges világban az ember kénytelen hozzászokni egy másfajta atomhoz, az emberkéz által építésre, az emberiség javára alkalmazott nukleáris technikai találmá­nyokhoz. Ezek sorát atomerőmüvek építése nyitja. Éppen harminc évvel ezelőtt, 1954. június 27-én a Szovjetunióban a Moszkva közelében fekvő Obnyinszkban kezdte meg működését a világ első atomerőműve. Építői első ízben bizonyították be a gyakorlatban az új energiaforrás békés felhasználásának lehetőségét. A nukleáris energetika azóta megjárta a haladás és a műszaki tökéle­tesedés nehéz útját. A hetvenes években a Szovjetunióban már gyorsan fejlődő és távlati jelentőségű, fontos gazdasági ágazattá alakult, tavaly már huszonöt országban működtek atomerőművek, és 294 atomreaktor üzemelt az egész világon, összesen több mint hetvenháromezer megawatt teljesítményt képviselve. Az atomerőművek a vlllanyáramfejlesztésben nyolcszázalékos arányban vettek részt, egyes országokban pedig a villany­áramnak már több mint húsz százalékét állították elő, például Francia­­országban és az NSZK-ban. A KGST-államokban több mint 22 ezer mega­watt teljesítményt képviselő negyvenkilenc atomreaktor működött, az atomerőmüvek világkapacitásának mintegy 12,7 százalékát alkotva. A gyakorlatban különféle típusú atomerőművek működnek, a következő években bevezetik a WER 1000 típusú reaktorokkal működő energetikai blokkok sorozatos építését, de már tervbe vették a WER 2000, az RBMK 1500 és az RBMK 2400 típus# reaktorok gyártását is. A KGST-országokban a WER reaktorokkal ellátott energetikai kapaci­tások növekedése eléri a negyvennégyezer hétszáz megawattot. A nuk­leáris energetika fejlesztésében a KGST keretében nagy részt vállal ha­zánk is, mely 1990-ig huszonegy WER 440 mintájú reaktorral ellátott blokkok száméra szállítja le a kellő berendezéseket. Ugyanakkor szovjet dokumentáció alapján a WER 1000 mintájú reaktorok hét fontos komplett alkatrészét gyártja le. Szovjet segítséggel és dokumentáció alapján épül­nek hazánkban a dukovanyl, mochovcei stb. erőmüvek. Továbbá szovjet és csehszlovák együttműködéssel Magyarországon a isokat emlegetett paksi erőmű a szocialista országok közös erőfeszítéseinek eredménye. Az ülésen nagyra értékelték a KGST-országok legfelsőbb szintű gaz­dasági értekezletének eredményeit, és hangsúlyozták a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás további el­mélyítése kitűzött irányainak rendkí­vüli fontosságát azon új feladatok megoldása szempontjából, amelyek a fejlődés megváltozott belső és külső feltételeiből erednek. A tanácskozás résztvevői meggyőződésüket fejezték ki, hogy az értekezlet határozatai­nak megvalósítása a kölcsönös együtt­működést minőségileg magasabb szint­re emeli, növeli szerepét a KGST- tagállamok társadalmi és gazdasági fejlődésében, és hozzájárul egységük és összeforrottságuk további erősíté­séhez. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a Kremlben^ foga­dást adott a gazdasági csúcsértekez­let résztvevőinek tiszteletére. A ven­dégeket Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke üdvözölte. Beszédében ki­jelentette, úgy vélem, közös vélemé­nyünket fejezem ki, hogy az értekez­let sikeres volt. Általánosítottuk a szuverén szocialista országok e való­ban egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös együttműködési szervezetének igen gazdag tapasztalatait. Harminc­öt évvel ezelőtt, amikor a KGST ala­kulóban volt, nem volt és nem lehe­tett kész receptünk az ilyen együtt­működésre, csakúgy, mint az új ha­ladó társadalom építése során a test­véri együttműködés létrehozásával párhuzamosan