Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-16 / 24. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. június 16. Előtérben: az egészségvédelem Korszakalkotó haladásnak kell tekintenünk a felszabadu­lást követő évtizedekben azo­kat a reformokat, amelyek az egészségügyi ellátásban bekö­vetkeztek. Az erőfeszítések célja elsősorban az volt, hogy az orvostudományt a lakosság szolgálatába állítsa. Az elért eredmények elsősorban a la­kosságra kiterjedő Ingyenes gyógykezelésben és az egész­ségügyi intézmények számának tervszerű növekedésében tük­röződnek vissza. Mezőgazdasági üzemeinkben sokoldalú a dolgozókról való gondoskodás. Középpontjában mindenekelőtt az egészségvé­delem és a megelőzés áll. Ve­gyük például az udvardi (Dvo­ry nad Žltavou) Auróra szövet­kezetei, ahol a dolgozók sok­rétű egészségvédelme, az egész­ségügy dolgozóinak sajátos fel­adata. A betegségmegelőző ki­vizsgálások, a gyógykezelések és az üdültetések szakmailag ugyan eltérnek egymástól, de egy célt szolgálnak: a dolgo­zók egészségvédelmét, mielőb­bi felgyógyulását, eröfelfrissí­­tését. Nagy Gizella és Sziávik Má­ria, a szociális osztály dolgozói elismeréssel nyilatkoztak az egészségügyi személyzet áldo­zatkész munkájáról. Am a sok­rétű gondoskodás és támoga­tás mellett az orvos sem képes minden esetben megteremteni a dolgozók testi és szellemi épségének előfeltételeit, tör­vényszerű, hogy minden ember vigyázzon egészségére. A szövetkezet 948 állandó dolgozójáról (ebből 241 a nő) dr. Rothló Zoltán', dr. Csontos Gábor körzeti orvos, egy gyer­mekgyógyász, egy nőgyógyász és két fogorvos gondoskodik. Az emberek naponta fordulnak panaszaikkal az orvoshoz, aki­nek kötelessége betege kérdé­sére kielégítő választ adni, gyógyítani. Sajnos akadnak pél­dák, hogy a legnagyobb igye­kezet ellenére sem tud az or­vos teljes egészében segíteni. A tavalyi kimutatások alap­ján az említett közös gazda­ságban 832 esetben fordult elő olyan betegség, amely miatt a páciensnek rövidebb-hoszabb időre ki kellett maradnia a munkából. Leggyakoribb be­tegségek közé tartozik a nát­hajárvány, a hátgerinc-, az epe- és vesebántalom, valamint a repmatikus és a légzőszerv! megbetegedés. Férfiaknál gya­koribb az infarktus, az agyvér-Jozef Pekarik mérnök ismét várja a gyógykezelési beutalót zés, a gyomorfekély stb. Pél­dául szívinfarktust kapott az ötvenhárom éves Acs Pál, az állattenyésztés kiváló dolgozó­ja, aki négy hónapos gyógyke­zelés után tért vissza munka­helyére. • Jozef Pekarik mérnökkel, a szövetkezet föállattenyésztőjé­­vel ezúttal a lakásán beszél­gettünk. Az agyvérzésből sike­rült kilábalnia, de egész­sége érdekében munkahelyére nem térhet vissza. Hasonló a helyzete Nagy Lajosnak a szö­vetkezet volt gépesítőjének. Felgyógyulása után az orvos tanácsára mint kisegítő éven­te csak 180 napot dolgozhat. Kevésbé súlyos zúzódások, törések fordultak elő az em­berek vigyázatlansága, köny­­nyelműsége, nemtörődömsége következtében. Tavaly például 38 munkabaleset fordult elő, de ennél jóval több (124) ki­­sebb-nagyobb baleset történt az utcán vagy odahaza. Egy férfi például túlzott alkoholfo­gyasztás hatására úgy esett el, hogy eltörött a lába. Egy asz­­szony a függönyt szerette vol­na föltenni, miközben olyan szerencsétlenül esett, hogy lábtörése egy évi kezelést