Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-16 / 24. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 3 1.984. Június 18, — _« Az enyhülés helyreállítható Szovjet kormánynyilatkozatot adtak ki válaszul a hat ország nemrégiben közzétett békefelhívására. A kormánynyilatkozat megállapítja, a világnak a nukleáris katasztrófa veszélyétől való megóvása iránti felelősség hatotta át Argentína, Görögország, India, Mexikó, Tanzánia és Svédország állam- és kormányfőinek közös nyilatkozatát, amellyel a nukleáris hatalmakhoz fordultak. A felhívás lényege az, hogy állítsák le a nukleáris fegyverkezés további fokozását, fagyasszák be a nukleáris fegyverkészleteket és haladéktalanul kezdjék meg a nukleáris fegyverzet jelentős mértékű csökkentését. Minden államnak — függetlenül társadalmi, politikai és katonai hovatartozásától — arra kell összpontosítania erejét, hogy megállítsák a fegyverkezési hajszát, megóvják az emberiséget a háború veszélyétől. A Szovjetunió — ebből a követelményből kiindulva — a nukleáris fegyverek befagyasztásával kapcsolatos lépések konkrét programját vetette fel. Ez a program a hatékony és egymást kölcsönösen kiegészítő intézkedések egész rendszerét öleli fel. Arról van szó, hogy haladéktalanul meg kell állapodni a nukleáris fegyvertár valamennyi összetevője számszerinti növelésének beszüntetésében, ideértve a nukleáris fegyverek hordozóeszközeinek és tölteteinek valamennyi fajtáját, le kell mondani az új fajtájú és típusú nukleáris fegyverek fejlesztéséről; tilalmat kell elrendelni a nukleáris töltetekkel való mindenféle kísérletre, meg kell szüntetni a hasadó anyagoknak nukleáris töltetek létrehozására szolgáló gyártását. A szovjet javaslatokat az ENSZ tagállamainak többsége megértéssel fogadta és támogatja. A szovjet javaslatok haladéktalanul átültethetők a konkrét megállapodások nyelvére, amint megvitatásuk útjából elhárulnak azok az akadályok, amelyeket az a Washington nozott tudatosan létre, amely jelenleg — a katonai fölény elérésére számítva — újabb elsőcsapás-mérő nukleáris eszközöket helyez el Nyugat-Európában. A szovjet vezetés fenntartás nélkül azonosul a felhívás szerzőinek nézetével: Egy nukleáris háborút semmilyen formában sem szabad megengedni Ezen a nézeten alapul a Szovjetunió külpolitikája és katonai doktrínája. Valamennyi nukleáris hatalomnak arra kell törekednie, hogy elhárítsa a háborút. Lengyelországban erősödik a munkásosztály szerepe л Iúnius 15-én egy állhatatos leninista politikus, pártvezető meg nem élt hetvenedik születésnapjára emlékezünk. Jurij Vlagyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a kommunizmus eszméjéért vívott elszánt és állhatatos küzdelmével örökre beírta nevét a szovjet emberek, a szocialista közösség és az egész haladó emberiség szívébe. Méltó előde, a Szovjetunió, a párt és áliamvezetés élén eredményes lenini politikát lefejtő Leonyid Iljics Brezsnyev következetes békepolitikáját, lenini útmutatását követve lépett azok történelmi soraiba, -akik a világ első szocialista államának élén, Vlagyimir Iljics Lenin szellemi örökségét ápolva, kimagaslóan részt vettek az új szocialista társadalom építésében. Jurij Andropov bár csak tizenöt hóna-, pig állt az SZKP élén, történelmi szerepet töltött be abban, hogy a hatalmas Szovjetunió következetesen, lépteit felgyorsítva tovább haladjon a lenini úton, azon az úton, amelyen járva nemzetközileg elismert társadalomépítő és gazdasági sikereket vívott ki. Jurij Andropov 1914. június 15-én a sztavropoli Nabutszkaja településen vasutascsaládban született. Kétkezi munkásként kezdte pályafutását és sok más forradalmár társával egyetemben az új társadalom építése közben szerezte meg a vezetői képességeinek kibontakoztatásához szükséges gyakorlati és _ elméleti ismereteket. Tizenhat éves korában előbb az Észak-Osszét Autonóm Köztársaságban dolgozott, majd matróz lett a volgai hajózásnál. A Komszomol tagjaként felsőfokú tanulmányokat folytatott, majd 1935-től a szervezet munkatársa lett. Komszomolista szervezőmunkát végzett a jaroszlavli területen, majd fokozatosan vezető tisztségekbe emelték. 