kitaposatlan úton ha­ladtunk és haladunk, amelyen előt­tünk még senki sem járt. Érthető, hogy ezén a kiemelkedő történelmi úton előadódtak hiányosságok és té­vedések is, amelyeknek objektív és szubjektív összefüggő okai voltak. A fő, hogy megyőzően bebizonyoso­dott a sokoldalú gazdasági kapcsola­tok létfontossága és hatékonysága. Ma joggal elmondhatjuk, hogy ez az irányvonalunk teljes mértékben érvé­nyesült, közösségünk megerősödött és megszilárdult, s megnőtt a KGST nemzetközi tekintélye is. Erősödött pozitív hatása, valamennyi testvéror­szág gazdasági területére. A szocia­lista közösség az eltelt 15 év alatt megkétszerezte ipari termelését, ez­zel szemben a kapitalizmus ipari ter­melését csak valamivel többel mint egyharmadával növelte. Teljesebb mértékben megnyilvánultak rendsze­rünk alapvető szociális előnyei is. Jelentős lépést tettünk a gazdaság­­politika egyeztetésében, fontos prog­ramdokumentumokat irtunk alá. Hosz­­szú távra meghatároztuk a testvér­országok gazdasági együttműködésé­nek irányait. Mindez tegye lehetővé, hogy jobban kihasználjuk a szocia­lista integráció előnyeit népeink hasznára, teremtsünk feltételeket a termelés intenzívebbé tételére és a tagállamok termelési szintjének ki­­egyenlítését célzó feladatok hatékony végrehajtására. A küldöttségek nevében Wojciech Jaruzelski, a LEMP Központi Bizottsá­gának első titkára, lengyel kormány­fő mondott beszédet. Az értekezlet nyilatkozatában hangsúlyoztuk, hogy a népek békéje és biztonsága szoro­san összefügg az egészséges alapo­kon megvalósított nemzetközi gazda­sági kapcsolatok fejlődésével. Ezt akadályozzák az Egyesült Államok agresszív körei, megkísérelve meg­bontani a béke megőrzése szempont­jából alapvető erőegyensúlyt. Fokozó­dik azoknak a revansiszta erőknek az aktivitása is, amelyek nem mondtak le Európa területi-politikai elrendezé­sének aláásására irányuló terveikről. A dokumentumokban kifejezett közös álláspontunk teljesen világos: a felek egyenlősége és egyenlő biztonsága elvének elismerése, a lázas fegyver­kezés megállítása — ez az út vezet az enyhülési folyamat felújítására, Európa és a világ békéje reális távla­tainak biztosítására. Következetesen és kitartóan fogunk erre törekedni. Értekezletünk ezt meggyőzően bizo­nyítja. Az idén számos testvérország a fel­­szabadulás és a néphatalom megala­kulása, az új élet építésé elkezdésé­nek 40. évfordulóját ünnepli. A szo­cializmus rendkívül rövid idő alatt lehetővé tette az elmaradottság és a szörnyű háborús károk leküzdését, létrehozta országaink gyors és sok­oldalú fejlődésének lehetőségeit. Eh­hez rendkívül nagy mértékben hoz­zájárult az első munkás-paraszt ál­lam, nagy barátunk, a Szovjetunió testvéri szövetsége. Patenciálja, ta­pasztalatai és internacionalizmusa felbecsülhetetlen támogatást jelentett és jelent főként a nehéz Időkben, s ezért a szovjet népnek, Kommunista Pártjának őszinte és mély hálánkat fejezzük ki. A szocialista országok­nak a marxista-leninista pártok veze­tésével elért történelmi sikerei meg­győzően igazolják, hogy az idő ne­künk dolgozik. I Uncle Sam próbaléggömbje (Jurij Kersin rajza) ndia függetlenségének elnyeré­se óta feszültségi gócnak szá­mított Ázsiában. A nemzetisé­gi, faji, vallási és egyéb különböző­ségek folytán sokrétű ázsiai államban éppen ez a tényező nehezíti a leáldo­zott gyarmati rendszer maradványai­tól való mielőbbi megszabadulást. In­dia keresi helyét a modern világban, mint számtalan gazdasági nehézség­gel küszködő fejlődő állam, politikai­lag pedig az el nem kötelezett orszá­gok népes csoportjának egyik vezető állama. Az indiai