Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-09 / 23. szám
Í98Í. június 9. .SZABAD FÖLDMŰVES Vásár az újdonságok jegyében Brnóban az idén 22. alkalommal nyitotta meg kapuit a fogyasztási cikkek árusítással egybekötött vására, amely május 25-töl június 3-ig tartott. Társadalmunk alapvető feladatának tekinti a lakosság igényeinek minél magasabb szintű kielégítését. Ezért a belkereskedelem megfelelő árucikkekkel való rugalmas ellátására, a kínált anyagok mennyiségére és mindvégére egyre nagyobb figyelmet fordít. A hetedik ötéves tervidőszak első 3 . évének gazdasági eredményei is igazolják, hogy a belkereskedelemben is sikerült, előrelépnünk. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy előtérbe kerültek a minőség, a gazdaságosság és a hatékonyság kérdései. Természetesen ez a kedvező folyamat valamennyi kereskedelmi dolgozótól megköveteli, hogy a maga területén nagyobb súlyt fektessen mindennapi teendőinek elvégzésére. Tavaly a hazai piac élelmiszerekkel és fogyasztási cikkekkel való ellátása az előző évhez vizonyítva több mint 2 százalékkal javult. Hasonlóan a kiskereskedelmi bevétel összege is nőtt 3,1 százalékkal. A fogyasztási cikkekből származó bevétel az egész összegnek több mint a felét képezi, jelentősen megnövekedett az egyes árucikkek iránti kereslet, s ezt a következő adatok is teljes mértékben alátámasztják. Hűtőszekrényekből 32, színes televízióból 29, személyautóból pedig 6 százalékkal többet értékesítettünk, mint 1982-ben. Meg kell jegyeznünk azonban azt is. hogy az előbb említett árucikkekből nem tudtuk biztosítani a folyamatos ellátást. Gépipari termékeink belkereskedelmi forgalma hozzávetőlegesen 20 százalékot tesz ki. A CSKP KB 10. ülése is hangsúlyozta, hogy a gépipari termékekkel való jobb belpiaci ellátás fontos népgazdasági feladat. A brnói fogyasztási cikkek vására fontos szerepet tölt be belkereskedelmi hálózatunk fejlesztésében. Tavaly például a közel 400 ezer látogató több mint 395 millió korona értékű árut vásárolt. A kiállítás ideje alatt több mint 11 milliárd korona értékű árucikkre kötöttek szerződést a gyártó és kereskedelmi vállalatok. Az idei vásár gazdasági eredményeit még nem ismerjük. Azt azonban biztosra vehetjük, hogy minden tekintetben megdőlnek az eddigi rekordok, mivel huszonhattal több, vagyis 457 kiállító mutatta be és árusította termékeit, köztük 245 ipari szövetkezet, 135 helyi gazdálkodási üzem, 68 központilag irányított termelő és kiskereskedelmi vállalat, valamint 14 fogyasztási szövetkezet. A közel 48 ezer négyzetméteren a látogatók megismerkedhettek az egyes ágazatok újdonságaival. Az ipari szövetkezetek és helyi gazdálkodási üzemek a vásáron bizonyították. hogy lépést tudnak tartani a legújabb követelményekkel. Fontos szerepük elsősorban abból adódik, hogy készítményeikkel nagymértékben befolyásolják a belkereskedelmi áruellátás színvonalát és forgalmát. Árucikkeikkel a belpiaci kínálatot gazdagítják, főleg azokon a területeken, amelyeken a nagyobb vállalatok és üzemek nem tudnak elegendő mennyiségű terméket gyártani. Az ipari szövetkezetek elsőrendű feladata: biztosítani a lakossági szolgáltatások magas színvonalát, a fogyasztási cikkek folyamatos gyártását — főleg az olyan termékekét. amelyek készítése fokozott szaktudást ás figyelmet követel —, valamint a nép- és iparművészeti cikkek gyártását és árusítását. Szükséges, hogy a jövőben még szorosabb kapcsolatot teremtsenek a vásárlókkal, mivel csak így lehetséges, hogy az eddigieknél gyorsabban reagáljanak a keresletre. Szociális téren is fontos társadalmi szerepük van, mivel a munkaidőmódosításokka! lehetővé teszik a csökkentett munkaképességű és rokkant dolgozók foglalkoztatottságát. Az elkövetkező időszakban a szövetkezeteknek arra kell törekedniük, hogy hiánycikknek számító gyártmányaikból többet tudjanak készíteni. Különösképpen vonatkozik ez azokra a szakosított ipari szövetkezetekre, amelyek népművészeti tárgyak, lakberendezési cikkek gyártását vállalták. A helyi gazdálkodási üzemek, amelyek idén ünnepük megalakulásuk 35. évfordulóját, főleg a CSKP KB 8. ülését követően, az egyes nemzeti bizottságok gazdálkodásában meghatározó szerepet töltenek be. Bár tevékenységük fő részét a szolgáltatások képezik, a fogyasztási cikkek gyártása és forgalmazása is elősegíti a gazdasági mérleg kedvező alakulását. A helyi gazdálkodási üzemek az előző évben ugyan teljesítették tervfeladataikat, az üzletekből mégis hiányoztak nagyobb mennyiségben a divatáruk, a sportolással és a szabadidő ésszerű hasznosításával kapcsolatos készítmények. A továbbiakban bemutatunk néhány terméket, amely a látogatók körében nagy sikert aratott. Az ipari szövetkezetek központi tárlata a Z pavilonban volt látható, ahol több divatbemutatót is tartottak. Szlovákiából 58 ipari szövetkezet volt jelen a vásáron. A bratislavai Avana szvettereket és pulóvereket, az Ava divatruhákat, ágyneműket és köntösöket, a Kožatex divatos női táskákat és bőröndöket mutatott be, amelyek elnyerték a közönség ás a szakemberek tetszését. A prešovi Pieta melegítőket, síöltözéket és fürdőruhákat árusított. Az R pavilon és az előtte levő térség az idén is sok látogatót vonzott, itt állították ki ugyanis a bútorokat. Tetszett a variálható Minet ebédlőbűtor, amely a térelválasztást is lehetővé teszi, a Viki és a Farma ülőgarnitúra, az Alterna hálószobabútor. Hosszúnak tűnik azonban az idő, míg az áru a megrendelőhöz jut. Az érsekújvári (Nové Zámky) Remesloslužba több újdonsággal jelentkezett. Főleg az összerakható és tetszés szerint kombinálható szekrénysorok keltettek feltűnést. A bratislavai Druna ipari szövetkezet az Amara I. és II. ülőgarnitúrával szerzett kellemes meglepetést. A helyi gazdálkodási üzemek kiállítási anyagából szólnunk kell a žilinai Mndex divatos női ruháiról, a partizánskej vállalat Iveta, Júlia és Zora hálóbútorairól, a kassai |Koáice) Kovoslužby gyümölcsszárítójáról. A központilag irányított vállalatok és üzemek közül gazdag női-, térfi- és gyermekcipő-választékkal jelentkezett a gottwaldovi Obuv. Újdonságnak számított az említett vállalat Riviéra strandpapucsa. A prágai Tesla színes televíziókat, hifitornyokat és lemezjátszókat kínál. Első alkalommal vett részt a vásáron a prágai Supraphon. Ennek legjobban a fiatalok örültek, akik kihasználták az alkalmat, és megvásárolták a lemezújdonságokat. A bratislavai Strojsmalt hűtőszekrényeket, automata mosógépeket, vízmelegítőket, fűtőtesteket és edényeket mutatott be. Szintén első ízben vettek részt az utazási irodák képviselői, hogy tájékoztassák a vásár látogatóit jövő évi rendezvényeiről, hazat és külföldi útjaikról. A vásár elsődleges feladatát teljesítette, hiszen több milliárd korona értékű árura kötöttek szerződést. A készpénzért megrendelésre vagy kölcsönre vásárolt áruk összege is bizonyosan meghaladja az előző évi bevételét. Igazán elégedettek azonban csak akkor lehetünk, hogyha a vásáron kiállított árucikkek az üzletek polcain is rendszeresen megjelennek. BARDOS GYULA' Kell, vagy nem? Az utóbbi időben sokat hallunk a másodlagos nyersanyagok fontosságáról, jelentőségéről népgazdaságunk számára, jó tapasztalatokat a környező és távoli, gyakran nyersanyagokban gazdagabb országokban is bőven találhatunk. A másodlagos nyersanyag hasznosítása a környezetvédelem szempontjából Is jelentős, mivel így a hulladék nem ad táptalajt a kártevőknek, betegségeknek és fertőzéseknek. Ezért is üdvözölték a természet- és környezetvédők, hogy az eddig gyűjtött nyersanyagok jegyzéke a hulladék üveggel bővült. Az utcákon, lakótelepeken megjelentek a különböző színű üveggyűjtő tartályok, hogy a feleslegessé vált üveg újra feldolgozásra kerülhessen. Gútán (Kolárovo) is kitették az új konténereket. Sokan furcsállották az ötletet, ám rövid időn belül megteltek az üveggyüjtő tartályok. A szeméttelepre kevesebb hulladék üveg jutott és a lakásokban sem foglalt helyet a sok felesleges, különböző színű és alakú üveg. Miután megteltek a konténerek, és azokat senki sem ürítette ki, a lakók a polgári bizottsághoz fordultak. A lakók panaszát továbbították a városi nemzeti bizottság illetékeseinek. Rövidesen intézkedtek és kiürítették a tartályokat. A következő alkalommal újra a vnb-hez kellett a lakosoknak fordulniuk, és folytathatnánk a sort... Kérdésükre a lakók meglepő választ kaptak. Állítólag a Hulladékgyűjtő és -értékesítő Vállalat nem tanúsít érdeklődést az így összegyűjtött üveghulladék iránt. A város lakóinak nevében kérdem, kell, vagy nem kell a hulladék üveg? Jó volna, hogyha a legilletékesebbek is foglalkoznának a panasszal, és hozzászólnának az említett problémához! Pavel !• Plavee 11 A belkereskedelmi tárca a hetvenes években több Intézkedés életbeléptetésével szabályozta a fogyasztók jogvédelmét. Köztük a legjelentősebb például a tárca miniszterének 1974. december 18-án 19/E. számmal kiadott utasítása, mely kötelezővé tette a fogyasztók védelmét a kereskedelemben helyenként előforduló túlkapásokkal szemben. Az utasítás megtartását a tárcánál évenként, a vezérigazgatóságoknál s a központilag irányított kereskedelmi szerveknél pedig félévenként értékelték. Megállapították azonban, hogy a miniszter utasítását nem mindenhol tartották tiszteletben. Egyes kereskedelmi létesítményeknél a fogyasztókat burkolt vagy nyílt formában továbbra is megkárosították. Igv 1981-ben már nagyon is időszerűvé vált az SZNT 130/81. száaz áru gyenge minőségénél, 1,9 százalékát az állami szabvány eltéréseinél, 0,1 százalékát a szavatossági határidőnél, 2,8 százalékát pedig egyéb módon károsították meg. Olyan esetek ezek, amikor az árut a kereskedelemben nem csomagolták lelkiismeretesen. A károsítás tehát emberi hanyagságok miatt fordult elő. Az ellenőrök a legnagyobb fogyatékosságokat azoknál a szervezeteknél állapították meg, amelyek nem kimondottan árutermelők. Például a sportszervezetek büféinél és más kereskedelmi egységeknél. Az utóbbi 10 év adatai arra figyelmeztetik az illetékeseket, hogy a károsítások felfedésénél szigorúan járjanak el. Az állami Kereskedelmi Felügyelőség a múlt évben például mintegy 188 százalékkal több pénzbüntetés kiszabását javasolta a/kereskedelmi szerve-A fogyasztók védelmében mú törvényerejű rendeletének kibocsátása, amely a végrehajtó rendelettel együtt határozza meg a fogyasztók védelmével kapcsolatos teendőket. A kereskedelem ágazataiban tehát a belső és külső ellenőrzések felgyorsultak, s néhány káros jelenségre figyelmeztettek. Ján Kostolanský mérnök, a belkereskedelmi tárca föellenőre, továbbá Július Sedláőek, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség igazgatója kiemelte, hogy az utóbbi években napirendi feladatnak számít a fogyasztók védelme a megkárosítókkal szemben. Szükségessé vált ez, mert bizonyos időszakban eléggé elszaporodott a fogyasztási cikkek drágítása, a vásárlók megkárosítása. A gyakorlati ellenőrzések és a hatékony intézkedések ezt a folyamatot bizonyos mértékben mérsékelték. Megnövekedett például a vállalati és a külső ellenőrző testületek felelőssége és jogköre. A törvény feljogosítja őket arra, hogy bizonyítható visszaélések esetén szigorú büntetésekkel sújtsák a fogyasztók megkárosítóit. Szükségszerű persze, hogy a belső, tehát a vállalati és a külső, vagyis a felügyelő állami ellenőrző testületek a fogyasztók védelme érdekében együttműködjenek, kölcsönösen tájékoztasssák egymást az ellenőrzések kimeneteléről. Nem ritka eset, hogy a belső ellenőrzések nem eléggé hatékonyak. A vállalatoknál többször végeznek belső ellenőrzést, mint például az Állami Kereskedelmi Felügyelőség. Hátrányos persze, hogy a belső ellenőröket ismerik a boltokban. Az állami testület viszont hatékonyabban tárhatja fel a fogyatékosságokat, mert rajtaütésszerű ellenőrzéseket végezhet, s ellenőreiket a boltokban nem ismerik. A tárca és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség a fogyasztók megkárosításának két válfaját különbözteti meg. A nyilvánvaló, tehát a fogyasztó által Is felfedhető változatot, amely abban nyilvánul meg. hogy a vásárlótól nagyobb összeget kérnek, mint az áru valóságos értéke stb. A megkárosítás burkolt változatait azonban a fogyasztó önmaga nem fedheti fel. Olykor fordulhat elő károsítás, amikor az Ipari, vagy az élelmiszerkészítmény nem az állami szabványnak megfelelően kerül a forgalomba. Ilyen eseteket persze csak laboratóriumi és egyéb ellenőrzésekkel állapíthatnak meg a szakemberek. Az Állami Kereskedemi Felügyelőség a múlt évben például 26 ezer 152 árutételt vizsgált "meg a boltokban. Ebből 5396 tételt ítéltek nem megfelelőnek. A kerületi felügyelőségeknél viszont több mint 7000 élelmíszertételnél végeztek vegyi elemzést és fizikai minősítést. A készítményeket nem az élelmiszeripari, hanem a kereskedelmi szervezetek hozták forgalomba. Az említett tételeknek 29,5 százaléka nem felelt meg az állami szabvány követelményeinek. összesen 1538 élemiszermintánál végeztek mikrobiális elemzést. Ezen tételeknek 46,9 százaléka volt gyenge minőségű. A vizsgált salátaféleségeknek például 68,1, a fagylaltnak meg 57,7 százalékát ítélték nem megfelelőnek. A vizsgálat során kitűnt, hogy a kereskedelemben a fogyasztók 50,8 százalékát, az áru mérésénél vagy darabszámnál, 46,8 százalékát a számlázásnál, s az árak helytelen meghatározásénál, 3,4 százalékát zetek igazgatóságain, mint 1974- ben, ugyanakkor az államügyészséghez és a közbiztonsági testülethez 250 százalékkal több esetet jelentett be további vizsgálatok és eljárások céljából. A hibák felfedésekor mintegy 164 százalékkal több azonnali pénzbírságot róttad ki a fogyasztók megkárosítóira, mint 1974-ben stb. Az ellenőrző testület munkatársai hangsúlyozzák, hogy korántsem szándékoznak betölteni a kereskedelem vezető tisztségviselőinek a szerepét. A rajtaütésszerű ellenőrzések azt szolgálják, hogy a kereskedelem vezetői ráébredjenek, hogy milyen felelősséggel tartoznak társadalmunknak, és mi a kötelességük a fogyasztókkal szemben. Aki ugyanis valamilyen szakaszon jogot kapott az irányításra, annak az ellenőrzés is kötelessége. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség mindenekelőtt ott végez gyakori ellenőrzéseket, ahol már korábban tapasztalták a rendellenességeket. Ha többszöri figyelmeztetés sem segít, akkor a vezetők bírságolására is javaslatot adnak. A múlt évben az ellenőrző testület munkatársai 5430 vásárlásnál fedeztek fel árdrágítást; 955 esetben mindössze 10 fillér volt az árkülönbség, ezért 4475 esetben került sor megrovásra, 1852 személyt pedig összesen 507 ezer 322 korona büntetésre köteleztek. Megjegyzendő, hogy a legkevesebb árdrágítást az állami kereskedelem egységeinél, főleg a ZDFfOJ-nál tapasztaltak. A Zelenina boltjabina ugyanakkor az Állami Kereskedelm Felügyelőség a vizsgált esetek 32,6, a vállalati ellenőrzés pedig az esetek 7,2 százalékánál állapított meg árdrágítást. Ebből is látható, hogy melyik ellenőrzés a hatékonyabb. Az év elején at Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársat országos tanácskozáson mérték fel tevékenységük hatékonyságát. Az eredmények vetületében jelölték ki erre az évre a teendőket. Az idén például kiemelt feladatnak tartják a kereskedelmi szervezetek irányításának a rendszeres és alapos ellenőrzését, a belső ellenőrző testületek aktivizálását, a szocialista kereskedelem egységes elveinek rugalmas érvényesítését, a többi ellenőrző testületekkel való szoros együttműködés szorgalmazását, a belkereskedelmi törvény elvei rugalmas érvényesítésének a segítségét, az ellenőrzések során feltárt esetek átértékelését és ezek gyakorlati felhasználását. Nem kis feladat vár a kereskedelmi hálózat ellenőrzése szakaszán a nemzeti bizottságok mellett létrehozott testületekre, melyek arra hivatottak, hogy védjék a fogyasztók érdekeit. Persze az is fontos, hogy a vásárlő a boltokban az áru kifizetésénél mindig legyen résen. Amikor a pénztárhoz lép, tudja, hogy körülbelül hány koronát kell fizetnie. Ha a blokkolásnál hibákat észlel, azonnal kérjenek elégtételt, s egyben a panaszkönyvet, ahová bejegyzi, hogyan akarták őt megkárosítani, így nem fordulhat elő, hogy becsapják. Tény azonban, hogy a kereskedelem dolgozóinak túlnyomó többsége példásan végzi nem éppen könnyű feladatát, amiért dicséretet érdemel. Időszerű tehát, hogy a kollektívákból kiközösítsék azokat, akik nem becsületesek a fogyasztóval szemben. HOKSZA ISTVÁN