vett igénybe. A példák egész sorát említ­hetnénk, de ennél lényegesebb az, hogy évi átlagban a kiesett munkanapok száma egy dolgo­zóra számítva huszonöt napot, azaz egy hónapot tett ki. A be­tegek gyógyítására több mint másfél millió koronát fordítot­tak. A gyógykezelésen tavaly 32 személy vett részt. A gyógy­kezelés, a gyógyfürdő nagyban hozzájárult a betegek egészsé­gi állapotának javulásához. Dicséretes, hogy az egész­ségügyi dolgozók — karöltve a szövetkezet vezetőségével — messzemenően gondoskodnak az idős, nyugdíjas szövetkezeti dolgozókról. A községben 'jól működik az egészségügyi szol­gálat azok részére, akik ezt igénylik. Galová Agneša szak­képzett nővér feladata, hogy a faluban rendszeresen meglá­togassa a hatvan éven felüli' olyan betegeket, akik rend­szeres orvosi felügyeletet, el­lenőrzést igényelnek. Agnes nővér eleget tesz feladatának, szereti betegeit, ellenőrzi a vérnyomást, gyógyszert visz, in­jekciót ad, meghallgatja pana­szaikat, s ha szükséges, to­vábbítja azokat. Ezenkívül adott egy másik lehetőség is: az a dolgozó, akinek olyan beteg szülőkkel kell törődnie, akiket nem lehet magukra hagyni, három-négy hónap fizetetlen szabadságot kap. Erre a célra a múlt évben 61 ezer koronát fordítottak. Az egészségügy dolgozói nagy figyelmet szentelnek a családi örömök előtt álló nők egészségvédelmére. Felkészítik őket a szülésre és a csecsemő­­gondozásra. A fiatal anyákat igyekeznek meggyőzni arról, hogy csecsemőiket minél hosz­­szabb ideig szoptassák, mert az anyatej a legtáplálóbb. Sorolhatnánk tovább a po­zitív és negatív példákat. Az elmondottak azonban arra en­gednek következtetni, hogy harcolni kell minden olyan ká­ros jelenség és szenvedély el­len, amely veszélyezteti az ember egészségét. Ezek közé elsősorban a dohányzás, az al­koholizmus, a helytelen táp­lálkozás, a környezetszennye­ződés stb. tartozik. A helyes életmód kialakításával elkerül­hetők, illetve csökkenthetők az olyan betegségek, mint például a magas vérnyomás, a cukor­baj, az infarktus, a szfv- és vérkeringési megbetegedések. Ahhoz, hogy az ember testi és szellemi képességét öregkoráig megőrizze, feltétle­nül harcolni kell minden olyan káros tényező terjedése ellen, amely az ember egészségét, testi épségét veszélyezteti. A betegséget könnyebb megelőz­ni, mint gyógyítani. NAGY TEREZ Az udvardi egész­ségügyi központ Fotó: —ita— JOGPROPAGANDA Változtassunk-e a jesroniien ? (Ш.) Javasoljuk, hogy a szövetke­zeti vagyon kis értékű eltulaj­donításával kapcsolatos kárese­teket ne a szövetkezet vezető­sége orvosolja, hanem az in­kább az efsz-elnök hatáskörébe tartozzon, mert ezáltal meg­gyorsítható az ügyek kivizsgá­lása. A telektulajdoni és vagyon­jogi kapcsolatokkal összefüg­gésben javasoljuk, hogy széle­sítsék ki az egyesített, a nagy­üzemi mezőgazdaság által ki­használatlan területek fenn­tartásának lehetőségeit. Az ilyen területeknek a szövetke­zeti tagokkal, esetleg további egyénekkel történő átmeneti hasznosítása összhangban van az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumá­nak ide vonatkozó rendelkezé­sével. Az eddig érvényben le­vő jogrend ugyanis korlátoz­ta az egyesített földterületek fenntartását. Do csakis olyan területekről lehet szó. amelyek a község belterületén találha­tók és kiterjedésük nem ha­ladja meg a 0,10 hektárt. Néhány szövetkezetnek jogá­ban áll hasznosítani az erdő­­gazdaság ás a vízgazdálkodás által kihasználatlan területeket is. Javasoljak, hogy ezeket а területeket átmeneti hasznosí­tás céljából tartsák fenn, fő­leg a Szlovákiai Vadászok és Horgászok Szövetségének helyi szervezetei részére. De csak abban az esetben, ha e terü­letekre az említett miniszté­rium nem tart igényt. Az érvényes jogrend értel­mében a szövetkezet — kihasz­nálatlan vagy felesleges —• va­gyonát csak abban az esetben sajátíthatja ki, ha annak érté­ke meghaladja a háromezer koronát és arrél a taggyűlés vagy a küldöttek gyűlése dön­tött. Javasoljuk, hogy növeljék a kisajátításra kerülő vagyon (első értékét. ■ Az SZFSZ a Nemzett Front önkéntes szervezete, amelyet az 1951/68-as számú Tt. törvény értelmében alakítottak meg. Tevékenységét az SZFSZ alap­­szabályzata, az SZFSZ alap­szervezeteinek tevékenységét, ezenkívül az 1975/122-es számú földmüvesszüvetkezeti törvény és az egységes földművesszö­vetkezetek mintaalapszabályza­ta határozza meg. E jogi elő­írásokban azonban nincs úgy kiemelve az SZFSZ küldetése és hatásköre, mint például a Munka Törvénykönyvben a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom esetében. Ezért javasuljuk, hogy a földmüvesszövekezeti törvényt egészítsék ki a követ­kezőkkel: az efsz-ek országos kongresszusát a szövetségi kor­mány a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságával és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bi­zottságával karöltve hívja ősz­­sze, rendszerint ötévenként. Ezenkívül javasoljuk, hogy a földmüvesszövekezeti tör­vény taraimazza az SZFSZ szer­veinek jogát az efsz-ekben tör­ténő társadalmi ellenőrzésre, különös tekintettel a tagok munkaviszonyával kapcsolatos előírások betartására, hogy a központi államirányítás szervei az SZFSZ Központi Bizottságá­val együttműködve adják ki a tagok munkaviszonyával kap­csolatos előírásokat. A vita tárgyát képezheti az is, hogy az SZFSZ járási bi­zottságait ruházzák fel a kül­döttek gyűlésének és az efsz vezetőségének összehívására. Az eddigi gyakorlat szerint a járási nemzeti bizottságnak vagy a járási mezőgazdasági igazgatóságának is kellett dön­tenie az összehívásról. Javasoljuk azt is, hogy a föld­művesszövetkezeti törvény ren­delkezései kifejezzék az SZFSZ részvételét az efsz-ek bizottsá­gainak módszertani irányításá­ban, főleg olyan tevékenységi körben, amelyben ennek alap­szervezetei teljesítik feladatai­kat. Az emlftetteken kívül egész sor olyan egyéb javaslat is el­hangzott, amelyek kizárólago­sán szubjektív eredetűek vol­tak és megvalósításuk akadá­lyokba ütközik. Természetesen vannak még egyéb javaslatok is, amelyekről az illetékes szervek nem tudnak és ame­lyek figyelmet érdemelnének. Ezért a jogrenddel kapcsolatos kérdéseknek a kongresszus előtti vitában is nagy figyel­met kell szentelni. Javaslataink­kal nem akarjuk a vitát befo­lyásolni, csak rámutattunk az olyan társadalmi viszonyok je­lenlegi helyzetére, amelyeket a földművesszövetkezeti jog­rend szabályoz. Dr. Dušan B e r n á t h, az SZFSZ SZB osztályvezetője, dr. Peter S 1 i m á k, a MÉM osztályvezetője. A szövetkezeti tagok rendszeres szakmai-politikai ismeret­gyarapítását hivatott elősegíteni az üzemi felnőttokta­tás. Az 1983/84-es ismeretgyarapítási