feszültségi góc szá­zadunk második felében nemegyszer aktivizálódot annyira, hogy a robba­násig feszült helyzetben veszélybe ke­rült mind az ország, mind az egész térség békéje. Számos alkalommal politikai böl­csességen, illetve bölcs politikusokon múlott, hogy meglelték az utat a gyújtózsinór ártalmatlanná tételére. Az indiai* tűzoltásban annak idején nagy szerepet játszott Nehru minisz­terelnök, majd utóda Sasztri, akik elejét vették a nemzetiségi ellentétek polgárháborúvá fajulásának. Ezt a szerepet vette át később a kormány­zó Indiai Kongresszus Párt képvisele­tében kormányfőként az ország álén álló Indira Gandhi asszony. Az újkori történelem folyamán Indira Gandhi­nak többször szembe kellett néznie részben saját pártja ellenzékével, másrészt az egyetlen indiai fejlődés következtében kialakult más ellenzé­ki csoportokkal. Az utóbbi hetekben véres esemé­nyek játszódtak le a hazánkkal ba­ráti viszonyban levő Indiában, meg­rázó belpolitikai bonyodalmakat okoz­va. Az események hátterében egy sa­játos csoport lépett színre. A soknem­­zetű Indiában nem valamilyen meg­szokott, vagy új etnikumról van szó, hanem a Kasmírral és Pandzsábbal határos szövetségi államok nagyváro­saiban is olykor feltűnő fehérturbá­­nos szikhek különleges vallási cso­portjáról van szó. Merényletekkel, terrorcselekmények elkövetésével hal­lattak magukról és hívták fel maguk­ra a figyelmet. Diplomatagyilkosság Londonban, autóbuszok feltartóztatá­sa India belföldi útvonalain, másval­lásúak, hinduk és muzulmánok le­mészárlása izzásig felfokozta a lég­kört. A szikhek különleges vallási cso­portot alkotnak, s bár egyes szoká­saikat tekintve senkinek sem ártó jámbor embereknek vélhetnénk őket, az utóbbi időben tapasztalt politikai aktivizálódásukkal mégis bajba sodor­ták a hatalmas ázsiai országot ás ve­szélyeztették annak békeszerető poli-Indira tehertétele tikáját. Vallásukat egy Nanah nevű guru (tanítómester) alapította. Ö ala­pozta meg tanításukat, mely a hindu vallás megreformálásával jött létre úgy, hogy Nanah guru elvetette a hinduizmus tanításának egyik oszlo­pát, a kasztrendszert. A szikhek ké­sőbb királyságot is alapítottak, me­lyet azonban a brit gyarmatosítók 1849-ben letörtek. A szikh vallási mozgalom hagyományainak politikai letéteményese napjainkban az Akaii Dal Párt, mely többnyire a szélsősé­ges szeparatistákat tömöríti. A szik­hek mozgalma kifejezetten vallási vezéreltetésű csoportosulás, hiszen a szikhek nem alkotnak nemzetet. Egy­szerűen abból indulnak ki. hogy In­dia függetlenné válása után távoztak a brit gyarmattartók, de hindu ura­lom következett, a szikhekről pedig megfeledkeztek. Maga az Akaii Dal Párt, mely mintegy tizennégy millió szikh eszmei irányítására tart igényt különféle szövetségi államokban, az újabban sokat emlegetett autonómiá­ját sem tudja elképzelni világosan, fogalma sincs róla. Így aztán a pár­ton belül szélsőséges és mérsékelt szárnyak, irányzatok alakultak ki. Am erősödött az a közös törekvés, hogy a szövetségi államokban jelöljék ki a szikhek lakta területeket, és Haria-Gtistiv Husák magas szovjet kitüntetései Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, ál­lamfő, a múlt héten a Kreml Kata­­lin-termében átadta Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, a CSSZSZK elnökének a Lenin-rendet és a hozzátartozó Arany Csillag ér­met, amelyet a Szovjetunió Hőse megtisztelő címmel együtt hetvene­dik születésnapja alkalmából adomá­nyoztak neki. A kitüntetések átadásakor mondott beszédében Konsztantyin Csernyenko méltatta Gustáv Husák elvtárs élet­útját, mely több mint fél évszázada összekapcsolódik a CSKP tevékenysé­gével, a szocializmusért folyó küzde­lemmel. Pártjaink és országaink egy­ségben lépnek fel a nemzetközi fóru­mokon, következetesen védelmezik a szocializmus és a világbéke érdekeit. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság méltóképpen hozzájárul a szocia­lista közösség egységének és össze­­forrottságának erősítéséhez, a Varsói Szerződés tagjai politikai-védelmi szövetségének szilárdításához, mely a béke megőrzésének és a testvéror­szágok békeszerető külpolitikájának fontos tényezője. Konsztantyin Cser­nyenko őszinte jókívánságait fejezte ki Husák elvtársnak a kitüntetések­hez, jó egészséget, alkotó erőt és újabb sikereket kívánt jelentős te­vékenységében. Gustáv Husák elvtárs válaszában hangoztatta, népeink sohasem felejtik el azokat a mérhetetlen áldozatokat, amelyeket a hős szovjet nép felsza­badulásunkért hozott, hogy lerázzuk a fasiszta igát. A történelmi tapasz­talatok igazolják, hogy a Szovjet­unió mindenkor hűséges és megbíz­ható barátunk és szövetségesünk volt, és az is marad, hangoztatta Husák- elvtárs, és szívből jövő kö­szönetét mondott a kedves szavakért. Egésu^letem összefonódott a kommu­­nlsta^ártnak a dolgozók jogaiért ví­vott harcával és az igazságos szo­cialista társadalom építésével. Bizto­sítom önöket, hogy minden erőmet a csehszlovák-szovjet barátság, együtt­működés és szövetség továbbfejlesz­tésére fogom fordítani, hangsúlyoz­ta. na meg Radzsasztán államokat csa­tolják a szikh lakosságú Pandzsáb­­hoz. Ez egyébként — a különben gaz­dasági problémákkal küszködő — In­dia leggazdagabb vidéke, s Csandigar lenne Pandzsáb és Hariana közös fő­városa, csak még vitatják leendő stá­tusát. Az Indira Gandhi vezette Új­delhi kormány eddig a szikhek köve­teléseinek csak vallási vonatkozásai­val kapcsolatban fogadott el javasla­tot. Az indiai szövetségi kormány tisz­teletben tartva a szikhek hagyomá­nyait, egyetértett vele, hogy szent helyeiken tiltsák be a dohányzást, a hús fogyasztását és árulását, mert mindezt tiltja vallásuk. A szikhek okos és ügyes emberek hírében áll­nak, akik különösen a műszaki isme­retekben tűnnek ki, ezért nagyon sok szikh található a technikusok, továb­bá a gépkocsivezetők, kamionosok között. A szikh probléma nemcsak a rob­banásig élezte az indiai belső feszült­séget, hanem a feszültségi góc való­ban robbant is. A szikhek veszélyes aktivizálódását követően, válaszul za­bolátlan törekvéseikre, a véget nem érő sztrájkokra és a közélet bojkottá­lására, a kormány a közérdek védel­mében kénytelen volt elrendelni a hadsereg bevetését. Ez végsősoron azt jelentette, hogy az indiai hadsereg szorult helyzetben megostromolta a Darbar Szahabot. az Arany Templomot, melyet az Akaii Dal Párt szélsőségesei valóságos erőddé alakítottak át. Ide húzódott és innen irányította harcosainak védel­mét Dzsarinail Szingh Bhindrawale, a szélsőséges szárny vezéregyénisége, akit (az egykori vándortanítőt) szin­te csodatevő prófétaként tiszteltek hívei. Az ostromlók Bhindrawalet is holtan találták négyszáz pakisztáni kiképzésű és amerikai fegyverzetű szik harcosával együtt. Az indiai hadsereg eredményes beavatkozása véget vetett a szikh szeparatisták lá­zadásának, eloszlatta a káoszt. A gon­dok azonban nem múltak el, mert más államokban is megmozdultak a szik­hek. A történtek után a kormánykö­rökben is bizonyos tisztogatás várha­tó, tehát Indira Gandhi nem oktala­nul tartott a szikh dráma elfajulásá­tól és a radikális eszközöktől. LÖRINCZ LÄSZLÖ I A KGST oazMgi csúcséiiekezlete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents