Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-09 / 23. szám
1904. június 9. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Tudományos-műszaki fejlesztés a növényvédelemben Növényvédelmi szakemberek népes tábora gyűlt össze a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrokémiai Vállalat és a dióspatonyl (Orechová Potôň) szövetkezet által megrendezett „ÜJ technika napján“, amelyen a Rephachem, az NSZK-beli Hoechst cég kirendeltségének, valamint a magyarországi Debreceni Mezőgép képviselői a legújabb növényvédelmi szerekről, ezek alkalmazásáról és a korszerű növényvédő technikáról tájékoztatták a résztvevőket. Az elhangzottak nemcsak hasznos ismereteket nyújtottak a szakemberek számára, hanem egyben átfogó képet adtak arról is, hogy milyen Irányba halad a vegyszeres növényvédelem továbbfejlesztése, örvendetes tényként megállapítható, hogy a fejlődés az integrált növényvédelem Irányába terelődik. Fő szempontjai: a kijuttatott szer mennyiségének minimalizálása, a szerhatékonyság növelése, az energiatakarékosság, de nem utolsósorban a hatóanyagok emberre, az élővilágra és a környezetre gyakorolt káros hatásának a lehető legnagyobb mérvű csökkentése. Mindez persze a gyakorlattal szemben fokozott igényeket támaszt. Elsősorban a szüntelen továbbképzés útján szerzett nagy szaktudást, továbbá a vegyszerek alkalmazási technológiájának, az egészség- és környezetvédelmi előírások szigorú és tüzetes betartását követeli meg. A fejlesztésnek fent említett szempontjait az új növényvédő szerek széles skálája hűen tükrözi. Többek között a — főleg a gyomirtó szerek gyártásával foglalkozó — Hoechst cég gyártmányai is, amelyek közül például az Aretit és az Arelon gyomirtó szerek hazánkban is jól ismertek. A cég termékei közül említést érdemelnek főleg azok, amelyek hazánkban is kipróbálásra kerülnek, illetve már forgalomban vannak. Az idén első ízben kísérletekbe Iktatott legújabb növényvédő szerek között a Basta szerepel, amely elsősorban a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényeken alkalmas, de felhasználható a burgonya szárfonnyasztására is. Nagyon jól irtja a kétszikű és a fűgyomokat. A gyomirtó hatása a Gramoxonnal szemben hosszabb, és kétszeri alkalmazása esetén hatása az egész tenyészidő folyamán megmarad. A szert vetés után kell alkalmazni. A kijuttatási technikára különösebben nem érzékeny. A szermaradványok a talaj mikrobiológiai tevékenysége révén gyorsan szétbomlanak, s így a gyomirtó szer egészségügyi és ökológiai szempontból ártalmatlan. A fűgyomok ellen ugyancsak kiváló hatású gyomirtó szer a Furore. Különböző szántóföldi növénykultúrákra alkalmas. Hazánkban ezzel a szerrel két éve folynak a próbaklsérletek a napraforgó, a cukorrépa és a len gyomirtására 1,5—2 literes adagban hektáronként. A Furore a gyomnövények levelein keresztül felszívódva fejti ki hatását, ezért posztemergensen kell alkalmazni. Toxikus hatása igen alacsony, az Aminexhez hasonló. Alkalmazásához igen fontos tudnivaló, hogy a szer oldódásához szükséges vízmennyiség 100—300 Itter közöt ingadozzon. Háromszáz literen felüli vízmennyiség esetén jelentősen csökken a szer hatékonysága. A régebbi készítményeket illetően említést érdeme! az Afalon 20, amely jövőre előreláthatóan a hazai piacon is megjelenik. Előnye, hogy folyékony kivitelezésben kerül forgalomba. Vízvédelmi területeken az idén első ízben engedélyezték az Arelon 75 WP alkalmazását. Elsősorban a gabonafélék gyomirtására alkalmas, kelés utáni kezeléshez. Az olyan nehezen irtható gyomokat is, mint például a széltippan, a tyúkhúr, a keserüfű, a veronika kiválóan pusztítja. Ezt a szert folyékony formában — Arelon 500 FW védőjeggyel — is forgalmazzák. Hatásos szernek bizonyult az II- loxan Is, amely a cukorrépa, a borsó és a lóbab gyomirtására alkalmas. A hatóanyag a leveleken keresztül hatol be a gyomnövényekbe. Elsősorban a fűgyomok ellen alkalmazzák. Az Illoxannal szemben nagyon érzékeny kultúrnövény a kukorica. Alkalmazásának optimális időpontja a gyomnövények 2—4 leveles fejlődési szakasza. Fontos követelmény, hogy a szer oldódásához felhasznált vízmennyiség ne haladja meg a 300 litert. Az oldat repülőgéppel is kípermetezhető. Az ismertetett növényvédő szerek közül feltétlenül meg kell említeni a Hostaquick 50 ЕС rovarölő szert, amely gyümölcsösökben, szőlőben és zöldségkultúrákban a levéltetvek ellen eredményesen alkalmazható. Az idén ebi a szerből már 300 tonnát behoztunk. Óriási előnye a rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idő. Ennek következtében még a betakarításra érett termékekhez is használható. A hazánkban ismert Hostathion 40 és a Decis rovarirtó szerek alkalmazásával szerzett legújabb tapasztalatok csak altámasztőtták a már eddig tapasztalt kiváló tulajdonságaikat. A magyarországi szakemberek az egyes növényvédő szerek alkalmazásával szerzett gyakorlati tapasztalatok ismertetése mellett a növényvédelem néhány érdekes, általános vonatkozású kérdéseiről is tájékoztatták a résztvevőket. Az utóbbi években Magyarországon, az integrált, célzott növényvédelem társadalmi kérdéssé vált. Hogy ezt a kérdést nagyon komolyan veszik, igazolja az a tény is, hogy központi alapokból csak azon mezőgazdasági üzemek juthatnak hozzá növényvédő szerekhez, ahol növényvédelmi szakember van, aki teljes mértékben felel a növényvédelem szervezéséért, anyagiműszaki ellátásáért, a növényvédelmi intézkedések végrehajtásáért és a munka minőségéért. Az 6 hatáskörükbe tartozik a növényvédelemben dolgozók továbbképzése is. További problémakör, amelyre fokozott mértékben odafigyelnek a magyar növényvédelmi szakemberek, az energiatakarékossági szempontok, aminek következtében olyan, előrejelzésen alapuló növényvédelmi eljárásokra és technológiákra törekednek, amelyek az alkalmazott szer mennyiségének minimalizálását teszik lehetővé. E tekintetben kiemelkedő szerepe van a permetlé minél finomabb szétporlasztását biztosító szórófejek fejlesztésének. Hasonló célok kerültek előtérbe a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat fejlesztési programjában is. A növényvédő, talajerő-visszapótló és csávázó gépek gyártásában és fejlesztésében a figyelmüket elsősorban az anyag és energia megtakarítására, a munkaminőség javítására, a teljesítmény növelésére és a fajlagos élőmunka csökkentésére összpontosítják. A Debreceni Mezőgép termékeinek 75 százalékát külföldre — többek között a tőkés piacra Is — szállítja, ami igazolja, hogy képesek lépést tartani a kor követelményeivel. Erről a rendezvényen részt vevő szakemberek maguk is meggyőződhettek, az ott bemutatásra kerülő — Kertltox K-20/10, Kertltox Góliát-IVM, Kertitox Globál-M és a Kertitox NAL-20/4 jelű — permetező gépek láttán, amelyek a vállalat legkorszerűbb gyártmányait képviselték. Különben a Debreceni Mezőgéppel hazánkban is több éves eredményes együttműködésre tekinthetünk vissza. Mezőgazdasági üzemeinkben a Kertitox gépcsaládból nagy hasznát veszi >' a Globál-M, az NA-10/3, az NA-20 és az NA-10/3 К típusú premetező vé peknek. Az „Új technika napján“ be mutatott Kertitox Globál-M permetez' gépet az idén sorolják be az állami kísérletekbe. A Dióspatonyban megtartott Гч technika napja minden kétséget V zárva sikeres rendezvény volt, és az ott lévő szakemberek sok új hasznos tapasztalatra tehettek szert. Klamarcsik Mária Az „Új technika napján“ bemutatott permetező gépek seregszemléje A Kertitox Globál-M hazánkban jól ismort és bevált szántóföldi permetező és folyékonyműtrágya-szóró berendezés A Kertitox K-20/10 növényvédő szerek és műtrágyák kijuttatására egyaránt alkalmas Fotó: Fogas Ferenc rSZAKEMDEHEK-----C* Fw •ov^1('e mezőgazdaságának a)Z legjelentősebb devizaforrása a maláta kiviteléből származik. A hazai piacon a sörárpa is jól hasznosul. Az említett előnyök ellenére azonban az utóbbi években Szlovákia viszonylatában nem sikerült elérnünk a sörárpa megkövetelt minőségét. Ráadásul csökkent a sörárpa vetésterülete, mert helyette a mezőgazdasági üzemekben a nagyobb hozamú őszi búza és szemes kukorica termőterületét bővítették. Habár a tavaszi árpa termőterülete csökkent, a sörárpa termelés visszahanyatlásának okát nem ebben kell keresni, hanem elsősorban a sörárpa nem megfelelő beltartalmi értékében. Hiszen az utóbbi években tavaszi árpából átlagban 800—300 ezer tonnát termeltünk, s ebből a mennyiségből a maláta gyártásához mindössze 240 ezer tonnára, — tehát a termelt mennyiségnek egyharmadára volt szükség. A legnagyobb hiányosság az, hogy a felvásárolt mennyiségnek csupán 12 százaléka került az I. és II. osztályba, 88 százaléka pedig harmadosztályú volt. Az ebből gyártott maláta ugyanis nem alkalmas exportra. Gyakran szóba kerül, hogy a sörárpa gyenge minőségének tő oka az újnemesítésfi fajtákban rejlik, amelyek bár nagyobb hozamúak, de nem érik el a hajdani fajtáknak, mint pl. a Slovenský 802, Slovenský dunajský trh, Valtický stb. söripari értékét. Ez helytelen állítás. Az emített korábbi fajták, igaz, hogy kiváló minőségűek voltak, de ezzel szemben igen alacsony hozamokat nyújtottak. Helyükbe azért olyan új fajták kerültek, mint az Opál, a Korái, a Spartan, a Jatran, a Zeflr, amelyek amellett, hogy bőtermőek, kiváló technológiai tulajdonságokkal is rendelkeznek. Vagyis fehérjékben szegények, szénhidrát-tartalmuk pedig nagy. Ezt a tényt olyan hagyományosan élenjáró mezőgazdasági üzemek eredményei igazolják, mint az urmincei, a Veiké Ripfiany-i, a chynoranyi, a szőgyéni (Svodín) és a kamenicei szövetkezeté, valamint a trnavai és a Sládkovi- Covói Magtermesztö Állami Gazdaságé. Szlovákiában a tavaszi árpa termesztésében csakis söripari fajtákat alkalmazunk, ezért a minőséggel kapcsolatban felmerülő problémák oka nem lehet a fajtaválasztékban. A Bratislava! Központi Mezőgazdádig 11 százalék körül alakult. A báhonl állomáson az árpa nyersfehérjetartalmában hasonló ingadozást tapasztaltak. A kísérleti eredmények egyben igazolták, hogy valamennyi államilag elismert tavasziárpa-fajta alkalmas az első osztályú sörárpa termelésére és a legigényesebb külföldi vásárló igényeinek is mind megfelel. Az évjárat hatását érthetően a termelő nem befolyásolhatja. "De egyéb tényezők is akadnak, amelyek jelentősen kihatnak a sörárpa hozamára, de főleg minőségére, s ezek túl nagy vetőmagmennyiség a növényzet korai megdőlését és ezáltal a minőség romlását eredményezi. A minőségre igen kedvezően hat a jól érett talajba végzett korai vetés. Ezzel szemben a túlságosan nedves talajba végzett korai vetés, vagy az elkésett vetés a hozamok csökkentéséhez és a beltartalmi érték romlásához vezet. A sörárpát teljes érettségi állapotban, 15 százalékos szárazanyag-tartalomnál kell betakarítani, leginkább a reggeli, vagy a késő délutáni órákban úgy, hogy a magkárosodás mini-Tudunk-e jó minőségű sörárpát termeszteni? sági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet (ÚKSÚP) elemzéséből kiderült, hogy a sörárpa termesztésében a hozamok nagyságát és a minőségét elsősorban az évfolyam, továbbá az elövetemény, a talajelőkészítés, a tápanyagpótlás, a vetés minősége és időpontja, a növényzet egészségi állapota, a betakarítás időpontja és minősége határozza meg. Még a sörárpa termesztése szempontjából legkedvezőbb termőhelyi adottságok között is — amelynek a mezőgazdasági termelés körzetesítésének értelmében az I. és a II. alkalmassági övezet felel meg — a sörárpa beltartalmi értéke az évjárattól és az időjárási viszonyoktól függően jelentősen ingadozik. Igazolják ezt az ÚKSÚP báhoni és Veiké Ripnany-i kísérleti állomásán 1979-től 1982-ig végzett kísérletek a szem száraz anyagában lévő nyersfehérje-tartalom alakulását illetően egységes elővetemény, azaz cukorrépa után termesztett sörárpában. A Veiké Ripüany-i állomáson a Korái, az Opál. a Zefír, a Krystal és a Rubin fajtákkal végzett kísérletekben az árpa átlagos nyersfehérje-tartalma 1979-ben elérte a 14,4 százalékot, 1980-ban mindössze 9,9 százalékos volt, 1981-ben már 12,4 százalékra növekedett, 1982-ben