idényben az ok­tatás legfőképp a párt- és állami szervek határozotaiból, valamint a 7. ötéves tervidőszak mezőgazdasági termelésfej­lesztési Irányelveiből indult ki. A szövetkezeti felnőttoktatás előkészítése és lebonyolítása a MÉM, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága irányelvei szerint járásonként történt. A szövetség a múlt év októberében módszertani tájékoztatást nyújtott azon dolgozói számára, akik az üzemi felnőttoktatást irányították. A minisztérium továbbképző intézete a kerületi mezőgazdasági igazgatóságokkal karöltve, kellően felkészí­tette a haladó , tapasztalatok tévéiskola előadóit. A szövet­kezetek tanközpontvezetőinek kellő felkészítéséről pedig a Járási mezőgazdasági igazgatóságok az SZFSZ járási bizottsá­gaival közösen gondoskodtak. A szövetkezeti felnőttoktatás előkészítését és lebonyolítását « szövetség járási bizottságainak politikai-nevelési tanácsadó testületé irányította, közösen a haladó tapasztalatok tévé­iskolát Irányító albizottságokkal. A szövetség szlovákiai bizottsága összesen négy politikai­­nevelési és szakmai jellegű tananyagot bocsátott a szövet­kezetek tanközpontjainak a rendelkezésére, összesen 12 ezer példányban. Sajnos, az ístállótrágya gondozásával és célszerű felhasználásával kapcsolatos tananyag nagyon megkésett, így Csupán a következő oktatási idényben kerül majd újabb be­­»orolásra. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma továbbképző intézete hat tanyagot, 20 ezer példányban bo­csátott a tanközjjontok rendelkezésére szlovák nyelven, s 4 ezer példány pedig magyar nyelven jelent meg a Szabad Föld­műves mellékleteként. A szlovák nyelvű tananyagok körüli késlelkedést az anyagfeldolgozás lassú üteme, majd a nyom­da terven kívüli átépítése okozta.1 Ettől függetlenül, indo­kolt a szövetkezeteknek az a javaslata, hogy a tananyagokat már a felnőttoktatási Idény — szövetkezeti munkaiskola — kezdetét megelőzően kapják kézhez. A nemrég zárult oktatási idénybe, Szlovákiában 635 szövet­kezet 1160 tanközpontja kapcsolódott be, azaz 66 tanközpont­tal több, mint az előző oktatási Idényben, ami a kívánt irány­zatnak megfelelő. A 263 ezer 490 efsz-tagnak több mint a fele (52,8 százaléka) kapcsolódott be a felnőttoktatásba, 4 százalékkal több, mint tavaly. A szakmai-politikai ismeretgyarapítást illetően a kerületek szerinti sorrend: Közép-Szlovákia, Nyugat-Szlovákia és Ke­let-Szlovákia. Mindhárom (területben a tagságnak több mint 50 százaléka tartotta rendkívül fontosnak szakmai-politikai Ismereteinek gyarapítását. A haladó tapasztalatok iskoláját a szövetkezeti tagok egy­­harmada látogatta: ez másfél százalékkal több, mint az előző tanulási Idényben volt; a vitákba 2,2 százalékkal több tag kapcsolódott be. Két forma érvényesült: közösségi és egyéni. Magától értetődő, hogy az egyéni tananyag-figyelés szegé­nyesebb volt, mivel a vitába nem kapcsolódhattak be a ta­gok. A szövetkezetek vezetősége hibáztatható (tisztelet a kivé­telnek!) azért, hogy a tévéiskola kollektív nézésének nem A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS ' ÉRTÉKELÉSE mindenütt szenteltek kellő figyelmet. Az sem. éppen dicsé­retre méltó, hogy több helyütt nem teremtették meg a kol­lektív tévénézés tárgyi feltételeit: az egyes tanközpontok­ban nincs tévé-készülék, gyakoriak