1938-ban a Komszomol területi bizottságának, majd Központi Bizottságának első titkárává válaszották. Munkájának elismerése-Jurij Andropov születésének hetvenedik évfordulójára Egy leninista emlékezete ként 1939-ben a párt tagjainak sorába fogadták. Jurij Andropov 1951-től az SZKP Központi Bizottságának apparátusában tevékenykedett, majd 1953-ban a párt megbízásából diplomáciai munkát végzett. Hazatérve, 1957-ben az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetőjévé nevezték ki, a XXII. pártkongresszus óta tagja volt a Központi Bizottságnak, 1962-ben pedig megválasztották a KB titkárának. 1967-ben kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Allambiztonsági Bizottság elnökévé és póttagként beválasztották az SZKP KB Politikai Bizottságába. Jurij Andropov Leonyid Brezsnyev halála után, 1982 novemberében a párt Központi Bizottságának főtitkárává választották meg. Juri| Andropov vezetési stílusának fontos vonása volt a töretlen vonalvitel, a szovjet kül- és belpolitika folyamatossága, amely utódjának vezetésében is érvényesül. Nem egy nyilatkozatában hangoztatta: „Teljes felelősséggel kijelenthetem, hogy a Szovjetunió külpolitikája olyan volt és marad, ahogyan azt az SZKP XXIV., XXV. és XXVI. kongresszusának határozatai megjelölték. Külpolitikánk változalan célja a tartós béke biztosítása, a népek függetlenségre, a társadalmi haladásra való jogának megvédése. Az e célok eléréséért folyó küzdelemben a párt és az állam vezetése elvi módon, következetesen, kiegyensúlyozottan fog eljárni. A jelenlegi nemzetközi helyzetre jellemző nehézségeket és feszültségeket le lehet és le kell győzni. Az emberiség ha csak nem akarja kockáztatni jövőjét, nem békélhet meg örökre a fegyverkezési hajszával és háborúval. Az SZKP ellenzi, hogy az eszmék pflrharca az államok és népek közötti konfrontációvá váljék, s hogy a társadalmi rendszerek erejének mércéjévé a rendelkezésükre álló fegyvereket, illetve az azok alkalmazására való készséget tegyék.“ Jurij Andropov munkásságában Л lenini szellemben egyszerre kapott nagyobb hangsúlyt a gazdasági Irányítás tökéletesítése, a munkafegyelem és kádermunka, egyszersmind á szocialista demokrácia fejlesztése. Jurij Andropov magas párttisztségei és állampolitikai teendői mellett kimagasló eszmei, politikai ideológiai tevékenységet is végzett. Leszögezte: „A szocializmus lényegét nem lehet megérteni a Szovjetunió és más testvéri országok népei gazdag tapasztalatainak figyelembevétele nélkül.“ Ez az elvi internacionalista megközelítés jellemezte Jurij Andropovot a szocialista országokhoz fűződő viszonyában, melyet mindig a szocialista közösség erősítésének, szorosabb együttműködésének, a szocializmus és a béke egyetemes érdekei hathatósabb közös szolgálatának szándéka hatott át. Ma Jurij Andropov még nem élt hetvenedik születésnapja alkalmából tudatosítjuk, hogy emléke ott él művében, a szocializmus teljes felépítésének biztosítását célzó központi bizottsági ülések és határozatok végrehajtásának eredményeiben. A NATO javíthatatlan A NATO-tanács nemrégiben Washingtonban megtartott ülésszakának eredményei azt mutatják, hogy a NATO folytatni kívánja militarista politikáját. Ennek közlésére kapott felhatalmazást a TASZSZ szovjet sajtóiroda. Jelenleg, amikor különös élességgel vetődik fel a béke megóvásának és megszilárdításának kérdése, és amikor a népek egyre kitartóbban követelnek hatékony intézkedéseket a háborús veszély csökkentésére és a nemzetközi biztonság megszilárdítására, az Egyesült Államok és a NATO a legfőbb akadály ezen az úton. Az emberek akarata és reményei ellenére saját rendjét kívánja ráerőltetni mindenkire, mindenhol. Mindazokat, akik még nem mondtak le arról a veszélyes illúzióról, hogy kárt okozzanak a Szovjetunió, barátai és szövetségesei érdekeinek, helyénvaló ismételten emlékeztetni: Minden ilyen kísérlet kudarcra van Ítélve. V.'ashingtonban, a NATO-tagállamokban ideje felhagyni a béke alapjait aláásó politikával, s áttérni az enyhülés és a béke céljait szolgáló gyakorlati lépésekre. A Szovjetunió megerősíti: kész együttműködni mindenkivel, aki valóban* ilyen módod kíván cselekedni — hangsúlyozza a TASZSZ-nyilatkozat. Nyugat-európai atomstratégia (M. Abramov rajza). Csernyenko válasza a nyugatnémet Zöldeknek Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára levelében válaszolt Petra Kellynek, az NSZK-beli környezetvédő párt, a Zöldek vezető képviselőjének, aki levelében azt kérdezte a szovjet vezetőtől, miként lehet kiküszöbölni az atom- vagy a vegyi fegyverek NSZK elleni alkalmazásának a veszélyét. Csernyenko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió véleménye szerint egy feltételről van szó: a Német Szövetségi Köztársaság soha, semmilyen körülmények között nem lehet felvonulási terölete a Szovjetunió és szocialista szövetségesei ellen az említett vagy bármilyen más fegyverfajták alkalmazásával előkészített vagy megkezdett agressziónak. Ebben az esetben az NSZK meg lehet győződve arról, bogy semmi sem fenyegeti. Aki e szomszédos államok ellen irányuló első csapás mérésére szolgáló fegyvert telepít országa területén, az eleve a megtorló válaszcsapás veszélyének teszi ki magát. A Szovjetunió hivatalosan és ünnepélyesen kinyilvánította, hogy soha nem fog atomfegyvert alkalmazni olyan ország ellen, amely lemondott az Ilyen fegyver előállításáról, birtoklásáról és nincs is ilyen a területén. Ezen túlmenően a Szovjetunió egyoldalú kötelezettséget vállalt arra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. A Varsói Szerződés tagállamaival együtt azt javasolja a NATO tagállamainak, hogy állapodjanak meg a hagyományos fegyverek elsőként történő alkalmazásáról való lemondásról, valamint általában a katonai erő alkalmazásáról. Meg kell akadályozni annak a politikának az érvényesülését, amellyel az európai földrészt tudatosan atom- és vegyi háború gyújtópontjává akarnák változtatni, hangoztatta Csernyenko. Otto Schily, a Zöldek egyik vezetője, Bundestag-képviselő a TASZSZ tudósítójának nyilatkozva üdvözölte Konsztantyin Csernyenko válaszlevelét. Hangoztatta, rendkívül fontos, hogy sokoldalú kapcsolatokat tartsunk fenn és keressük a kölcsönös megértés útjait az európai biztonság és együttműködés kérdéseiben. Meg kell ismernünk egymás álláspontját, folytatnunk kell az információcserét, a párbeszédet. Schily hangsúlyozna: Ha folytatódik a rakátatelepítés, az európai helyzet még veszélyesebbé válhat. Éppen ezért elengedhetetlennek tartjuk a telepítés leállítását, és a már telepített rakéták visszavonását országunk területéről. A Zöldek pártjának reagálásából kitűnik, hogy Csernyenko válaszlevele kedvező fogadtatásra talált. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Mosznl Mubarak, egyiptomi államelnök ígéretéhez híven, hogy május végén parlamenti választásokat tartanak, a közelmúltban lezajlott választások alapján újjászervezték Egyiptom legfelső törvényhozási testületét. A parlament megújítása nem volt olyan egyszerű, és ebben az esetben nem is tekinthették a modern országokban szokásos törvényhozási aktusnak. Egyiptomban ugyanis a közhangulat zavarossága ellenére él még az 1952. évi júliusi forradalom szelleme, bár Nasszer halála után az örökébe lépő dicstelen végű Szadat elnök fokozatosan elárulta a „szabad tisztek“ mozgalmának elveit és hagyományait, s különösen a Camp David-i különalkuval tetézte be árulását. Szadat kormányzása utolsó időszakában felrúgta a demokratikus játékszabályokat és szinte önkényuralmat vezetett be Egyiptom politikai életébe. Szadat utódát, Mubarak elnököt úgy jellemzik, hogy elődjénél méginkább jobbra tart, 'viszont a most lezajlott választások tanulsága arra vall, hogy Mubarak tekintélyének emelése végett igyekszik valamelyest tisztességesebb játékot játszani a politikában. Hangadó egyiptomi lapok már' a választások küszöbén megállapították, hogy „teljesen demokratikus légkörben“ folyik a készülődés. Ez arra engedett következtetni, hogy a mostani választásokon szóhoz jut a szadat! Időkben lehurrogott ellenzék is, s Mubarak partnerként kíván vele tárgyalni. s bár ez nem minden esetben sikerült neki, mégis elérte, hogy a választások végeredménye szerint a második helyre került. Az Oj Vafd Párt szembetűnően előretört és megerősödött, bár viszonylag nem olyan sok szavazattal rendelkezett és vezérei sok esetben szembekerültek a nasszeri 1952-es júliusi forradalom vívmányaival, ami a népi tömegeket kissé elidegenítette tőlük, ötvenhét mandátumot szerzett, s ezzel elégedett lehet, mert bárminő szövetkezése egyes vallási színezetű jobboldali pártokkal csak a reakciónak kedvezne. A tömegeket ugyancsak eltántorítja az a tény is, hogy az Oj Vafd Párt vezérei az Egyesült Államokkal cimborálnának, félreérthetetlenül Amerika-barát irányzatúak. Az egyiptomi választások eredményei ismeretében a mérvadó hírlapok azt írták, hogy a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt fölényesen győzött. A kormányzó párt 72,9 százalékos Szocialista Munkapárt, továbbá a Szó-' cialista Liberális Párt közül egy sem kapta meg az országos szavazatok nyolc százalékát. Tudniillik az országos törvények ebben a szavazatarányban határozták meg azt a küszöböt, amely fölött a pártok .parlamenti képviselethez juthatnak. A rájuk adott szavazatokat erejük szerint a kormányzó NDP és az Oj Vafd Párt között osztották szét. Az öt politikai párt versengéséből tehát Mubarak pártja került ki győztesen. Ogy véljük, hogy Mubarak sikerét majd a közeljövő mutatja meg, ha választási ígéretének beváltására kerül sor. Márpedig a kormányfő leglényegesebb ígérete a politikai élet szabadsága és demokratizmusa, melynek szerves része az, hogy Mubarak a demokratikus együttműködés alapján fog viszonyulni az új ellenzékhez, s vele méltányosan együttműködni. LŰRINCZ LÄSZLÖ Egyiptom a választások utáo Az egyiptomi parlament mandátu-/ maiért öt párt jelöltjei mérték össze erejüket. Közülük azonban csak ketten állták meg a helyüket. Az egyik Mubarak pártja, a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt, a másik pedig a királyi időkre emlékeztető újjáéledt burzsoá jobboldali színezetű Űj Vafd Párt, mely különböző kisebb pártok között keresett szövetségeseket, eredménnyel 391 helyet foglal el a 448 választott és tíz kinevezett tagból álló Népi Gyűlésben. Az Oj Vafd Pártnak az élén Fuad Szirageddin egykori királyi belügyminiszter áll, és az egyiptom sajtó megállapításai szerint a „szabad tisztek“ mozgalma óta még nem alakult ki Egyiptomban ilyen széles ellenzék. Megfigyelők azonban arra is rámutatnak, hogy az Űj Vafd Párt sikeres szereplésének árát a többi ellenzéki párt fizette meg, ugyanis az úgynevezett arányos rendszer miatt a baloldali alternatíva, a Nemzeti Haladó Párt, a szociáldemokrata színezetű 'A LEMP Központi Bizottsága Lódzban ülést tartott. Megvizsgálta a munkásosztálynak a pártban és állami életben elfoglalt helyzetét. Az ülésen két jelentős beszéd hangzott el: Ä munkásosztály vezető szerepének további erősítése a lengyelországi szocialista építésben, a másik dokumentum pedig a kormány előterjesztésében, az üzemi kollektíváknak a gazdasági feladatok megvalósításában játszott szerepével foglalkozott. Vojciech Jeruzelski, a KB első titkára megnyitójában hangsúlyozottan szólt a KB ülés különlegességéről, s rámutatott, hogy ez a tanácskozás közvetlen folytatása a IX. rendkívüli kongresszuson kidolgozott irányvonalnak, melynek egyik alapelve a párt és a dolgozók széles körű párbeszéde. Jaruzelski emlékeztetett rá. hogy a Központi Bizottság állandóan figyelemmel kíséri a munkások javaslatait, észrevételeit. A másik beszámoló emlékeztetett a nagyipari munkásság megnövekedett gazdasági, politikai szerepére, egyben felelősségére is, s a továbbiakban a munkásosztály nagyobb arányú és aktívabb részvételét sürgeti az ország gazdasági, társadalmi és politikai életében, a döntések meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében.