pemár az agronómusok kezében van-nak. Az 1979—1982-es években öt különböző kísérleti állomáson végzett kísérletek igazolják, hogy a sörárpa legmegfelelőbb előveteménye a cukorrépa, legkevésbé pedig a gabonafélék felelnek meg. A nyersfehérjetartalomban észlelt különbség elérheti a két százalékot is a cukorrépa javára. Ha a tavaszi árpát olyan kapásnövény — cukorrépa, burgonya — után vetjük, amely betakarítás után nem volt erősen lenyomva, akkor a talajelőkészítést csak tárcsás talajművelő eszközökkel ajánlatos elvégezni. Ebben az esetben a 20 cm mélységig elvégzett középszántáshoz viszonyítva a mag nyersfehérje-tartalma 1,1 százalékkal kisebb. A sörárpa minőségét a nitrogéntrágyázás is jelentős mértékben befolyásolja, miközben a nitrogén hasznosulása az időjárási viszonyok alakulásától füg. Az utóbbi időben több szó esik arról, hogy a talaj magas káliumtartalma is kedvezőtlenül befolyásolhatja e sörárpa beltartalmi értékét. Az árpa minőségére ugyancsak bizonyítható hatást gyakorol a vetőmag mennyisége és a vetés időpontja. A mális legyen. Az ellenőrző vizsgálatok eredményei igazolják, hogy a sörárpának kijelölt tételek 40 százaléka a helytelenül végzett betakarítás, vagyis a jelentős megkárosodás következtében kiesik. Ugyancsak szükségszerű három-öt nappal a betakarítás előtt elvégezni a mintavételt a sörárpa minőségének megállapítására. A terményfelvásárló vállalatokban megfelelő feltételeket kell teremteni a sörárpa tárolására. Az egyes tételeket nem csupán a nedvességtartalom, hanem a nyersfehérje-tartalom szerint is el kell különíteni. A felsorolt tények világosan jelzik, hogy az elsőosztályú sörárpa termelése a vetőmagtermelésnél sokkal igényesebb. Ezidáig azonban egy tonna vetőmag ára meghaladta a sörárpa árát. A sörárpának az őszi búzához viszonyított kisebb hozama — átlagban 0,5 tonnával hektáronként — és gazdasági szempontból előnytelen felvásárlási ára a termelői kedv csökkenéséhez vezetett. A mezőgazdasági üzemekben vonakodtak a sörárpa termesztésétől. A mezőgazdasági termények felvásárlási árának módosításával — ez év elejétől kezdve — megváltoztak a búza, a szemes kukorica és sörárpa árának arányai a sörárpa javára. Az elsőosztályú sörárpa esetében a felvásárlási ár 300 koronával, a II. osztályúnál 250 koronával, a III. osztályúnál pedig 100 koronával növekedett. A többi élelmiszeripari gabona esetében száz koronával, a takarmánygabonánál pedig mindössze 50 koronával növelték a felvásárlási árat tonnánként. Az áremelkedésen kívül a tárca tartalékkeretből külön pénzösszeg kifizetését hagyta jóvá a sörárpa felvásárlásával járó fokozott költségek térítésére, az I. osztályú sörárpa esetében 300 koronáig, a II. osztályúnál pedig száz koronáig terjedően. A sörárpa termesztésével kapcsolatos tudnivalókat, feladatokat szlovákiai aktívaértekezleten, valamint a februárban megtartott továbbképző tanfolyamon részletesen mgvitattuk. Ezen túlmenően a tárca intézkedéseket hozott a sörárpa minőségének javítására, valamint a malátatermelés és -kivitel hatékonyságának a növelésére. Az elmondottak alapján is nyilvánvaló, hogy a megfelelő minőségű sörárpa termelését több szubjektív és objektív tényező befolyásolta. Az idén máií kedvezően alakultak a sörárpa termelésének gazdasági vonatkozású kérdései. Most a mezőgazdasági üzemeken és a felvásárló vállalatokon múlik, hogyan oldják meg a sörárpa termesztésének alapvető agrotechnikai intézkedéseit, betakarítását, a betakarítás utáni kezelését és elkülönített tárolását. Meggyőződésem, hogy a sörárpatermelésre szakosodott mezőgazdasági üzemek vezetői is kifejtik véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban. Törekvésüknek az elsődleges célja, hogy közösen feltárjuk a sörárpatermelésben levő tartalékokat, levonjuk a szükséges tanulságokat és a legjobb eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek tapasztalatainak népszerűsítésén keresztül megjelöljük a továbbfejlesztés útját. JOZEF MUDROCH, agrármérnök, a MÉM föagrotiómusa i