voltak a műszaki hibák, s többször a helyiséghiány is gondot okozott. Az előző oktatási idényhez viszonyítva mintegy 2,2 száza­lékkal gyarapodott a szövetkezetek által beiktatott, saját problémakört taglaló előadások látogatóinak a száma. Ezeken az előadásokon 96 ezer 198-an vettek részt, vagyis a besorol­tak 36,5 százaléka. A különböző szaktanfolyamokon 6636-an tökéletesítették tu­dásukat, közülük 5203-an szereztek szakmunkás-bizonyítványt. Az ídőszaki-m'ődszertani oktatáson 38 ezer 304-en vettek részt, míg a gazdasági-műszaki dolgozók közül 19 ezer 114 tökéle­tesítette tudását, felkészültségét. Ami a CSKP KB 13. ülésének a káderképzésre vonatkozó határozataiból eredő feladatokat illeti, a múlt év október 31-1 statisztikai adatok szerint ezek teljesítésével lemaradt a galántal, a Dolný Kubín-í, a rimaszombati (Rimavská So­bota), a nagykürtösí (VeTký Krtíš), a zvolení, a Žiar nad Hronom-i, a rozsnyói (Rožňava), a svidníkí és a vranovl já­rás. E járásokban hatékony intézkedésekre van szükség ah­hoz, hogy a lemaradást behozzák, s a jövő év végéig a szak­képzett tagok száma elérje az 50 százalékot. A nemrég zárult Ismeretgyarapítási versenybe Szlovákia 36 Járásának efsz-tagjai kapcsolódtak be. Nos, melyek a versenygyőztes szövetkezetek? NYüGAT-SZLOVAKIA: A lozornói „Podhorie“, a csilizradványi (CU. Radvaií), Csl­­llzköz, a vágsellyei (Sala) Barátság és a naszvadi (Nesvady) CSSZB, a Velký Ďúr-1 Győzelmes Február, a Vei. Zálužte-t Csehszlovák Hadsereg, a szímői (Zemné). Haladás, a jablonicel Záhorie, a Nitr. Blatnica-i Béke, a hőrkaí CSSZB és a vese­léi Ernst Thälmann szövetkezet. közép-szlovAkia 'A ponikyl CSSZB, a Stará Bystrlca-i Haladás, az Oravská Lesná-i, Liptovské Osada-i Augusztus 29., a tomášovcei CSSZB, a necpaly-žabokrekyi Béke Útja, a bolešovi Győzelmes Feb­ruár a Dolné Vestenice-i Béke, a méhi (Vöelince) Üj Élet, a plachtincei Győzelmes Február 30. évfordulója, a krupinai Május 9-e, a voznícai Barátság és a rosinai SZNF szövetkezet. kelet-szlovAkia A raslavicei Aranykalász, a Kamenica n. Clr.-l CSSZB, az alsómislyei (Nižná Myšia) Aranykalász, a budkovcel, Spišská Teplica-i, Šarišské Dravce-i, honcei 0) Élet, az odríni Virág­zás, a lubotíni Cj Élet, a cerninai Makovica, a vojčicel Győ­zelmes Február 25. évfordulója és a Sečovská Polianka-i CSSZB szövetkezet. A szövetkezeti felnőttoktatás további minőségi javítása ér­dekében elhangzottak megjegyzések, javaslatok. Közülük figye­lemre méltó például az, hogy a haladó tapasztalatok isko­lája keretében egyszerre két tananyag adására kerüljön sor, s a módszertani segédanyag már a tévéadás előtt az előadók, szövegmagyarázók rendelkezésére álljon. A szakképzés terén lemaradozó járások — melyekre főleg a káderképzési fogyatékosságdk a jellemzők — illetékesei és irányító-ellenőrző szervei jól tennék, ha minél előbb fel­mérnék, mik a kiváltó okok. Valószínű, hogy épp a tömeg­­politikai nevelőmunka hiányos. A felnőttoktatásba való be­sorolás legyen differenciált, figyelembe véve a szakirányt és a képesítési szintet, továbbá a kort. S mindenekelőtt több figyelmet kell fordítani a felnőttoktatás népszerűsítésére, hangsúlyozva gazdasági és politikai jelentőségét. GUSTAV HILBERT mérnök, az SZFSZ SZB dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents